1 Mose 49:1-33

  • Gbami nɛ Yakob gba benɛ e ngɛ gbenɔ sa nɔ (1-28)

    • Shilo maa je Yuda mi (10)

  • Yakob tsɔɔ bɔ nɛ a pu lɛ ha (29-32)

  • Yakob gbo (33)

49  Kɛkɛ nɛ Yakob tsɛ e binyumu ɔmɛ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ bua nyɛ he nya nɛ ma de nyɛ níhi nɛ maa ba nyɛ nɔ hwɔɔ se.*  Nyɛ bua nyɛ he nya nɛ nyɛɛ bu tue, nyɛ Yakob bimɛ, ee, nyɛɛ bu nyɛ tsɛ Israel tue.  “Reuben, mo ji ye kekleekle bi, ye he wami kɛ ye fɔmi he wami sisije; bumi ngɛ o he saminya, nɛ o ngɛ he wami hu saminya.  Akɛnɛ o yi o he nɔ kaa nyu nɛ pee hamahama he je ɔ, o be manye yee, ejakaa o kuɔ o tsɛ sa. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, o ble ye sa a.* E kuɔ ye sa a nitsɛnitsɛ!  “Simeon kɛ Levi ji nyɛmimɛ. A kɛ a ta hwumi ní ɔmɛ pee awi yemi níhi.  Oo, ye klaa,* koo ba he nɛ a ngɛ. Ye tsui,* ko ya piɛɛ a he ngɛ a he nya buami mi, ejakaa abofu mi lɛ a je kɛ gbe nyumuhi, nɛ a poo na kuhi a nane se pani kɛ je a hɛja.  Á gbiɛ a mi mi fumi ɔ, ejakaa e mi wa, nɛ á gbiɛ a we abofu ɔ, ejakaa e nya wa. Ma gbɛ mɛ kɛ fĩa Yakob, nɛ ma gbɛ mɛ kɛ fĩa Israel.  “Mo Yuda lɛɛ, o nyɛminyumu ɔmɛ ma je o yi. O nine maa hi o he nyɛli ɔmɛ a kuɛ he. O tsɛ bimɛ ɔmɛ ma kplã si ngɛ o hɛ mi.  Yuda ji jata bi. Ye binyumu, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, o maa nu lohwe nɛ o maa ye, nɛ o maa te si kɛ je he. E bu si nɛ e kpa e mi kaa jata, nɛ kaa bɔ nɛ e ji ngɛ jata blɔ fa mi ɔ, mɛnɔ nɛ e maa ka kaa e maa tsɛ̃ɛ̃ lɛ? 10  Matsɛ tso ɔ be Yuda dɛ jee, jã kɛ̃ nɛ hɛ mi nyɛɛlɔ tso ɔ hu be e nane kpɛ jee, kɛ yaa si be nɛ Shilo* maa ba, nɛ lɛ nɛ ni ɔmɛ maa bu lɛ tue. 11  E maa mwɔ e teji si ngɛ wai tso he, nɛ e maa mwɔ e teji ku wayoo si ngɛ wai tso kpakpa he, nɛ e ma fɔ e bo he ngɛ wai mi, nɛ e ma fɔ e tade he ngɛ wai yiblii mi nyu* mi. 12  Wai ha nɛ e hɛngmɛ tsuɔ, nɛ nyɔ nyu ha nɛ e lungu pee futaa. 13  “Zebulun maa hi wo nya, wo nya he nɛ a muɔɔ melehi si ngɛ, nɛ e huzu mi ma bli kɛ ya Sidon je tɔɔ. 14  “Isakar ji teji nɛ e wu he wa, nɛ́ e buu si kɛ e se mi tlomi enyɔ. 15  E maa na kaa he jɔɔmi he ɔ hi, nɛ zugba a ngɛ fɛu. E maa ba e konɔ si kɛ tloo tlomi, nɛ e maa ngmɛ blɔ konɛ a nyɛ e nɔ nɛ e tsu ní tsumi kpakpataa. 16  “Dan nɛ ji Israel wɛtso ɔmɛ a kpɛti kake ɔ maa kojo e we bi ɔmɛ. 17  Dan nɛ́ e pee sinɔ ngɛ blɔ tue, sinɔ kolitsɛ ngɛ nane blɔ tue, nɛ́ e kɔ̃ɔ okpɔngɔ nane se ja,* nɛ́ lɔ ɔ haa nɛ okpɔngɔ nɔ hilɔ ɔ nɔɔ si senya. 18  Oo Yehowa, ma mlɛ kɛ ya si be nɛ yi wami hemi maa je o ngɔ kɛ ba. 19  “Gad lɛɛ, basabasa peeli a kuu ma ba tua lɛ, se e ma plɛ kɛ wo mɛ nɛ lɛ hu e ma tua mɛ.* 20  “Asher niye ní* maa hiɛ babauu,* nɛ e ma ha nɛ nihi ma ná niye ní kpakpa nɛ matsɛmɛ yeɔ ɔ eko. 21  “Naftali ji afugbɛ yo nɛ e he sɔɔ. E maa tu munyu ngɔngɔɛhi. 22  “Yosef ji tso nɛ e woɔ yiblii kɔni nɛ e tsɛ̃, tso nɛ e woɔ yiblii ngɛ nyu hɛngmɛ he, nɛ́ e kɔni ɔmɛ tsɛ̃ kɛ be ngɛ gbogbo nɔ. 23  Se kɛ̃ɛ̃ tsɛ̃li ɔmɛ ya nɔ nɛ a hao lɛ, nɛ a tsɛ̃ lɛ kɛ̃ɛ̃, nɛ a ya nɔ nɛ a ná e he ninyɛ. 24  Se kɛ̃ ɔ, e kɛ̃ɛ̃ ɔ ngɛ he nɛ e ngɛ ɔ, nɛ e nine ɔmɛ a he wa nɛ a he sɔɔ. Nɔ́ nɛ ɔ je Yakob hewamitsɛ ɔ, to hyɛlɔ ɔ, nɛ ji Israel tɛ ɔ dɛ mi. 25  E* je o tsɛ ɔ Mawu ɔ ngɔ, nɛ e maa ye bua mo; e kɛ Ope ɔ ngɛ, nɛ e kɛ jɔɔmi nɛ je hiɔwe maa jɔɔ mo, nɛ e kɛ jɔɔmi nɛ je nyuhi nɛ a mi kuɔ mi maa jɔɔ mo, nɛ e kɛ jɔɔmi nɛ je nyɔ kɛ fɔmi kotoku mi maa jɔɔ mo. 26  O tsɛ ɔ jɔɔmi ɔ ma pã yokuhi nɛ a ngɛ kɛ yaa neneene ɔ a jɔɔmi, e ma pã kponguhi nɛ a ngɛ daa a, a ní kpakpa amɛ. Jɔɔmi ɔmɛ maa ya nɔ maa hi Yosef yi nɔ, a maa hi nɔ nɛ a je lɛ ngɛ e nyɛminyumu ɔmɛ a kpɛti ɔ yi mi. 27  “Benyamin maa ya nɔ ma tsɔtslɔɔ e he nyɛli a mi kaa ogbetee. Mɔtu ɔ, e maa ye lohwe nɛ e nu ɔ, nɛ gbɔkuɛ ɔ, e ma gba ta yibu ní.” 28  Israel wɛtso 12 ɔmɛ tsuo ji nɛ ɔ nɛ, nɛ nɔ́ nɛ a tsɛ ɔ de mɛ benɛ e ngɛ mɛ jɔɔe ɔ ji nɛ ɔ nɛ. E jɔɔ a ti nɔ fɛɛ nɔ bɔ nɛ e sa lɛ. 29  Lɔ ɔ se ɔ, e fã mɛ ke: “I miɔ nɛ ma gbo.* Nyɛɛ pu mi kɛ piɛɛ ye tsɛmɛ ɔmɛ a he ngɛ tɛ puɔ nɛ ngɛ Efron, Hit no ɔ zugba a mi ɔ mi. 30  Tɛ puɔ nɛ ɔ ngɛ Makpela zugba a mi ngɛ Mamre hɛ mi ngɛ Kanaan zugba a nɔ, nɛ e ji zugba nɛ Abraham he ngɛ Efron, Hit no ɔ dɛ kaa weto ní nɛ́ e kɛ maa pee nɔ pumi he. 31  Lejɛ ɔ nɛ a pu Abraham kɛ e yo Sara ngɛ. Lejɛ ɔ nɛ a pu Isak kɛ e yo Rebeka ngɛ, nɛ lejɛ ɔ nɛ i pu Lea ngɛ. 32  A he zugba a kɛ tɛ puɔ nɛ ngɛ zugba a mi ɔ ngɛ Het binyumu ɔmɛ a dɛ.” 33  Benɛ Yakob gbe blɔ tsɔɔmihi nɛ e kɛ ngɛ e binyumu ɔmɛ hae ɔ nya a, e muɔɔ e nane pue sa a nɔ, nɛ e wo e nyagbe mumu nɛ e gbo.*

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ nɔ ngɛ ligbi ɔmɛ a nyagbe.”
Aloo “o wo ye sa a he mu.”
Aloo “Ye hɛ mi nyami.”
E sisi ji, “Nɔ Nɛ E Nɔ́; Nɔ Nɛ E Ji E Nɔ́.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “wai yiblii muɔ.”
Aloo “nane se kpo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se e ma tua a nane se ja.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “abolo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “maa wo zɔ.”
Nɛ ji Yosef.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A ngɛ ye nya buae kɛ yaa piɛɛ ye we bi ɔmɛ a he.” E ji asilɛ munyu nɛ daa si kɛ ha gbenɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ a bua e nya kɛ ya piɛɛ e we bi ɔmɛ a he.” E ji asilɛ munyu nɛ daa si kɛ ha gbenɔ.