Örményország kormánya végre elismerte azoknak a jogait, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. 2013. október 23-án Örményország Köztársasági Bizottsága elfogadta 57 Jehova Tanúja jelentkezését az alternatív polgári szolgálatra. Több mint 90-en jelentkeztek erre az új programra, és a bizottság a többiek kérelmét is el fogja bírálni. Az erebuni börtönben 20-an adták be a kérelmüket, és hatuknak engedélyezték az alternatív polgári szolgálatot. Őket 2013. október 24-én szabadon engedték. A bizottság a börtönben maradt Tanúk jelentkezését is tárgyalni fogja, és várhatóan szabadon bocsátják azokat, akik ezt a lehetőséget választják.

Ezek a fejlemények 2013. június 8-án kezdtek kibontakozni, amikor Örményország elfogadta az alternatív szolgálatról szóló törvény módosítási javaslatát, összhangba hozva azt az európai normákkal. 2013. július 25-én elfogadták a törvény végrehajtását lehetővé tévő szabályozást is. Örményország elnöke a módosított törvényre utalt, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt 2013. október 2-án kijelentette: „Azok, akik a lelkiismeretük miatt nem akarnak a hadseregben szolgálni, az eljárásunk során felmentést kapnak a büntetőjogi felelősségre vonás alól.” 2013. október 3-án Örményország elfogadott egy amnesztiatörvényt, melynek értelmében hat hónappal csökkentik a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadásért járó büntetést. Ez alapján 2013. október 8-án és 9-én szabadon bocsátottak nyolc Tanút, akiknek kevesebb mint hat hónap volt hátra a börtönbüntetésükből.

Az alternatív polgári szolgálatra vonatkozó új program lehetőséget ad rá, hogy a szolgálatmegtagadók olyan módon tegyenek valamit a hazájukért, amely összeegyeztethető a Biblia alapján képzett lelkiismeretükkel. A polgári szolgálat most már nem Örményország fegyveres erőinek a felügyelete alá tartozik, hanem civil kézben van. Az időtartama 36 hónap, 48 órás munkaheteket foglal magában, és évente 10 szabadnap jár. A jelentkezők a lakóhelyükhöz közel kapnak feladatot, mely nem katonai jellegű.

Amikor Örményország 2001-ben az Európa Tanács tagja lett, vállalta a kötelezettséget, mely minden új tagállamra vonatkozik, hogy elfogad egy alternatív szolgálatról szóló törvényt, és szabadlábra helyez mindenkit, aki lelkiismereti okból megtagadta a katonai szolgálatot, és emiatt börtönbe került. Ennek ellenére Örményország továbbra is perbe fogta és bebörtönözte a fiatal Tanúkat.

A katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók számára felcsillant a remény, amikor 2004. július 1-jén hatályba lépett az alternatív szolgálatról szóló törvény. Ámde a gyakorlatban az alternatív szolgálat a katonai erők felügyelete és irányítása alá került, és büntetést vont maga után. Az Európa Tanács többször is rámutatott, hogy a program nincs összhangban az európai normákkal. Például az 1532. sz. határozatban (2007) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése „mélységes aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy „mivel nincs megfelelő formája a polgári szolgálatnak, a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók tucatjai – akik közül a legtöbben Jehova Tanúi – továbbra is börtönbe kerülnek, mert inkább választják a börtönt, mint egy nem igazán polgári jellegű alternatív szolgálatot”.

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága is hangot adott az amiatti aggodalmának, hogy Örményországban még mindig bebörtönzik a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadó Jehova Tanúit. A 105. ülés (2012) záró megjegyzéseiben a bizottság kijelentette:

„Az állampárt köteles valódi alternatívát biztosítani a katonai szolgálat helyett, mely teljesen elkülönül a katonaságtól, minden szolgálatmegtagadó számára elérhető, és nem von maga után büntetést, sem nem megkülönböztető a jellegét, költségeit vagy időtartamát tekintve. Az állampárt ezenkívül köteles szabadon engedni minden szolgálatmegtagadót, aki azért van börtönben, mert nem vállalta a katonai szolgálatot, sem a jelenleg létező alternatív szolgálatot.”

Vahan Bajatjan és két másik elítélt fiatal Tanú, akik az örmény bíróságokon nem jártak sikerrel, keresetet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Vahan Bajatjan ügye volt a fordulópont, mivel az EJEB Nagykamarája 2011. július 7-én elsöprő többséggel a javára döntött. Az EJEB akkor először mondta ki, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadókat. A Nagykamarának ezt a döntését még az EJEB négy másik döntése követte, melyek szintén megvédték a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók jogait. *

Örményország kormánya figyelmen kívül hagyva a Nagykamara Bajatjan kontra Örményország ügyben hozott ítéletét, perbe fogott és elítélt 29 fiatal Tanút, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot. 23-at közülük börtönbe zártak. 2011 júliusától 2013 októberéig 86 férfi összesen több mint 168 évet töltött örmény börtönökben. Néhányuk tiltakozott a jogtalan fogva tartása ellen, és az EJEB-hez fordult jogorvoslatért.

Azok a szolgálatmegtagadók, akik letöltötték a börtönbüntetésüket, és azok, akik 2013 októberében szabadultak, remélik, hogy mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, az örmény büntetőjog közelmúltban történt módosításával összhangban. Az is kérdés, hogy kapnak-e kártérítést azok, akik a Bajatjan-ügy után lettek elítélve és bebörtönözve.

Még nem tudni pontosan, hogy milyen hatása lesz annak, ha Örményország foganatosítja az alternatív szolgálatra vonatkozó, módosított törvényt. De úgy tűnik, komoly lépéseket tesznek, hogy elismerjék azoknak a jogait, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot.

Az elfogadható polgári szolgálathoz vezető hosszú út