Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 23

LALA 28 Bɔ Ni Obaafee Otsɔ Yehowa Naanyo

Yehowa Miifɔ̃ Bo Nine Kɛmiiba Emama Tsũ Lɛ Mli

Yehowa Miifɔ̃ Bo Nine Kɛmiiba Emama Tsũ Lɛ Mli

“Mimama tsũ lɛ baahi amɛteŋ, ni matsɔ amɛ-Nyɔŋmɔ.”EZE. 37:27.

NƆ NI WƆBAAKASE

Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔnu nɔ ni atsɔɔ kɛ́ akɛɛ Yehowa miihere wɔ akɛ gbɔi kɛmiiba emama tsũ lɛ mli lɛ shishi. Agbɛnɛ hu, wɔbaana nibii ni Yehowa feɔ ehãa wɔ ni hãa wɔnaa akɛ efeɔ gbɔ waa.

1-2. Mɛɛ hegbɛ ni nɔ bɛ Yehowa ehã etsuji anɔkwafoi fɛɛ?

 KƐ́ MƆ KO bi bo akɛ, ‘Te onaa Yehowa ohãa tɛŋŋ?’ lɛ, mɛni obaakɛɛ? Ekolɛ obaakɛɛ akɛ, ‘Minaa Yehowa akɛ mi-Tsɛ, mi-Nyɔŋmɔ, kɛ mi-Naanyo.’ Aloo ekolɛ okɛ wiemɔi krokomɛi baatsɔɔ bɔ ni onaa Yehowa ohãa. Shi ani obaakɛɛ akɛ onaa Yehowa akɛ Shĩatsɛ ko ni miifɔ̃ bo nine kɛmiiba eshĩa?

2 Maŋtsɛ David kɛ wekukpaa ni yɔɔ Yehowa kɛ etsuji anɔkwafoi ateŋ lɛ to wekukpaa ni yɔɔ shĩatsɛ ko kɛ mɛi ni ehere akɛ gbɔi kɛba eshĩa lɛ ateŋ lɛ he. Ewie akɛ: “Ao Yehowa, namɔ baanyɛ aba omama tsũ lɛ mli akɛ gbɔ? Namɔ baanyɛ abahi ogɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ?” (Lala 15:1) Ŋmalɛ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa miisumɔ ni ehere wɔ kɛba emama tsũ lɛ mli akɛ gbɔi, ni tsɔɔ akɛ, eesumɔ ni wɔbatsɔmɔ enanemɛi. Enɛ ji hegbɛ ni nɔ bɛ!

YEHOWA MIIFƆ̃ WƆ NINE KƐMIIBA EMAMA TSŨ LƐ MLI

3. Namɔ ji klɛŋklɛŋ mɔ ni Yehowa hã eba emama tsũ lɛ mli? Te mɔ nɛɛ nu he ehã tɛŋŋ, ni te Yehowa hu nu he ehã tɛŋŋ?

3 Dani Yehowa baabɔ ade lɛ, ekome eyɔɔ. Shi sɛɛ mli lɛ, ehere mɔ ko atuu kɛbafata ehe yɛ efonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli. Mɔ nɛɛ ji, ekromɔ Bi lɛ. Yehowa ná miishɛɛ waa akɛ mɔ ko ebafata ehe yɛ emama tsũ lɛ mli. Biblia lɛ kɛɛ ‘ená e-Bi lɛ he miishɛɛ waa,’ ni e-Bi lɛ hu ‘mii shɛ ehe yɛ ehiɛ be fɛɛ be.’—Abɛi 8:30.

4. Namɛi hu Yehowa hã amɛba emama tsũ lɛ mli?

4 Enɛ sɛɛ lɛ, Yehowa bɔ ŋwɛibɔfoi lɛ, ni amɛ hu amɛbafata ehe yɛ emama tsũ lɛ mli. Biblia lɛ tsɛɔ ŋwɛibɔfoi lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ bihii,” ni ekɛɔ akɛ amɛyɛ miishɛɛ waa akɛ amɛyɛ Nyɔŋmɔ masɛi. (Hiob 38:7; Dan. 7:10) Afii pii baho ni mɛi ni kɛ Yehowa yɔɔ ŋwɛi lɛ pɛ yɔɔ emama tsũ lɛ mli. Shi sɛɛ mli lɛ, ebɔ adesai, ni efɔ̃ amɛ hu nine akɛ amɛbaanyɛ amɛba emama tsũ lɛ mli. Adesai ni here ninefɔɔ ni nɔ bɛ nɛɛ nɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi ji, Henok, Noa, Abraham, kɛ Hiob. Biblia lɛ hãa wɔnaa akɛ, hii nɛɛ batsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi, ejaakɛ amɛbo lɛ toi.—1 Mo. 5:24; 6:9; Hiob 29:4; Yes. 41:8.

5. Mɛni wɔkaseɔ yɛ gbalɛ ni yɔɔ Ezekiel 37:​26, 27 lɛ mli?

5 Kɛjɛ hii anɔkwafoi nɛɛ abeiaŋ kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa etee nɔ efɔ̃ mɛi nine kɛba emama tsũ lɛ mli. (Kanemɔ Ezekiel 37:​26, 27.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Ezekiel gbalɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, Nyɔŋmɔ miisumɔ waa ni etsuji anɔkwafoi lɛ kɛ lɛ abɔ naanyo kpaakpa. Egba akɛ, Yehowa ewo shi akɛ ‘ekɛ amɛ baafee toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ.’ Gbalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ, be ko baaba ni Yehowa tsuji ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi kɛ etsuji ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baafee ekome akɛ “tooku kome” yɛ efonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli. (Yoh. 10:16) Ŋmɛnɛ lɛ, gbalɛ nɛɛ miiba mli!

NYƆŊMƆ DROƆ WƆ NƆ NI HE HIAA WƆ EKƆƆƆ HE EKO HE NI WƆYƆƆ

6. Mɛni kɛ́ mɔ ko fee lɛ, ebaanyɛ eba Yehowa mama tsũ lɛ mli? Ni nɛgbɛ Yehowa mama tsũ lɛ ma?

6 Yɛ blema lɛ, mɛi wɔɔ mama tsũi amli. Kɛ́ mɔ ko hɔ mama tsũ mli lɛ, hulu eshãaa lɛ, nugbɔ eyiii lɛ, ni fɛ̃i hu yeee lɛ. Ni kɛ́ mɔ ko fɔ̃ bo nine kɛtee emama tsũ mli lɛ, ole akɛ mɔ lɛ baakwɛ bo jogbaŋŋ. Kɛ́ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Yehowa lɛ, wɔbatsɔmɔɔ gbɔi yɛ efonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli. (Lala 61:4) Yehowa hãa mɛi fɛɛ ni eba emama tsũ lɛ mli lɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ, ni agbɛnɛ hu, amɛbatsɔmɔɔ mɛi krokomɛi ni yɔɔ Yehowa mama tsũ lɛ mli lɛ ananemɛi. Ekɔɔɔ he eko he ni mɔ ko yɔɔ lɛ, ebaanyɛ eba Yehowa mama tsũ lɛ mli. Ekolɛ otee kpee krɛdɛɛ ko yɛ maŋsɛɛ, ni ona bɔ ni mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ mama tsũ lɛ mli lɛ yɔɔ miishɛɛ hã. Yehowa mama tsũ lɛ yɛ he fɛɛ he ni etsuji anɔkwafoi lɛ yɔɔ.—Kpo. 21:3.

7. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔwie akɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi ni egboi lɛ yɛ emama tsũ lɛ mli lolo lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

7 Ni Yehowa tsuji anɔkwafoi ni egboi lɛ hu? Ani amɛyɛ emama tsũ lɛ mli lolo? Hɛɛ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ Yehowa hiɛ kpako amɛnɔ; yɛ ehiɛ lɛ, amɛhiɛ kã lolo. Yesu wie akɛ: “Akɛ abaatee gbohii ashi lɛ, Mose po hã ana, yɛ ŋmei tso lɛ he sane lɛ mli, be ni etsɛ Yehowa akɛ ‘Abraham Nyɔŋmɔ kɛ Isak Nyɔŋmɔ kɛ Yakob Nyɔŋmɔ lɛ.’ Jeee gbohii a-Nyɔŋmɔ ni, shi moŋ, hiɛkãalɔi a-Nyɔŋmɔ ni, ejaakɛ yɛ ehiɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛhiɛ kamɔ.”—Luka 20:​37, 38.

Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi ni egboi lɛ yɛ emama tsũ lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 7)


JƆƆMƆI NI WƆNÁA KƐ NƆ NI ESA AKƐ WƆFEE

8. Mɛɛ jɔɔmɔi wɔnáa akɛni wɔyɛ Yehowa mama tsũ lɛ mli lɛ hewɔ?

8 Bɔ ni kɛ́ mɔ ko hɔ mama tsũ mli lɛ, hulu eshãaa lɛ, nugbɔ eyiii lɛ, ni fɛ̃i hu yeee lɛ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔyɛ Yehowa mama tsũ lɛ mli lɛ, ebuɔ wɔhe kɛjɛɔ nibii ni baanyɛ afite wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ ahe, ni agbɛnɛ hu, ehãa wɔnáa hiɛnɔkamɔ. Kɛ́ wɔhi Yehowa masɛi daa lɛ, Satan nyɛŋ afee wɔ nɔ ko ni baahã naanɔ wala aŋmɛɛ wɔ. (Lala 31:23; 1 Yoh. 3:8) Yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, Yehowa baaya nɔ ebu enanemɛi anɔkwafoi lɛ ahe koni nɔ ko akafite ekɛ amɛ teŋ, shi jeee no pɛ, ebaahã amɛhi shi kɛya naanɔ.—Kpo. 21:4.

9. Mɛni Yehowa miisumɔ ni mɛi fɛɛ ni efɔ̃ amɛ nine kɛba emama tsũ lɛ mli lɛ afee?

9 Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ Yehowa efɔ̃ wɔ nine kɛba emama tsũ lɛ mli, ni tsɔɔ akɛ ehã wɔ hegbɛ ni wɔkɛ lɛ abɔ naanyo kpaakpa kɛya naanɔ. Shi kɛ́ wɔmiitao wɔya nɔ wɔhi emama tsũ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ mɔ ko fɔ̃ bo nine kɛtee eshĩa lɛ, osumɔŋ ni ofee nɔ ko ni baagba enaa. No hewɔ lɛ, kɛ́ ekɛɛ bo nɔ ko lɛ, obaafee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ekɛɛ bo akɛ ojie otokota dani obote tsũ lɛ mli lɛ, obaafee ni ojwɛŋŋ he shii enyɔ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔmiitao wɔya nɔ wɔhi Yehowa mama tsũ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔle nibii ni kɛ́ wɔfee lɛ ebaagba enaa koni wɔtsi wɔhe kɛje he. Wɔmiisumɔ ni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni ‘wɔsa Yehowa hiɛ kwraa’ ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ. (Kol. 1:10) Yehowa ji wɔ-Naanyo, shi wɔle akɛ eji wɔ-Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Tsɛ hu, no hewɔ lɛ esa akɛ wɔbu lɛ waa. (Lala 25:14) Esa akɛ wɔhã anɔkwa sane nɛɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be, ni wɔkɛ bulɛ kpele ahã Yehowa. Enɛ baaye abua wɔ ni wɔkafee nɔ ko ni esumɔɔɔ. Wɔmiisumɔ ni wɔkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ “heshibaa mli” be fɛɛ be.—Mika 6:8.

YEHOWA KƐ ISRAELBII LƐ FƐƐ YE JOGBAŊŊ

10-11. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ ye ehã yɛ Sinai ŋa lɛ nɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ ekwɛɛɛ hiɛiaŋ?

10 Yehowa kɛ mɛi fɛɛ ni efɔ̃ amɛ nine kɛba emama tsũ lɛ mli lɛ yeɔ jogbaŋŋ. (Rom. 2:11) Wɔnaa enɛ faŋŋ yɛ bɔ ni ekɛ Israelbii lɛ ye ehã be ni amɛyɔɔ Sinai ŋa lɛ nɔ lɛ mli.

11 Be ni Yehowa jie ewebii lɛ kɛje nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt lɛ, ehole amɛteŋ mɛi komɛi osɔfoi koni amɛsɔmɔ yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli. Agbɛnɛ hu, ehã Levibii lɛ tsu nitsumɔi krokomɛi yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli. Shi ani Yehowa kɛ Israelbii ni sɔmɔ yɛ sɔlemɔ buu lɛ mli loo mɛi ni hi sɔlemɔ buu lɛ masɛi kpaakpa lɛ ye jogbaŋŋ fe mɛi krokomɛi lɛ? Dabi, ejaakɛ Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ.

12. Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa to ehã Israelbii lɛ ni hãa wɔnaa akɛ ekwɛɛɛ hiɛiaŋ? (2 Mose 40:38) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

12 Yehowa hã Israelbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hegbɛ ni ekɛ lɛ abɔ naanyo kpaakpa. Mɛi ni sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔ buu lɛ kɛ mɛi ni sɔmɔɔɔ yɛ jɛmɛ, kɛ mɛi ni mama tsũ bɛŋkɛ sɔlemɔ buu lɛ kɛ mɛi ni mama tsũ bɛŋkɛɛɛ jɛmɛ lɛ fɛɛ ná hegbɛ nɛɛ eko. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa hã maŋ muu lɛ fɛɛ na atatu ni damɔ shi jaŋŋ kɛ la ni damɔ shi jaŋŋ ni etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehã ehi sɔlemɔ buu lɛ nɔ lɛ. (Kanemɔ 2 Mose 40:38.) Kɛ́ atatu lɛ wó ehe nɔ kɛmiiya he kroko lɛ, mɛi ni bɛŋkɛɛɛ sɔlemɔ buu lɛ kwraa lɛ hu naa, ni amɛbuaa amɛnibii anaa, amɛjieɔ amɛmama tsũi lɛ, ni amɛfataa maŋ bii krokomɛi lɛ ahe kɛshiɔ. (4 Mo. 9:​15-23) Kɛ́ tɛtɛrɛmantɛrɛi enyɔ ni akɛ jwiɛtɛi fee lɛ gbɛɛ lɛ, mɛi lɛ fɛɛ nuɔ ni amɛfãa nyiɛmɔ. (4 Mo. 10:2) Enɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ mɔ ko bɛŋkɛ sɔlemɔ buu lɛ kpaakpa lɛ, no etsɔɔɔ akɛ mɔ lɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli wa fe mɔ ni bɛŋkɛɛɛ lɛ. Moŋ lɛ, Yehowa fɔ̃ Israelbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nine akɛ eba emama tsũ lɛ mli koni etsɔɔ lɛ gbɛ ni ebu ehe. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ, ekwɛɔ wɔ, ni ebuɔ wɔhe.

Yehowa kɛ Israelbii lɛ fɛɛ ye jogbaŋŋ yɛ ŋa lɛ nɔ (Kwɛmɔ kuku 12)


ŊMƐNƐ HU LƐ, YEHOWA KWƐƐƐ HIƐIAŊ

13. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔwie akɛ, ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ lɛ?

13 Ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ekomɛi yɛ hei ni bɛŋkɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe yitso lɛ loo Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ko. Mɛi komɛi po yɛ ni nitsumɔhe yitso lɛ loo nitsumɔhe nine lɛ eko mli amɛtsuɔ nii yɛ. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi nɛɛ nyɛɔ amɛkɛ amɛhe woɔ nibii ni afeɔ yɛ hei nɛɛ pii amli ni amɛkɛ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ bɔɔ kpaakpa. Nyɛmimɛi komɛi hu sɔmɔɔ akɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi loo amɛsɔmɔɔ yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ fai srɔtoi lɛ eko mli. Shi nyɛmimɛi babaoo hu yɛ ni bɛ sɔɔmɔ hegbɛi nɛɛ eko. Kɛ́ ofata amɛhe lɛ, ná nɔmimaa akɛ okã he oyɛ Yehowa mama tsũ lɛ mli, ni esumɔɔ bo waa. Ele bo jogbaŋŋ, ni ebaadro bo nibii fɛɛ ni he hiaa bo. (1 Pet. 5:7) Yehowa hãa ewebii fɛɛ mumɔŋ niyenii, etsɔɔ amɛ gbɛ, ni ebuɔ amɛhe.

14. Mɛni ji nɔ kroko ni tsɔɔ akɛ Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ?

14 Nɔ kroko hu ni tsɔɔ akɛ Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ ji, ehã afee Biblia lɛ bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aná eko ekane. Be ni aŋma Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, aŋma yɛ wiemɔi etɛ amli, nomɛi ji: Hebri, Aramaik, kɛ Greek. Ani wekukpaa ni mli wa yɛ mɛi ni nuɔ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ Yehowa teŋ fe mɛi ni nuuu nɛkɛ wiemɔi nɛɛ? Dabi kwraa.—Mat. 11:25.

15. Namɛi baanyɛ akase Yehowa he nii? Ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ tsɔɔ akɛ ekwɛɛɛ hiɛiaŋ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

15 Jeee skul abɔ ni wɔtee loo wiemɔi ni akɛŋma Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ ni wɔle jogbaŋŋ lɛ nɔ Yehowa damɔɔ ekɛ wɔ bɔɔ naanyo. Yehowa kɛ ehiɛshikamɔ lɛ droɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛji amɛtee skul jio, amɛyako skul jio. Atsɔɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ shishi kɛtee wiemɔi akpei abɔ amli. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baanyɛ akase ehe nii ni amɛbatsɔmɔ enanemɛi.—2 Tim. 3:​16, 17.

Mɛni hewɔ Biblia lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi akpei abɔ amli lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ hiɛiaŋ lɛ? (Kwɛmɔ kuku 15)


YAA NƆ OFEE NIBII NI BAAHÃ ‘YEHOWA ANÁ OHE MIISHƐƐ’

16. Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Bɔfoi 10:​34, 35 lɛ naa lɛ, mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaahã Yehowa aya nɔ aná wɔhe miishɛɛ?

16 Eji hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ Yehowa baahere mɔ ko kɛba efonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli. Lɛ ji mɔ ni mli hi fe fɛɛ, mɔ ni sumɔɔ mɔ fe fɛɛ, kɛ mɔ ni feɔ mɔ gbɔ fe fɛɛ. Agbɛnɛ hu, ekwɛɛɛ hiɛiaŋ, ni ehereɔ mɔ fɛɛ mɔ kɛbaa eŋɔɔ ekɔɔɔ he eko he ni mɔ lɛ yɔɔ, he ni ejɛ, skul abɔ ni etee, ehewolonɔ su, weku mli ni ejɛ, afii abɔ ni eye, loo kɛji nuu ji lɛ jio, yoo ji lɛ jio. Shi kɛ́ wɔmiitao Yehowa aya nɔ aná wɔhe miishɛɛ ni wɔhi emama tsũ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔbo lɛ toi.—Kanemɔ Bɔfoi 10:​34, 35.

17. Kɛ́ wɔmiitao wɔle nibii krokomɛi ni esa akɛ wɔfee koni wɔya nɔ wɔhi Yehowa mama tsũ lɛ mli lɛ, nɛgbɛ wɔbaana yɛ?

17Lala 15:1 lɛ, David bi akɛ: “Ao Yehowa, namɔ baanyɛ aba omama tsũ lɛ mli akɛ gbɔ? Namɔ baanyɛ abahi ogɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ?” Yehowa tsɔ David nɔŋŋ nɔ ehã sanebimɔi nɛɛ hetoo yɛ Lala 15 lɛ mli. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaana nibii pɔtɛi ni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaahã Yehowa aya nɔ aná wɔhe miishɛɛ.

LALA 32 Hii Yehowa Gbɛfaŋ!