1 Mose 27:1-46

  • Isak jɔɔ Yakob (1-29)

  • Esau suɔ nɛ a jɔɔ lɛ se e pia we e he (30-40)

  • Esau ná Yakob he ninyɛ (41-46)

27  Jehanɛ ɔ, benɛ Isak bwɔ nɛ e hɛngmɛ hyɛ we nɔ́ hu ɔ, e tsɛ e binyumu nɔkɔtɔma Esau kɛ ba e ngɔ, nɛ e de lɛ ke: “Ye binyumu!” E he nɔ ke: “I ngɛ hiɛ ɔ!”  Kɛkɛ nɛ e tsɛ ɔ ya nɔ nɛ e de ke: “Amlɔ nɛ ɔ, i bwɔ, nɛ i li ligbi nɛ ma gbo.  Lɔ ɔ he ɔ, i kpa mo pɛɛ, ngɔɔ o de dami ní ɔmɛ, nɛ ji o kɛ̃ɛ̃ mi bi gbaja a kɛ o kɛ̃ɛ̃ ɔ, nɛ o je kpo kɛ ya nga a nɔ nɛ o ya gbe de lo ba ha mi.  Lɔ ɔ se ɔ, ngɔɔ kɛ pee niye ní ngɔngɔɛ nɛ ye bua jɔ he saminya nɛ o ngɔ ba ha mi. Konɛ ma ye nɛ ma jɔɔ mo* loko ma gbo.”  Se benɛ Isak kɛ e binyumu Esau ngɛ munyu tue ɔ, Rebeka ngɛ tue bue. Esau je kpo kɛ ho nga a nɔ ya konɛ e ya gbe de lo kɛ ba.  Kɛkɛ nɛ Rebeka de e binyumu Yakob ke: “Piɔ pɛ nɛ i nu nɛ o tsɛ ɔ ngɛ o nyɛminyumu Esau dee ke,  ‘Yaa gbe de lo kɛ ba nɛ o kɛ ba pee niye ní ngɔngɔɛ ha mi. Kɛkɛ ɔ, ma ye nɛ ma jɔɔ mo ngɛ Yehowa hɛ mi loko ma gbo.’  Lɔ ɔ he ɔ, ye bi, bu tue saminya nɛ o pee nɔ́ nɛ ma de mo ɔ.  I kpa mo pɛɛ, yaa to ɔmɛ a kpɛti nɛ o ya nu apletsi wawi enyɔ nɛ a hi saminya ba ha mi, konɛ ma ngɔ kɛ pee niye ní ngɔngɔɛ kɛ ha o tsɛ ɔ kaa bɔ nɛ e suɔ ɔ pɛpɛɛpɛ. 10  Lɔ ɔ se ɔ, o kɛ niye ní ɔ nɛ ya ha o tsɛ ɔ nɛ e ye, konɛ e jɔɔ mo loko e gbo.” 11  Yakob de e nyɛ Rebeka ke: “Ye nyɛminyumu Esau ɔ bwɔmitsɛ ji lɛ, se imi lɛɛ ye he womi nɔ ngɛ tlotlootlo. 12  Nɛ ke ye tsɛ ɔ pɛtɛ ye he hu nɛɛ? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e maa pee kaa nɔ́ nɛ i ngɛ e he fɛu yee, nɛ ma ngɔ gbiɛmi kɛ ba ye nɔ mohu pe jɔɔmi.” 13  Kɛkɛ nɛ e nyɛ ɔ de lɛ ke: “Ye binyumu, gbiɛmi nɛ maa ba o nɔ ɔ nɛ ba ye nɔ mohu. Moo lɛɛ moo pee nɔ́ nɛ i de mo ɔ, nɛ o ya nuu lohwe ɔmɛ kɛ ba ha mi.” 14  Lɔ ɔ he ɔ, e ya nɛ e ya nuu apletsi ɔmɛ nɛ e ngɔ mɛ kɛ ba ha e nyɛ ɔ, nɛ e nyɛ ɔ kɛ pee niye ní ngɔngɔɛ kaa bɔ nɛ e tsɛ ɔ suɔ ɔ pɛpɛɛpɛ. 15  Lɔ ɔ se ɔ, Rebeka ngɔ e binyumu nɔkɔtɔma Esau tadehi nɛ a hi pe kulaa nɛ a ngɛ lɛ Rebeka a dɛ ngɛ we ɔ mi ɔ kɛ wo e binyumu wayo Yakob. 16  Jehanɛ se hu ɔ, e ngɔ apletsi ɔmɛ a he womi ɔmɛ kɛ ha e nine ɔmɛ a he kɛ e kuɛ he hehi nɛ bwɔmi be ɔ. 17  Kɛkɛ nɛ e ngɔ niye ní ngɔngɔɛ ɔ, kɛ abolo nɛ e pee ɔ kɛ ha e binyumu Yakob. 18  Lɔ ɔ he ɔ, Yakob ya e tsɛ ɔ ngɔ nɛ e ya de ke: “Tsaatsɛ!” kɛkɛ nɛ e he nɔ ke: “I ngɛ hiɛ ɔ! Ye bi, mo mɛnɔ?” 19  Yakob de e tsɛ ɔ ke: “Imi Esau, o kekleekle bi ɔ. I pee kaa bɔ nɛ o de mi ɔ pɛpɛɛpɛ. I kpa mo pɛɛ, tee si nɛ o hi si, nɛ o ye ye de lo ɔ eko, konɛ o jɔɔ mi.”* 20  Benɛ e de jã a, Isak bi e binyumu ɔ ke: “Ye binyumu, mɛni blɔ nɔ o gu kɛ ná de lo ɔ mla jã a?” E he nɔ ke: “Ejakaa Yehowa o Mawu ɔ lɛ e je lɛ kɛ ha mi.” 21  Kɛkɛ nɛ Isak de Yakob ke: “Ye binyumu, i kpa mo pɛɛ, hɛɛ mo kɛ su ye he konɛ ma pɛtɛ o he, nɛ ma hyɛ kaa mo ji ye bi Esau niinɛ aloo pi mo.” 22  Lɔ ɔ he ɔ, Yakob hɛ lɛ kɛ su e tsɛ Isak he, nɛ e tsɛ ɔ pɛtɛ e he. Lɔ ɔ se ɔ, Isak de ke: “Gbi ɔ lɛɛ Yakob gbi, se nine ɔmɛ lɛɛ Esau ninehi.” 23  E li e mi tso ejakaa bwɔmi ngɛ e nine ɔmɛ a he kaa bɔ nɛ bwɔmi ngɛ e nyɛminyumu Esau nine he ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, e jɔɔ lɛ. 24  Lɔ ɔ se ɔ, e bi lɛ ke: “Anɛ ye binyumu Esau ji mo niinɛ lo?” nɛ e he nɔ ke: “Ee, imi.” 25  Kɛkɛ nɛ e de ke: “Ye binyumu, ngɔɔ de lo ɔ eko kɛ ba ha mi nɛ ma ye nɛ ma jɔɔ mo.”* Nɛ e ngɔ kɛ ba ha lɛ nɛ e ye, nɛ e ha lɛ wai nɛ e nu. 26  Kɛkɛ nɛ e tsɛ Isak de lɛ ke: “Ye binyumu, i kpa mo pɛɛ, hɛɛ mo kɛ su ye he, nɛ o fĩɔ ye nya he.”* 27  Lɔ ɔ he ɔ, Yakob hɛ lɛ kɛ su e he, nɛ e fĩɔ e tsɛ ɔ nya he, nɛ e tsɛ ɔ nu e tade ɔmɛ a mi he via. Kɛkɛ nɛ e jɔɔ lɛ nɛ e de ke: “Hyɛ, ye binyumu ɔ he via ngɛ kaa zugba nɛ Yehowa jɔɔ nɔ ɔ he via. 28  Anɔkuale Mawu ɔ nɛ e ha mo hiɔwe bɔ, kɛ zugba a nɔ zu nɛ baa ní, kɛ ngma* kɛ wai ehe babauu. 29  Nihi nɛ́ á sɔmɔ mo, nɛ́ je mahi nɛ a kplã si kɛ ha mo. Pee nyɔmtsɛ ngɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ́ o nyɛbimɛ ɔmɛ nɛ a kplã si ha mo. Á gbiɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e gbiɛɛ mo ɔ, nɛ́ a jɔɔ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e jɔɔ mo ɔ.” 30  Benɛ Isak jɔɔ Yakob ta, nɛ́ Yakob je e tsɛ ɔ ngɔ pɛ kɛkɛ nɛ e nyɛminyumu Esau je de dami ɔ kɛ ba. 31  Lɛ hu e pee niye ní ngɔngɔɛ nɛ e ngɔ kɛ ba ha e tsɛ ɔ, nɛ e de e tsɛ ɔ ke: “Tsaatsɛ, i kpa mo pɛɛ, tee si nɛ o ye o binyumu ɔ de lo ɔ eko, konɛ o jɔɔ mi.”* 32  Kɛkɛ nɛ e tsɛ Isak bi lɛ ke: “Mo mɛnɔ?” nɛ e he nɔ ke: “Imi Esau, o binyumu ɔ, o kekleekle bi ɔ.” 33  Nɛ Isak he bɔni domi blibliibli, kɛkɛ nɛ e bi lɛ ke: “Lɛɛ mɛnɔ nɛ e ya gbe de lo nɛ e ngɔ kɛ ba ha mi ɔ mɔ? I ye momo loko o ba, nɛ i jɔɔ lɛ—nɛ a maa jɔɔ lɛ kokooko!” 34  Benɛ Esau nu nɔ́ nɛ e tsɛ ɔ de ɔ, e kɛ aywilɛho bɔni ngmlaa kpami wawɛɛ nitsɛ, nɛ e de e tsɛ ɔ ke: “Tsaatsɛ, jɔɔ mi, jɔɔ imi hulɔ!” 35  Se e tsɛ ɔ de ke: “O nyɛminyumu ɔ ba sisi mi nɛ e ba ngɔ jɔɔmi nɛ jinɛ e ko pee o nɔ́ ɔ.” 36  Kɛkɛ nɛ Esau de ke: “Anɛ pi lɔ ɔ he je nɛ a wo lɛ biɛ ke Yakob* ɔ lo? Ejakaa si enyɔ sɔuu ji nɛ ɔ nɛ e kpɔ̃ ye blɔ nya ngɛ ye dɛ. E ngɔ ye tɛte blɔ nya a momo, nɛ amlɔ nɛ ɔ hu e ngɔ ye jɔɔmi ɔ!” Kɛkɛ nɛ e bi e tsɛ ɔ ke: “Anɛ o si we jɔɔmi ɔ eko kɛ ha we mi lo?” 37  Se Isak ha Esau heto ke: “Hyɛ, i hla lɛ kaa e pee nyɔmtsɛ ngɛ o nɔ, nɛ i ngɔ e nyɛminyumu ɔmɛ tsuo kɛ ha lɛ kaa e sɔmɔli, nɛ i ngɔ ngma kɛ wai ehe kɛ jɔɔ lɛ. Ye binyumu, mɛni lɛ pa piɛ nɛ ma pee ha mo?” 38  Esau de e tsɛ ɔ ke: “Tsaatsɛ, anɛ jɔɔmi kake pɛ nɛ o ngɛ lo? Tsaatsɛ, jɔɔ mi, jɔɔ imi hulɔ!” Kɛkɛ nɛ Esau kpa ngmlaa wawɛɛ nɛ e hia ya. 39  Enɛ ɔ he ɔ, e tsɛ Isak ha lɛ heto ke: “Hyɛ, o hi he kɛ zugba nɛ baa ní kpɛti maa kɛ, nɛ bɔ́ nɛ nɛɔ kɛ jeɔ hiɔwe ɔ be nɛe ngɛ he nɛ o maa hi ɔ. 40  Nɛ o klaate lɛ ma ha nɛ o maa hi wami mi, nɛ o ma sɔmɔ o nyɛminyumu ɔ. Se ke o wlua o he ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa ku e kuɛpã tso ɔ kɛ je o kuɛ.” 41  Se Esau ná Yakob he ninyɛ ngɛ jɔɔmi nɛ e tsɛ ɔ jɔɔ lɛ ɔ he je, nɛ Esau ya nɔ nɛ e de ngɛ e tsui mi ke: “E be kɛe nɛ ye tsɛ ɔ ma gbo.* Lɔ ɔ se ɔ, ma gbe ye nyɛminyumu Yakob.” 42  Benɛ a bɔ Rebeka nɔ́ nɛ e binyumu nɔkɔtɔma Esau de ɔ, oya nɔuu nɛ e tsɔ nɛ a ya tsɛ e binyumu wayo nɛ ji Yakob ɔ kɛ ba, nɛ e de lɛ ke: “Hyɛ! O nyɛminyumu Esau ngɛ ga toe kaa e maa gbe mo kɛ ye e he lue.* 43  Amlɔ nɛ ɔ, ye bi, moo pee nɔ́ nɛ ma de mo nɛ ɔ. Tee si nɛ o tu fo kɛ ho ye nyɛminyumu Laban ngɔ ya ngɛ Haran. 44  O kɛ lɛ nɛ ya hi si be bɔɔ kɛ ya si be nɛ o nyɛminyumu ɔ mi mi fumi ɔ nya maa ba si, 45  kɛ ya si be nɛ abofu nɛ o nyɛminyumu ɔ ná ngɛ o he ɔ nya maa ba si, nɛ́ e hɛ maa je nɔ́ nɛ o pee lɛ ɔ nɔ. Kɛkɛ ɔ, ma tsɔ nɛ́ a ba ngɔ mo kɛ je lejɛ ɔ kɛ ba. Mɛni he je nɛ e sa nɛ nyɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo nyɛ bɔ́ mi ligbi kake?” 46  Lɔ ɔ se ɔ, Rebeka de Isak si abɔ ke: “Het biyi ɔmɛ ha nɛ si himi ɔ ba gbe ye nya. Ke Yakob hu ngɔ yo ngɛ Het biyi ɔmɛ a kpɛti, kaa zugba a nɔ yi nɛ ɔmɛ ɔ, lɛɛ mɛni se nami lɛ ngɛ ye wami he mɔ?”

Sisi Ningmahi

Aloo “nɛ ye klaa nɛ jɔɔ mo.”
Aloo “o klaa nɛ e jɔɔ mi.”
Aloo “nɛ ye klaa nɛ jɔɔ mo.”
E ma nyɛ maa pee kaa e tsitsa he, aloo e hɛ nya, aloo e he kpa ko.
Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.
Aloo “o klaa nɛ jɔɔ mi.”
E sisi ji “Nane Se Ja Nulɔ; Nɔ Blɔ Nya Kpɔlɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ligbihi nɛ ma kɛ fo ye tsɛ ɔ ngɛ sue.”
Aloo “ngɛ e bua woe kɛ susumi ɔ kaa e maa gbe mo.”