Yaa mi ní ɔ nɔ

Enok Kɛ Mawu Nyɛɛ Ngɛ Je Yaya Ko Mi

Enok Kɛ Mawu Nyɛɛ Ngɛ Je Yaya Ko Mi

Enok Kɛ Mawu Nyɛɛ Ngɛ Je Yaya Ko Mi

ABOSIAMI fia e pɛɛ si kaa e ma je adesahi tsuo kɛ je Mawu he, nɛ be komɛ ɔ, e ngɛ kaa nɔ́ nɛ e ngɛ manye yee. Maa pee jehahi lafa enuɔ ngɛ Habel gbenɔ se ɔ, a nɛ nɔ ko ngɛ je ɔ mi nɛ e kɛ e ní peepee tsɔɔ kaa e yeɔ Yehowa anɔkuale. Ní yayamihi mohu nɛ pɔ he wawɛɛ ngɛ jamɛ a be ɔ mi.

A fɔ Enok ngɛ je nɛ yiwutso ní peepee pɔ he wawɛɛ ngɛ mi ɔ mi. Baiblo mi akɔtaa bumi tsɔɔ kaa a fɔ lɛ ngɛ jeha 3404 loko a fɔ Kristo Enok lɛɛ e pee we e ní kaa bɔ nɛ nihi nɛ a hi si ngɛ e be ɔ mi ɔ pee ɔ. E pee nɔ́ nɛ da, nɛ Mawu kplɛɛ e nɔ. Bɔfo Paulo tsua e biɛ kɛ piɛɛ Yehowa sɔmɔli nɛ a pee hemi kɛ yemi he nɔ nyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ Kristofohi ma nyɛ maa kase ɔ he. Mɛnɔ ji Enok? Mɛni nyagbahi nɛ e kɛ kpe? Kɛ e plɛ kɛ da nyagba nɛ ɔmɛ a nya ha kɛɛ? Nɛ mɛni he je e sa nɛ waa kase e hemi kɛ yemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ?

Ngɛ Enosh yi nɔ maa pee jeha lafa eywiɛ loko e su Enok be ɔ mi ɔ, “nihi bɔni Yehowa biɛ ɔ tsɛmi.” (1 Mose 4:26) Kɛ je sisije tɔɔ nɛ a kɛ Yehowa biɛ ɔ bɔni ní tsumi ngɛ adesahi a yi nɔ sane mi. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ heii kaa tsa pi anɔkuale jami he je nɛ a kɛ Yehowa biɛ ɔ bɔni ní tsumi ngɛ Enosh be ɔ mi. Hebri ní leli komɛ tsɔɔ kaa e sa nɛ a ko kane 1 Mose 4:26 ke “kɛkɛ nɛ musu bɔmi je sisi.” Eko ɔ nyumuhi komɛ ngɔ Yehowa biɛ ɔ kɛ fɔ mɛ nitsɛmɛ a nɔ, loo a kɛ fɔ ni kpahi nɛ a peeɔ a ní kaa nɔ́ nɛ a ngɛ Mawu jae ɔ a nɔ, aloo eko ɔ, a kɛ biɛ ɔ tsɛɛ amagahi.

‘Enok Kɛ Anɔkuale Mawu ɔ Nyɛɛ’

E ngɛ mi kaa nihi nɛ a pee we Mawu suɔmi nya ní ɔ bɔle Enok kɛ kpe mohu lɛɛ, se e “ya nɔ nɛ e kɛ anɔkuale Mawu ɔ nyɛɛ.” Baiblo ɔ de we kaa Set, Enosh, Kenan, Mahalalel, kɛ Yared nɛ a hi si loko a fɔ Enok ɔ kɛ Mawu nyɛɛ. A kɛ kã ja we Yehowa kaa bɔ nɛ Enok pee ɔ, nɛ́ lɔ ɔ ha nɛ e ní peepee je ekpa ngɛ a nɔ́ ɔ he.​—1 Mose 5:3-27.

Huɛ bɔmi kpakpa hi Enok kɛ Yehowa a kpɛti, ejakaa e pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Mawu suɔ kaa e pee ɔ. Yehowa kplɛɛ jami nɛ Enok kɛ ha lɛ ɔ nɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Hela Septuagint ɔ tsɔɔ kaa “Enok sa Mawu hɛ mi,” nɛ bɔfo Paulo hu de jã nɔuu kɛ kɔ e he.​—1 Mose 5:22, sisi ningma; Hebri Bi 11:5.

Hemi kɛ yemi nɛ Enok ngɛ ngɛ Yehowa mi ɔ ji nɔ́ titli nɛ ha nɛ huɛ bɔmi kpakpa hi e kɛ lɛ a kpɛti ɔ nɛ. E ná hemi kɛ yemi ngɛ Mawu “yo” ɔ “nina” a mi. E ma nyɛ maa ba kaa Enok ba ná Adam ngɛ je mi, nɛ e kɛ lɛ tu munyu. Eko ɔ, lɔ ɔ ha nɛ e de lɛ níhi fuu kɛ kɔ bɔ nɛ Mawu kɛ mɛ hi si ha ngɛ Eden abɔɔ mi ɔ he. Mawu he nile nɛ Enok ná a ha nɛ e hla “e se blɔ wawɛɛ.”​—1 Mose 3:15; Hebri Bi 11:6, 13.