Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mumɔ lɛ Diɛŋtsɛ kɛ Wɔmumɔ lɛ Yeɔ Odase

Mumɔ lɛ Diɛŋtsɛ kɛ Wɔmumɔ lɛ Yeɔ Odase

“Mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ.”​—ROMABII 8:16.

LALAI: 109, 108

1-3. Mɛni hewɔ afi 33 Pentekoste gbi lɛ ji gbi ko ni sa kadimɔ waa? Ni mɛɛ gbɛ nɔ nibii ni tee nɔ lɛ hã gbalɛ ko ba mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

FEEMƆ nɔ ni tee nɔ Hɔgbaa leebi ko yɛ afi 33 lɛ he mfoniri okwɛ. Yudafoi lɛ miiye Pentekoste gbi jurɔ lɛ ní amɛyeɔ yɛ ŋmaakpamɔ be lɛ shishijee lɛ. Mɛi fɛɛ ni eba Yerusalem lɛ amii eshɛ amɛhe waa. Osɔfonukpa lɛ eshã afɔlei ni ashãa daa leebi yɛ sɔlemɔwe lɛ egbe naa. Agbɛnɛ, atswa aaafee ŋmɛlɛ nɛɛhu, ni ekɛ masha aboloi enyɔ ní akɛ ŋmaa hee ni akpa, ni ji klɛŋklɛŋ yibii lɛ shãa lɛ, miiya Yehowa hiɛ akɛ fɔ̃ɔ afɔle.​—3 Mose 23:15-20.

2 Yudafoi lɛ eye gbi jurɔ nɛɛ afii ohai abɔ, ni daa afi lɛ, osɔfonukpa lɛ kɛ masha aboloi enyɔ yaa Yehowa hiɛ akɛ fɔ̃ɔ afɔle. Afɔle nɛɛ kɛ nɔ ko ni sa kadimɔ waa ni tee nɔ yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ yɛ tsakpaa. Nakai gbi lɛ, Kristofoi aaafee 120 ekpe yɛ ŋwɛi asa ko nɔ yɛ Yerusalem amɛmiisɔle. (Bɔfoi 1:13-15) Aaafee afii 800 dani nɛkɛ be nɛɛ baashɛ lɛ, gbalɔ Yoel etsɔ hiɛ egba nɔ ni baaya nɔ. (Yoel 3:1-5; Bɔfoi 2:16-21) Mɛni tee nɔ? Ni mɛni hewɔ esa kadimɔ waa lɛ?

3 Kanemɔ Bɔfoi 2:2-4. Yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ Kristofoi ni ebua amɛhe naa yɛ nakai ŋwɛi asa lɛ nɔ lɛ mu, ni amɛbɔi naakpɛɛ nibii ni amɛna kɛ nɔ ni amɛnu lɛ shiɛmɔ. (Bɔfoi 1:8) Eyeee be ko ni mɛi pii ba he ni amɛkpe yɛ lɛ. Bɔfo Petro gbala nɔ ni etee nɔ lɛ, kɛ nɔ hewɔ ni esa kadimɔ waa lɛ mli etsɔɔ amɛ, kɛkɛ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsui, ni nyɛhãa abaptisia nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ Yesu Kristo gbɛ́i mli koni aŋɔ nyɛhe eshai lɛ afa nyɛ, ni nyɛbaaná duromɔ keenɔ ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.” Nakai gbi lɛ, abaptisi mɛi aaafee 3,000, ni amɛ hu akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ amɛ mu.​—Bɔfoi 2:37, 38, 41.

4. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ nibii ni tee nɔ yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ he ahia wɔ waa lɛ? (b) Mɛɛ gbi nɔ eeenyɛ efee akɛ gbi ni akɛyeɔ Pentekoste gbi jurɔ lɛ yagbeɔ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa ni yɔɔ sane lɛ naagbee lɛ.)

4 Namɔ osɔfonukpa lɛ feɔ ehe mfoniri? Ni mɛni masha aboloi enyɔ lɛ damɔ shi kɛhã? Osɔfonukpa lɛ feɔ Yesu he mfoniri, ni aboloi lɛ damɔ shi kɛhã Yesu kaselɔi ni afɔ amɛ mu lɛ. Kaselɔi nɛɛ ji adesai ni yeee emuu tamɔ wɔ nɔŋŋ, ni atsɛɔ amɛ akɛ “klɛŋklɛŋ yibii.” (Yakobo 1:18) Nyɔŋmɔ ji mɔ ni hala amɛ, ni eŋɔ amɛ akɛ ebii koni amɛkɛ Yesu aye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ ŋwɛi. (1 Petro 2:9) Yehowa baatsɔ Maŋtsɛyeli nɛɛ nɔ ejɔɔ adesai fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ. No hewɔ lɛ, kɛji wɔkɛ Yesu baaye nɔ yɛ ŋwɛi jio, wɔbaahi Paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ jio lɛ, esa akɛ nibii ni tee nɔ yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ he ahia wɔ waa. [1]​—Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa ni yɔɔ sane lɛ naagbee lɛ.

MƐNI BAA KƐ́ AFƆ MƆ KO MU?

5. Mɛni tsɔɔ akɛ esoro be kɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ mu?

5 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kaselɔi ni bua amɛhe naa yɛ nakai ŋwɛi asa lɛ nɔ lɛ ahiɛ kpaŋ nɔ ni tee nɔ nakai gbi lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. Lilɛii ni tamɔ la bamamɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yiteŋ, ni Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehã amɛbɔi wiemɔi srɔtoisrɔtoi wiemɔ. Nibii nɛɛ hã amɛna faŋŋ akɛ, Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ amɛ mu. (Bɔfoi 2:6-12) Shi ani enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ afɔ Kristofonyo ko mu lɛ, esa akɛ ena naakpɛɛ okadi ko? Dabi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie mɛi akpei abɔ nɔ yɛ nakai gbi lɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, lilɛii ni tamɔ la ebamamɔɔɔ amɛyiteŋ. Afɔ mɛi nɛɛ mu be ni abaptisi amɛ lɛ. (Bɔfoi 2:38) Shi jeee nakai ebaa lɛ yɛ Kristofoi fɛɛ ni afɔɔ amɛ mu lɛ agbɛfaŋ. Mɛi komɛi yɛ ni afɔɔ amɛ mu yɛ amɛbaptisimɔ lɛ sɛɛ, tamɔ Samariabii lɛ nɛkɛ. (Bɔfoi 8:14-17) Ni eyɛ naakpɛɛ waa akɛ yɛ Kornelio kɛ mɛi ni babua amɛhe naa yɛ eshĩa lɛ agbɛfaŋ po lɛ, afɔ amɛ mu dani abaptisi amɛ.​—Bɔfoi 10:44-48.

6. Mɛni baa Kristofoi anɔ kɛ́ afɔ amɛ mu? Ni mɛɛ nɔmimaa enɛ hãa amɛnáa?

6 Wɔna faŋŋ akɛ, esoro be kɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ afɔɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ mu. No hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ afɔ amɛ mu lɛ, amɛyɔseɔ amrɔ nɔŋŋ. Shi mɛi komɛi hu yɛ ni eheɔ be dani amɛyɔseɔ. Kɛ̃lɛ, nɔ kome too lɛ nɔŋŋ baa amɛ fɛɛ amɛnɔ kɛji afɔ amɛ mu, ni no ji nɔ ni bɔfo Paulo wie he be ni eŋma akɛ: “Be ni nyɛhe nyɛye sɛɛ lɛ, atsɔ enɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni awo he shi lɛ sɔo nyɛnaa, ni no ji wɔgboshinii lɛ he shiŋmɛɛnɔ.” (Efesobii 1:13, 14) Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehãa Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ naa faŋŋ akɛ, ehala amɛ koni amɛya ŋwɛi. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bafeɔ tamɔ “shiŋmɛɛnɔ,” loo nɔ ko ni hãa amɛnáa nɔmimaa akɛ wɔsɛɛ lɛ, amɛhiŋ shikpɔŋ lɛ nɔ, shi moŋ amɛbaahi ŋwɛi.​—Kanemɔ 2 Korintobii 1:21, 22; 5:5.

Esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ amia ehiɛ ni eye Yehowa anɔkwa kɛyawula shi

7. Mɛni esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ afee koni enine anyɛ ashɛ ejuromɔnɔ lɛ nɔ yɛ ŋwɛi?

7 Kɛ́ afɔ Kristofonyo ko mu lɛ, ani no tsɔɔ akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ ebaaya ŋwɛi? Dabi. Eyɛ mli akɛ ená nɔmimaa akɛ ebaaya ŋwɛi moŋ, shi ja eye Yehowa anɔkwa kɛyawula shi dani enine baashɛ juromɔnɔ lɛ nɔ. Petro hã enɛ fee faŋŋ. Ewie akɛ: “Nyɛmimɛi, nyɛbɔa mɔdɛŋ fɛɛ ní nyɛaanyɛ ní nyɛhã nyɛtsɛmɔ kɛ nyɛhalamɔ lɛ afee nɔ ni ama nɔ mi ahã nyɛ, ejaakɛ kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛfee nibii nɛɛ, nyɛnine enyɛŋ shi kɔkɔɔkɔ. Anɔkwa, nɛkɛ gbɛ nɔ abaatsɔ ahã nyɛná gbɛ ni yɔɔ nyam kɛbote wɔ-Nuŋtsɔ kɛ Yiwalaherelɔ Yesu Kristo naanɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli.” (2 Petro 1:10, 11) No hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ amia ehiɛ ni eye Yehowa anɔkwa kɛyawula shi. Kɛjeee nakai lɛ, eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ efɔ̃ lɛ nine koni eya ŋwɛi moŋ, shi nakai hegbɛ lɛ baabɔ lɛ.​—Hebribii 3:1; Kpojiemɔ 2:10.

TE MƆ KO FEƆ TƐŊŊ ELEƆ AKƐ AFƆ LƐ MU LƐ?

8, 9. (a) Mɛni hewɔ ewa kɛhã mɛi pii akɛ amɛbaanu bɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ nuɔ he amɛhãa lɛ shishi lɛ? (b) Te mɔ ko feɔ tɛŋŋ eleɔ akɛ Nyɔŋmɔ ehala lɛ akɛ eya ŋwɛi?

8 Ewa kɛhã Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ ní afɔko amɛ mu lɛ ateŋ mɛi babaoo akɛ amɛbaanu bɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ nu he amɛhã be ni afɔ amɛ mu lɛ shishi. Ni enɛ bɛ naakpɛɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ bɔ wɔ ni wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, jeee ŋwɛi. (1 Mose 1:28; Lala 37:29) Shi, Yehowa ehala adesai komɛi ni amɛyaye maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. No hewɔ lɛ, kɛ́ efɔ amɛ mu lɛ, ehãa bɔ ni amɛsusuɔ nii ahe amɛhãa lɛ tsakeɔ, koni amɛjwɛŋmɔ aya hiɛnɔkamɔ ni asaa ato amɛ yɛ ŋwɛi lɛ nɔ.​—Kanemɔ Efesobii 1:18.

9 Shi te mɔ ko feɔ tɛŋŋ eleɔ akɛ Nyɔŋmɔ ehala lɛ akɛ eya ŋwɛi? Kadimɔ nɔ ko ni Paulo wie yɛ wolo ko ni eŋma eyahã nyɛmimɛi ni yɔɔ Roma, ni afɔ amɛ mu, “ní atsɛ amɛ koni amɛbatsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi” lɛ mli. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Jeee nyɔŋyeli mumɔ ní hãa asheɔ gbeyei ekoŋŋ lɛ nyɛná, shi moŋ nyɛná biiatsɔmɔ mumɔ, ni ji mumɔ ní hãa wɔbolɔɔ akɛ: ‘Aba, Ataa!’ lɛ. Mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔmumɔ lɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ bii ji wɔ.” (Romabii 1:7; 8:15, 16) No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehãa mɛi ni ehala lɛ leɔ faŋŋ akɛ, amɛkɛ Yesu baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ ŋwɛi.​—1 Tesalonikabii 2:12.

10. Mɛni 1 Yohane 2:27 lɛ tsɔɔ be ni ewie yɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe akɛ, ‘ehiaaa ni mɔ ko tsɔɔ amɛ nii’ lɛ?

10 Yehowa diɛŋtsɛ hãa mɛi fɛɛ ni ehala amɛ akɛ amɛya ŋwɛi lɛ náa nɔmimaa akɛ, efɔ amɛ mu. No hewɔ lɛ, jeee mɔ ko ni baakɛɛ amɛ akɛ afɔ amɛ mu. Bɔfo Yohane wie yɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe akɛ: “Nyɛ lɛ, mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ efɔ nyɛ mu, ni nyɛ fɛɛ nyɛyɛ nilee.” Etsa nɔ akɛ: “Nyɛ lɛ, mu ni efɔ nyɛ lɛ yɛ nyɛmli lolo, ni ehiaaa nyɛ akɛ mɔ ko atsɔɔ nyɛ nii; shi moŋ mu ni efɔ nyɛ lɛ miitsɔɔ nyɛ nibii fɛɛ he nii, ni eji anɔkwale ni ejeee amale. Bɔ ni mu ni efɔ nyɛ lɛ etsɔɔ nyɛ lɛ, nyɛyaa nɔ nyɛ kɛ lɛ afea ekome.” (1 Yohane 2:20, 27) Ehe miihia ni atsɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ Yehowa he nii, tamɔ bɔ ni atsɔɔ mɛi ni afɔko amɛ mu lɛ nii lɛ nɔŋŋ. Shi, ehe ehiaaa ni mɔ ko ama nɔ mi ehã amɛ akɛ afɔ amɛ mu. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni ji hewalɛ ni fe fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ, ema nɔ mi ehã amɛ momo!

‘AFƆ AMƐ EKOŊŊ’

11, 12. Mɛɛ saji ekolɛ Kristofonyo ko ni afɔ lɛ mu lɛ baabi ehe? Shi mɛni eyiŋ efeŋ lɛ kɔshikɔshi yɛ he kɔkɔɔkɔ?

11 Kɛ́ Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ Kristofoi mu lɛ, amɛtsakeɔ kwraa. Anɔkwa, Yesu kɛɛ etamɔ nɔ ni ‘afɔ amɛ ekoŋŋ,’ loo ‘ajɛ ŋwɛi afɔ amɛ.’ (Yohane 3:3, 5; shishigbɛ niŋmaa) No sɛɛ lɛ, Yesu wie nɔ ko ni hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, mɛi ni afɔko amɛ mu lɛ nyɛŋ anu tsakemɔ nɛɛ kɛ bɔ ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ nuɔ he amɛhãa lɛ shishi jogbaŋŋ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni abaagbala mli atsɔɔ amɛ ahã. Ewie akɛ: “Kaahã efee bo naakpɛɛ akɛ mikɛɛ bo akɛ: Esa akɛ afɔ nyɛ ekoŋŋ. Kɔɔyɔɔ lɛ, etswaa kɛyaa he ni esumɔɔ, ni onuɔ egbɛɛmɔ, shi oleee he ni ejɛ kɛ he ni eyaa. Nakai nɔŋŋ mɔ fɛɛ mɔ ni ajɛ mumɔ lɛ mli afɔ lɛ lɛ ji.” (Yohane 3:7, 8) [2]​—Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa ni yɔɔ sane lɛ naagbee lɛ.

Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi bibioo po yɛ amɛhalamɔ lɛ he

12 Ekolɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi komɛi biɔ amɛhe akɛ, ‘Mɛni hewɔ Yehowa hala mi kɛhã hegbɛ nɛɛ? Ani misa mɔ ko ni akɛ sɔ̃ ni tsii nɛɛ tereɔ?’ Shi, amɛyiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi bibioo po yɛ amɛhalamɔ lɛ he. Moŋ lɛ, amɛmii shɛɔ amɛhe ni amɛdaa Yehowa shi waa. Amɛnuɔ he taakɛ Petro nu he lɛ. Ewie akɛ: “Ajie wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo Nyɔŋmɔ kɛ e-Tsɛ lɛ yi, ejaakɛ yɛ emɔbɔnalɛ kpele lɛ naa lɛ, etsɔ shi ni etee Yesu Kristo kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ nɔ ehã afɔ wɔ ehee koni wɔná hiɛnɔkamɔ ni hiɛ kã, koni wɔná gboshinii ní fiteee ní abuleko ní kwaaa lɛ. Aŋɔto yɛ ŋwɛi ahã nyɛ.” (1 Petro 1:3, 4) Be fɛɛ be ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ baakane wiemɔi nɛɛ, amɛle akɛ amɛ Yehowa kɛwieɔ lɛ, ni amɛyiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi yɛ enɛ he.

13. Kɛ́ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ mɔ ko mu lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehãa lɛ tsakeɔ? Ni mɛni hewɔ ebaa lɛ nakai?

13 Dani Yehowa baafɔ Kristofoi nɛɛ mu lɛ, no mli lɛ amɛhiɛnɔkamɔ ji akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Amɛkɛ miishɛɛ kpa be ni Yehowa baasaa shikpɔŋ lɛ nɔ fɛfɛo ni ejie efɔŋfeemɔ fɛɛ kɛje nɔ lɛ gbɛ. Ekolɛ, amɛfee amɛhe mfoniri ni amɛkɛ miishɛɛ mihere amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi ni abaatee amɛ shi lɛ atuu. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amɛkpa be ni amɛbaamamɔ tsũi ni amɛhi mli, ni amɛfee tromi ni amɛye mli yibii lɛ gbɛ. (Yesaia 65:21-23) No hewɔ lɛ, mɛni hã amɛjwɛŋmɔ tsake? Jeee haomɔi kɛ tɔlɛ ni amɛkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ ni hã amɛtsake amɛjwɛŋmɔ. Mɛi komɛi susuɔ akɛ kɛ́ wɔbaahi shi kɛya naanɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ shihilɛ baaje wɔtsine, ejaakɛ wɔbaata shi efolo ní wɔnaaa nɔ ni wɔkɛ wɔbe tsuɔ. Shi jeee susumɔ ni tamɔ nɛkɛ hewɔ Kristofoi nɛɛ tsake amɛjwɛŋmɔ lɛ. Ni asaŋ, jeee ŋwɛi shihilɛ ni amɛtaoɔ amɛyasa amɛnaa amɛkwɛ lɛ hewɔ amɛtsake amɛjwɛŋmɔ. Be ni Nyɔŋmɔ hala amɛ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ etsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ etsake bɔ ni amɛsusuɔ nii ahe amɛhãa kɛ amɛhiɛnɔkamɔ.

14. Ani mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ miishwe gbele? Tsɔɔmɔ mli.

14 Ani enɛ tsɔɔ akɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ miishwe gbele? Dabi. Be ni Paulo wieɔ bɔ ni amɛnuɔ he amɛhãa lɛ he lɛ, ekɛ amɛheloo gbɔmɔtsei lɛ to buu he, ni ewie akɛ: “Anɔkwa, wɔ mɛi ni wɔyɔɔ buu nɛɛ mli lɛ kɛ̃mɔɔ, ni nibii miinyɛ wɔnɔ, ejaakɛ wɔsumɔɔɔ akɛ wɔjie enɛ wɔfɔ̃ shi, shi moŋ wɔmiisumɔ ni wɔwo ekroko lɛ, koni wala ami nɔ ni gboɔ lɛ.” (2 Korintobii 5:4) No hewɔ lɛ, Kristofoi nɛɛ eshweee gbele. Amɛhiɛ sɔɔ wala ni amɛyɔɔ lɛ. Ni daa gbi lɛ, amɛmiisumɔ ni amɛkɛ amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi afee ekome kɛsɔmɔ Yehowa. Kɛ̃lɛ, amɛhiɛ kpaaa hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ ehã amɛ lɛ nɔ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni amɛfeɔ.​—1 Korintobii 15:53; 2 Petro 1:4; 1 Yohane 3:2, 3; Kpojiemɔ 20:6.

ANI YEHOWA EHALA BO?

15. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe? Ni mɛni hewɔ wɔnyɛŋ wɔdamɔ sanebimɔi nɛɛ ahetoi lɛ anɔ wɔtsɔɔ kɛji afɔ wɔ mu loo afɔko wɔ mu?

15 Ani eefee bo akɛ Yehowa ehala bo akɛ obaaya ŋwɛi? Kɛ́ nakai ni lɛ, susumɔ sanebimɔi ni he hiaa waa ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe okwɛ: Ani obɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? Ani okɛ hiɛdɔɔ kaseɔ Biblia lɛ? Ani osumɔɔ ni opɛi “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ” amli? (1 Korintobii 2:10) Ani onuɔ he akɛ Yehowa ejɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ nɔ, ni ehã ewo yibii kpakpai? Ani onuɔ he akɛ Yehowa suɔmɔnaa nii ni obaafee lɛ he miihia kwraa fe nibii krokomɛi fɛɛ? Ani osumɔɔ mɛi krokomɛi asane waa, ni onuɔ he akɛ sɔ̃ kã onɔ akɛ oye obua amɛ ni amɛbasɔmɔ Yehowa? Ani ona nibii pɔtɛi komɛi ni tsɔɔ akɛ Yehowa eye ebua bo waa yɛ shihilɛ mli? Kɛ́ ohã sanebimɔi nɛɛ fɛɛ hetoo akɛ hɛɛ lɛ, ani no tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ehala bo efata mɛi ni baaya ŋwɛi lɛ ahe? Dabi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ baanyɛ aná henumɔi kɛ susumɔi ni atsɔɔ yɛ sanebimɔi nɛɛ amli lɛ, ekɔɔɔ he eko kɛji afɔ amɛ mu loo afɔko amɛ mu. Yehowa baanyɛ etsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehã etsuji fɛɛ aná ekãa kɛfee esuɔmɔnaa nii; ehãaa mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ babaoo fe mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Anɔkwa, kɛ́ oyiŋ miifee bo kɔshikɔshi, ni onaaa kɛji obaaya ŋwɛi loo oyaŋ ŋwɛi lɛ, etsɔɔ akɛ, ofataaa mɛi ni Yehowa ehala kɛhã hiɛnɔkamɔ nɛɛ ahe. Mɛi ni Yehowa ehala lɛ ayiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi yɛ amɛhalamɔ lɛ he! Amɛyɛ nɔmimaa yɛ he!

16. Mɛni tsɔɔ akɛ jeee mɛi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ duroɔ amɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baaya ŋwɛi?

16 Biblia lɛ wieɔ Yehowa tsuji anɔkwafoi pii ni Yehowa hã amɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, tsɛ amɛbɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ ahe. Amɛteŋ mɔ kome ji Yohane Baptisilɔ lɛ. Yesu wie akɛ, yɛ adesai fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ lɛ, mɔ ko bɛ ni fe Yohane. Shi ewie kɛfata he akɛ, Yohane fataaa mɛi ni baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ ŋwɛi lɛ ahe. (Mateo 11:10, 11) Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔ David hu. (1 Samuel 16:13) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua lɛ ni ebale Yehowa jogbaŋŋ, ni etsirɛ lɛ ni eŋmala Biblia lɛ fãi komɛi po. (Marko 12:36) Fɛɛ sɛɛ lɛ, bɔfo Petro wie akɛ, “David ekwɔɔɔ kɛyaaa ŋwɛi.” (Bɔfoi 2:34) Yehowa tsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekɛ hii nɛɛ tsu nibii wuji, shi etsɔɔɔ mumɔ lɛ nɔ ehãaa amɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ. Ani no tsɔɔ akɛ amɛsaaa mɛi ni kɛ Yesu yeɔ nɔ yɛ ŋwɛi, aloo akɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli waaa bɔ ni abaahã amɛya ŋwɛi? Dabi, etsɔɔɔ nakai. Nɔ pɛ ni etsɔɔ ji akɛ, kɛ́ atee amɛ shi lɛ, amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso lɛ mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.​—Yohane 5:28, 29; Bɔfoi 24:15.

17, 18. (a) Mɛni ji Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo ahiɛnɔkamɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

17 Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo eyaŋ ŋwɛi. Amɛhiɛnɔkamɔ ji akɛ, amɛ kɛ hii kɛ yei anɔkwafoi babaoo, tamɔ Abraham, David, kɛ Yohane Baptisilɔ lɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi bii. (Hebribii 11:10) Mɛi 144,000 kɛ Yesu baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi yɛ ŋwɛi. Amɛteŋ mɛi babaoo egboi ni amɛtee ŋwɛi momo. Shi Biblia lɛ wieɔ akɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi fioo ko ‘baashwɛ’ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli. (Kpojiemɔ 12:17) Ni tsɔɔ akɛ, amɛteŋ mɛi komɛi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lolo.

18 No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ afɔ lɛ mu lɛ, te esa akɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ abu lɛ amɛhã tɛŋŋ? Kɛ́ mɔ ko ni yɔɔ osafo lɛ mli lɛ bɔi aboloo lɛ yeli kɛ wain lɛ numɔ yɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ, te esa akɛ okɛ lɛ aye ohã tɛŋŋ? Ni kɛ́ oyɔse akɛ mɛi ni kɛɛ afɔ amɛ mu lɛ ayi miifa hu? Ani esa akɛ egba onaa? Wɔbaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ [1] (kuku 4) Eeenyɛ efee akɛ, gbi ni akɛyeɔ Pentekoste Gbi Jurɔ lɛ yagbeɔ gbi ni akɛ Mla lɛ hã Mose yɛ Sinai lɛ nɔ. (2 Mose 19:1, NWT) Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ gbi ni Nyɔŋmɔ tsɔ Mose nɔ ekɛ Israel maŋ lɛ kpaŋ Mla kpaŋmɔ lɛ, nakai gbi lɛ nɔŋŋ nɔ yɛ afi 33 mli etsɔ Yesu nɔ ekɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kpaŋ kpaŋmɔ hee lɛ.

^ [2] (kuku 11) Kɛ́ ootao onu nɔ ni fɔmɔ ni aaafɔ mɔ ko ekoŋŋ lɛ tsɔɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, kwɛmɔ July 1, 2009 Buu-Mɔɔ lɛ, baafa 3-11.