Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 21

LALA 107 Nyɔŋmɔ Tsɔɔ Wɔ Akɛ Wɔsumɔ Mɛi

Te Obaafee Tɛŋŋ Oná Mɔ Ko Ni Obaanyɛ Okɛ Lɛ Abote Gbalashihilɛ Mli?

Te Obaafee Tɛŋŋ Oná Mɔ Ko Ni Obaanyɛ Okɛ Lɛ Abote Gbalashihilɛ Mli?

“Yoo kpakpa lɛ, namɔ aaaná? Ejara wa kwraa fe ojarawatɛi.”ABƐI 31:10.

NƆ NI WƆBAAKASE

Biblia mli shishitoo mlai ni baaye abua mɔ ko ni ena mɔ ni baafee hefatalɔ ni sa lɛ, kɛ bɔ ni nyɛmimɛi krokomɛi baanyɛ amɛye amɛbua oshijafoi ni miitao amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ.

1-2. (a) Mɛɛ nibii esa akɛ Kristofonyo ko ni miitao ebote gbalashihilɛ mli lɛ ashɛ he dani ekɛ mɔ ko aje nyiɛmɔ shishi? (b) Kɛ́ akɛɛ mɔ ko kɛ mɔ ko “nyiɛ” lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ? (Kwɛmɔ “Wiemɔ Ni Atsɔɔ Mli” lɛ.)

 ANI obaasumɔ ni obote gbalashihilɛ mli? Eyɛ mli akɛ jeee ja mɔ ko ebote gbalashihilɛ mli dani ebaaná miishɛɛ moŋ, shi nyɛmimɛi oshijafoi babaoo ni eda yɛ afii amli kɛ mɛi ni darako tsɔ lɛ miisumɔ ni amɛbote gbalashihilɛ mli. Shi dani okɛ mɔ ko baabɔi nyiɛmɔ lɛ, esa akɛ ofee mɔ ko ni wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa, mɔ ko ni jwɛŋmɔŋ esa ni efeee enii tamɔ gbekɛ, ni agbɛnɛ hu ebua ehe naa jogbaŋŋ. a (1 Kor. 7:36) Kɛ́ oshɛ nɛkɛ nibii nɛɛ ahe lɛ, no lɛ, kɛ́ obote gbalashihilɛ mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ nibii baaya nɔ jogbaŋŋ yɛ ogbalashihilɛ lɛ mli.

2 Shi jeee be fɛɛ be ebaafee mlɛo akɛ obaana mɔ ko ni baafee hefatalɔ ni sa kɛhã bo. (Abɛi 31:10) Ni kɛ́ ona mɔ ko ni obaasumɔ ni ole lɛ jogbaŋŋ po lɛ, bei pii lɛ, ewa akɛ okɛ lɛ baaje nyiɛmɔ shishi. b Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔ ni baaye abua oshijafo ko ni ena mɔ ni baanyɛ afee hefatalɔ ni sa kɛhã lɛ, kɛ bɔ ni ebaafee ekɛ mɔ lɛ aje nyiɛmɔ shishi. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ nɔ ni nyɛmimɛi krokomɛi baanyɛ afee kɛye abua mɔ ko ni miitao ebote gbalashihilɛ mli.

MƐNI BAAYE ABUA BO NI ONÁ HEFATALƆ NI SA BO?

3. Kɛ́ Kristofonyo ko miitao mɔ ko ekɛbote gbalashihilɛ mli lɛ, mɛɛ nibii ahe esa akɛ esusu?

3 Kɛ́ oosumɔ ni obote gbalashihilɛ mli lɛ, ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ obaale sui ni otaoɔ ona yɛ mɔ ni obaasumɔ ni okɛbote gbalashihilɛ mli lɛ he dani okɛ mɔ ko aje nyiɛmɔ shishi. Kɛ́ jeee nakai lɛ, obaashi mɔ ko ni baanyɛ afee gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni sa bo lɛ sɛɛ ni okɛ mɔ ko ni esaaa bo moŋ baaje nyiɛmɔ shishi. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, esa akɛ mɔ lɛ afee Kristofonyo ni abaptisi lɛ. (1 Kor. 7:39) Shi jeee Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ni abaptisi lɛ lɛ baanyɛ afee gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni sa bo. No hewɔ lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Mɛɛ otii loo nibii mikɛmamɔ mihiɛ yɛ mishihilɛ mli? Mɛɛ sui misumɔɔ waa ni mana yɛ mɔ ni masumɔ ni mikɛ lɛ ahi shi lɛ he? Ani miikpa babaoo gbɛ fe nine yɛ mɔ ni masumɔ ni mikɛhi shi lɛ dɛŋ?’

4. Mɛɛ nibii mɛi komɛi ni miitao mɔ ko amɛkɛbote gbalashihilɛ mli lɛ ebi yɛ sɔlemɔ mli?

4 Kɛ́ ootao mɔ ko okɛbote gbalashihilɛ mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, benɛ osɔle yɛ sane nɛɛ he. (Fip. 4:6) Anɔkwa, Yehowa woko wɔ shi akɛ ebaahã wɔná gbalashihilɛ mli hefatalɔi. Shi esusuɔ nibii ni he hiaa bo kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ he waa, ni ebaanyɛ eye ebua bo kɛ́ ootao mɔ ko okɛbote gbalashihilɛ mli. No hewɔ lɛ, yaa nɔ okɛɛ lɛ nibii ni otaoɔ kɛ bɔ ni onuɔ he ohãa. (Lala 62:8) Sɔlemɔ ni eye ebua bo ni oto otsui shi ni ohiɛ akã shi. (Yak. 1:5) Nyɛmi nuu oshijafo ko ni yɔɔ United States ni atsɛɔ lɛ John c lɛ tsɔɔ nibii komɛi ni ebiɔ Yehowa yɛ esɔlemɔ mli. Ewie akɛ: “Mikɛɔ Yehowa sui ni masumɔ ni mana yɛ mɔ ni masumɔ ni mikɛbote gbalashihilɛ mli lɛ he. Misɔleɔ mibiɔ Yehowa koni ehã maná hegbɛi ni manyɛ mikɛ mɔ ko ni sa mi akpe. Agbɛnɛ hu, mibiɔ Yehowa koni eye ebua mi ni maná sui ni baahã matsɔ wu kpakpa.” Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Sri Lanka ni atsɛɔ lɛ Tanya lɛ hu wie akɛ: “Misɔleɔ mibiɔ Yehowa ni eye ebua mi ni maya nɔ maye lɛ anɔkwa ni maná miishɛɛ be ni mitaoɔ mɔ ko ni sa ni manyɛ mikɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli lɛ.” Kɛ́ ebaahe bo be kplaŋŋ dani oná mɔ ko ni sa ni obaanyɛ okɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli po lɛ, Yehowa ewo shi akɛ ebaaya nɔ ekwɛ bo, ni ebaahã ona akɛ esumɔɔ bo ni esusuɔ ohe.—Lala 55:22.

5. Mɛɛ hegbɛi baanyɛ ahã Kristofonyo ko ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ kɛ mɔ ko ni sumɔɔ Yehowa waa akpe? (1 Korintobii 15:58) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

5 Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔtsu babaoo yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli.’ (Kanemɔ 1 Korintobii 15:58.) Kɛ́ okɛ ohe wo Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli waa, ni okɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei srɔtoi shãra yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, no baahã oná nanemɛi kpakpai babaoo. Shi jeee no pɛ, ebaanyɛ ehã oná hegbɛi ni okɛ nyɛmimɛi oshijafoi ni sumɔɔ Yehowa waa tamɔ bo hu akpe. Ni kɛ́ omia ohiɛ ofee nibii ni Yehowa sumɔɔ lɛ, obaaná miishɛɛ diɛŋtsɛ.

Kɛ́ okɛ ohe wo Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli waa, ni okɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei srɔtoi shãra lɛ, no baanyɛ ahã okɛ nyɛmimɛi oshijafoi ni miitao amɛbote gbalashihilɛ mli akpe (Kwɛmɔ kuku 5)


6. Mɛni esa akɛ Kristofoi ni miitao mɔ ko amɛkɛbote gbalashihilɛ mli lɛ ahã ehi amɛjwɛŋmɔ mli?

6 Shi kwɛmɔ jogbaŋŋ ni okahã gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni otaoɔ lɛ he ojwɛŋmɔ fɛɛ. (Fip. 1:10) Jeee gbalashihilɛ ni baahã oná miishɛɛ; nɔ ni baahã oná miishɛɛ moŋ ji, wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ. (Mat. 5:3) Ni akɛni oji oshijafo hewɔ lɛ, obaanyɛ olɛɛ osɔɔmɔ lɛ mli waa ni nɔ ko nɔ ko etsĩii onaa. (1 Kor. 7:​32, 33) Okɛ oshijafo ni oji lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jessica ni yɔɔ United States lɛ bote gbalashihilɛ mli be ni eshwɛ fioo ni ebaaná afii 40. Ewie akɛ: “Be ni miboteko gbalashihilɛ mli lɛ, mikɛ mihe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli waa, ni enɛ ye ebua mi ni miyeee mitsui tsɔ eyɛ mli akɛ no mli lɛ miitao mɔ ko mikɛbote gbalashihilɛ mli.”

TOO OTSUI SHI NI ONA BƆ NI MƆ LƐ JI JOGBAŊŊ

7. Mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ obaato otsui shi ni okwɛ mɔ ko be saŋŋ ni eleee po akɛ ookwɛ lɛ dani oyabi lɛ suɔmɔ lɛ? (Abɛi 13:16)

7 Kɛ́ ona mɔ ko ni osusuɔ akɛ ebaafee hefatalɔ ni sa bo hu? Ani esa akɛ oyabi lɛ suɔmɔ amrɔ nɔŋŋ? Biblia lɛ kɛɛ mɔ ni hiɛ kã shi lɛ, dani ebaatsu nɔ ko he nii lɛ, eleɔ nii lɛ he nii dã. (Kanemɔ Abɛi 13:16.) No hewɔ lɛ, ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ obaahã ohe be saŋŋ ni okɛkwɛ bɔ ni mɔ lɛ feɔ enii ehãa ni lɛ po eleee akɛ ookwɛ lɛ dani oyabi lɛ suɔmɔ. Nyɛmi nuu ko ni jɛ Netherlands ni atsɛɔ lɛ Aschwin lɛ wie akɛ: “Ewaaa akɛ obaaná suɔmɔ ohã mɔ ko oya, shi nakai nɔŋŋ ewaaa akɛ ebaatse yɛ ohiɛ oya. No hewɔ lɛ, kɛ́ oto otsui shi okwɛ bɔ ni mɔ lɛ feɔ enii ehãa jogbaŋŋ lɛ, no hãŋ ofee kplakpla ni oyabi lɛ suɔmɔ.” Agbɛnɛ hu, kɛ́ oto otsui shi okwɛ mɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ, ekolɛ obaana akɛ mɔ lɛ efeŋ hefatalɔ ni sa bo.

8. Te oshijafo ko baafee tɛŋŋ ekwɛ mɔ ko ni ebaasumɔ ni ekɛbote gbalashihilɛ mli ni mɔ lɛ leee po akɛ eekwɛ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

8 Te obaafee tɛŋŋ okwɛ mɔ ko ni eleee po akɛ ookwɛ lɛ? Ekolɛ kɛ́ atee asafoŋ kpee loo henaabuamɔ ko shishi lɛ, obaanyɛ ona bɔ ni wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa hã, bɔ ni efeɔ enii ehãa, kɛ sui komɛi ni eyɔɔ. Obaanyɛ okwɛ hu akɛ, namɛi ekɛbɔɔ naanyo, ni mɛɛ nibii ahe efɔɔ wiemɔ? (Luka 6:45) Ani otii ni ekɛmamɔ ehiɛ lɛ tamɔ onɔ lɛ nɔŋŋ? Obaanyɛ okɛ esafoŋ onukpai loo Kristofonyo ko ni he wa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli ni le lɛ jogbaŋŋ lɛ agba sane. (Abɛi 20:18) Obaanyɛ obi amɛ bɔ ni ale lɛ ahã kɛ sui komɛi ni eyɔɔ. (Rut 2:11) Be ni obɔɔ mɔdɛŋ ni ole nibii nɛɛ, kwɛmɔ jogbaŋŋ ni okafee nɔ ko ni baagba enaa. Kaahã eba lɛ akɛ he fɛɛ he ni ebaatsɔ lɛ, onyiɛ esɛɛ, loo daa nɛɛ ookoli esaji amli.

Dani obaayabi mɔ ko suɔmɔ lɛ, kwɛmɔ lɛ be saŋŋ ni eleee po akɛ ookwɛ lɛ (Kwɛmɔ kuku 7-8)


9. Dani obaabi mɔ ko suɔmɔ lɛ, mɛɛ nɔmimaa esa akɛ oná?

9 Be enyiɛ esa akɛ okɛkwɛ mɔ lɛ dani agbɛnɛ lɛ, obi lɛ suɔmɔ? Kɛ́ oyabi mɔ lɛ suɔmɔ oya lɛ, mɔ lɛ baanyɛ ana bo akɛ osusuuu nii ahe kɛyaaa shɔŋŋ dani okpɛɔ yiŋ. (Abɛi 29:20) Shi kɛ́ ekolɛ mɔ lɛ ena akɛ oosumɔ lɛ, ni ohã osɛɛ gbala shi fe nine hu lɛ, ebaanyɛ enu he akɛ onyɛɛɛ okpɛ oyiŋ yɛ saji ahe. (Jaj. 11:4) Kaaná jwɛŋmɔ lɛ akɛ, ja oná nɔmimaa akɛ yoo nɛɛ okɛbaahi shi, dani obaayabi lɛ suɔmɔ. Shi esa akɛ oná nɔmimaa akɛ osaa ohe kɛhã gbalashihilɛ, ni onaa nakai mɔ lɛ akɛ ebaanyɛ efee hefatalɔ ni sa bo.

10. Kɛ́ ona akɛ mɔ ko miisumɔ bo shi bo lɛ osumɔɔɔ lɛ lɛ, mɛni esa akɛ ofee?

10 Shi kɛ́ ona akɛ mɔ ko miisumɔ bo hu? Mɛni esa akɛ ofee? Kɛ́ osumɔɔɔ lɛ lɛ, hã onifeemɔi ahã ena faŋŋ akɛ osumɔɔɔ lɛ. Kɛ́ ofee onii tamɔ nɔ ni oosumɔ lɛ, tsɛbelɛ osumɔɔɔ lɛ lɛ, ogba enaa, ni nakai feemɔ ehiii kwraa.—1 Kor. 10:24; Efe. 4:25.

11. Kɛ́ oyaahala mɔ ko ohã mɔ ko ni ekɛ lɛ aje nyiɛmɔ shishi jio, ekɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli jio, mɛni esa akɛ ohã ehi ojwɛŋmɔ mli?

11 Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, fɔlɔi loo onukpai ni halaa mɔ ko amɛhãa amɛwekunyo ko ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ. Yɛ hei komɛi hu lɛ, kɛ́ mɔ ko ni miitao ebote gbalashihilɛ mli lɛ wekumɛi loo nanemɛi na mɔ ko ni sa lɛ, amɛtoɔ gbɛjianɔ koni amɛyi enyɔ lɛ akpe ni amɛkwɛ kɛ́ amɛbaasumɔ ni amɛje nyiɛmɔ shishi. Kɛji oná hegbɛ akɛ obaahala mɔ ko ohã oshijafo ko koni ekɛ lɛ aje nyiɛmɔ shishi jio, ekɛ lɛ abote gbalashihilɛ mli jio, esa akɛ osusu nibii ni mɛi enyɔ lɛ fɛɛ sumɔɔ kɛ nɔ ni he hiaa amɛ lɛ he. Kɛ́ ona mɔ ko lɛ, feemɔ bɔ fɛɛ bɔ ni obaanyɛ koni ole bɔ ni mɔ lɛ feɔ enii ehãa, sui ni eyɔɔ, kɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, bɔ ni wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa hã. Kɛ́ wekukpaa ni yɔɔ mɔ ko kɛ Yehowa teŋ lɛ mli wa lɛ, no he hiaa kwraa fe shika abɔ ni mɔ lɛ yɔɔ, skul abɔ ni etee, weku mli ni ejɛ, loo bɔ ni mɛi buɔ lɛ amɛhãa. Shi hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, nyɛmimɛi enyɔ lɛ ni esa akɛ amɛkpɛ amɛyiŋ kɛji amɛbaabote gbalashihilɛ mli loo amɛboteŋ mli.—Gal. 6:5.

BƆ NI OBAAFEE OKƐ MƆ KO AJE NYIƐMƆ SHISHI

12. Kɛ́ oosumɔ ni okɛ mɔ ko aje nyiɛmɔ shishi lɛ, te obaafee lɛ ohã tɛŋŋ?

12 Kɛ́ oosumɔ ni okɛ mɔ ko aje nyiɛmɔ shishi lɛ, te obaafee lɛ ohã tɛŋŋ? d Obaanyɛ oto gbɛjianɔ ni okɛ mɔ lɛ akpe yɛ he ko ni okɛ lɛ awie hiɛ kɛ hiɛ, loo obaanyɛ okɛ lɛ awie yɛ tɛlifoŋ nɔ. Hã ele faŋŋ akɛ osumɔɔ lɛ, ni ootao ni ole lɛ jogbaŋŋ. (1 Kor. 14:9) Kɛ́ ebi ni ohã lɛ be ni esusu he fioo lɛ, ŋmɛɛ lɛ gbɛ ni efee nakai. (Abɛi 15:28) Ni kɛ́ mɔ lɛ bɛ he miishɛɛ akɛ ekɛ bo baaje nyiɛmɔ shishi lɛ, kaagba enaa.

13. Kɛ́ mɔ ko kɛɛ bo akɛ eesumɔ bo lɛ, mɛni esa akɛ ofee? (Kolosebii 4:6)

13 Kɛ́ mɔ ko kɛɛ bo akɛ eesumɔ bo lɛ, mɛni esa akɛ ofee? Kaimɔ akɛ, ebiɔ ekãa dani mɔ ko nyɛɔ eyabiɔ mɔ ko suɔmɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko babi bo suɔmɔ lɛ, okɛ lɛ awie yɛ naajɔlɛ kɛ bulɛ mli. (Kanemɔ Kolosebii 4:6.) Kɛ́ oosumɔ ni mɔ lɛ ahã bo be fioo ni okɛyasusu he lɛ, kɛɛmɔ lɛ. Shi bɔɔ mɔdɛŋ ni okahã esɛɛ tsɛ. (Abɛi 13:12) Kɛ́ obɛ he miishɛɛ hu lɛ, feemɔ lɛ faŋŋ, shi wiemɔ yɛ naajɔlɛ mli. Kadimɔ nɔ ni nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Austria ni atsɛɔ lɛ Hans lɛ fee be ni nyɛmi yoo ko bi lɛ suɔmɔ lɛ. Ewie akɛ: “Mihã ele bɔ ni misusuɔ lɛ faŋŋ, shi mikɛ lɛ wie yɛ naajɔlɛ mli. Akɛni misumɔɔɔ ni ebaanu he akɛ miyɛ ehe miishɛɛ hewɔ lɛ, mihã lɛ hetoo amrɔ nɔŋŋ. Ni agbɛnɛ hu, mikwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni mikɛ lɛ baashãra yɛ no sɛɛ lɛ he.” Shi kɛ́ oosumɔ mɔ lɛ hu? Hã ele akɛ bo hu oosumɔ ni ole lɛ jogbaŋŋ, ni nyɛsusu bɔ ni nyɛbaasumɔ ni nyɛnyiɛmɔ lɛ aya lɛ ahã lɛ he, ejaakɛ ekolɛ esoro bɔ ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baasumɔ ni eya lɛ ehã.

NƆ NI NYƐMIMƐI KROKOMƐI BAANYƐ AFEE KƐYE AMƐBUA MƆ KO NI MIITAO EBOTE GBALASHIHILƐ MLI

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔwiemɔ nɔ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi oshijafoi lɛ?

14 Mɛni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee kɛye abua nyɛmi ko ni miitao ebote gbalashihilɛ mli? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaakwɛ wɔwiemɔ jogbaŋŋ. (Efe. 4:29) Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani miyeɔ nyɛmimɛi oshijafoi ni baasumɔ ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ ahe fɛo? Kɛ́ mina ni nyɛmi nuu oshijafo ko kɛ nyɛmi yoo oshijafo ko miigba sane lɛ, ani mimuɔ sane naa akɛ benɛ amɛmiisumɔ amɛhe?’ (1 Tim. 5:13) Agbɛnɛ hu, esaaa akɛ wɔfeɔ nibii ni baahã nyɛmimɛi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ anu he akɛ amɛyɛ naagba loo amɛhiɛ bɛ nyam. Hans, ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Nyɛmimɛi komɛi kɛɔ mi akɛ, ‘Ofeee ni obote gbalashihilɛ mli? Ooda ei.’ Wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ hãa wɔnyɛmimɛi oshijafoi lɛ nuɔ he akɛ wɔbuɔ amɛ akɛ sɛɛnamɔ ko bɛ amɛhe, ni enɛ hãa amɛhaoɔ waa moŋ.” Nɔ najiaŋ ni wɔbaafee enɛ lɛ, ebaahi moŋ akɛ wɔbaajie wɔnyɛmimɛi oshijafoi lɛ ayi.—1 Tes. 5:11.

15. (a) Yɛ shishitoo mla ni yɔɔ Romabii 15:2 lɛ naa lɛ, mɛni esa akɛ wɔsusu he dani wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔyaaye wɔbua mɔ ko kɛtao hefatalɔ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.) (b) Mɛɛ nibii ni he hiaa waa okase yɛ vidio lɛ mli? (Kwɛmɔ vidio ni ji, Mɛi Ni Miiwu Hemɔkɛyeli Lɛ He Ta Lɛ Jogbaŋŋ—Kristofoi Oshijafoi ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ.)

15 Ni kɛ́ oonu he akɛ nyɛmi nuu ko ni ole lɛ kɛ nyɛmi yoo ko ni ole lɛ baanyɛ afee gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni sa waa hu? Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa ni wɔsusu bɔ ni mɛi krokomɛi nuɔ he amɛhãa lɛ he. (Kanemɔ Romabii 15:2.) Nyɛmimɛi oshijafoi pii yɛ ni amɛsumɔɔɔ ni mɔ ko jieɔ mɔ ko yi ehãa amɛ, ni esa akɛ wɔnu amɛ shishi ni wɔkafee nakai. (2 Tes. 3:11) Mɛi komɛi hu yɛ ni ekolɛ amɛbaasumɔ ni wɔye wɔbua amɛ kɛtao mɔ ko, shi no po lɛ esa akɛ wɔbi amɛ dã. (Abɛi 3:27) Nyɛmimɛi oshijafoi komɛi yɛ ni amɛsumɔɔɔ ni akɛ amɛ yatsɔɔ mɔ ko tɛ̃ɛ loo akɛ mɔ ko batsɔɔ amɛ tɛ̃ɛ. Nyɛmi yoo oshijafo ko ni jɛ Germany ni atsɛɔ lɛ Lydia lɛ wie akɛ: “Nɔ ni nɔŋŋ ni obaanyɛ ofee ji, ni obaafɔ̃ nyɛmi nuu lɛ kɛ nyɛmi yoo lɛ nine kɛba henaabuamɔ ko shishi. Kɛ́ ofee nɔ ko tamɔ nɛkɛ lɛ, ebaahã amɛná hegbɛ amɛkpe, ni oshi nɔ ni eshwɛ lɛ ohã amɛ.”

Yɛ henaabuamɔi ashishi lɛ, nyɛmimɛi oshijafoi baanyɛ amɛkɛ nyɛmimɛi oshijafoi krokomɛi ni miitao amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ akpe (Kwɛmɔ kuku 15)


16. Mɛni esa akɛ Kristofoi oshijafoi ahã ehi amɛjwɛŋmɔ mli?

16 Kɛ́ wɔbote gbalashihilɛ mli jio, wɔboteko mli jio, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. (Lala 128:1) No hewɔ lɛ, kɛ́ ootao obote gbalashihilɛ mli shi onáko mɔ ko lolo lɛ, yaa nɔ okɛ ojwɛŋmɔ ama Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ. Nyɛmi yoo ko ni jɛ Macao ni atsɛɔ lɛ Sin Yi lɛ wie akɛ: “Kɛ́ okɛ be ni okɛyeɔ oshija bianɛ lɛ to afii abɔ ni kɛ́ oná hefatalɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ nyɛbaanyɛ nyɛhi shi lɛ he lɛ, obaana akɛ be ni okɛyeɔ oshija lɛ faaa kwraa. Okɛ be ni okɛyeɔ oshija lɛ akashwɛ kwraa; okɛtsu nii jogbaŋŋ.” Shi kɛ́ oná mɔ ko ni nyɛje nyiɛmɔ shishi hu? Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nibii ni nyɛbaanyɛ nyɛfee be ni nyɛnyiɛ lɛ ni baahã nyɛkpɛ nyɛyiŋ jogbaŋŋ lɛ he.

LALA 137 Yei Anɔkwafoi Kɛ Nyɛmimɛi Yei Kristofoi

a Kɛ́ ootao ona kɛji oshɛ mɔ ni baanyɛ abote gbalashihilɛ mli lɛ, kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Nuu Kɛ Yoo Teŋ Nyiɛmɔ—Fã 1: Ani Mifee Klalo Akɛ Mikɛ Mɔ Ko Baabɔi Nyiɛmɔ?” ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ lɛ.

b WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, kɛ́ akɛɛ mɔ ko kɛ mɔ ko “nyiɛ” lɛ, ekɔɔ be ni nuu ko kɛ yoo ko kɛmiile amɛhe jogbaŋŋ koni amɛkwɛ kɛji amɛbaanyɛ amɛfee hefatalɔi ni sa kɛhã amɛhe lɛ he. Nyiɛmɔ nɛɛ jeɔ shishi kɛ́ nuu ko kɛɛ yoo ko akɛ eesumɔ lɛ ni yoo lɛ kpɛlɛ nɔ loo yoo ko kɛɛ nuu ko akɛ eesumɔ lɛ ni nuu lɛ kpɛlɛ nɔ, ni eyaa nɔ aahu kɛyashiɔ amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kpɛɔ amɛyiŋ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛbote gbalashihilɛ mli loo amɛkpɛɔ amɛyiŋ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛfo nyiɛmɔ lɛ sɛɛ.

c Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

d Yɛ hei komɛi lɛ, bei pii lɛ, nyɛmimɛi hii ni yabiɔ nyɛmimɛi yei suɔmɔ. Shi nyɛmi yoo ko baanyɛ ayabi nyɛmi nuu ko suɔmɔ, ni no hu naagba ko bɛ he. (Rut 3:​1-13) Kɛ́ ootao ole enɛ he saji pii lɛ, kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Young People Ask . . . How Can I Tell Him How I Feel?” ni je kpo yɛ October 22, 2004, Awake! lɛ mli lɛ.