1. Miben segít a 15. zsoltár?

 AZ ELŐZŐ cikkben arról volt szó, hogy akik átadják az életüket Jehovának, a vendégei lehetnek a jelképes sátrában, vagyis szoros kapcsolatban lehetnek vele. De mit kell tennünk ahhoz, hogy mi is ilyen közel lehessünk Jehovához? A 15. zsoltár választ ad erre a kérdésre. (Olvassátok fel: Zsoltárok 15:1–5.) Megtudhatjuk belőle, hogy milyen emberek lehetnek Isten barátai.

2. Mire gondolhatott Dávid, amikor Jehova sátráról beszélt?

² A 15. zsoltár így kezdődik: „Ó, Jehova, ki lehet vendéged sátorodban? Ki lakhat szent hegyeden?” (Zsolt 15:1). Amikor Dávid Jehova sátráról beszélt, lehet, hogy a hajlékra gondolt, mely egy ideig Gibeonban volt. De mivel említést tett Isten szent hegyéről is, akár arra a sátorra is utalhatott, amely a Sion-hegyen volt Jeruzsálemben. A Sion-hegyen ugyanis, mely mindössze néhány kilométerre délre feküdt Gibeontól, Dávid felállíttatott egy sátrat a szövetségládának, és az egészen addig ott volt, amíg meg nem épült a templom (2Sám 6:17).

3. Miért szeretnénk jobban megérteni a 15. zsoltárt? (Lásd a képet is.)

³ Persze a legtöbb izraelita nem szolgálhatott a hajléknál, és csak nagyon kevesen mehettek be a sátorba, ahol a szövetségláda volt. De mindenki, aki hűségesen szolgálta Jehovát, a vendége lehetett a jelképes sátrában, vagyis a barátjává válhatott. Mivel mi is mindannyian erre vágyunk, vizsgáljuk meg, mit ír a 15. zsoltár. Ez a zsoltár felsorolja, hogy mire van szükség ahhoz, hogy Jehova barátai lehessünk, és azok is maradhassunk.

 JÁRJ FEDDHETETLENÜL, ÉS CSELEKEDJ IGAZSÁGOSAN!

4. Honnan tudjuk, hogy nem elég csupán megkeresztelkednünk ahhoz, hogy Jehova barátai legyünk? (Ézsaiás 48:1)

⁴ A Zsoltárok 15:2 szerint az lehet Jehova barátja, „aki feddhetetlenül jár”, és „igazságosan cselekszik”. Mindkét kifejezés azt hangsúlyozza, hogy folyamatos erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy Jehova barátai legyünk. Bár egyikünk sem tökéletes, Jehova feddhetetlennek tart minket, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy engedelmeskedjünk neki. Azonban az önátadás és a keresztelkedés csak a kezdet. A bibliai időkben sem lett valaki automatikusan Jehova vendége azért, mert Izrael nemzetéhez tartozott. Voltak olyanok, akik segítségül hívták Jehovát, de ezt „nem igazságban és nem igazságosságban” tették. (Olvassátok fel: Ézsaiás 48:1.) Ha valaki őszintén vágyott arra, hogy Jehova vendége legyen, akkor meg kellett tudnia, hogy mit vár el tőle, és aszerint is kellett cselekednie. Ehhez hasonlóan, ha szeretnénk mi is Jehova barátai lenni, többre van szükség annál, mint hogy megkeresztelkedünk, és Jehova Tanúi leszünk. Mindig igazságosan kell cselekednünk. De mit foglal ez magában?

5. Mit foglal magában az, hogy mindenben engedelmeskedünk Jehovának?

⁵ Jehova szemében feddhetetlenül járni és igazságosan cselekedni többet jelent annál, mint hogy rendszeresen részt veszünk a gyülekezeti összejöveteleken (1Sám 15:22). Törekednünk kell arra, hogy mindenben engedelmeskedjünk neki, még akkor is, amikor mások nem látnak minket (Péld 3:6; Préd 12:13, 14). Fontos, hogy még látszólag jelentéktelen dolgokban is azt tegyük, amit Jehova helyesnek tart. Ebből látni fogja, hogy őszintén szeretjük őt, és még jobban fog szeretni minket (Ján 14:23; 1Ján 5:3).

6. Mire van szükség a Héberek 6:10–12 szerint ahhoz, hogy Jehova barátai maradhassunk?

 ⁶ Jehova nagyon értékesnek tartja, amit a múltban érte tettünk, de ezek a tetteink önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a vendégei maradhassunk a jelképes sátrában. Ez egyértelműen kiderül a Héberek 6:10–12-ből. (Olvassátok fel!) Bár Jehova nem feledkezik el a hűséges tetteinkről, azt szeretné, hogy mindvégig szívvel-lélekkel szolgáljuk őt. „Ha nem fáradunk ki”, akkor örökké a barátai maradhatunk (Gal 6:9).

IGAZSÁGOT SZÓLJ A SZÍVEDBEN!

7. Mit jelent az, hogy valaki a szívében az igazságot szólja?

⁷ Ha valaki szeretne Jehova vendége lenni, akkor a szívében az igazságot kell szólnia (Zsolt 15:2). Ez nem csak annyit jelent, hogy nem hazudik. Jehova elvárja tőlünk, hogy bármit teszünk vagy mondunk is, mindig becsületesek legyünk (Héb 13:18). Ez azért olyan fontos, mert ő „utálja a csalókat, a becsületeseknek azonban jó barátja” (Péld 3:32).

8. Milyen viselkedést kerüljünk?

⁸ Aki a „szívében az igazságot szólja”, az nem csak olyankor engedelmeskedik Isten törvényeinek, amikor mások látják őt (Ézs 29:13). Nem viselkedik megtévesztően. De mi vezethet oda, hogy valaki kétszínűvé válik? Először talán kételkedni kezd abban, hogy Jehova törvényei mindig a javunkra válnak (Jak 1:5–8). Majd megtörténhet, hogy jelentéktelennek látszó dolgokban már nem engedelmeskedik. Amikor pedig úgy tűnik, hogy a tetteinek nincs következménye, felbátorodik, és még súlyosabb bűnöket követ el. Így képmutatóvá válik, és Jehova már nem fogadja el az imádatát (Préd 8:11). Mi semmiképp sem akarunk ilyenek lenni, hanem mindenben becsületesek szeretnénk lenni.

9. Mi történt, amikor Fülöp bemutatta Nátánaelt Jézusnak, és mit tanulhatunk ebből? (Lásd a képet is.)

⁹ Nagyon fontos, hogy mi is mindig az igazságot szóljuk a szívünkben. Ezt jól mutatja az is, hogy mi történt, amikor  Fülöp bemutatta a barátját, Nátánaelt Jézusnak. Bár Jézus korábban még nem találkozott Nátánaellel, ezt mondta róla: „Íme, egy igazi izraelita, aki nem képmutató” (Ján 1:47). Az igaz, hogy a többi tanítványa is becsületes és őszinte volt, de Jézus látta, hogy Nátánaelre ezek a tulajdonságok különösen jellemzők. Hozzánk hasonlóan Nátánael sem volt tökéletes, de a képmutatás nagyon távol állt tőle, és egyáltalán nem játszotta meg magát. Jézus nagyon értékelte ezt benne, és meg is dicsérte érte. Milyen jó lenne, ha Jézus minket is így jellemezne!

10. Miért figyeljünk arra, hogy hogyan beszélünk? (Jakab 1:26)

¹⁰ A 15. zsoltárban felsorolt követelmények nagy része arról szól, hogy hogyan bánjunk másokkal. A 3. vers szerint az lehet Jehova vendége a sátrában, „aki nem rágalmaz nyelvével, nem tesz rosszat embertársával, és nem becsmérli a barátait”. Ha valaki nem figyel arra, hogy hogyan beszél, nagy fájdalmat okozhat másoknak, és nem maradhat Jehova vendége. (Olvassátok fel: Jakab 1:26.)

11. Mi a rágalmazás, és mi lesz a következménye, ha valaki nem bánja meg, hogy rágalmaz másokat?

¹¹ A zsoltáríró konkrétan megemlíti a rágalmazást. Mi a rágalmazás? Általában valamilyen valótlan állítás, amely tönkreteheti valakinek a hírnevét. Aki rágalmaz másokat, és nem bánja ezt meg, nem maradhat a gyülekezet tagja (Jer 17:10).

12–13. Milyen helyzetekben fordulhat elő, hogy valaki észrevétlenül elkezdi becsmérelni a barátait? (Lásd a képet is.)

¹² A Zsoltárok 15:3 arra is felhívja a figyelmet, hogy aki Jehova vendége, az nem tesz rosszat embertársával, és nem becsmérli a barátait. De hogyan  fordulhat elő, hogy valaki becsmérli a barátait?

¹³ Észrevétlenül is beleeshetünk ebbe a hibába, ha olyasmit mondunk valakiről, ami rossz színben tünteti fel őt. Nézzünk néhány példát: egy testvérnő abbahagyja az úttörőzést; egy házaspár befejezi a Bétel-szolgálatot; egy testvér már nem szolgál vénként vagy kisegítőszolgaként. Nem lenne helyénvaló azt feltételezni, hogy biztos valami rosszat tettek, és még meg is beszélni ezt másokkal. Egy ilyen változásnak számtalan oka lehet, amiről mi nem tudunk. Jehova vendégeiként semmiképp sem szeretnénk rosszat tenni másokkal, és becsmérelni a barátainkat.

TISZTELD AZOKAT, AKIK JEHOVÁT IMÁDJÁK!

14. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy ki az, „aki megvetésre méltó”?

¹⁴ A Zsoltárok 15:4 szerint aki Jehova barátja, az „elutasítja azt, aki megvetésre méltó”. De ki számít megvetésre méltónak? Mi ezt nem tudjuk helyesen megítélni. Mivel nem vagyunk tökéletesek, hajlunk arra, hogy azokkal barátkozzunk, akik szimpatikusak nekünk, azokat pedig kerüljük, akiknek a viselkedése bosszant minket. Ezért fontos, hogy csak azokat tartsuk megvetésre méltónak, akiket Jehova is annak tart (1Kor 5:11). Kik tartoznak közéjük? Többek között azok, akik megbánás nélkül bűnt gyakorolnak, kritizálják a hitnézeteinket, és megpróbálják aláásni a hitünket (Péld 13:20).

15. Többek között hogyan bánhatunk tisztelettel azokkal, „akik Jehovát imádják”?

¹⁵ Ugyanakkor a Zsoltárok 15:4 arról is beszél, hogy tisztelnünk kell azokat, „akik Jehovát imádják”. Ezért igyekezzünk kedvesen és tisztelettel bánni Jehova barátaival (Róma 12:10). Ahogy a 4. vers rámutat, ezt többek között úgy tehetjük meg, hogy még akkor is megtartjuk az ígéretünket, ha abból kárunk származik. Ha nem állnánk a szavunkat, azzal nagy fájdalmat okoznánk másoknak (Máté 5:37). Jehova például elvárja a házaspároktól, hogy tartsák meg az egymásnak tett fogadalmukat. Annak is örül, ha a szülők tartják magukat ahhoz, amit a gyermekeiknek ígérnek. Mivel szeretjük Istent és az embertársainkat, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy teljesítsük az ígéreteinket.

16. Hogyan bánhatunk még tisztelettel Jehova barátaival?

¹⁶ Úgy is kifejezhetjük, hogy tiszteljük Isten barátait, ha vendégszeretettel és nagylelkűen bánunk velük (Róma 12:13). Az összejöveteleken és a szolgálaton kívül a szabadidőnkben is legyünk együtt a testvéreinkkel. Így nemcsak velük lesz szorosabb a kapcsolatunk, hanem Jehovával is. És ha vendégszeretőek vagyunk, azzal Jehovát utánozzuk.

NE SZERESD A PÉNZT!

17. Miért van szó a pénzről a 15. zsoltárban?

¹⁷ A 15. zsoltár megemlít még valamit Jehova barátairól. Ezt írja: „Nem adja kölcsön a pénzét kamatra, és nem lehet megvesztegetni, hogy kárt okozzon az ártatlannak” (Zsolt 15:5). Miért van szó a pénzről ebben a rövid zsoltárban? Azért, mert ha a pénz túl fontossá válik nekünk, az tönkreteheti az emberi kapcsolatainkat, sőt, még az Istennel ápolt  barátságunkat is (1Tim 6:10). A bibliai időkben sokan hasznot húztak a szegényebb testvéreikből azzal, hogy kamatra adtak nekik kölcsönt. Olyan is előfordult, hogy a bírók hagyták magukat megvesztegetni, és ártatlan embereket ítéltek el. Jehova gyűlöli, amikor az emberek ilyeneket tesznek (Ez 22:12).

18. Milyen kérdések segíthetnek átgondolnunk, hogy mennyire fontos nekünk a pénz? (Héberek 13:5)

¹⁸ Ezért jó, ha átgondoljuk, hogy mennyire fontos nekünk a pénz. Ebben a következő kérdések segíthetnek: „Gyakran gondolok a pénzre, és arra, hogy mit vehetek meg rajta? Ha kölcsönkérek valakitől, halogatom megadni a tartozásomat, mert azt gondolom, hogy úgysincs rá szüksége? Fontosabbnak gondolom magam amiatt, hogy van pénzem? Nehezemre esik nagylelkűnek lenni másokkal? Ha valakinek sok pénze van, egyből azt gondolom róla, hogy anyagias? Szívesebben barátkozom azokkal, akiknek több pénzük van, mint azokkal, akik szegények?” Óriási megtiszteltetés, hogy Jehova barátai lehetünk. De ahhoz, hogy azok is maradhassunk, óvakodnunk kell a pénz szeretetétől. Jehova pedig sohasem fogja cserbenhagyni a barátait. (Olvassátok fel: Héberek 13:5.)

JEHOVA SZERETI A BARÁTAIT

19. Miért szeretné Jehova, hogy megfogadjuk mindazt, amiről a 15. zsoltár ír?

¹⁹ A 15. zsoltár egy ígérettel zárul, amelyből megtudhatjuk, hogy miért várja el mindezt Jehova a barátaitól. Ezt írja: „Aki ezeket cselekszi, nem inog meg soha” (Zsolt 15:5). Vagyis Jehova azért kéri tőlünk ezeket, mert szeretné, hogy boldogok legyünk. Az útmutatásai a javunkra válnak. Ha megfogadjuk őket, akkor számíthatunk az áldására és a védelmére (Ézs 48:17).

20. Milyen jövőre számíthatnak Jehova vendégei?

²⁰ Jehova vendégeire csodás jövő vár. A hűséges felkentek az égben élhetnek majd, ahol Jézus helyet készített nekik (Ján 14:2). Akiknek pedig az a reménységük, hogy a földön élhetnek majd örökké, már alig várják, hogy valóra váljon a Jelenések 21:3-ban található ígéret. Kétségkívül mindannyian nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy örökké Jehova barátai, vagyis vendégei lehetünk a jelképes sátrában.