Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nɔ Hewɔ ni Shwiemɔ Gbɛjianɔtoo lɛ Tsɔɔ Suɔmɔ

Nɔ Hewɔ ni Shwiemɔ Gbɛjianɔtoo lɛ Tsɔɔ Suɔmɔ

NYƐMI NUU ko ni atsɛɔ lɛ Julian lɛ kaiɔ bɔ ni enu he ehã be ni atswa adafi akɛ ebinuu lɛ jeee Yehowa Odasefonyo dɔŋŋ lɛ. Ewie akɛ: “Efee tamɔ nɔ ni migbe mijeŋ naa. Lɛ ji mikromɔbi, ni nanemɛi ji wɔ waa; wɔfeɔ ekome kɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ.” Julian wie akɛ, no mli lɛ ebinuu lɛ baa ejeŋ jogbaŋŋ, shi esubaŋ bafite, ni ebɔi nibii gbohii feemɔ. Julian ŋa fo aahu, ni Julian enaaa nɔ ni efeɔ kɛshɛjeɔ emii. Ekɛɛ akɛ, “Wɔbi wɔhe shii abɔ kɛji wɔtsuuu wɔnitsumɔ akɛ fɔlɔi lɛ jogbaŋŋ.”

Mɛni Biblia lɛ wieɔ ni hãa anaa nɔ hewɔ ni ashwieɔ mɛi kɛjeɔ asafo lɛ mli? Kɛ́ ashwie mɔ ko lɛ, eyɛ dɔlɛ waa, no hewɔ lɛ, mɛni hewɔ akɛɔ akɛ eji nifeemɔ ko ni tsɔɔ suɔmɔ lɛ?

NƆ HEWƆ NI ASHWIEƆ MƐI

Kɛ́ Yehowa Odasefonyo ko ni abaptisi lɛ lɛ fee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni etsakeee etsui lɛ, abaashwie lɛ.

Yehowa le akɛ etsuji yeee emuu, shi eekpa gbɛ akɛ amɛbaaye emlai anɔ ni amɛfee krɔŋkrɔŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa efã etsuji akɛ amɛtsi amɛhe kɛje eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ ahe. Eshai nɛɛ ekomɛi ji, bɔlɛnamɔ jeŋba sha, amagajamɔ, juu, ojotswaa, gbɔmɔgbee, kɛ mumɔi fɔji ni akɛshãraa.1 Korintobii 6:9, 10; Kpojiemɔ 21:8.

Nilee yɛ mli akɛ wɔbaaye Yehowa famɔi anɔ, ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ ebuɔ wɔhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni wɔhi wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ, ejaakɛ amɛsumɔɔ toiŋjɔlɛ, amɛbaa amɛjeŋ jogbaŋŋ, ni amɛyeɔ anɔkwa. Shi mɛni hewɔ wɔnyɛmimɛi lɛ hiɔ shi nakai? Amɛhiɔ shi nakai, ejaakɛ amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛhã Yehowa, ni amɛwo lɛ shi akɛ amɛbaabo nɔ fɛɛ nɔ ni ewie yɛ Biblia lɛ mli lɛ toi.

Shi kɛ́ Kristofonyo ko ni abaptisi lɛ lɛ yafee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ yɛ gbɔjɔmɔ ko ni eyɔɔ lɛ hewɔ lɛ, ani Yehowa baakpoo lɛ? Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi komɛi fee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ, shi jeee amɛ fɛɛ Yehowa kpoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Maŋtsɛ David yafite gbãla ni egbe gbɔmɔ hu, shi gbalɔ Natan hã ele akɛ, Yehowa kɛ ehe eshai lɛ efa lɛ.2 Samuel 12:13.

Mɛni hewɔ Yehowa kɛ David eshai lɛ fa lɛ lɛ? Yehowa kɛfa lɛ, ejaakɛ etsake etsui. (Lala 32:1-5) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko ni efee esha lɛ tsake etsui, ni ekpa nibii fɔji ni efeɔ lɛ, Yehowa kɛbaafa lɛ. (Bɔfoi 3:19; 26:20) Shi kɛ́ asafoŋ onukpai ni sɔmɔɔ akɛ saneyeli ajinafoi akuu lɛ, enaaa nɔ ko ni tsɔɔ akɛ mɔ lɛ etsake etsui lɛ, esa akɛ ashwie lɛ.

Kɛ́ ashwie owekunyo ko loo onaanyo kpakpa ko lɛ, ekolɛ ebaawa kɛhã bo akɛ obaakpɛlɛ yiŋ ni asafoŋ onukpai lɛ ekpɛ lɛ nɔ, ni ekolɛ obaanu he akɛ enaa wa tsɔ. Kɛ̃lɛ, Yehowa Wiemɔ lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, shwiemɔ gbɛjianɔtoo lɛ ji nifeemɔ ko ni tsɔɔ suɔmɔ.

SƐƐNAMƆI NI YƆƆ SHWIEMƆ HE

Yesu kɛɛ akɛ “abuɔ hiɛshikamɔ jalɔ yɛ yibii ní ewoɔ lɛ anaa.” (Mateo 11:19, shishigbɛ niŋmaa) Nyɛhãa wɔsusua yiŋtoi etɛ ahewɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ abaashwie efɔŋfeelɔ ko ni tsakeee etsui lɛ kɛje asafo lɛ mli lɛ ahe.

Shwiemɔ tseɔ Yehowa gbɛ́i lɛ he. Akɛ Odasefoi lɛ, Yehowa gbɛ́i kã wɔnɔ, no hewɔ lɛ, wɔnifeemɔi baanyɛ awo ehiɛ nyam loo egbe ehe guɔ. (Yesaia 43:10) Taakɛ bɔ ni bi ko nifeemɔ baanyɛ awo efɔlɔi ahiɛ nyam loo egbe amɛhe guɔ lɛ, Yehowa tsuji hu anifeemɔi baanyɛ awo ehiɛ nyam loo egbe ehe guɔ. Yɛ Ezekiel beiaŋ lɛ, jeŋmajiaŋbii lɛ bu Yudafoi lɛ akɛ Yehowa webii. (Ezekiel 36:19-23) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, mɛi naa Yehowa Odasefoi akɛ Yehowa webii. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔye Yehowa mlai lɛ anɔ lɛ, wɔbaawo ehiɛ nyam.

Bɔfo Petro wo Kristofoi ŋaa akɛ: “Akɛ bii toibolɔi lɛ, nyɛkahãa nibii ni nyɛshweɔ tsutsu be ni nyɛleee nɔ ko lɛ yaa nɔ eshɔ̃a nyɛ dɔŋŋ, shi moŋ, tamɔ bɔ ni Mɔ Krɔŋkrɔŋ ni tsɛ nyɛ lɛ yɔɔ lɛ, nyɛ hu nyɛtsɔmɔa mɛi krɔŋkrɔŋi yɛ nyɛjeŋba fɛɛ mli, ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Esa akɛ nyɛfee krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ krɔŋkrɔŋ ji mi.’” (1 Petro 1:14-16) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔhe woɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli lɛ, wɔmiigbe Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ he guɔ. Shi kɛ́ wɔbaa wɔjeŋ jogbaŋŋ lɛ, wɔmiiwo Yehowa hiɛ nyam.

Kɛ́ Yehowa Odasefonyo ko feɔ nibii gbohii lɛ, ekolɛ mɛi ni le lɛ lɛ baaná ale. No hewɔ lɛ, kɛ́ sɛɛ mli lɛ, amɛnu akɛ nakai mɔ lɛ jeee Yehowa Odasefonyo dɔŋŋ lɛ, amɛbaana akɛ Yehowa webii lɛ boɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ toi, ni amɛhãa asafo lɛ he tseɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nuu ko tee asafoŋ kpee yɛ Switzerland, ni ehã nyɛmimɛi lɛ le akɛ eetao ebatsɔ Odasefonyo. Etsɔɔ mli akɛ, enyɛmi yoo kɛ ehe yawo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli, ni ashwie lɛ kɛje asafo lɛ mli. Enɛ hã ena akɛ, “aŋmɛɛɛ nɔfɔŋfeemɔ gbɛ” yɛ asafo lɛ mli, ni no hewɔ etaoɔ ebatsɔ Odasefonyo lɛ.

Shwiemɔ hãa Kristofoi asafo lɛ he tseɔ. Bɔfo Paulo bɔ Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ kɔkɔ akɛ, kɛ́ amɛshwieee efɔŋfeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ, ebaasa asafo lɛ he. Ekɛ hewalɛ ni efɔŋfeelɔi baanyɛ aná yɛ asafo lɛ nɔ lɛ to bɔ ni masha shaa ma lɛ he. Paulo wie akɛ: “Masha bibioo shaa ma muu lɛ fɛɛ.” Kɛkɛ ni ewo amɛ ŋaa akɛ: “Nyɛjiea efɔŋfeelɔ lɛ kɛjea nyɛteŋ.”1 Korintobii 5:6, 11-13.

Nakai “efɔŋfeelɔ” ni Paulo tsĩ etã lɛ kɛ ehe wo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli, ni efeee lɛ hiɛgbele. Asafo lɛ mli bii lɛ ekomɛi po ná jwɛŋmɔ lɛ akɛ naagba ko bɛ su gbonyo ni ejieɔ lɛ kpo lɛ he. (1 Korintobii 5:1, 2) Eji ashwieee mɔ fɔŋ nɛɛ kulɛ, ekolɛ Kristofoi krokomɛi ni yɔɔ nakai asafo lɛ mli lɛ baasusu akɛ, ejeee tɔmɔ akɛ amɛkɛ amɛhe baawo su gbonyo nɛɛ ni ehe shi yɛ Korinto maŋ lɛ mli lɛ mli. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko yafee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni asafo lɛ ku ehiɛ efɔ̃ nɔ lɛ, mɛi komɛi baasusu akɛ ehe ehiaaa ni ahi shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa. (Jajelɔ 8:11) Eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ baanyɛ afite mɛi krokomɛi ahemɔkɛyeli, taakɛ bɔ ni “tɛsai ni etee yɛ nu shishi” lɛ baanyɛ afite lɛlɛ ko lɛ.Yuda 4, 12.

Shwiemɔ baanyɛ ahã eshafeelɔ lɛ ana akɛ nɔ ni efee lɛ ejaaa. Be ko lɛ, Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ ko ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi ko he. Bi nɛɛ bua egboshinii fɛɛ naa, ni eshi etsɛ shĩa lɛ, ni eyaba ejeŋ basabasa kɛkpãtã fɛɛ hiɛ. Sɛɛ mli lɛ, ena akɛ sɛɛnamɔ bɛ he kwraa akɛ eshi etsɛ shĩa lɛ. No hewɔ lɛ eshwa ehe, ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaku esɛɛ eya ewekumɛi lɛ aŋɔɔ. Be ni tsɛ lɛ na akɛ ebi lɛ jwɛŋmɔ etsake ni eku esɛɛ lɛ, ená miishɛɛ waa, ni ehere lɛ atuu. (Luka 15:11-24) Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ hãa wɔnaa bɔ ni Yehowa nuɔ he ehãa kɛ́ efɔŋfeelɔ ko tsake etsui. Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa náaa “efɔŋfeelɔ gbele he miishɛɛ, shi moŋ akɛ efɔŋfeelɔ akpale kɛjɛ egbɛ lɛ nɔ, ní eyi aná wala!”Ezekiel 33:11.

Kristofoi asafo lɛ ji wɔweku. Kɛ́ ashwie mɔ ko kɛje asafo lɛ mli lɛ, ejeee weku nɛɛ mli nyo dɔŋŋ. Sɛɛ mli kɛ́ mɔ ni ashwie lɛ lɛ na nibii gbohii ni ejɛ esubaŋ fɔŋ lɛ mli kɛba, ni ekai miishɛɛ ni eyɔɔ be ni wekukpaa kpakpa yɔɔ ekɛ Yehowa kɛ asafo lɛ teŋ lɛ, ebaana akɛ efeee ni ahi. Ekolɛ enɛ baatsirɛ lɛ ni eku esɛɛ kɛba Yehowa weku lɛ mli.

Nɔ kome ni asafo lɛ baanyɛ afee kɛye abua mɔ ni ashwie lɛ lɛ ji, ní amɛkɛ lɛ baakpa bɔɔ. Enɛ baatsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ esane. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ gbɔbilɔi enyɔ komɛi etee gbɔbimɔ yɛ koo ko mli ni amɛyalaaje. Amɛnyiɛ ŋmɛlɛtswai abɔ, shi loloolo lɛ amɛnaaa gbɛ. Agbɛnɛ etɔ amɛteŋ mɔ kome waa, ni eetao ekã shi ewɔ. Shi enaanyo lɛ le akɛ, kɛ́ ewɔ yɛ koo lɛ mli lɛ, ekolɛ kooloi awuiyelɔi baagbe lɛ. No hewɔ lɛ, egba lɛ ma koni ekawɔ. Eyɛ mli akɛ ma ni egba lɛ lɛ baasha lɛ moŋ, shi ebaanyɛ ehere eyiwala. David wie nɔ ko ni kɛ nɔ ni gbɔbilɔ lɛ fee enaanyo lɛ kpãa gbee. Ewie akɛ: “Hã jalɔ agba mi ma kɛ mlihilɛ ni ekã mi, yiteŋ mu ji no ni miyitso kwaaa.” (Lala 141:5) David yɔse akɛ, tsɔsemɔ yɛ dɔlɛ, shi ekpɛlɛ nɔ hu akɛ, ehe yɛ sɛɛnamɔ.

Bei pii lɛ, shwiemɔ ji nɔ ni hãa mɛi kuɔ amɛsɛɛ kɛbaa Yehowa ŋɔɔ. Julian bi nuu lɛ ni atsĩ etã yɛ sane nɛɛ shishijee lɛ, tsake esubaŋ ni eku esɛɛ eba asafo lɛ mli. No mli lɛ afii nyɔŋma eho kɛjɛ be ni ashwie lɛ lɛ. Amrɔ nɛɛ, eesɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa. Ewie akɛ: “Shwiemɔ ni ashwie mi lɛ hã mikpa yibii gbohii ni jɛ shihilɛ gbɛ ni mikɔ lɛ mli kɛba lɛ. Ehi waa akɛ ashwie mi.”Hebribii 12:7-11.

NIBII NI WƆBAANYƐ WƆFEE KƐTSƆƆ AKƐ WƆSUMƆƆ MƐI NI ASHWIE AMƐ LƐ

Kɛ́ ashwie mɔ ko lɛ, wekukpaa ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ fiteɔ. Shi no etsɔɔɔ akɛ enyɛŋ eku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ dɔŋŋ. Ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔfee nibii ni baahã mɔ lɛ aná tsɔsemɔ ni atsɔse lɛ lɛ he sɛɛ. Mɛɛ nibii nɛkɛ wɔbaanyɛ wɔfee?

Ayeɔ abuaa mɛi ni etsake amɛtsui lɛ koni amɛku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ

Asafoŋ onukpai bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakase Yehowa suɔmɔ lɛ be fɛɛ be, titri lɛ kɛ́ eba lɛ akɛ amɛbaakɛɛ mɔ ko akɛ ejeee Yehowa Odasefonyo dɔŋŋ. Amɛjɛɔ mlihilɛ mli amɛtsɔɔ mɔ lɛ nibii fɛɛ ni esa akɛ efee koni enyɛ eku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ, ni ahe lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Kɛ́ mɔ ko ni ashwie lɛ lɛ kɛ enifeemɔi tsɔɔ faŋŋ akɛ eetao ahe lɛ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ ayasara lɛ yɛ be kɛ beiaŋ, koni amɛkai lɛ nibii ni esa akɛ efee koni eku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ. *—Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.

Kɛ́ mɔ ni ashwie lɛ lɛ wekumɛi fi yiŋ ni asafoŋ onukpai lɛ ekpɛ lɛ sɛɛ lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ asafo lɛ kɛ mɔ ni ashwie lɛ lɛ hu. Julian tsɔɔ mli akɛ, be ni ashwie ebi lɛ, ekɛ ebi lɛ ebɔɔɔ tamɔ tsutsu lɛ dɔŋŋ.

Kɛ́ asafoŋbii lɛ fɛɛ kɛ mɔ ni ashwie lɛ lɛ ebɔɔɔ, ni amɛkɛ lɛ egbaaa sane tete lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ lɛ lɛɛlɛŋ. Ebaatsɔɔ hu akɛ amɛfiɔ tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhã mɔ lɛ kɛtsɔ asafoŋ onukpai lɛ anɔ lɛ sɛɛ. (1 Korintobii 5:11; 2 Yohane 10, 11) Agbɛnɛ hu, esa akɛ asafo lɛ ajie suɔmɔ babaoo kpo amɛtsɔɔ mɔ ni ashwie lɛ lɛ wekumɛi, ni amɛye amɛbua amɛ. Kɛ́ ashwie mɔ ko lɛ, ewekumɛi haoɔ waa. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhãa amɛnuɔ he kɔkɔɔkɔ akɛ amɛfataaa asafo lɛ he.Romabii 12:13, 15.

Julian wie akɛ: “Shwiemɔ gbɛjianɔtoo lɛ he miihia wɔ waa, ejaakɛ eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔhiɔ shi yɛ Yehowa mlai lɛ kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa. Eyɛ mli akɛ eyɛ dɔlɛ moŋ, shi yɛ naagbee lɛ, ewoɔ yibii kpakpai. Eji be ni ashwie mibi lɛ, mitee nɔ mikɛ lɛ bɔ tamɔ tsutsu lɛ nɔŋŋ kulɛ, etsakeŋ etsui kɔkɔɔkɔ.”

^ kk. 24 Kwɛmɔ April 15, 1991 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ, baafa 21-23.