Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

Tete Ɛ Ra Maa Ɔzonle Gyihova—Foa 2

Tete Ɛ Ra Maa Ɔzonle Gyihova—Foa 2

“Na Gyisɛse nyinle nwonane nu nee nrɛlɛbɛ nu, na ɔnyianle ɔ nyunlu wɔ Nyamenle nee menli nyunlu.”LUKU 2:52.

EDWƐNE: 41, 89

1, 2. (a) Nzɔne a awovolɛ bie mɔ mɔɔ bɛ mra ɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la dwenle nwo a? (b) Kɛ ɔkɛyɛ na ngakula anyia mekɛ mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la azo nvasoɛ ɛ?

MEKƐ mɔɔ awovolɛ anye die kpalɛ la anu ko a le mekɛ mɔɔ bɛkɛzɔne bɛ mra la. * (Nea ɔ bo ɛkɛ edwɛkɛ ne.) Bɛzɔnenle Berenice amra nna ne amuala kolaa ne bɛadwu ɛvolɛ 14. Ɔka kɛ: “Yɛ nye liele kpole kpalɛ. Nɔhalɛ nu, ɔyɛle yɛ fɛ kɛ ɛnee yɛ mra ne mɔ kpondɛ kɛ bɛsonle Gyihova la. Noko ɛnee yɛze kɛ yɛ mra ne mɔ mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la bayia ngyegyelɛ dɔɔnwo.” Ɛdawɔ noko, saa ɛ ra ɛdwu anzɛɛ ɔka ekyi ɔdwu ɛvolɛ 20 a, bie a ɛbadwenle ɛhye anwo.

2 Abɔlɔba bie mɔɔ sukoa ngakula nwo debie la se, saa ngakula ɛtɛdwule ɛvolɛ 20 a, ɔbahola yeayɛ ngyegyelɛ yeamaa awovolɛ nee ngakula ne mɔ, noko ɔnle kɛ awovolɛ te nganeɛ kɛ bɛ mra mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la ɛnze nrɛlɛbɛ anzɛɛ bɛyɛ ngakula ninyɛne. Emomu, ngakula ɛhye mɔ kpondɛ kɛ bɛyɛ ninyɛne fofolɛ, bɛlɛ nganeɛdelɛ mɔɔ anu yɛ se yɛɛ bɛkpondɛ kɛ bɛnyia mekɛ bɛmaa bɛ gɔnwo mɔ. Yemɔti mekɛ mɔɔ ɛ mra ne mɔ ɛlɛnyi la, bɛbahola bɛava Gyihova agɔnwolɛ, kɛ mɔɔ Gyisɛse le kakula la ɔyɛle la. (Kenga Luku 2:52.) Eza bɛbahola bɛanyia anyuhɔlɛ wɔ daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nu na bɛanyia ɛhulolɛ kɛ bɛbayɛ dɔɔnwo wɔ Nyamenle ɛzonlenlɛ nu. Eza bɛbahola bɛazi bɛ ti anwo kpɔkɛ kɛ bɛbayila bɛ nwo zo bɛamaa Gyihova na bɛadie ye. Noko kɛ wovolɛ la, boni a ɛbahola wɔayɛ wɔatete ɛ ra mɔɔ ɔtɛdwule ɛvolɛ 20 la wɔamaa yeazonle Gyihova a? Ɛbahola wɔazukoa kɛzi Gyisɛse vale ɛlɔlɛ, mɛlɛbɛnwoaze nee nwunu tetele ye ɛdoavolɛ ne mɔ la.

KULO Ɛ RA MƆƆ ƆTƐDWULE ƐVOLƐ 20 LA

3. Kɛzi ɛzoanvolɛ ne mɔ nwunle kɛ Gyisɛse le bɛ gɔnwo ɛ?

3 Ɛnee Gyisɛse le ye ɛzoanvolɛ ne mɔ Amenle yɛɛ eza ɔle bɛ gɔnwo. (Kenga Dwɔn 15:15.) Wɔ tete ne, ɛnee menlenlɛ bie mɔ ɛnda ɛnla bɛ nzuzulɛ nee kɛzi bɛte nganeɛ la ali ɛngile bɛ ngɛkɛlɛ. Noko Gyisɛse nee ye ɛzoanvolɛ ne mɔ anli kɛ asɛɛ bɛle ngɛkɛlɛ. Ɔhulole bɛ na ɔnyianle mekɛ ɔmaanle bɛ. Ɔ nye liele kɛ ɔbaha mɔɔ ɔlɛdwenle nwo nee kɛzi ɔte nganeɛ la yeahile bɛ, na saa bɛdabɛ noko bɛlɛda bɛ nzuzulɛ nee bɛ nganeɛdelɛ ali a, ɔtie bɛ kpalɛ. (Maake 6:30-32) Adawubɔlɛ ɛhye mɔɔ ɔhɔle zo wɔ Gyisɛse nee ye ɛzoanvolɛ ne mɔ avinli la maanle bɛyɛle agɔnwolɛma kpalɛ na ɔzieziele ɛzoanvolɛ ne mɔ ɔmaanle gyima mɔɔ bɛbayɛ ye kenle bie la.

4. Awovolɛ, kɛ ɔkɛyɛ na bɛahola bɛava bɛ mra ne mɔ agɔnwolɛ ɛ? (Nea mɔlebɛbo nvoninli ne.)

4 Ɛlɛ tumi wɔ ɛ mra ne mɔ anwo zo ɛdeɛ, noko ɛbahola wɔayɛ bɛ gɔnwo. Agɔnwolɛma nyia mekɛ maa bɛ nwo. Bie a ɛbahola wɔava mekɛ ekyi wɔayɛ gyima anzɛɛ ninyɛne gyɛne amaa wɔanyia mekɛ dɔɔnwo wɔamaa ɛ mra ne mɔ. Ɔwɔ kɛ ɛyɛ ɛhye anwo asɔne na ɛdwenle nwolɛ kpalɛ. Agɔnwolɛma anye die ninyɛne ko anwo. Yemɔti nea kɛ ɛbanwu edwɛne mɔɔ ɛ ra kulo, vidio anzɛɛ nwɔhoa mɔɔ ɔ nye die nwolɛ la. Akee bɔ mɔdenle maa ɛ nye ɛlie mɔɔ ɔkulo la anwo. Ilaria mɔɔ ɔde Italy la se: “Me awovolɛ maanle bɛ nye liele edwɛne mɔɔ metie la anwo. Nɔhalɛ nu, me papa rayɛle me gɔnwo kpalɛ na ɛnee mekola meka edwɛkɛ mɔɔ ye ɛhanlɛ ɛnla aze bɔbɔ la mekile ye.” Saa ɛfa ɛ mra agɔnwolɛ na ɛboa bɛ ɛmaa bɛyɛ Gyihova agɔnwo a, ɔnrɛmaa tumi mɔɔ ɛlɛ kɛ wovolɛ la ɛnrɛvi ɛ sa. (Edwɛndolɛ 25:14) Ɛ mra ne mɔ banwu kɛ ɛlɛ ɛlɔlɛ nee ɛbulɛ ɛmaa bɛ, na ɔbamaa bɛahola bɛaha edwɛkɛ biala bɛahile wɔ.

5. Saa Gyisɛse ɛdoavolɛ ne mɔ yɛ Gyihova gyima ne a, nvasoɛ boni a bɛbanyia a?

5 Ɛnee Gyisɛse ze kɛ saa ye ɛdoavolɛ ne mɔ maa bɛ nye die Gyihova ɛzonlenlɛ nwo na bɛbɔ edwɛkpa ne nolo anyebolo zo a, bɛ nye balie kpalɛ. Yemɔti ɔmaanle bɛ anwosesebɛ kɛ bɛbɔ mɔdenle bɛha edwɛkɛ ne, na ɔbɔle bɛ ɛwɔkɛ kɛ ɔbaboa bɛ.Mateyu 28:19, 20.

6, 7. Saa ɛlɛtete ɛ mra wɔamaa bɛayɛ ninyɛne mɔɔ yɛyɛ ye dahuu yɛfa yɛsonle Gyihova la a, kɛzi ɛda ɛlɔlɛ ali ɛkile bɛ ɛ?

6 Bɛkpondɛ kɛ bɛ mra ne mɔ beta Gyihova anwo. Yɛɛ Gyihova kpondɛ kɛ bɛtete bɛ na bɛtenrɛdenrɛ bɛ. Yemaa bɛ tumi kɛ bɛyɛ ye zɔ. (Ɛfɛsɛsema 6:4) Yemɔti ɔwɔ kɛ bɛnea kɛ bɛbava ndetelɛ ɛhye bɛamaa bɛ mra dahuu. Dwenle ɛhye anwo nea: Ɛbɔ mɔdenle kɛ ɛbado ɛ mra sukulu ɔluakɛ ɛze kɛ ɔwɔ kɛ bɛkɔ sukulu na bɛ nye die ninyɛne fofolɛ mɔɔ bɛbazukoa la anwo. Zɔhane ala a bɛbɔ mɔdenle kɛ bɛbamaa bɛahɔ debiezukoalɛ nee nyianu na bɛ nee bɛ ayɛ abusua ɛzonlenlɛ a. Ye biala anu, ndetelɛ mɔɔ bɛlɛnyia bɛavi Gyihova ɛkɛ la bahola alie bɛ ngoane. Yemɔti bɛboa bɛ bɛmaa bɛ nye ɛlie kɛ bɛbazukoa Gyihova anwo debie na bɛmaa bɛnwu ye kɛ mɔɔ ɔbahile bɛ la bamaa bɛanwu nrɛlɛbɛ. (Mrɛlɛbulɛ 24:14) Eza bɛtete bɛ mra bɛmaa bɛhɔ daselɛlilɛ dahuu. Bɛzukoa Gyisɛse na bɛboa bɛ bɛmaa bɛnyia ɛhulolɛ kɛ bɛbahilehile awie mɔ Nyamenle Edwɛkɛ ne.

7 Kɛzi ninyɛne mɔɔ yɛyɛ ye dahuu yɛfa yɛsonle Gyihova mɔɔ bie a le debiezukoalɛ, debiezukoalɛ nee daselɛlilɛ ɛhɔlɛ boa ngakula mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la ɛ? Erin mɔɔ ɔde South Africa la se: “Kɛ ngakula la, yɛta yɛtendɛ yɛ nzo abo wɔ Baebolo ɛzukoalɛ, debiezukoalɛ nee daselɛlilɛ ɛhɔlɛ nwo. Ɔdwu mekɛ ne bie a yɛ nye fuu yɛyɛ ngoaseade yɛsɛkye abusua ɛzonlenlɛ ne na yɛbɔ mɔdenle kɛ yɛdwazo yɛahɔ. Noko yɛ awovolɛ ammaa bɛ sa nu ando.” Ɔ nye sɔ mɔɔ ye awovolɛ yɛle la ɔluakɛ bɛboale ye bɛmaanle ɔnwunle kɛzi ninyɛne ɛhye mɔ anwo hyia la. Kɛkala, mekɛ biala mɔɔ yeangola debiezukoalɛ anzɛɛ daselɛlilɛ kɔ la, ɔbɔ mɔdenle kɛ kenle fofolɛ ɔnrɛtoto ye nu.

BƐLƐ Ɛ NWO AZE

8. (a) Kɛzi Gyisɛse hilele kɛ ɔbɛlɛ ɔ nwo aze ɛ? (b) Kɛzi ye mɛlɛbɛnwoaze ne boale ye ɛdoavolɛ ne mɔ ɛ?

8 Ɔnva nwo kɛ ɛnee Gyisɛse di munli la, ɔbɛlɛle ɔ nwo aze na ɔzele ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɛ ɔhyia Gyihova moalɛ. (Kenga Dwɔn 5:19.) Asoo ɛhye ammaa ɛdoavolɛ ne mɔ ambu Gyisɛse ɔ? Kyɛkyɛ. Mɔɔ bɛnwunle kɛ yeva ɔ nwo yedo Gyihova anwo zo la, bɛdabɛ noko bɛvale bɛ nwo bɛdole ɔ nwo zo. Amozi, bɛzukoale ye mɛlɛbɛnwoaze ne.Gyima ne 3:12, 13, 16.

Saa ɛdie wɔ nvonleɛ ɛto nu a, ɛ mra ne mɔ bɛabu wɔ kpalɛ

9. Saa ɛdie wɔ nvonleɛ ɛto nu na ɛka kɛ, meanyɛ ye boɛ a, kɛzi ɔbaboa ɛ ra ɛ?

9 Yɛnle kɛ Gyisɛse la, yɛnli munli yɛɛ yɛfo. Yemɔti bɛlɛ ɛ nwo aze. Nwu ye kɛ ninyɛne dɔɔnwo wɔ ɛkɛ mɔɔ ɛnrɛhola ye yɛ a na die wɔ nvonleɛ to nu. (1 Dwɔn 1:8) Ɛ ra noko balie ye nvonleɛ ado nu na yeabu wɔ kpalɛ. Noko boni a ɛbabu ye kpalɛ a? Kpanyinli mɔɔ ɔfo a ɔdie ɔto nu, anzɛɛ mɔɔ ɔnlie ye nvonleɛ ɔndo nu la ɔ? Rosemary mɔɔ ɔlɛ ngakula nsa la se, saa ɔ nee ɔ hu bɛfo a, bɛdie bɛ nvonleɛ bɛto nu. Ɔkilehile nu kɛ: “Ɛhye ati, saa yɛ mra ne mɔ yia ngyegyelɛ biala a, bɛka bɛkile yɛ.” Ɔtoa zo kɛ: “Yɛmaanle yɛ mra ne mɔ nwunle ɛleka mɔɔ bɛbanyia bɛ ngyegyelɛ ne mɔ anwo sɔbelɛ kpalɛ la. Mekɛ biala mɔɔ bɛkɛhyia moalɛ la, yɛkile bɛ yɛ mbuluku ne mɔ mɔɔ gyi Baebolo ne azo mɔɔ baboa bɛ la na yɛ nee bɛ yɛ asɔne.”

10. Mɔɔ Gyisɛse kile ye ɛdoavolɛ ne mɔ mɔɔ ɔwɔ kɛ bɛyɛ la, kɛzi ɔhilele kɛ ɔbɛlɛ ɔ nwo aze ɛ?

10 Ɛnee Gyisɛse lɛ adenle ka mɔɔ ɔwɔ kɛ ye ɛdoavolɛ ne mɔ yɛ la ɔkile bɛ. Noko kɛmɔ ɔbɛlɛ ɔ nwo aze la ati, ɛnee ɔmaa bɛnwu deɛmɔti ɔwɔ kɛ bɛyɛ zɔ la. Kɛ neazo la, yeanga yeangile bɛ kɛ bɛlimoa bɛkpondɛ Belemgbunlililɛ ne nee mɔɔ Nyamenle kpondɛ kɛ bɛyɛ la ala. Eza ɔhanle kɛ: ‘Ɔbava mɔɔ bɛhyia nwolɛ la yeamaa bɛ.’ Mɔɔ Gyisɛse hanle kɛ bɛmmabua awie mɔ ndɛne la, ɔhilele nu kɛ: “Na Nyamenle ambua bɛ ndɛne, ɔboalekɛ ndɛne mɔɔ bɛkɛva bɛkɛbua awie mɔ la yɛɛ Nyamenle bava abua bɛdabɛ noko a.”Mateyu 6:31–7:2.

11. Saa ɛmaa ɛ ra nwu deɛmɔti wɔli mɛla anzɛɛ wɔzi kpɔkɛ bie la a, kɛzi ɔbaboa ye ɛ?

11 Kpondɛ mekɛ kpalɛ kilehile deɛmɔti wɔli mɛla anzɛɛ wɔzi kpɔkɛ bie la anu kile ɛ ra. Saa ɔnwu ye zɔhane a, ɔbanyia ɛhulolɛ kɛ ɔbadie wɔ. Barry mɔɔ ɔtetele ngakula nna la se: “Saa ɛkile ninyɛne nu ɛkile ngakula a, ɔmaa bɛnyia wɔ nu anwodozo.” Ngakula ne mɔ bɛanwu ye kɛ tɛ tumi mɔɔ ɛlɛ la ati a wɔli mɛla anzɛɛ wɔzi kpɔkɛ bie a, emomu bodane kpalɛ bie ati ɔ. Eza kakye kɛ ngakula mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la ɛnle mbɔdɔma bieko. Bɛlɛsukoa kɛzi bɛbadwenle la, yɛɛ bɛkpondɛ kɛ bɛsi bɛ ti anwo kpɔkɛ. (Wulomuma 12:1) Barry kilehile nu kɛ: “Ɔnle kɛ ngakula mɔɔ bɛtɛdwule ɛvolɛ 20 la di bɛ nganeɛdelɛ nzi si kpɔkɛ, emomu ɔwɔ kɛ bɛsukoa kɛ bɛbadwenle na bɛazi kpɔkɛ kpalɛ.” (Edwɛndolɛ 119:34) Yemɔti bɛlɛ ɛ nwo aze na maa ɛ ra ɛnwu deɛmɔti wɔzi kpɔkɛ bie la. Ɛhye baboa ye yeamaa yeazi ɔ ti anwo kpɔkɛ, na ɔbanwu ye kɛ ɛdi ye eni yɛɛ wɔnwu ye kɛ ɔlɛyɛ kpanyinli.

NYIA NWUNU

12. Kɛmɔ Gyisɛse lɛ nwunu la ati, kɛzi ɔboale Pita ɛ?

12 Ɛnee Gyisɛse lɛ nwunu na ɔnwunle moalɛ mɔɔ ye ɛdoavolɛ ne mɔ hyia nwo la. Kɛ neazo la, mekɛ mɔɔ Gyisɛse zele ye ɛdoavolɛ ne mɔ kɛ bɛbahu ye la, Pita hanle hilele Gyisɛse kɛ ɔha edwɛkɛ kpalɛ ɔmaa ɔ nwo. Ɛnee Gyisɛse ze kɛ Pita kulo ye, noko ɛnee eza ɔze kɛ kɛzi Pita dwenle ninyɛne nwo la ɛnle kpalɛ. Kɛzi Gyisɛse boale ɔ nee ɛdoavolɛ ne mɔ mɔɔ bɛha la ɛ? Ɔlimoale ɔdenrɛle Pita. Akee Gyisɛse maanle bɛnwunle mɔɔ ɔbado menli mɔɔ saa bɛnea na Gyihova ɛhulolɛdeɛ ɛyɛlɛ yɛ se maa bɛ a bɛnyɛ la. Eza Gyisɛse hanle kɛ Gyihova bayila bɛdabɛ mɔɔ bɛnle angomedi la. (Mateyu 16:21-27) Pita zukoale debie vile nuhua.1 Pita 2:20, 21.

13, 14. (a) Nzɔne a bamaa wɔanwu kɛ ɔwɔ kɛ ɛ ra maa ye diedi nu mia ɛ? (b) Kɛ ɔkɛyɛ na wɔanwu moalɛ titili mɔɔ ɛ ra hyia la ɛ?

13 Sɛlɛ Gyihova maa ɔmaa wɔ nwunu, amaa wɔanwu moalɛ mɔɔ ɛ ra hyia nwo la. (Edwɛndolɛ 32:8) Bie a wɔnwu ye kɛ kɛzi ɛnee ɔ nye die la, kɛkala ɔnle zɔ anzɛɛ ɔnga mediema nwo edwɛkɛ kpalɛ. Bie a ɛte nganeɛ kɛ ɔlɛfa edwɛkɛ bie yeavea wɔ. Mmanyia adwenle ndɛndɛ kɛ bie a ɛ ra ne ɛlɛdi ɛtane avea. * (Nea ɔ bo ɛkɛ edwɛkɛ ne.) Eza mmabu ɛ nye ɛgua ngyegyelɛ ne azo anzɛɛ ɛnyia adwenle kɛ ɔbavi ɛkɛ. Bie a ɛnee ɔwɔ kɛ ɛboa ye ɛmaa ye diedi ne anu mia.

Boa ɛ ra maa ɔva agɔnwolɛ kpalɛ wɔ asafo ne anu (Nea ɛdendɛkpunli 14)

14 Amaa wɔahola wɔaboa ɛ ra la, fi atiakunlukɛnlɛma nee enililɛ nu biza ye kpuya. Ɔle kɛ bula mɔɔ ɛsa nzule wɔavi nu la. Saa ɛtwehwe nyɛma ne ndɛndɛ a, nzule ne dɔɔnwo bagua na yeaha ekyi bie. Zɔhane ala a saa ɛbiza ɛ ra edwɛkɛ na wɔannyia abotane, anzɛɛ ɛtinlitinli ye kɛ ɔdendɛ a, ɛnrɛnwu ye adwenle nee kɛzi ɔte nganeɛ la a. (Kenga Mrɛlɛbulɛ 20:5.) Ilaria kakye kɛ mekɛ mɔɔ ɛnee ɔtɛdwule ɛvolɛ 20 la, ɛnee ɔkpondɛ kɛ ɔfa mekɛ dɔɔnwo ɔ nee ɔ gɔnwo mɔ sukuluma tu, noko ɛnee ɔze kɛ ɔnle kpalɛ. Ye awovolɛ nwunle kɛ debie ɛlɛgyegye ye. Ilaria se: “Kenle ko nɔsolɛ nu, bɛhanle bɛhilele me kɛ bɛnwu ye kɛ ninyɛne ɛngɔ boɛ kpalɛ ɛmmaa me, na bɛbizale me deɛ mɔɔ ɛlɛgyegye me la. Menzunle, menganle edwɛkɛ ne na menzɛlɛle bɛ kɛ bɛboa me. Bɛyɛle me atuu, eza bɛhanle kɛ bɛte ɔ bo na bɛbaboa me.” Ilaria awovolɛ bɔle ɔ bo kɛ bɛboa ye bɛamaa yeava agɔnwolɛ kpalɛ wɔ asafo ne anu ndɛndɛ.

Nwu subane kpalɛ mɔɔ ɛ ra ne lɛ la na kanvo ye

15. Adenle boni bieko azo a Gyisɛse hilele kɛ ɔlɛ nwunu a?

15 Eza Gyisɛse vale nwunu lile gyima wɔ mekɛ mɔɔ ɔnwunle ye ɛdoavolɛ ne mɔ subane kpalɛ ne la. Kɛ neazo la, mɔɔ Natanayɛle dele kɛ Gyisɛse vi Nazalɛte la, ɔhanle kɛ: “Asoo debie kpalɛ bie kola fi Nazalɛte finde?” (Dwɔn 1:46) Saa ɛnee ɛwɔ ɛkɛ ne bie a, asoo anrɛɛ ɛbanyia adwenle kɛ Natanayɛle anga ye boɛ, ɔlɛ menli nwo adwenletane anzɛɛ ɔnlɛ diedi ɔ? Gyisɛse annyia zɔhane adwenle ne. Emomu, ɛnee ɔlɛ nwunu na ɔnwunle kɛ mɔɔ Natanayɛle hanle la le nɔhalɛ, yemɔti ɔhanle kɛ: “Bɛnlea, Yizilayɛnli kpalɛ mɔɔ ɛnze adalɛ bɔ la ɛne!” (Dwɔn 1:47) Ɛnee Gyisɛse kola nwu ahonle nu, na ɔvale nwolɛ adenle zɔhane ɔnleanle subane kpalɛ mɔɔ menli lɛ la.

16. Kɛ ɔkɛyɛ na wɔamaa ɛ ra anwosesebɛ wɔamaa yeanyia anyuhɔlɛ ɛ?

16 Ɔnva nwo kɛ ɛnrɛhola ɛnrɛnwu menli ahonle nu kɛ Gyisɛse la, ɛbahola wɔanyia nwunu. Gyihova bahola aboa wɔ yeamaa wɔanwu subane kpalɛ mɔɔ ɛ ra lɛ la. Saa ɛ ra anyɛ mɔɔ ɛ nye la kɛ ɔbayɛ bɔbɔ la a, mmaka kɛ ɛyɛ ye ɛhwee a ɔnrɛyɛ boɛ. Mmanyia adwenle zɛhae bɔbɔ wɔ ɔ nwo. Emomu, ka kile ye kɛ wɔnwu subane kpalɛ mɔɔ ɔlɛ la na ɛze kɛ ɔkpondɛ kɛ ɔyɛ mɔɔ tenrɛ la. Nea mɔdenle mɔɔ ɔlɛbɔ la na kanvo ye. Boa ye maa ɔli subane kpalɛ mɔɔ ɔlɛ la anwo gyima ɔlua ɛzonlelilɛ mɔɔ ɛbava wɔawula ɔ sa la azo. Kɛ Gyisɛse yɛle ye ɛdoavolɛ ne mɔ la ɛne. Ɔyiale Natanayɛle (mɔɔ eza bɛfɛlɛ ye Baatɔlomiyu) la, ye ɛvolɛ ko nee foa anzi, ɔmaanle ye gyima bie mɔɔ anwo hyia la. Ɔmaanle Natanayɛle yɛle ye ɛzoanvolɛ, na Natanayɛle vale nɔhalɛlilɛ yɛle gyima mɔɔ Gyisɛse vale maanle ye la. (Luku 6:13, 14; Gyima ne 1:13, 14) Yemɔti, mmamaa ɛ ra te nganeɛ kɛ debie biala mɔɔ ɔbayɛ la ɛnle kpalɛ, emomu, kanvo ye na maa ye anwosesebɛ. Maa ɔde nganeɛ kɛ ɔbahola yeamaa ɛ nee Gyihova anye alie, na ɔbahola yeava ninyɛne mɔɔ ɔkola ye yɛ la yeazonle Gyihova.

SAA ƐTETE Ɛ MRA A, ƆBAMAA Ɛ NYE ALIE KPOLE

17, 18. Saa ɛkɔ zo ɛtete ɛ ra ɛmaa ɔsonle Gyihova a, boni a bavi nu ara a?

17 Ɛbahola wɔade nganeɛ kɛ ɛzoanvolɛ Pɔɔlo la. Ɔdwenlenle menli mɔɔ ɛnee bɛle kɛ ɔ mra la anwo kpalɛ. Menli ɛhye mɔ a ɔboale bɛ ɔmaanle bɛzukoale Gyihova anwo debie a, na ɛnee ɔkulo bɛ kpalɛ. Yemɔti mɔɔ ɔrale ye adwenle nu kɛ wɔannea a bie mɔ ɛnrɛhola Gyihova sonle la, ɔyɛle ye nyane kpalɛ. (1 Kɔlentema 4:15; 2 Kɔlentema 2:4) Victor mɔɔ ɔtetele ngakula nsa la se: “Ngakula ɛtɛdwule ɛvolɛ 20 a, ɔnla aze. Noko zolɛ nvasoɛ ne tɛla ngyegyelɛ mɔɔ yɛyiale la. Ɔlua Gyihova moalɛ zo, yɛ nee yɛ mra ne mɔ nyianle agɔnwolɛvalɛ kpalɛ.”

18 Awovolɛ, bɛlɛbɔ mɔdenle kɛ bɛtete bɛ mra ɔluakɛ bɛkulo bɛ edwɛkɛ kpalɛ. Bɛmmamaa bɛ sa nu to. Bɛmɛ bɛdwenle anyelielɛ mɔɔ bɛbanyia wɔ mekɛ mɔɔ bɛ mra ne mɔ bazi kpɔkɛ kɛ bɛsonle Nyamenle na bɛava nɔhalɛlilɛ bɛahɔ zo bɛazonle ye la anwo.3 Dwɔn 4.

^ ɛden. 1 Edwɛkɛ ɛhye kilehile kɛzi awovolɛ bahola ahilehile bɛ mra mɔɔ bɛli ɛvolɛ 13 kɔdwu ɛvolɛ 19 bɛamaa bɛazonle Gyihova la anu.

^ ɛden. 13 Saa awovolɛ kenga Questions Young People Ask—Answers That Work, Volume 1, mukelɛ 317, yɛɛ Volume 2, mukelɛ 136-141 a, ɔbaboa bɛ.