1 Mose 19:1-38

  • Bɔfohi ba slaa Lot (1-11)

  • A de Lot kɛ e weku ɔ kaa a je ma a mi (12-22)

  • A kpata Sodom kɛ Gomora hɛ mi (23-29)

    • Lot yo ɔ plɛ pee ngo kpɔ (26)

  • Lot kɛ e bi yi ɔmɛ (30-38)

    • Nɔ́ nɛ ha nɛ Moab kɛ Ammon ba si himi mi (37, 38)

19  Bɔfo enyɔ ɔmɛ ya su Sodom gbɔkuɛ. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Lot hii si ngɛ Sodom ma a agbo ɔ nya.* Benɛ Lot na mɛ ɔ, e te si nɛ e kɛ mɛ ya kpe, nɛ e kplã si, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si.  Nɛ e de ke: “Ye nyɔmtsɛmɛ, i kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛ gba nyɛ sɔmɔlɔ ɔ we ɔ mi, i kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛ ba hwɔ nyɛ sɔmɔlɔ ɔ ngɔ, nɛ a fɔ nyɛ nane he ha nyɛ. Kɛkɛ ɔ, nyɛ ma nyɛ maa te si mla nɛ nyɛ tsa nyɛ blɔ hiami ɔ nɔ.” Se a de ke: “Dɛbi, wa ma ya hwɔ ma a he nya buami he ɔ.”  Se e kɛ mɛ tu hluu kɛ ya si benɛ a kɛ lɛ ho e we ɔ mi ya. Kɛkɛ nɛ e ngmɛ mɛ okplɔɔ, nɛ e sã abolo nɛ masa be mi, nɛ a ye.  Benɛ a ná we nɛ a hwɔ si lolo ɔ, ma a mi nyumu ɔmɛ, nɛ ji Sodom nyumu ɔmɛ, kɛ je jokuɛ nyumuyo nɔ kɛ ya si nɔmoyo nɔ, mɛ tsuo a bua a he nya nɛ a bɔle we ɔ kɛ kpe.  Nɛ a ngɛ Lot tsɛe nɛ a ngɛ lɛ dee ke: “Jije nyumu ɔmɛ nɛ a ba o ngɔ gbɔkuɛ nɛ ɔ ngɛ? Je mɛ kpo ha wɔ nɛ waa kɛ mɛ nɛ ná bɔmi.”  Kɛkɛ nɛ Lot je kpo kɛ ya a ngɔ ngɛ sinya a nya, nɛ e nga sinya a ngɛ e se.  E de ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, ye nyɛmimɛ, nyɛ ko pee yi wu tso ní kaa kikɛ.  I kpa nyɛ pɛɛ, i ngɛ biyihi enyɔ nɛ a kɛ nyumu ko ná we bɔmi hyɛ. I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ ha nɛ ma je mɛ kpo kɛ ba ha nyɛ nɛ nyɛɛ pee mɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ nyɛ suɔ. Se nyɛ ko pee nyumu nɛ ɔmɛ nɔ́ ko nɔ́ ko, ejakaa a ba to ye we ɔ mi.”*  Kɛkɛ nɛ a de ke: “Ha wɔ blɔ!” Nɛ a de hu ke: “Nubwɔ nɛ ɔ nɛ́ lɛ nɔ kake too ba ngɛ hiɛ ɔ pa ngɛ hlae nɛ e kojo wɔ! Amlɔ nɛ ɔ, nɔ́ nɛ wa maa pee mo ɔ nya maa wa po pe nɔ́ nɛ wa maa pee mɛ ɔ.” Kɛkɛ nɛ a bu kɛ ba Lot nɔ,* nɛ a hɛ mɛ kɛ su sinya a he konɛ a ywia lɛ. 10  Lɔ ɔ he ɔ, nyumu ɔmɛ nɛ a ba to Lot ɔ kpã a nine mi nɛ a gbla Lot kɛ ba a ngɔ ngɛ we ɔ mi, nɛ a nga sinya a. 11  Se a ha nɛ nyumu ɔmɛ nɛ a ngɛ sinya a nya a, a hɛngmɛ yu, kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ, nɛ a gbo dengme kɛ hla sinya a nya blɔ hluu se a nɛ. 12  Kɛkɛ nɛ nyumu ɔmɛ bi Lot ke: “Anɛ o ngɛ nɔ kpa ko hu ngɛ hiɛ ɔ lo? Ngatsɛmɛ jio, o binyumuhi jio, o biyihi jio, o we bi tsuo nɛ a ngɛ ma nɛ ɔ mi ɔ, je mɛ kɛ je hiɛ ɔ! 13  Ejakaa wa ma nyɛ ma nɛ ɔ hɛ mi kpatami. Akɛnɛ munyuhi nɛ a ngɛ tue kɛ ngɛ mɛ sie ɔ nya wa wawɛɛ nitsɛ ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ he je ɔ, Yehowa tsɔ wɔ kaa wa ba kpata ma nɛ ɔ hɛ mi.” 14  Enɛ ɔ he ɔ, Lot je kpo nɛ e kɛ e ngatsɛmɛ ɔmɛ nɛ a ba bi e biyi ɔmɛ a si nɛ a maa ngɔ mɛ ɔ ya tu munyu. E de mɛ si abɔ ke: “Nyɛɛ te si! Nyɛɛ je hiɛ ɔ, ejakaa Yehowa ma kpata ma nɛ ɔ hɛ mi!” Se Lot ngatsɛmɛ ɔmɛ bu kaa plasee nɛ e ngɛ pee. 15  Benɛ je bɔni nami ɔ, hiɔwe bɔfo ɔmɛ bɔni Lot he la womi, nɛ a de lɛ ke: “Tee si! Ngɔɔ o yo ɔ kɛ o biyi enyɔ ɔmɛ nɛ a kɛ mo ngɛ hiɛ ɔ nɛ nyɛɛ tu fo, konɛ a ko kpata nyɛ hɛ mi ngɛ ma a tɔmi ɔ he je!” 16  Akɛnɛ Yehowa mi mi sã lɛ ngɛ e he he je ɔ, benɛ e ngɛ si lilaae ɔ, nyumu ɔmɛ nu e nine si, nɛ a nu e yo ɔ, kɛ e biyi enyɔ ɔmɛ hu a nine si, nɛ a ngɔ mɛ* kɛ je kpo kɛ ho ma a se ya. 17  Benɛ a ngɔ mɛ kɛ ba ma a se nɔuu pɛ ɔ, a ti nɔ kake de ke: “Nyɛɛ tu fo kɛ baa nyɛ wami* yi! Nyɛ ko hyɛ nyɛ se, nɛ nyɛ ko ya da si ngɛ kpokpa a nɔ he ko he ko! Nyɛɛ tu fo kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya konɛ a ko kpata nyɛ hɛ mi!” 18  Kɛkɛ nɛ Lot de mɛ ke: “Yehowa, i kpa mo pɛɛ, ko ha nɛ ma ya lejɛ ɔ! 19  I kpa mo pɛɛ, amlɔ nɛ ɔ, o sɔmɔlɔ ɔ hɛ mi ba nyami ngɛ o hɛ mi, nɛ o ngɛ mi mi jɔmi* agbo kpo jee kɛ ngɛ mi tsɔɔe konɛ o baa ye* yi, se i be nyɛe ma tu fo kɛ ya yoku ɔmɛ a nɔ, ejakaa i ngɛ gbeye yee kaa eko ɔ, oslaa ko ma ya ná mi nɛ ma gbo. 20  Amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ, ma nɛ ɔ kɛ wa he kɛ we, nɛ ma nyɛ ma tu fo kɛ ya lejɛ ɔ; e ji ma nyafii ko kɛkɛ. I kpa mo pɛɛ, ma tu fo kɛ ya lejɛ ɔ lo? E ji ma nyafii ko. Kɛkɛ ɔ, ye yi ma ná wami.”* 21  Lɔ ɔ he ɔ, e de lɛ ke: “Saminya, ma na mo mɔbɔ ekohu, nɛ i be ma nɛ o ngɛ dee ɔ hɛ mi kpatae. 22  O he nɛ sɔ! Tuu fo kɛ ho lejɛ ɔ ya, ejakaa i be nyɛe nɛ ma pee nɔ́ ko nɔ́ ko kɛ yaa si be nɛ o ma ya su lejɛ ɔ!” Lɔ ɔ he je nɛ e wo ma a biɛ ke Zoar* a nɛ. 23  Benɛ Lot ke e ya suu Zoar zugba a nɔ ɔ, pu je. 24  Kɛkɛ nɛ Yehowa ha nɛ sɔlfa kɛ la nɛ kɛ pue Sodom kɛ Gomora nɔ; e je Yehowa ngɔ ngɛ hiɔwe. 25  Lɔ ɔ he ɔ, e kpata ma nɛ ɔmɛ a hɛ mi, ee, e kpata kpokpa a tsuo hɛ mi, kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ ma amɛ a mi, kɛ tsohi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ tsuo a hɛ mi. 26  Se Lot yo ɔ nɛ e ngɛ Lot se ɔ bɔni e se hyɛmi, nɛ e plɛ pee ngo kpɔ. 27  Jehanɛ ɔ, Abraham te si mɔtu mla, nɛ e ho nɛ e ya da si ngɛ he nɛ e da Yehowa hɛ mi ngɛ ɔ. 28  Benɛ e hyɛ kɔ̃ ɔ mi kɛ yaa Sodom kɛ Gomora je, kɛ zugba a tsuo nɛ ngɛ kpokpa a nɔ ɔ, e na nɔ́ ko nɛ ngɛ gbeye. E na la su ku kpii ko nɛ e ngɛ si tee kɛ ngɛ zugba a nɔ jee kaa flɔɔnɔɔ mi la su ku kpii! 29  Lɔ ɔ he ɔ, benɛ Mawu kpata mahi nɛ a ngɛ kpokpa a nɔ ɔ a hɛ mi ɔ, Mawu kai Abraham nɛ e je Lot kɛ je mahi nɛ e kpata a hɛ mi ɔ mi, nɛ ji mahi nɛ Lot hi a mi ɔ. 30  Pee se ɔ, Lot je Zoar nɛ e kɛ e biyi enyɔ ɔmɛ kuɔ kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya, nɛ a ya hi lejɛ ɔ, ejakaa e ngɛ gbeye yee kaa e maa hi Zoar. Lɔ ɔ he ɔ, e kɛ e biyi enyɔ ɔmɛ ya hi tɛ puɔ ko mi. 31  Kɛkɛ nɛ e kekleekle bi ɔ de e senɔ ɔ ke: “Wa tsɛ ɔ bwɔ, nɛ nyumu ko be zugba a nɔ nɛ e kɛ wɔ ma ná bɔmi kaa bɔ nɛ a peeɔ ngɛ zugba a nɔ tsuo ɔ. 32  Ba, ha nɛ wa ha wa tsɛ ɔ wai nɛ e nu, nɛ waa kɛ lɛ nɛ hwɔ, konɛ wa ná nina ha wa tsɛ ɔ.” 33  Lɔ ɔ he ɔ, jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, a ha a tsɛ ɔ wai fuu nɛ e nu; kɛkɛ nɛ kekleekle bi ɔ ya nɛ e kɛ e tsɛ ɔ ya hwɔ, se e tsɛ ɔ li be nɛ e kekleekle bi ɔ ba hwɔ si, kɛ be nɛ e te si. 34  E nɔ jena a, e kekleekle bi ɔ de e senɔ ɔ ke: “I kɛ ye tsɛ ɔ ya hwɔ hiɛ gbɔkuɛ ɔ. Ha nɛ wa ha lɛ wai nɛ e nu gbɔkuɛ nɛ ɔ hulɔ. Lɔ ɔ se ɔ, mo hu o kɛ lɛ nɛ ya hwɔ, nɛ́ wa ná nina ha wa tsɛ ɔ.” 35  Enɛ ɔ he ɔ, jamɛ a gbɔkuɛ ɔ hu ɔ, a ha a tsɛ ɔ wai fuu nɛ e nu; kɛkɛ nɛ e bi wayo ɔ ya nɛ e kɛ e tsɛ ɔ ya hwɔ, se e li be nɛ e bi wayo ɔ ba hwɔ si, kɛ be nɛ e te si. 36  Enɛ ɔ he ɔ, Lot biyi enyɔ ɔmɛ tsuo hɛɛ hɔ ha a tsɛ ɔ. 37  E kekleekle bi ɔ fɔ binyumu, nɛ e wo lɛ biɛ ke Moab. Lɛ ji Moab bi nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ a tsɛ. 38  E bi wayo ɔ hu fɔ binyumu, nɛ e wo lɛ biɛ ke Benami. Lɛ ji Ammon bi nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ a tsɛ.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “agbo ɔ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ba ye we ɔ hɔ̃ ɔ sisi.”
Aloo “a tɔtɔ Lot wawɛɛ nitsɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ngɔ lɛ.”
Aloo “klaa.”
Aloo “suɔmi nɛ se pui.”
Aloo “ye klaa.”
Aloo “ye klaa maa ya nɔ maa hi si.”
E sisi ji “Nyafii.”