Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 19

LA 22 Ha O Matsɛ Yemi ɔ Nɛ Ba!

Mɛni Wa Le Ngɛ Bɔ Nɛ Yehowa Maa Kojo Nihi Hwɔɔ Se Ha a He?

Mɛni Wa Le Ngɛ Bɔ Nɛ Yehowa Maa Kojo Nihi Hwɔɔ Se Ha a He?

“Yehowa . . . sume nɛ a kpata nɔ ko nɔ ko hɛ mi.”2 PET. 3:9.

OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI

Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa ke Yehowa ngɛ nihi kojoe hwɔɔ se ɔ, e maa pee nɔ́ nɛ da nɛ e maa ye dami sane hulɔ.

1. Mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma de ke be nɛ wa ngɛ mi ɔ sa kadimi ɔ?

 BE NƐ wa ngɛ mi nɛ ɔ sa kadimi wawɛɛ! Daa ligbi ɔ, wa naa kaa Baiblo gbamihi ngɛ mi bae. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, “woyi je matsɛ ɔ” kɛ “omleyi je matsɛ ɔ” kɛ a sibi siɔ koli konɛ a kɛ tsɔɔ nɔ nɛ ngɛ he wami ngɛ je ɔ mi. (Dan. 11:​40, NW) Wa na kaa a ngɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a fiɛɛe wawɛɛ pe be ko nɛ be ɔ, nɛ nihi ayɔhi abɔ kɛ se ba ngɛ Yehowa sɔmɔe. (Yes. 60:22; Mat. 24:14) Jehanɛ hu ɔ, wa nine suɔ mumi mi niye ní babauu nɔ “ngɛ be nɛ sa mi.”—Mat. 24:​45-47.

2. Mɛni nɔ mi mami nɛ wa ma nyɛ ma ná, se mɛni e sa nɛ wa kai?

2 Yehowa yaa nɔ nɛ e yeɔ buaa wɔ konɛ waa nu níhi nɛ a he hia nɛ́ e be kɛe nɛ maa ya nɔ ɔ sisi saminya. (Abɛ 4:18; Dan. 2:28) Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa loko amanehlu ngua a maa je sisi ɔ, wa maa le níhi tsuo nɛ e sa nɛ waa le, bɔ nɛ pee nɛ waa kɛ anɔkuale yemi nɛ fĩ si nɛ waa kɛ wa nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ pee kake ngɛ jamɛ a be ɔ mi. Se kɛ̃ ɔ, e sa nɛ wa kai kaa ní komɛ ngɛ nɛ wa li kɛ kɔ hwɔɔ se he. Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, kekleekle ɔ, wa ma susu nɔ́ he je nɛ wa pee tsakemihi ngɛ níhi nɛ wa de kɛ kɔ ní komɛ nɛ maa ya nɔ hwɔɔ se ɔ he. Lɔ ɔ se ɔ, wa ma susu ní komɛ nɛ wa le kɛ kɔ hwɔɔ se he, kɛ bɔ nɛ wa hiɔwe Tsɛ ɔ ma tsu a he ní ha.

NƆ́ NƐ WA LI

3. Mɛni wa de kɛ kɔ be nɛ Yehowa be nɔ ko blɔ ngmɛe nɛ e ná hemi kɛ yemi ngɛ e mi ɔ he, nɛ mɛni he je nɛ wa de jã a?

3 Be ko nɛ be ɔ, wa tsɔɔ kaa ke amanehlu ngua a je sisi pɛ ɔ, nɔ ko nɔ ko be nyɛe ma ná he blɔ kɛ ba sɔmɔ Yehowa hu konɛ a baa e yi ngɛ Harmagedon. Wa de jã ejakaa wa susu kaa níhi nɛ ya nɔ ngɛ Nyu Kpekpemi ɔ mi ɔ daa si ha nɔ́ ko nɛ maa ya nɔ hwɔɔ se. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, wa de ke, kaa bɔ nɛ Noa sɛ daka a mi nɛ Yehowa nga sinya a kɛ wo e yi ɔ, jã kɛ̃ nɛ ke amanehlu ngua a je sisi ɔ, Yehowa be nɔ ko blɔ hae nɛ e ba sɔmɔ lɛ konɛ a he e yi wami.—Mat. 24:​37-39.

4. Mɛni he je nɛ wa de we hu kaa níhi tsuo nɛ ya nɔ ngɛ Noa be ɔ mi ɔ daa si kɛ ha nɔ́ ko nɛ maa ya nɔ ngɛ wa be nɛ ɔ mi ɔ?

4 Anɛ e sa nɛ waa na nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Nyu Kpekpemi ɔ mi ɔ kaa e ji nɔ́ ko nɛ maa ya nɔ hwɔɔ se lo? Dɛbi. Mɛni he je? Ejakaa Baiblo ɔ de we nɔ́ ko kaa jã. a Yesu ngɔ bɔ nɛ níhi ya nɔ ngɛ “Noa ligbi ɔmɛ a mi” ɔ kɛ to be nɛ e maa ba a he, se e de we kaa nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ya nɔ ngɛ Nyu Kpekpemi ɔ mi ɔ daa si ha nɔ́ ko nɛ maa ya nɔ hwɔɔ se. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, e de we kaa daka a sinya a nɛ Yehowa nga a ji gbami nɛ maa ba mi hwɔɔ se. Se enɛ ɔ hu tsɔɔ we kaa wa be nyɛe maa kase nɔ́ ko kɛ je Noa sane ɔ kɛ Nyu Kpekpemi ɔ nɛ ba a mi.

5. (a) Loko Nyu Kpekpemi ɔ maa ba a, mɛni Noa pee kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ hemi kɛ yemi? (Hebri Bi 11:7; 1 Petro 3:20) (b) Mɛni blɔ nɔ nɛ wa ma nyɛ maa ngɔ wa fiɛɛmi ní tsumi ɔ kɛ to Noa nɔ́ ɔ he?

5 Benɛ Noa nu Yehowa kɔkɔ bɔmi ɔ, e kpɛ daka a kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa mi. (Kane Hebri Bi 11:7; 1 Petro 3:20.) Jã kɛ̃ nɛ e sa nɛ nihi nɛ a nu Mawu Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a nɛ a ngɔ a ní peepee kɛ tsɔɔ kaa a ngɛ hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa mi. (Níts. 3:​17-20) Petro tsɛ Noa ke “dami fiɛɛlɔ.” (2 Pet. 2:5) Se kaa bɔ nɛ wa na ngɛ ní kasemi nɛ sɛ hlami ɔ mi ɔ, wa li kaa Noa kɛ e weku ɔ nyɛ nɛ a fiɛɛ kɛ ha nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ loko Nyu Kpekpemi ɔ ba loo a pee we jã. Mwɔnɛ ɔ, wa bɔɔ mɔde kaa wa maa fiɛɛ ha nihi tsuo ngɛ je ɔ mi, nɛ waa kɛ kã peeɔ jã hulɔ. Se bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, wa be nyɛe maa fiɛɛ ha nɔ fɛɛ nɔ loko nyagbe ɔ maa ba. Mɛni he je?

6-7. Mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma de ke wa be nyɛe maa fiɛɛ sane kpakpa a kɛ ha nɔ fɛɛ nɔ loko nyagbe ɔ maa ba a?

6 Mo susu nɔ́ nɛ Yesu de kɛ kɔ wa fiɛɛmi ní tsumi ɔ he ɔ he nɛ o hyɛ. E gba kaa a maa fiɛɛ sane kpakpa a “ngɛ zugba a nɔ hehi tsuo nɛ nimli ngɛ ɔ nɛ a kɛ maa ye je ma amɛ tsuo odase.” (Mat. 24:14) Gbami nɛ ɔ ngɛ mi bae wawɛɛ mwɔnɛ ɔ. Mwɔnɛ ɔ, wa fiɛɛɔ Matsɛ Yemi ɔ sɛ gbi ɔ ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 1,000 mi, nɛ kɛ gu wa wɛbsaiti nɛ ji jw.org ɔ nɔ ɔ, nihi babauu ngɛ je kɛ wɛ ɔ ngɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a nue.

7 Se kɛ̃ ɔ, Yesu de e kaseli ɔmɛ kaa a be nyɛe ‘maa kpa ma amɛ tsuo a mi’ loo a fiɛɛ ha nɔ fɛɛ nɔ loko e maa ba. (Mat. 10:23; 25:​31-33) Yesu munyu ɔ maa ba mi ngɛ wa be nɛ ɔ mi hulɔ. Nihi ayɔhi abɔ ngɛ hehi nɛ a tsi wa fiɛɛmi ní tsumi ɔ nya ngɛ. Jehanɛ hu ɔ, ngɛ hɛngmɛfia fɛɛ hɛngmɛfia mi ɔ, a fɔɔ bimwɔwi lafahi abɔ. Wa bɔɔ mɔde kaa wa maa fiɛɛ sane kpakpa a kɛ ha “je ma fɛɛ je ma kɛ wɛtso kɛ lilɛ.” (Kpoj. 14:6) Se anɔkuale sane ji kaa wa be nyɛe maa fiɛɛ sane kpakpa a kɛ ha nihi tsuo ngɛ zugba a nɔ loko nyagbe ɔ maa ba.

8. Mɛni sanehi nɛ wa ma nyɛ ma bi kɛ kɔ bɔ nɛ Yehowa maa kojo nihi hwɔɔ se ha a he? (Hyɛ foni ɔmɛ hulɔ.)

8 Ngɛ nɔ́ nɛ wa susu he nɛ ɔ nya a, eko ɔ, wa ma bi ke: Nihi nɛ a be he blɔ náe kɛ nu sane kpakpa a loko amanehlu ngua a maa je sisi ɔ hu nɛɛ? Kɛ Yehowa kɛ e Bi nɛ e ha lɛ he blɔ kaa e kojo ɔ maa kojo mɛ ha kɛɛ? (Yoh. 5:​19, 22, 27; Níts. 17:31) Ngmami nɛ a ngɔ ní kasemi nɛ ɔ kɛ da nɔ ɔ tsɔɔ kaa Yehowa “sume nɛ a kpata nɔ ko nɔ ko hɛ mi.” Mohu ɔ, e suɔ kaa “nihi tsuo nɛ a tsake a tsui.” (2 Pet. 3:9; 1 Tim. 2:4) E ngɛ mi kaa wa le enɛ ɔ ngɛ Yehowa he mohu lɛɛ, se kɛ̃ ɔ, amlɔ nɛ ɔ, e de we wɔ bɔ nɛ e ma plɛ kɛ kojo nihi nɛ a ná we he blɔ kɛ nu sane kpakpa a. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e he hia we nɛ e de wɔ.

Nihi nɛ a be he blɔ náe kɛ nu sane kpakpa a loko amanehlu ngua a maa je sisi ɔ, mɛni Yehowa maa pee ngɛ a he? (Hyɛ kuku 8) c


9. Mɛni nɛ Yehowa ha nɛ wa le ngɛ Baiblo ɔ mi?

9 Ngɛ Baiblo ɔ mi ɔ, Yehowa tsɔɔ wɔ ní komɛ nɛ e maa pee. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Baiblo ɔ de wɔ kaa Yehowa ma tle “nihi nɛ a dɛ” ɔ si. Nimli nɛ ɔmɛ ji nihi nɛ a ná we he blɔ kɛ nu sane kpakpa a konɛ a pee tsakemihi. (Níts. 24:15; Luka 23:​42, 43) Enɛ ɔ tleɔ sane bimi komɛ nɛ a he hia a si.

10. Mɛni sane kpahi nɛ wa ma nyɛ ma bi wa he?

10 Anɛ nihi tsuo nɛ a ma gbo ngɛ amanehlu ngua a mi ɔ, a ma tle mɛ si lo? Baiblo ɔ ha nɛ e pee heii kaa nihi nɛ a maa je blɔ nɛ a maa te si kɛ si Yehowa kɛ e hiɔwe tabo ɔ, nɛ a ma kpata a hɛ mi ngɛ Harmagedon ta a mi ɔ, a be mɛ si tlee kɔkɔɔkɔ. (2 Tɛs. 1:​6-10) Se ni kpahi nɛ a gbo ɔ hu nɛɛ? Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, eko ɔ, ni komɛ ma gbo ngɛ amanehlu ngua a mi akɛnɛ a be he wami loo a wa ngɛ jeha mi ɔ he je. Aloo e ma nyɛ maa ba kaa a kɛ oslaa maa kpe nɛ a ma gbo, loo nɔ ko ma nyɛ maa gbe mɛ. (Fiɛɛ. 9:11; Zak. 14:13) Anɛ eko ɔ, nimli nɛ ɔmɛ a kpɛti ni komɛ maa piɛɛ “nihi nɛ a dɛ” nɛ a ma tle mɛ si ngɛ je ehe ɔ mi ɔ he lo? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa li.

NƆ́ NƐ WA LE

11. Mɛni nɔ lɛ a maa da kɛ kojo nihi ngɛ Harmagedon ta a mi?

11 Wa le níhi fuu kɛ kɔ níhi nɛ maa ya nɔ hwɔɔ se ɔ he. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, wa le kaa ngɛ Harmagedon ta a mi ɔ, a maa kojo nihi ngɛ bɔ nɛ a kɛ Kristo nyɛmimɛ ɔmɛ hi si ha a nya. (Mat. 25:40) A maa kojo nihi nɛ a fĩ nihi nɛ a pɔ mɛ nu ɔ kɛ Kristo ɔ se kaa jijɔhi. Jehanɛ hu ɔ, wa le kaa Kristo nyɛmimɛ ɔmɛ ekomɛ maa hi zugba a nɔ loloolo ke amanehlu ngua a je sisi, nɛ a maa ngɔ mɛ kɛ ho hiɔwe ya loko Harmagedon ta a ma fɛ. Be mi nɛ Kristo nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ zugba a nɔ loloolo ɔ, e ma nyɛ maa ba kaa tsui kpakpatsɛmɛ komɛ ma ná he blɔ kɛ fĩ a se ngɛ ní tsumi nɛ a ngɛ tsue ɔ mi. (Mat. 25:​31, 32; Kpoj. 12:17) Mɛni he je nɛ anɔkuale nɛ ɔmɛ sa kadimi ɔ?

12-13. Ke a kpata “Babilon Ngua a” hɛ mi se ɔ, eko ɔ, kɛ ni komɛ maa pee a ní ha kɛɛ? (Hyɛ foni ɔmɛ hulɔ.)

12 Ngɛ amanehlu ngua a se po ɔ, e ma nyɛ maa ba kaa nihi nɛ a maa na “Babilon Ngua a” hɛ mi kpatami ɔ a kpɛti ni komɛ ma kai kaa jehahi babauu nɛ be ɔ, Yehowa Odasefo ɔmɛ de mɛ kaa nɔ́ nɛ ɔ maa ya nɔ. Anɛ e ma nyɛ maa ba kaa nimli nɛ ma ba ná hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa mi lo?—Kpoj. 17:5; Eze. 33:33.

13 Ke nɔ́ ko kaa jã a ba a, lɛɛ e maa pee kaa bɔ nɛ níhi ya nɔ ngɛ Mose be ɔ mi ngɛ Egipt ɔ. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, “futufututsɛmɛ babauu” hu piɛɛ Israel bi ɔmɛ a he kɛ je Egipt. Eko ɔ, benɛ nimli nɛ ɔmɛ na kaa kɔkɔ bɔmi nɛ Mose kɛ ha ngɛ Haomi Nyɔngma amɛ a he ɔ ba mi ɔ, a ná hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa mi. (2 Mose 12:38) Ke nɔ́ ko kaa jã ya nɔ ngɛ Babilon Ngua a hɛ mi kpatami se ɔ, anɛ e sa nɛ wa kɔni mi nɛ jɔ̃ kaa Yehowa ngmɛ blɔ kaa nihi nɛ a ba piɛɛ wa he be bɔɔ nɛ piɛ loko Harmagedon ta a ma fɛ ɔ lo? E sɛ nɛ e ba jã kulaa! Wa suɔ nɛ waa kase wa hiɔwe Tsɛ ɔ. E ji “Mawu mɔbɔ nalɔ nɛ e mi mi sãã lɛ, nɛ e mi mi fu we mla, nɛ e suɔmi nɛ se pui ɔ kɛ e we anɔkuale yemi ɔ hiɛ babauu ɔ.” b2 Mose 34:6.

Ni komɛ nɛ a maa na “Babilon Ngua a” hɛ mi kpatami ɔ ma kai kaa jehahi babauu nɛ be ɔ, Yehowa Odasefo ɔmɛ de mɛ kaa nɔ́ nɛ ɔ maa ya nɔ (Hyɛ kuku 12-13) d


14-15. Anɛ be nɛ nɔ ko kɛ ma gbo, kɛ he nɛ e hi ɔ lɛ maa tsɔɔ kaa e ma ná neneene wami loo e be náe lo? Moo tsɔɔ nya. (La 33:​4, 5)

14 Be komɛ ɔ, wa nyɛmimɛ komɛ deɔ ní komɛ kɛ kɔɔ a weku li nɛ a sɔmɔ we Yehowa a he. Eko ɔ, a ma de ke: “Ke ye weku no ko gbo loko amanehlu ngua a je sisi ɔ, e maa hi wawɛɛ, ejakaa hɛ nɔ kami ngɛ kaa a ma tle lɛ si.” Ngɛ anɔkuale mi ɔ, nihi nɛ a deɔ jã a hɛɛ we juɛmi yaya ko mohu lɛɛ, se pi be nɛ nɔ ko ma gbo ɔ nɛ maa tsɔɔ kaa e ma ná neneene wami loo e be náe. Yehowa ji kojolɔ nɛ ye mluku. Enɛ ɔ he ɔ, bɔ nɛ e kojoɔ ha a da be fɛɛ be. (Kane La 33:​4, 5.) Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa “zugba a tsuo Kojolɔ ɔ” maa pee nɔ́ nɛ da.—1 Mose 18:25.

15 Jehanɛ hu ɔ, wa ma nyɛ ma de kaa pi he nɛ nɔ ko maa hi ɔ nɛ maa tsɔɔ kaa e ma ná neneene wami loo e be náe. Yehowa be nihi ayɔhi abɔ nɛ a ngɛ hehi nɛ Matsɛ Yemi ɔ he sɛ gbi ɔ sui ɔ kojoe kaa “apletsihi” kɔkɔɔkɔ. (Mat. 25:46) Zugba a tsuo Kojolɔ nɛ e yeɔ dami sane ɔ susuɔ nimli nɛ ɔmɛ a he wawɛɛ pe wɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa li bɔ nɛ Yehowa ma tsu ní komɛ a he ní ha ngɛ amanehlu ngua a mi. Eko ɔ, níhi nɛ nimli nɛ ɔmɛ maa na ngɛ amanehlu ngua a mi, kɛ bɔ nɛ Yehowa ma tsɔ e biɛ ɔ he ha a ma ha nɛ a ná hemi kɛ yemi ngɛ e mi.—Eze. 38:16.

Ngɛ amanehlu ngua a se po ɔ, . . . anɛ nihi nɛ a maa na “Babilon Ngua a” hɛ mi kpatami ɔ . . . ma ba ná hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa mi lo?

16. Mɛni nɛ wa ba kase kɛ kɔ Yehowa he? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

16 Baiblo ɔ nɛ wa kase ɔ ha nɛ wa na kaa adesa wami he jua wa ha Yehowa wawɛɛ. Yehowa ngɔ e Bi ɔ kɛ ha adesahi bɔ nɛ pee nɛ a nyɛ nɛ a hi si kɛ ya neneene. (Yoh. 3:16) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ wɔ tsuo. (Yes. 49:15) E le wa kpɛti nɔ fɛɛ nɔ biɛ. Akɛnɛ e le wɔ saminya he je ɔ, ke wa gbo po ɔ, e ma nyɛ ma tle wɔ si ejakaa e ma nyɛ ma kai níhi tsuo nɛ wa le loko wa gbo kɛ ní kpahi nɛ kɔɔ wa he ɔ hulɔ! (Mat. 10:​29-31) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa wa hiɔwe Tsɛ nɛ ngɛ suɔmi ɔ maa kojo nɔ fɛɛ nɔ ngɛ blɔ nɛ da nɔ, ejakaa e le ní, e peeɔ nɔ́ nɛ da, nɛ e naa nɔ mɔbɔ.—Yak. 2:13.

Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa kojo nɔ fɛɛ nɔ ngɛ blɔ nɛ da nɔ, ejakaa e le ní, e peeɔ nɔ́ nɛ da, nɛ e naa nɔ mɔbɔ (Hyɛ kuku 16)


17. Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi?

17 Sisi numi ehe nɛ ɔmɛ nɛ wa ná a ha nɛ wa na kaa e sa nɛ waa kɛ oya yemi nɛ tsu fiɛɛmi ní tsumi ɔ wawɛɛ. Mɛni he je nɛ wa ngɛ jã dee ɔ? Nɛ mɛni woɔ wɔ he wami nɛ wa yaa nɔ nɛ waa kɛ kã fiɛɛɔ sane kpakpa a? Wa maa na sane bimi nɛ ɔmɛ a heto ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi.

LA 76 Kɛ O Nuɔ He Ha Kɛɛ?

a Ke o suɔ nɛ o le nɔ́ he je nɛ a pee tsakemi nɛ ɔ, lɛɛ moo hyɛ munyu nɛ ji, “Nɔ́ Nɛ Sa O Hɛ Mi ɔ, Lɔ ɔ O Pee ɔ Nɛ,” nɛ je kpo ngɛ March 15, 2015 Hwɔɔmi Mɔ ɔ bf. 7-11 ɔ mi ɔ.

b Ke a kpata Babilon Ngua a hɛ mi se ɔ, Yehowa sɔmɔli tsuo kɛ ka maa kpe ke Gog nɛ je Magog ɔ ba tua wɔ ɔ. Nihi nɛ a ma ba piɛɛ Mawu we bi a he ngɛ Babilon Ngua a hɛ mi kpatami se ɔ hu kɛ ka maa kpe.

c FONI ƆMƐ A MI TSƆƆMI: Foni etɛ nɛ tsɔɔ nɔ́ he je nɛ eko ɔ, wa be nyɛe maa fiɛɛ kɛ ha nɔ fɛɛ nɔ ngɛ je ɔ mi: (1) Yo ko nɛ e nui sane kpakpa a gblee akɛnɛ pi Kristofohi a jami ji jami titli nɛ ngɛ e ma a mi, nɛ Odasefohi hu nyɛ we nɛ a fiɛɛ ngɛ lejɛ ɔ he je. (2) Nyumu ko kɛ e yo nɛ a ná we he blɔ kɛ nu sane kpakpa a, ejakaa he nɛ a ngɛ ɔ, mlaa ngmɛ́ blɔ kaa Odasefohi nɛ a fiɛɛ ngɛ lejɛ ɔ. (3) Nyumu ko nɛ e nyɛ we nɛ e nu sane kpakpa a, ejakaa he nɛ e ngɛ ɔ tsɔ e he banee, nɛ e he maa wa kaa nɔ ko maa ya lejɛ ɔ.

d FONI Ɔ MI TSƆƆMI: Nyɛmiyo wayoo ko nɛ e kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ kai nɔ́ nɛ e kase kɛ kɔ “Babilon Ngua” a hɛ mi kpatami ɔ he. Enɛ ɔ he ɔ, e tsake e tsui nɛ e kpale kɛ ho e fɔli nɛ a ji Odasefohi ɔ a ngɔ ya. Ke nɔ́ ko kaa jã ya nɔ ɔ, e sa nɛ waa kase wa hiɔwe Tsɛ nɛ e naa nɔ mɔbɔ nɛ e mi mi sãa lɛ ɔ, nɛ wa bua nɛ jɔ kaa yayami peelɔ ko tsake e tsui.