Pẹẹ nyoone togó bel ea di m

Pẹẹ nyoone a gbò togó bel

23 TOGÓ BEL GE NÒ

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 28 Ge Bã̀àà Kóò Jìhóvà

Jìhóvà Gbĩ́ Kọ É Bãaàè Ẽ Kóò

Jìhóvà Gbĩ́ Kọ É Bãaàè Ẽ Kóò

“Ńdáà tọ kàn é dí vá ló, nda é dú ba Bàrì, vaá bà é dú pá ńdáà gbò.”​—ÈZÍ. 37:27.

NÚ EÉ NÓ

Èé nó bé eé láá kpáá palàge zààva ló kól e Jìhóvà kólíi kọ é bãaàè ẽ kóò naa, nè bé ea ólò tú kà lé bá sẹ̀ẹ̀mà pá a kóò naa.

1-2. Mókà nèà deè ní e Jìhóvà ne pá a gyóòlo deè nieí é?

 BEÈ nen bĩ́íná ni kọọ̀ Jìhóvà níà mée kilma kĩée e olo dìe, òé áálá naa vàẹ? Be à sẹlẹ, òé láá aalá kọọ̀ ‘Jìhóvà níà ńdáà Tẹ̀, ńdáà Bàrì nè ńdáà Kóò.’ À íe dõona kà gbò sò bée eo é láá kolmá Jìhóvà. Sõò, é kọọ̀ ò ólò ẹ̀bvìe belí Nen ea kólí ni kọ ó bãaàè ẽ kóò?

2 Méné Dévìd beè tú gbaa ló ea di zẹ̀ẹ̀ Jìhóvà nè pá a gyóòlo e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo doolé ló neǹ kólì kyáà nè gbò ea kólí kyáà. A beè bĩiná kọọ̀: “Oló Jìhóvà, mée ní eo é kólí kyáà nvee mm̀ o tọ kàn ẽ? Mée ní ea é tõó boo o gù ea di káí é?” (Ps. 15:1) Gbò moǹ bel ea di mm̀ Kpá Káíá náa kọ é dã́ ból ló kọọ̀ èé láá dú gbò e Jìhóvà é kólí kyáà ea tõó dọ̀ ge bã̀àà ẽ kóò. Níà kà pọ̀bkà nèà deè ea tõo lọ̀l vaá à lee!

JÌHÓVÀ GBĨ́ KỌ É BÃ̀AÀÈ Ẽ KÓÒ

3. Mée ní ea dú túá kà nen e Jìhóvà beè kólí nvee mm̀ a tọ ẹ́, vaá mókà tọa ló ní e pálaa ọ̀và íe kilma ló ene ẽ́?

3 Besĩ́ Jìhóvà à kalá dèm nu, a beè zẹ́ẹ́ dú áá ẹ̀ẹ̀. Sõò tṍó e tṍó téní, a beè gbóó dèm a Sã́áná. Nyíè Jìhóvà beè palàge ẹẹ ló a Sã́áná ea dú túá kà nen ea kólí nvee mm̀ a tọ. Kpá Káí kọ́ọ̀ nyíè Jìhóvà “beè palàge ẹẹ” ló a Sã́áná. Vaá a Sã́áná ea dú túá kà nen ea beè kolí nvee mm̀ a tọá “ólò ṍ kààgà gbẹá kèsĩ́ [Jìhóvà] dénè tṍó.”​—Pró. 8:30.

4. Bà mée ní e Jìhóvà beè kpáá kolí kyáà ẹ?

4 Jìhóvà beè gbóó dèm dõona kà gbò nyómá tóm, vaá kolí nágé va nvee mm̀ a tọ. Kpá Káí kólí gbò nyómá tómí kolí va “gbò nvín Bàrì” vaá kọ́ nágé kọọ̀ nyíé va ólò ẹẹ tṍó e bà di kpàn Jìhóvà. (Jóòb 38:7; Dán. 7:10) Áá gbò nú e Bàrì beè dèm sẹlẹ́ káála ní e ba beè dú pá a kóò mm̀ gã́bug gbáá ẹ́. Tṍó e tṍó téní, a beè gbóó dèm gbò nen kọ bàá du nàgé pá a kóò. Sìgà gbò e ba beè ié nèà deè ge dú kóò Jìhóvà dú Ínòk, Nóà, Ábràhàm, nè Jóòb. Kpá Káí kólí gbò e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booí kolí va pá kóò Jìhóvà àbèè gbò e ba beè “zọ̀ kà-kà Bàrì kyã̀à.”​—Jén. 5:24; 6:9; Jóòb 29:4; Àìz. 41:8.

5. Éé ní eé láá nó lọl ló kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ kpá Èzíkiẹ̀l 37:​26, 27 é?

5 Lọ̀l gé tṍó e Jìhóvà beè dèm gbò nen tẹlẹ̀ kátogóí, à dì ea gé kólí va kọ bàá bã̀ààè ẽ kóò. (Bugi Èzíkiẹ̀l 37:​26, 27.) Dì belí nu dòòmà bá, lọl ló nú e neǹ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì Èzíkiẹ̀l beè kọ̀, è dã́à ból ló kọ à palàge leemá Bàrì kọọ̀ gbò e bà gé fãàe á duè pá a díì díílá kóò. À zigà kọ àé zọẹ̀ va bãaàè mm̀ “zíl féé-feè ló.” Kọ́ọ̀ bùlà Bàrìá gé lóá bel kilma ló tṍó e gbò e bà íe ból dẽesĩ́ gè tõó káála nè gbò e bà íe ból dẽesĩ́ gè tõó mm̀ páradaìs boo kunukẽ̀í é gbá di mm̀ tọọ̀ Jìhóvà dì belí “tẽ̀ènè gònò naanà ból.” (Jọ́ọ̀n 10:16) Kọ́ọ̀ bùlà Bàrìá dì ea gé ḿḿ-má kátogóí!

BÀRÌ ÓLÒ Ẹ̀B NÚ EA KILÍÍ LÓ GBẸÁ KỌ̀LÁÁ KĨÉE E DÌ

6. Mósĩ́ deè ní e nen ólò dú neǹ kyáà mm̀ tọọ̀ Jìhóvà ẹ, vaá é kọọ̀ áá gbò e bà aa enè ketõ̀ò ní e Jìhóvà kólí kọ bàá bãaàè ẽ kóò e?

6 Tṍó e bà géè emí Kpá Káíá, tọ kàn ólò dú ketõ̀ò bõ̀séi vaá à ólò kpènà nen lọl bá boo nè gbei. Nen e bà kólí kyáà nvee mm̀ tọ kàn ólò ẹ̀bmà dẽe kọọ̀ nen ea kólìèe kyáàa é ẹb nú ea kilìèé ló. Tṍó e kin lóó nè Jìhóvà, e dú gbò kyáà mm̀ a tọ kàn e née monmà dẽe ã́ àbèè ge bã̀ààe kóò. (Ps. 61:4) È ólò ié gbò nú ea dúi bíi ló, ea é náa kọọ̀ bẹẹ gbaa ló kilma ló Jìhóvà nè dõona gbò á agaló. Jìhóvà kólí gbò e bà aa kọ̀láá ketõ̀ò kọ bàá bãaàè ẽ kóò. Àé láá dú kọọ̀ o beè sí kẽè kele íb pọ̀bkà bõ̀ònaló ea beè sẹẹa dõona kà kpá dó vaá ò mòn dõona gbò e nyíé va ẹ́ẹ́ gè dú kóò Jìhóvà. Be è kilsĩ́ gè fã̀ Jìhóvà mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo, èé kilsĩ́ gè dú pá a kóò e náa dẹẹa boo kĩée e tõò.​— Kùùà 21:3.

7. Éé ní ea náa vaá èé láá kọọ̀ Jìhóvà dì ea gé bugi gbò e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo nèe e ba beè ù naamá pá a kóò e? (Ẹ̀b nàgé fòtó.)

7 Èé kọ́ vàẹ kilma ló gbò e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo nè Jìhóvà e ba ni úé? É kọ èé láá kọọ̀ Jìhóvà kilsĩ́ gè bugí va naamá pá a kóò? Ẽei! Éé ní ea náa è kọ́ vó é? È kọ́ọ̀ vó boo béè kọọ̀ Jìhóvà ólò kẽ̀èà vá boo. Jíízọ̀s beè kọọ̀: ‘Mózìs palàge naa zogè kọ gbò e ba ni ú ólò kpáá kẽ̀èà, kĩée ea émí nú ea kil ló kpò sàgà nu ea bẹ́á vaá kólí Bàrì kolíe, ʽBàrì Ébràhàm, Áízìk nè Jékọ̀b. Gbò e Bàrì dú ba Bàrì é dú gbò e bà di dùm, níì gbò íí nì, boo béè kọ dénè gbò e bà dẹlẹ́ẹ nyíe boo di dùm’​—Lúùk 20:​37, 38.

Jìhóvà ẹb bã̀àna gbò e ba beè ú mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo naamá pá a kóò (Ẹ̀b 7 kpò)


GBÒ NÚ EA DÚ BÍI KỌ É NAA NÈ GBÒ BÉLÈ EÉ ÍE LỌL LÓ GÈ DÚ KÓÒ JÌHÓVÀ

8. Mókà bélè ní e gbò e bà dú kóò Jìhóvà ólò ié é?

8 Dì belí bé e tọ ólò dú ketõ̀ò bõ̀séi vaá kpènà nen lọl bá boo nè gbei naaá, níà bé e Jìhóvà ólò kpènà pá a kóò lọl bá gbò nú ea é kyọ ba gbaa ló kìlmàé ló vaá nè va ból dẽesĩ́ naa ẽ́. Tṍó e dávà gbẹá ló Jìhóvà, Sétàn náa é láá nveèi kom ea é gbẹáí ló dọ̀ dè-dè. (Ps. 31:23; 1 Jọ́ọ̀n 3:8) Mm̀ ãa bàlà boo, níì áá gè kpènà pá a gbò e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo lọl bá kọ̀láá kà nú ea é kyọ ba gbaa ló kìlmàé ló ní e Jìhóvà é naa ẽ́ nì, sõo àé kpènà nàgé va lọl bá ú.​— Kùùà 21:4.

9. Éé ní e Jìhóvà gbĩ́ kọ pá a kóò á naa ẽ́?

9 À palàge dú nú e ka di ló gè di mm̀ tọọ̀ Jìhóvà ea tõó dọ̀ ge ié kà lé gbaa ló kìlmàé ló. Éé ní eé náa be è gbĩ́ gè gbẹá mm̀ tọọ̀ Jìhóvà ẹ? Beè nen kólí ni kọ ó duè a be, àé tan ni gè nyimá nú e be ò náa àé léémáe. Dì belí nu dòòmà bá, àé láá leemáe kọ ó lọ̀à o kpá kátọ tọ besĩ́ ò kálá bã tọ vaá àé tan ni gè naa vó. Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, è gbĩ́ì ge nyimá ló nú e Jìhóvà bĩ́íná lọl bá gbò e bà gbĩ́ gè kilsĩ́ gè bã̀ààe kóò. Vulè e íè kilma ló Jìhóvà é náa kọ é naa kọ̀láá kà nú e bẹẹ kpóó sim tùlà ge naa nú ea é ‘léémáe mm̀ kọ̀láá sĩ́deè.’ (Kọ́l. 1:10) À dú kà-kà kọọ̀ Jìhóvà dú bẹẹ Kóò, sõò à dú nágé bẹẹ Bàrì nè bẹẹ Tẹ̀ vaá à bọ́ló kọ é fã̀e dẽe. (Ps. 25:14) Boo béè vó, à bọ́ló kọọ̀ íb nen ea dú á gá táí nyíe vaá é kilsĩ́ gè fã̀e dẽe. Fã̀dẽe e íè kìlmàé ló é nveè bá nèi kọ é gá naa nú ea é bẽ́émáe. È gbĩ́ gè kilsĩ́ gè “dẹẹ̀a boo nvèè bá ea aa bá Bàrì” kilma ló gbò nú e née é láá naa.​—Máí. 6:8.

JÌHÓVÀ BEÈ TÚ TẼ̀ÈNÈ ÍB BÁ SẸ̀Ẹ̀MÀ PÁ ÍZRÀẸ̀L GBẸÁ BOO KPÁÀ BÀLÀ ÓL

10-11. Mósĩ́ deè ní e bé e Jìhóvà beè zọ̀ pá Ízràẹ̀l naaá nu naa gbẹá boo kpáà bàlà ól Sàìnáì zógè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen ẽ́?

10 Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà pá a kóò. (Róm̀ 2:11) Èé láá palàge dã́ ból ló bé e Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà pá a kóò naa lọl ló bé ea beè zọ̀ pá Ízràẹ̀l naaá nu naa gbẹá boo kpáà bàlà ól Sàìnáì.

11 Tṍó ea ni duulà pá a gbò lọl kèbá gyóòlo gbẹá Íjèpt, Jìhóvà beè íbá ló gbò e bà é váálá gyọ́ọ gbẹá mm̀ a tọ kàn káí. A beè tú tóm ea di káí nè pá Lívaì. É kọọ̀ Jìhóvà beè palàge ẹ̀b nú ea kil ló gbò e bà géè sí tóm mm̀ tọ kàn káíá nè gbò e ba beè olòó tõó kpàn tọ kàn káíá èlmà dõona gbò? Ẽ́èe! Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà dénè nen.

12. Éé ní e Jìhóvà beè naa nè dénè nen ea dú Ízràẹ̀l ea zógè kọọ̀ a beè tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà va ẹ́? (Ẹ́xọdọ̀s 40:38) (Ẹ̀b nàgé fòtó.)

12 Kọ̀láá nen ea dú Ízràẹ̀l beè ié nèà deè ge bã̀àà kóò Jìhóvà e náa dẹẹa boo be à ólò sí tóm mm̀ tọ kàn káí àbèè kọ a ólò tõó kuló kĩée e tọ kàn káíá dì. Dì belí nu dòòmà bá, Jìhóvà beè naa kọọ̀ kọ̀láá nen ea dú Ízràẹ̀l á mòn bùdee nè sã́ ea bélí kpóó kyọ́ọ ea dú dũ̀ùnè ea beè di boo tọ kàn káíá. (Bugi Ẹ́xọdọ̀s 40:38.) Tṍó e bùdeeá mááá kil dõona bá, bã̀àna gbò e kĩée e bà tõo beè di kpã́á aa ló tọ kàn káíá beè mòn vaá láá kpoogè dee ló ba ìè nù, làb ba tọ kàn vaá zọ̀ dõona gbò e bà di dóá àà kil kĩée e bùdeeá kil. (Nóm. 9:​15-23) Kọ̀láá nen géè dã́ agẹ moǹ koò e bà uuli gè kọọmá nè va kọọ̀ à dú bíi kọ bàá gbóó aa kĩée e bà dìa kil dõona ketõ̀ò. (Nóm. 10:2) À palàge dọa bàlà kẽ kọ ge tõó kuló tọ kàn káíá náa tõó dọ̀ kọọ̀ nen íe lé gbaa ló kilma ló Jìhóvà èlmà gbò e bà tõó kpã́á aa ló. Tãa vó, kọ̀láá nen ea beè di dó Ízràẹ̀l beè ié nèà deè ge dú kóò Jìhóvà vaá agala boo kọ àé túlè vaá èb nú ea kilìè vá ló. Bé ea dì nàgé naa deè nieí é, Jìhóvà ólò vulèi, ẹ̀b nú ea kilíí ló vaá kpènài e náa dẹẹa boo kĩée e tõò.

Nòònù ea kil ló tọ kàn káíá zógè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen (Ẹ̀b 12 kpò)


GBÒ NU DÒÒMÀ BÁ EA ZÓGÈ BÉ E JÌHÓVÀ ÓLÒ TÚ TẼ̀ÈNÈ ÍB BÁ SẸ̀Ẹ̀MÀ GBÒ NEN DEÈ NIEÍ NAA

13. Mósĩ́ deè ní e Jìhóvà zógè kọọ̀ à ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen deè nieí é?

13 Sìgà pá vígà ólò tõó kuló tọ nàà tóm ea gé ẹb nú ea kil ló sìtóm kọ̀ kpẹ̀a Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà. Sìgà gbò ólò sí tóm tọ nàà tómí vaá ié nèà deè ge zọ̀ gbò e bà gé túlè tóm Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà siá tóm. Vaá sìgà gbò gé sí tóm dì belí gbò e bà gé kudẽe ló sẹ́kiùt àbèè dõona kà kele íb sìtóm dénè tṍó. Agala boo kọọ̀ Jìhóvà níà o kóò vaá à vulè ni, kọbèè à gá náa ò gáà ie nèà deè ge sí tóm àbèè ge tõó gbò kĩée ea dì belí vó. À palàge nyimá ni ló vaá à ólò nè ni gbò nú eo íè bíi ló. (1 Pít. 5:7) Jìhóvà ólò tú gbò nú e dénè bẹ̀ì e dúù pá a gyóòlo íè bíi ló nèi kọbé è láá fã̀e, vaá à ólò tulè vaá kpènà dénè bẹ̀ì.

14. Ge zogè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen, éé ní ea ni néi ẽ́?

14 Dõona kà nú ea zógè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà dénè nen deè nieí dú kọọ̀, à náa kọọ̀ Kpá Káí á láá iná ló dénè gbò e bà di bàlà booí. Dém bel Híbrù, Aramaic, nè Gríìk ní e ba beè emá Kpá Káí é. Sõò, é kọọ̀ gbò e bà láá bugi vaá dã́ gbò dém belá ié kà lé gbaa ló kilma ló Jìhóvà èlmà gbò e bà dã́? Ẽ́èe, níì vó nì.​—Máát. 11:25.

15. Mósĩ́ deè ní e bé e bà tab Kpá Káí naa zógè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen ẽ́? (Ẹ̀b nàgé fòtó.)

15 Jìhóvà náa bãàài kóò boo béè íb tọọ̀ kpá e ni sí àbèè kọọ̀ è láà dã̀ vaá bugi gbò dém bel e ba beè emá Kpá Káí. Jìhóvà tú a nyìmànù nè dénè gbò e bà di boo kunukẽ̀í e náa dẹẹa boo be ba beè sí pọ̀b tọọ̀ kpá àbèè bà gáà sì. Baa tab Kpá Káí ea dú Moǹ Bel Bàrì nvee mm̀ gã́bug dém bel naa ní e gbò e bà di beeá ló bàlà booí a íe bélé lọl ló nú e Kpá Káí nóòmà vaá láá dú a kóò.​—2 Tím. 3:​16, 17.

Mósĩ́ deè ní e gè tàb Kpá Káí nvee mm̀ gã́bug dém bel zógè kọọ̀ Jìhóvà ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà gbò nen ẽ́? (Ẹ̀b 15 kpò)


KILSÍ GÈ NAA NÚ E JÌHÓVÀ GBĨ́ KỌ PÁ A KÓÒ Á NAA

16. Dẹ̀ẹ̀a boo nú ea di mm̀ kpá Tóm 10:​34, 35, éé ní eé láá naa kọbé Jìhóvà kilsĩ́ gè bugíi naamá pá a kóò e?

16 Ge kọọ̀ Jìhóvà kólíi kyáà nvee mm̀ a tọ kàn dú kà pọ̀bkà nèà deè e íè lọ̀l vaá à lee. Jìhóvà ní ea dú nen ea íe vulè, tóè sàn vaá dõo nu taalẹ bá lọ̀l vaá à lee é. Gbá ló vó, à ólò tú tẽ̀ènè íb bá sẹ̀ẹ̀mà dénè nen e náa dẹẹa boo kĩée e tõò àbèè kĩée e dúù, bé e ba beè bumái naa, gbáá e ni tóólá, be e beè sí tọọ̀ kpá àbèè kọ è gáà sì, bẹẹ mèà, àbèè kọ è dúù págbálà àbèè pábia. Sõò, áá gbò e bà gbaníe tṍ ló ní ea ólò tú naamá pá a kóò e.​—Bugi Tóm 10:​34, 35.

17. Ãàe ní eé láá kpáá mòn gbò nú e Jìhóvà gbĩ́ kọ pá a kóò á naa ẽ́?

17 Mm̀ kpá Psalm 15:​1, Dévìd beè bĩiná kọọ̀: “Oló Jìhóvà, mée ní eo é kólí kyáà nvee mm̀ o tọ kàn ẽ? Mée ní ea é tõó boo o gù ea di káí é?” Jìhóvà beè naa kọọ̀ Dévìd á aalá gbò bíbvá. Mm̀ togó bel ea bẽene níí, èé ló bel boo sìgà gbò nú e Jìhóvà gbĩ́ kọ pá a kóò á kilsĩ́ gè naa.

SỌ́L EA GÃ́BUG DÚ 32 Nvèè Sãa Kúm Jìhóvà!