Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

Tete Ɛ Ra Maa Ɔzonle Gyihova—Foa 1

Tete Ɛ Ra Maa Ɔzonle Gyihova—Foa 1

“Maa Nyamenle sonla ne mɔɔ ɛzoanle ye la ɛrɛla bieko, na ɔrahile yɛ kɛ yɛzi yɛyɛ kakula ne mɔɔ bɛbawo ye la.”MAANLEBUVOLƐMA 13:8.

EDWƐNE: 88, 120

1. Mɔɔ Manowa dele kɛ ɔbawo kakula la, nzɔne a ɔyɛle a?

ƐNEE Manowa nee ɔ ye ze kɛ bɛnrɛhola bɛnrɛwo mralɛ ɛlɛ. Noko kenle ko, Gyihova anwumabɔvolɛ bie zele Manowa aye ne kɛ ɔbawo ralɛ nrenyia. Azibɛnwo edwɛkɛ boni ɛne! Mɔɔ raalɛ ne bɔle Manowa amaneɛ la, ɔ nye liele kpole kpalɛ. Noko ɔdwenlenle mɔɔ Gyihova kpondɛ kɛ ɔyɛ ye kɛ selɛ la anwo kpalɛ. Kɛ ɔkɛyɛ na ɔ nee ɔ ye atete bɛ ra ne bɛamaa yeahulo Gyihova na yeazonle ye wɔ mekɛ mɔɔ Yizilayɛma anu dɔɔnwo ɛlɛyɛ ninyɛndane la ɛ? Manowa zɛlɛle Gyihova kɛ: “Maa Nyamenle sonla ne mɔɔ ɛzoanle ye la ɛrɛla bieko, na ɔrahile yɛ kɛ yɛzi yɛyɛ kakula ne mɔɔ bɛbawo ye la.”Maanlebuvolɛma 13:1-8.

2. Subane boni mɔ a ɛhyia nwo wɔ ɛ mra ɛtetelɛ nu a, na kɛ ɔkɛyɛ na wɔanyia bɛ ɛ? (Eza nea ɛlɛka “ Wɔ Baebolo Sukoavoma Mɔɔ Bɛ Nwo Hyia Kpalɛ La.”)

2 Saa ɛle wovolɛ a, bie a ɛbade kɛzi Manowa dele nganeɛ la abo. Ɛdawɔ noko, ɔle wɔ ɛzonlelilɛ kɛ ɛbatete ɛ mra wɔamaa bɛanwu Gyihova na bɛahulo ye. * (Nea ɔ bo ɛkɛ edwɛkɛ ne.) (Mrɛlɛbulɛ 1:8) Saa bɛlɛyɛ abusua ɛzonlenlɛ a, ɛbahola wɔaboa bɛ wɔamaa bɛazukoa Gyihova nee Baebolo ne anwo debie. Nɔhalɛ nu, saa ɛ nee bɛ sukoa Baebolo ne dapɛne biala a, ɛnee ɛtɛwiele. (Kenga Mɛla ne 6:6-9.) Boni bieko a bahola aboa wɔ yeamaa wɔatete bɛ wɔamaa bɛahulo na bɛazonle Gyihova a? Wɔ edwɛkɛ ɛhye anu, yɛbazuzu Gyisɛse neazo ne anwo. Yeanwo ralɛ ɛdeɛ, noko ɛbahola wɔazukoa kɛzi ɔhilehilele ye ɛdoavolɛ ne mɔ la. Gyisɛse hulole bɛ yɛɛ ɛnee ɔbɛlɛ ɔ nwo aze. Ɛnee eza ɔlɛ nwunu, kile kɛ, ɛnee ɔte kɛzi bɛte nganeɛ la abo kpalɛ yɛɛ ɔze kɛzi ɔwɔ kɛ ɔboa bɛ la. Bɛmaa yɛnlea kɛzi yɛbahola yɛazukoa Gyisɛse la.

KULO Ɛ MRA

3. Kɛ ɔyɛle mɔɔ Gyisɛse ɛdoavolɛ ne mɔ nwunle ye kɛ ɔkulo bɛ ɛ?

3 Ɛnee Gyisɛse ta ka kile ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɛ ɔkulo bɛ. (Kenga Dwɔn 15:9.) Eza ɔnyianle mekɛ dɔɔnwo ɔmaanle bɛ. (Maake 6:31, 32; Dwɔn 2:2; 21:12, 13) Ɛnee Gyisɛse ɛnle bɛ kilehilevolɛ ala; ɛnee ɔle bɛ gɔnwo. Yemɔti ɛnee bɛze kɛ ɔkulo bɛ. Nzɔne a ɛbahola wɔazukoa wɔavi Gyisɛse ɛkɛ a?

4. Kɛ ɔkɛyɛ na wɔamaa ɛ mra anwu ye kɛ ɛkulo bɛ ɛ? (Nea mɔlebɛbo nvoninli ne.)

4 Ka kile ɛ mra kɛ ɛkulo bɛ, na maa bɛnwu ye kɛ bɛ nwo hyia wɔ. (Mrɛlɛbulɛ 4:3; Taetɛse 2:4) Samuel mɔɔ ɔde Australia la se: “Wɔ me ngakula nu, ɛnee me Papa ta kenga Me Buluku Mɔɔ Ɔka Baebolo Nu Edwɛkɛ la kile me nɔsolɛ biala. Ɔbua me kpuya ne mɔ, ɔfa me ɔbɔ ye ɛbolɛ, na ɔka ɔkile me kɛ menla boɛ. Noko mɔɔ membanwunle ye kɛ bɛantete me Papa wɔ abusua mɔɔ bɛyɛ zɔhane ninyɛne ne la anu la, ɔzinle me nwo! Noko ɔbɔle mɔdenle kɛ ɔbahile kɛ ɔkulo me. Ɛhye ati, ɔmaanle mengulole ye kpalɛ, na ɔmaanle me ahonle dɔle me azule nu na me adwenle gyinlanle.” Ka kile ɛ mra dahuu kɛ “mekulo bɛ” na maa bɛde zɔhane nganeɛ ne bie. Fa bɛ bɔ wɔ ɛbolɛ maa bɛnwu kɛ ɛkulo bɛ. Ɛ nee bɛ ɛbɔ adawu, bɛbɔ nu bɛli aleɛ na bɛli nwɔhoa.

5, 6. (a) Kɛmɔ ɛnee Gyisɛse kulo ye ɛdoavolɛ ne mɔ la ati, nzɔne a ɔyɛle a? (b) Kɛzi ɔwɔ kɛ ɛtea ɛ mra ɛ?

5 Gyisɛse hanle kɛ: “Bɛdabɛ mɔɔ mekulo bɛ la, metwi bɛ nyunlu na metea bɛ.” * (Nea ɔ bo ɛkɛ edwɛkɛ ne.) (Yekile 3:19) Kɛ neazo la, ye ɛdoavolɛ ne mɔ zule kpolera fane dɔɔnwo wɔ mɔɔ le kpole wɔ bɛ nu la anwo. Gyisɛse ambu ɔ nye angua ngyegyelɛ ɛhye azo. Emomu, ɔzile abotane ɔdule bɛ folɛ fane dɔɔnwo. Noko ɔlale atiakunlukɛnlɛma ali, ɔzile abotane ɔdenrɛle bɛ wɔ ɛleka nee mekɛ kpalɛ nu.Maake 9:33-37.

Kpa mekɛ nee ɛleka kpalɛ mɔɔ ɛbadenrɛdenrɛ bɛ la na yɛ ye wɔ adenle kɛnlɛma zo

6 Ɛze kɛ kɛ mɔɔ ɛkulo ɛ mra la ati, ɔwɔ kɛ ɛtenrɛdenrɛ bɛ. Ɔdwu mekɛ ne bie a ɔwɔ kɛ ɛmaa bɛnwu deɛmɔti debie bie le kpalɛ anzɛɛ ɔnle kpalɛ la. Na saa bɛandie ɛ? (Mrɛlɛbulɛ 22:15) Sukoa Gyisɛse. Nyia abotane na kɔ zo tete bɛ, kilehile bɛ na tenrɛdenrɛ bɛ. Kpa mekɛ nee ɛleka kpalɛ mɔɔ ɛbadenrɛdenrɛ bɛ la na yɛ ye wɔ adenle kɛnlɛma zo. Adiema raalɛ Elaine mɔɔ ɔvi South Africa la kakye kɛzi ye awovolɛ denrɛdenrɛle ye la. Mekɛ biala bɛmaa ɔnwu mɔɔ bɛkpondɛ kɛ ɔyɛ la. Saa bɛka bɛkile ye kɛ ɔyɛ anzosesebɛ a bɛbahwe ɔ nzo a, bɛyɛ ye zɔ. Noko ɔse: “Bɛmbo me wɔ mekɛ mɔɔ bɛva ɛya la yɛɛ bɛka deɛmɔti bɛlɛtea me la bɛkile me.” Ɛhye ati, ɔnwunle kɛ ye awovolɛ kulo ye.

BƐLƐ Ɛ NWO AZE

7, 8. (a) Nzɔne a Gyisɛse ɛdoavolɛ ne mɔ zukoale vile ye nzɛlɛlɛ nu a? (b) Kɛzi wɔ nzɛlɛlɛ bamaa ɛ mra ava bɛ nwo ado Nyamenle anwo zo ɛ?

7 Mɔɔ ɔka ekyii bɛkye Gyisɛse bɛku ye la, ɔzɛlɛle ɔ Ze kɛ: “Egya! Me Papa, ɛkola debie biala yɛ; ye amaneɛnwunlɛ kɔpo ɛhye ɛkɛ ne maa me; noko akee, tɛ kɛmɔ mame mekulo la ɔ, na kɛmɔ wɔ ɛhulolɛdeɛ ne de la ɔ.” (Maake 14:36) Suzu kɛzi Gyisɛse ɛdoavolɛ ne mɔ dele nganeɛ wɔ mekɛ mɔɔ bɛnwunle kɛ ɔlɛyɛ nzɛlɛlɛ anzɛɛ nzinlii mɔɔ bɛdele ye nzɛlɛlɛ ne la anwo nea. Bɛnwunle kɛ ɔdi munli ɛdeɛ, noko ɔzɛlɛle ɔ Ze kɛ ɔboa ye. Yemɔti bɛdabɛ noko bɛnwunle kɛ ɔwɔ kɛ bɛbɛlɛ bɛ nwo aze na bɛfa bɛ nwo bɛto Gyihova anwo zo.

Saa ɛ mra te kɛ ɛlɛsɛlɛ Gyihova kɛ ɔboa wɔ a, bɛdabɛ noko bɛbava bɛ nwo bɛado ɔ nwo zo

8 Ɛ mra bahola azukoa ninyɛne dɔɔnwo avi wɔ nzɛlɛlɛ nu. Ɛnyɛ nzɛlɛlɛ kɛ ɛfa wɔahilehile ɛ mra ala. Noko, saa bɛte wɔ nzɛlɛlɛ ne a, ɔbamaa bɛava bɛ nwo bɛado Gyihova anwo zo. Saa ɛlɛyɛ asɔne a, mmaka ɛkile Gyihova kɛ ɔboa ɛ mra ne mɔ ala, ka kile ye kɛ ɔboa ɛdawɔ noko. Ana mɔɔ ɔde Brazil la se: “Saa me nana mɔ nee me nenyia mɔ ɛnde kpɔkɛ a, me awovolɛ ka kile Gyihova kɛ ɔmaa bɛnyia anwosesebɛ bɛgyinla tɛnlabelɛ ne anloa na ɔmaa bɛ anwuma nrɛlɛbɛ ɔmaa bɛzi kpɔkɛ kpalɛ. Saa tɛnlabelɛ ne anu yɛ se kpalɛ bɔbɔ a, bɛfa bɛ ngyegyelɛ ne bɛwula Gyihova asa nu. Ɛhye maanle menzukoale kɛ mebava me nwo meado Gyihova anwo zo.” Saa ɛ mra te kɛ ɛlɛsɛlɛ Gyihova kɛ ɔmaa ɛnyia akɛnrazilɛ ɛli ɛ gɔnwo bie daselɛ anzɛɛ ɔmaa ɛhola ɛha ɛhile wɔ gyima menle kɛ ɔmaa wɔ adenle ɔmaa ɛhɔ nyianu a, bɛbanwu ye kɛ ɛkpondɛ kɛ Gyihova boa wɔ, na bɛdabɛ noko bɛbazukoa bɛayɛ bie.

9. (a) Nzɔne a Gyisɛse yɛle boale ye ɛdoavolɛ ne mɔ amaa bɛabɛlɛ bɛ nwo aze na bɛanyɛ angomedi ɛ? (b) Saa ɛbɛlɛ ɛ nwo aze na wɔanyɛ angomedi a, kɛzi ɔbaboa ɛ mra ɛ?

9 Gyisɛse zele ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɛ bɛbɛlɛ bɛ nwo aze yɛɛ bɛmmayɛ angomedi, na ɔyɛle nwolɛ neazo. (Kenga Luku 22:27.) Ye ɛzoanvolɛ ne mɔ nwunle kɛ ɔvale ninyɛne ɔbɔle afɔle amaa yeahola yeazonle Gyihova na yeaboa awie mɔ, na bɛzukoale kɛ bɛbayɛ bie. Ɛdawɔ noko ɛbahola wɔava wɔ neazo wɔahilehile ɛ mra. Debbie mɔɔ ɔlɛ ngakula nwiɔ la se: “Meandwe mekɛ mɔɔ ɛnee me hu nyia maa awie mɔ kɛ asafo nu kpanyinli la anwo nungule ɛlɛ. Ɛnee meze kɛ mekɛ biala mɔɔ yɛ abusua ne hyia me hu anwo la, ɔbanyia mekɛ yeamaa yɛ.” (1 Temɔte 3:4, 5) Kɛzi Debbie nee ɔ hu Pranas neazo ne boale bɛ abusua ne ɛ? Pranas se, ɔ mra ne mɔ nyianle ɛhulolɛ kɛ bɛbaboa wɔ nyianu bo dahuu. Ɛnee bɛ nye die, bɛvale agɔnwolɛma kpalɛ, na ɛnee bɛkulo kɛ bɛ nee mediema ne mɔ tu. Kɛkala, abusua ne anu amra kɔsɔɔti wɔ dahuu ɛzonlenlɛ gyima ne anu. Saa ɛbɛlɛ ɛ nwo aze na wɔanyɛ angomedi a, ɛbahola wɔatete ɛ mra ne mɔ wɔamaa bɛanyia ɛhulolɛ kɛ bɛbaboa awie mɔ.

NYIA NWUNU

10. Kɛzi nwunu maanle Gyisɛse nwunle deɛmɔti Galelima bie mɔ rakpondɛle ye la ɛ?

10 Nwunu mɔɔ ɛnee Gyisɛse lɛ la di munli. Tɛ mɔɔ menli yɛle la ala a ɔvale ye adwenle ɔziele zo a, emomu deɛmɔti bɛyɛle deɛ ne la. Ɛnee ɔze ahonle nu. Kɛ neazo la, kenle ko, Galelima bie rakpondɛle ye. (Dwɔn 6:22-24) Ɔnwunle kɛ aleɛ ti a bɛlɛkpondɛ ye a, na tɛ ye ngilehilelɛ ne mɔɔ bɛkpondɛ kɛ bɛtie la ati ɔ. (Dwɔn 2:25) Ɛnee Gyisɛse ze kɛzi bɛte nganeɛ la kpalɛ. Yemɔti ɔnyianle abotane ɔdenrɛle bɛ ɔmaanle bɛnwunle nzenzaleɛ mɔɔ ɔwɔ kɛ bɛyɛ la.Kenga Dwɔn 6:25-27.

Boa ɛ mra maa bɛ nye ɛlie daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo (Nea ɛdendɛkpunli 11)

11. (a) Kɛ ɔkɛyɛ na wɔanwu kɛzi ɛ mra te nganeɛ wɔ daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo ɛ? (b) Kɛ ɔkɛyɛ na wɔaboa ɛ mra wɔamaa bɛ nye alie daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo ɛ?

11 Ɛnrɛhola ɛnrɛnwu awie ahonle nu ɛdeɛ, noko ɛbahola wɔanyia nwunu. Kɛ neazo la, ɛbahola wɔabɔ mɔdenle kɛ ɛbanwu kɛzi ɛ mra ne mɔ te nganeɛ wɔ daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo la. Bie a ɛbahola wɔabiza ɛ nwo kɛ: ‘Asoo ɔbahola yeara ye kɛ ngakula ne mɔ anye la kɛ saa yɛlua daselɛlilɛ nu a yɛbagyinla yɛalie yɛ menle, yɛali debie ekyi na yɛadoa zo ɔ?’ Saa ɛnwu ye kɛ ɛ mra ne mɔ anye ɛnlie daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo kpalɛ a, bɔ mɔdenle maa bɛ nye ɛlie nwo. Maa bɛ gyima ngyikyi mɔɔ bɛbahola ye yɛ la maa bɛde nganeɛ kɛ nvasoɛ wɔ bɛ nwo zo.

12. (a) Gyisɛse bɔle ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɔkɔ wɔ nzɔne anwo? (b) Kɛmɔti a ɛnee ɛdoavolɛ ne mɔ hyia Gyisɛse kɔkɔbɔlɛ ne anwo ɛ?

12 Kɛzi Gyisɛse vale nwunu lile gyima bieko ɛ? Ɛnee ɔze kɛ nvonleɛ ko bahola ava bieko ara na yeahɔwie ɛtane kpole nu bɔbɔ, ɔti ɔbɔle ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɔkɔ wɔ nwo. Kɛ neazo la, ɛnee ɛdoavolɛ ne mɔ ze kɛ nla nu ɛbɛlatane le ɛtane. Noko Gyisɛse bɔle bɛ kɔkɔ wɔ mɔɔ ɔbahola yeamaa bɛabɔ ɛbɛlatane la anwo. Ɔhanle kɛ: “Saa nrenya nea raalɛ maa ɔ nwo dɔ ye a ɛnee yeva ye wɔ ye ahonle nu. Zɔhane ati saa ɛ nye fema ne yɛɛ twehwe wɔ ahɔ ɛtane nu a, tu ye to ye lɔ.” (Mateyu 5:27-29) Gyisɛse ɛdoavolɛ ne mɔ dɛnlanle Wulomuma mɔɔ yɛ evinli nyɛleɛ, bɛnea sini mɔɔ nla nwo nyɛleɛ wɔ nu na bɛ ɛdendɛlɛ ɛnyɛ fɛ la avinli. Yemɔti Gyisɛse vile ɛlɔlɛ nu bɔle ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɔkɔ kɛ bɛhoati debie biala mɔɔ ɔbamaa yeayɛ se kɛ bɛbayɛ mɔɔ le kpalɛ la anwo.

13, 14. Kɛzi ɛbahola wɔaboa ɛ mra wɔamaa bɛahoati anyelielɛ ninyɛne mɔɔ ɛnle kpalɛ la ɛ?

13 Kɛ wovolɛ la, nwunu bahola amaa wɔabɔ ɛ mra nwo bane na bɛanyɛ debie mɔɔ Gyihova anye ɛnlie nwolɛ la. Ɔyɛ alɔbɔlɛ kɛ ɛnɛ, ngakula dɔɔnwo nea nlanwonvoninli nee evinli nyɛleɛ ngakyile la. Ɔwɔ kɛ ɛka ɛkile ɛ mra kɛ ɔle ɛtane kɛ bɛbanlea evinli nyɛleɛ. Noko dɔɔnwo wɔ ɛkɛ mɔɔ ɛbahola wɔayɛ wɔabɔ bɛ nwo bane a. Biza ɛ nwo kɛ: ‘Asoo me mra ne mɔ ze deɛmɔti nlanwonvoninli ɛnleanlɛ le esiane la ɔ? Nzɔne a bahola amaa bɛanlea nvoninli ɛhye mɔ a? Asoo memaa me mra kola ka edwɛkɛ biala kile me, mɔɔ saa bɛhyia moalɛ anzɛɛ bɛyia nlanwonvoninli ɛnleanlɛ nwo sɔnea bɔbɔ a, bɛbaha bɛahile me ɔ?’ Saa ɛ mra le ngyikyi bɔbɔ a, ɛbahola wɔaha wɔahile bɛ kɛ: “Saa bɛnwu debie wɔ Yintanɛte ne azo na ɔmaa bɛ adwenle kɔ nla zo na bɛkpondɛ kɛ bɛnea a, mesɛlɛ bɛ anrɛɛ bɛraha bɛhile me. Bɛmmamaa bɛ ahonle tu anzɛɛ bɛse nyiane kɛ bɛbaha bɛahile me. Mekpondɛ kɛ meboa bɛ.”

14 Saa ɛkpondɛ kɛ ɛkpa debie mɔɔ ɛbava wɔalielie ɛ nye la a, eza dwenle kɛzi ɛbahola wɔayɛ neazo kpalɛ wɔamaa ɛ mra la anwo. Pranas mɔɔ yɛlimoa yɛha ɔ nwo edwɛkɛ la se: “Ɛbahola wɔaha ninyɛne dɔɔnwo anwo edwɛkɛ dɔɔnwo, noko ɛ mra ne mɔ banlea mɔɔ ɛlɛyɛ la na bɛayɛ bie.” Saa ɛkpa edwɛne, mbuluku nee vidio ngakyile mɔɔ anwo te la a, ɛbahola wɔaboa ɛ mra wɔamaa bɛayɛ bie.Wulomuma 2:21-24.

GYIHOVA BABOA BƐ

15, 16. (a) Kɛ ɔkɛyɛ na wɔalie wɔali kɛ Gyihova baboa wɔ yeamaa wɔatete ɛ mra ɛ? (b) Nzɔne a yɛbazuzu nwo wɔ edwɛkɛ bieko anu a?

15 Mɔɔ Manowa hanle kɛ Gyihova ɛboa ye ɔmaa ɔyɛ wovolɛ kpalɛ la, boni a zile a? “Nyamenle diele Manowa nzɛlɛlɛ ne.” (Maanlebuvolɛma 13:9) Awovolɛ, Gyihova badie bɛ nzɛlɛlɛ ne noko. Ɔbaboa bɛ yeamaa bɛatete bɛ mra ne mɔ. Eza ɔbaboa bɛ yeamaa bɛala ɛlɔlɛ ali, bɛabɛlɛ bɛ nwo aze, na bɛanyia nwunu.

16 Kɛ mɔɔ Gyihova bahola aboa bɛ yeamaa bɛatete bɛ mra wɔ mekɛ mɔɔ bɛle ngyikyi la, zɔhane ala a ɔbaboa bɛ yeamaa bɛatete bɛ wɔ mekɛ mɔɔ bɛlɛkɔ ɛvolɛ 20 la a. Wɔ edwɛkɛ bieko anu, yɛbazuzu ɛlɔlɛ, mɛlɛbɛnwoaze nee nwunu nwo neazo mɔɔ Gyisɛse yɛle mɔɔ ɔbahola yeaboa bɛ yeamaa bɛatete bɛ mra mɔɔ bɛlɛkɔ ɛvolɛ 20 la bɛamaa bɛazonle Gyihova la anwo.

^ ɛden. 2 Edwɛkɛ ɛhye kilehile kɛzi awovolɛ bahola ahilehile bɛ mra ɔvi bɛ ngakula nu kɔdwu bɛ ɛvolɛ 12 ne anu bɛamaa bɛazonle Gyihova la anu.

^ ɛden. 5 Baebolo ne kilehile kɛ ɛdenrɛdenrɛlɛ kile adehilelɛ, ndetelɛ, yɛɛ ndeanlɛ mɔɔ ɔyɛ a bɛfa bɛmaa la. Ɔwɔ kɛ awovolɛ fi atiakunlukɛnlɛma nu tenrɛdenrɛ bɛ mra mɔɔ bɛnyɛ ye ɛya zo a.