2 Matsɛmɛ 17:1-41

  • Hoshea ba pee Israel matsɛ (1-4)

  • Israel nɔ yemi ɔ ba nyagbe (5, 6)

  • A nuu Israelbi ɔmɛ nyɔguɛ ejakaa a ja mawu kpahi (7-23)

  • A ngɔ nibwɔhi kɛ ya hi Samaria ma amɛ a mi (24-26)

  • Samariabi ɔmɛ ngɔ a jami ɔ kɛ futu Mawu jami (27-41)

17  Ngɛ Yuda Matsɛ Ahaz nɔ yemi jeha nɛ ji 12 ɔ mi ɔ, Hoshea, nɛ ji Ela binyumu ɔ bɔni Israel nɔ matsɛ yemi ngɛ Samaria; e ye nɔ jeha nɛɛ.  E ya nɔ nɛ e pee ní yayamihi ngɛ Yehowa hɛ mi, se e yayami ɔ sui Israel matsɛmɛ ɔmɛ nɛ a sɛ e hlami ɔ a nɔ́ ɔ.  Asiria Matsɛ Shalmaneser kuɔ kɛ ba tua Hoshea, nɛ Hoshea ba pee e sɔmɔlɔ nɛ e bɔni tó womi ha lɛ.  Se Asiria matsɛ ɔ ná le kaa Hoshea so e yi nɔ, ejakaa e tsɔ tsɔli kɛ ya Egipt Matsɛ So ngɔ, nɛ e kɛ tó ba ha we Asiria matsɛ ɔ hu kaa bɔ nɛ e peeɔ jeha komɛ nɛ be ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Asiria matsɛ ɔ fĩ lɛ, nɛ e wo lɛ tsu.  Asiria matsɛ ɔ ya tua zugba a tsuo, nɛ e ba Samaria, nɛ e ba sa ma a yi jeha etɛ.  Ngɛ Hoshea nɔ yemi jeha nɛɛne ɔ mi ɔ, Asiria matsɛ ɔ ngɔ Samaria ma a. Lɔ ɔ se ɔ, e nuu Israelbi ɔmɛ nyɔguɛ kɛ ho Asiria ya, nɛ e ha nɛ a ya hi Hala, kɛ Habor ngɛ Gozan pa a he, kɛ Mediabi ɔmɛ a ma amɛ a mi.  Nɔ́ nɛ ɔ ba, ejakaa Israelbi ɔmɛ pee yayami kɛ si Yehowa a Mawu ɔ, nɔ nɛ ngɔ mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ ngɛ Egipt Matsɛ Farao nɔ yemi sisi kɛ ba a. A ja mawu kpahi,*  a nyɛɛ mahi nɛ Yehowa fiee mɛ ngɛ Israelbi ɔmɛ a hɛ mi ɔ a kusumihi a se, nɛ a nyɛɛ kusumihi nɛ Israel matsɛmɛ ɔmɛ to sisi ɔ hu se.  Israelbi ɔmɛ ya di níhi nɛ dɛ ngɛ Yehowa, a Mawu ɔ hɛ mi ɔ se. A ya nɔ nɛ a ma hehi nɛ ya hiɔwe* ngɛ a ma amɛ tsuo a mi, kɛ je hwɔɔmi mɔ nɔ kɛ ya si ma nɛ a fia gbogbo wo he ɔ mi.* 10  A ya nɔ nɛ a ma wɔ titimahi kɛ wɔ tsohi* kɛ ha a he ngɛ kpongu fɛɛ kpongu nɛ ya hiɔwe nɔ, kɛ tso fɛɛ tso nɛ bɔ kusuu sisi; 11  nɛ a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ tsuo kaa bɔ nɛ mahi nɛ Yehowa fiee mɛ ngɛ a hɛ mi kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a pee ɔ. A ya nɔ nɛ a pee ní yayamihi kɛ wo Yehowa mi mi la. 12  A ya nɔ nɛ a sɔmɔ wɔhi nɛ a he ngɛ tai* nɛ́ Yehowa de mɛ ngɛ a he ke: “Nyɛ ko sɔmɔ mɛ ɔ!” 13  Yehowa ya nɔ nɛ e gu e gbali ɔmɛ tsuo, kɛ ní nalɔ fɛɛ ní nalɔ nɔ kɛ bɔ Israel kɛ Yuda kɔkɔ ke: “Nyɛɛ kpale kɛ je nyɛ blɔ yayami ɔmɛ a nɔ! Nyɛɛ ye ye kita amɛ kɛ ye blɔ tsɔɔmi ɔmɛ a nɔ kaa bɔ nɛ mlaa a tsuo nɛ i wo nyɛ nɛmɛ ɔmɛ nɛ i tsɔ ye sɔmɔli ɔmɛ, nɛ ji gbali ɔmɛ nɛ a kɛ ba ha nyɛ ɔ tsɔɔ ɔ.” 14  Se a bui tue, nɛ a tue mi ti kaa a nɛmɛ ɔmɛ nɛ́ a ná we hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa, a Mawu ɔ mi ɔ. 15  A ya nɔ nɛ a kua e blɔ tsɔɔmi ɔmɛ kɛ e somi ɔ nɛ e kɛ a nɛmɛ ɔmɛ so ɔ, kɛ e kaimi ɔmɛ nɛ e kɛ ha mɛ konɛ e kɛ bɔ mɛ kɔkɔ ɔ, nɛ a ya nɔ nɛ a nyɛɛ wɔhi nɛ a he be se nami ɔ a se, nɛ mɛ nitsɛmɛ hu a ba pee nihi nɛ a he be se nami, nɛ a kase mahi tsuo nɛ bɔle mɛ kɛ kpe nɛ Yehowa wo mɛ mlaa kaa a ko kase mɛ ɔ. 16  A ya nɔ nɛ a je kitahi tsuo nɛ Yehowa, a Mawu ɔ wo mɛ ɔ se, nɛ a kɛ dade pee na bi amagahi enyɔ, kɛ wɔ tso,* nɛ a kplã si ha hiɔwe tabo ɔ tsuo, nɛ a sɔmɔ Baal. 17  Jehanɛ hu ɔ, a sã a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ ngɛ la mi,* a kla, nɛ a hla okadihi nɛ tsɔɔ nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se, nɛ a ya nɔ nɛ a fia a pɛɛ si kaa a maa pee ní yayamihi* ngɛ Yehowa hɛ mi konɛ a kɛ wo e mi mi la. 18  Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa mi mi fu Israel wawɛɛ, nɛ e je mɛ kɛ je e hɛ mi. E si we a ti nɔ ko kaa ja Yuda wɛtso ɔ pɛ. 19  Yuda po yi Yehowa, e Mawu ɔ kita amɛ a nɔ; mɛ hu a nyɛɛ kusumihi nɛ Israel nyɛɛ se ɔ a se. 20  Yehowa kua Israel nina amɛ tsuo, nɛ e pue a hɛ mi si, nɛ e ngɔ mɛ kɛ wo ní hali a dɛ, kɛ ya si benɛ e fiee mɛ ngɛ e hɛ mi. 21  E tsɔ Israel kɛ je David we ɔ he, nɛ a wo Yeroboam, Nebat binyumu ɔ matsɛ. Se Yeroboam ha nɛ Israel jɔɔ Yehowa se nyɛɛmi, nɛ e ha nɛ a pee yayami agbo. 22  Nɛ Israelbi ɔmɛ ya nɔ nɛ a pee yayamihi tsuo nɛ Yeroboam pee ɔ nɔuu. A kpale we kɛ ji jamɛ a yayami ɔmɛ a se 23  kɛ ya si be nɛ Yehowa je Israel kɛ je e hɛ mi kaa bɔ nɛ e de kɛ gu e sɔmɔli ɔmɛ tsuo, nɛ ji gbali ɔmɛ a nɔ ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, a nuu Israelbi ɔmɛ nyɔguɛ kɛ je a zugba a nɔ kɛ ho Asiria ya, nɛ a ngɛ lejɛ ɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 24  Lɔ ɔ se ɔ, Asiria matsɛ ɔ ngɔ nihi kɛ je Babilon, Kuta, Ava, Hamat, kɛ Sefarvaim nɛ e ba to mɛ si ngɛ Samaria ma amɛ a mi ngɛ Israelbi ɔmɛ a nane mi; a ngɔ Samaria kɛ pee a nɔ́, nɛ a hi Samaria ma amɛ a mi. 25  Benɛ a ba lejɛ ɔ kekleekle ɔ, a yi Yehowa gbeye.* Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa tsɔ jatahi kɛ wo a kpɛti, nɛ a gbe a ti ni komɛ. 26  A ya bɔ Asiria matsɛ ɔ amaniɛ ke: “Ma amɛ nɛ o ngɔ mɛ nyɔguɛ nɛ o ha nɛ a ya hi Samaria ma amɛ a mi ɔ li bɔ nɛ a jaa zugba a nɔ Mawu ɔ ha.* Enɛ ɔ he ɔ, zugba a nɔ Mawu ɔ tsɔɔ jatahi kɛ yaa a kpɛti, nɛ jata amɛ gbeɔ mɛ, ejakaa a ti nɔ ko nɔ ko li bɔ nɛ a jaa zugba a nɔ Mawu ɔ ha.” 27  Kɛkɛ nɛ Asiria matsɛ ɔ fã ke: “Nyɛ ha nɛ osɔfo ɔmɛ nɛ nyɛ nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je lejɛ ɔ a ti nɔ kake nɛ kpale kɛ ho lejɛ ɔ ya nɛ e ya hi lejɛ ɔ, nɛ́ e tsɔɔ mɛ bɔ nɛ a jaa zugba a nɔ Mawu ɔ ha.” 28  Lɔ ɔ he ɔ, osɔfo ɔmɛ nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je Samaria kɛ ho ɔ, a ti nɔ kake kpale kɛ ba Betel, nɛ e ba bɔni mɛ bɔ nɛ e sa kaa a ye Yehowa gbeye* ha a tsɔɔmi. 29  Se ma slɔɔto ɔmɛ eko fɛɛ eko pee lɛ nitsɛ e mawu,* nɛ a kɛ ma jami wehi a mi ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe nɛ́ Samariabi ɔmɛ pee ɔ; ma slɔɔto ɔmɛ eko fɛɛ eko pee jã ngɛ ma amɛ a mi hehi nɛ a ngɛ ɔ. 30  Lɔ ɔ he ɔ, Babilon nyumu ɔmɛ pee Sukot Benot, Kut nyumu ɔmɛ pee Nergal, Hamat nyumu ɔmɛ pee Ashima, 31  Avabi ɔmɛ pee Nibhaz kɛ Tartak. Sefarvaimbi ɔmɛ sãã a binyumu ɔmɛ ngɛ la mi kɛ haa Sefarvaim mawu ɔmɛ nɛ ji Adramelek, kɛ Anamelek. 32  E ngɛ mi kaa a yeɔ Yehowa gbeye mohu lɛɛ, se a hla nimli saisaa ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti, nɛ a wo mɛ osɔfohi kɛ ha hehi nɛ ya hiɔwe ɔ, nɛ osɔfo nɛ ɔmɛ sɔmɔ ngɛ a jami we ɔmɛ a mi ngɛ hehi nɛ ya hiɔwe ɔ. 33  Lɔ ɔ he ɔ, a yeɔ Yehowa gbeye mohu lɛɛ, se a jaa mɛ nitsɛmɛ a mawu ɔmɛ ngɛ mahi nɛ a nuu mɛ kɛ je mi ɔ a mawu jami kusumi ɔmɛ a nya.” 34  Kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, a nyɛɛɔ a blema mawu jami kusumi ɔmɛ a se. A ti nɔ ko ja we Yehowa,* nɛ e blɔ tsɔɔmi ɔmɛ, e fami ɔmɛ, Mlaa a, kɛ kita nɛ Yehowa kɛ ha Yakob, nɔ nɛ e tsake e biɛ kɛ pee Israel ɔ binyumu ɔmɛ hu, a yi nɔ. 35  Benɛ Yehowa kɛ mɛ so ɔ, e wo mɛ mlaa ke: “Nyɛ ko ye mawu kpahi gbeye, nɛ nyɛ ko kplã si kɛ ha mɛ, nyɛ ko sɔmɔ mɛ, nɛ nyɛ ko sã afɔle ha mɛ hulɔ. 36  Mohu ɔ, Yehowa, nɔ nɛ e kɛ nyɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ba kɛ he wami ngua kɛ kɔni si wami ɔ, lɛ ji Nɔ nɛ e sa kaa nyɛɛ ye lɛ gbeye, nɛ́ nyɛ kplã si kɛ ha lɛ, nɛ́ nyɛɛ sã afɔle kɛ ha lɛ. 37  Nɛ blɔ tsɔɔmi ɔmɛ, kɛ fami ɔmɛ, kɛ Mlaa a, kɛ kita a nɛ e ngma kɛ ha nyɛ ɔ, e sa nɛ be fɛɛ be ɔ, nyɛɛ nyɛɛ se pɛpɛɛpɛ, nɛ nyɛ ko ye mawu kpahi gbeye. 38  Nɛ nyɛ hɛ nɛ ko je somi nɛ i kɛ nyɛ so ɔ nɔ, nɛ nyɛ ko ye mawu kpahi gbeye. 39  Mohu ɔ, Yehowa, nyɛ Mawu ɔ ji nɔ nɛ e sa kaa nyɛɛ ye lɛ gbeye, ejakaa lɛ ji nɔ nɛ ma kpɔ̃ nyɛ kɛ je nyɛ he nyɛli ɔmɛ tsuo a dɛ.” 40  Se a bui tue, nɛ a nyɛɛ a blema mawu jami kusumi ɔmɛ a se. 41  Lɔ ɔ he ɔ, ma nɛ ɔmɛ ba ye Yehowa gbeye, se a jaa amagahi nɛ mɛ nitsɛmɛ a pee ɔ hulɔ. A binyumu ɔmɛ, kɛ a bibinyumu ɔmɛ peeɔ kaa bɔ nɛ a nɛmɛ ɔmɛ pee ɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A ye mawu kpahi gbeye.”
Nɛ ji, he fɛɛ he, nihi hiɛ ngɛ lejɛ ɔ jio, nihi pi ngɛ lejɛ ɔ jio.
Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ha nɛ a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ gu la mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a jua a he kɛ ha yayami peemi.”
Aloo “a ja we Yehowa.”
Aloo “li zugba a nɔ Mawu ɔ jami kusumihi.”
Aloo “a ja Yehowa.”
Aloo “mawuhi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A ti nɔ ko yi Yehowa gbeye.”