2 Matsɛmɛ 9:1-37

  • A pɔ Yehu nu kaa Israel matsɛ (1-13)

  • Yehu gbe Yehoram kɛ Ahazia (14-29)

  • A gbe Yezebel; gbehi ye e he lo (30-37)

9  Kɛkɛ nɛ gbalɔ Elisha tsɛ gbali ɔmɛ a binyumu ɔmɛ a ti nɔ kake, nɛ e de lɛ ke: “Fĩ o tade ɔmɛ kɛ wo o mlɛmi, nɛ o wo nu kɛ tɔ nɛ ɔ esɔ, nɛ o ho Ramot Gilead ya.  Ke o su lejɛ ɔ, mo hla Yehu, nɛ ji Nimshi binyumu Yehoshafat binyumu ɔ; moo su e he, nɛ́ o ha nɛ e te si ngɛ e nyɛminyumu ɔmɛ a kpɛti, nɛ́ o ngɔ lɛ kɛ ya se tsu ɔ mi.  Lɔ ɔ se ɔ, mo plɛ nu ɔ nɛ ngɛ tɔ ɔ mi ɔ kɛ pue e yi mi, nɛ o de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: “I ngɛ mo nu pɔe kaa Israel matsɛ.”’ Lɔ ɔ se ɔ, mo bli sinya a nɛ o tu fo kɛ je amlɔ nɔuu.”  Lɔ ɔ he ɔ, gbalɔ ɔ tsɔlɔ ɔ pue nɔ kɛ ho Ramot Gilead ya.  Benɛ e ya su lejɛ ɔ, tabo ɔ nya dali ɔmɛ hii si ngɛ lejɛ ɔ. E de ke: “Nya dalɔ, i hɛɛ sɛ gbi ko kɛ ha mo.” Yehu bi lɛ ke: “Kɛ ha wa kpɛti mɛnɔ?” E he nɔ ke: “Kɛ ha mo, nya dalɔ.”  Lɔ ɔ he ɔ, Yehu te si nɛ e sɛ we ɔ mi; tsɔlɔ ɔ plɛ nu ɔ kɛ pue e yi mi, nɛ e de lɛ ke, “Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘I ngɛ mo nu pɔe kaa Yehowa ma, nɛ ji Israel ɔ nɔ matsɛ.  O maa gbe o nyɔmtsɛ Ahab we ɔ mi bimɛ ɔmɛ, nɛ ma ye ye sɔmɔli nɛ ji gbali ɔmɛ kɛ Yehowa sɔmɔli tsuo nɛ a gbo ngɛ Yezebel nine nɔ ɔ a muɔ he lue.  Nɛ Ahab we ɔ tsuo hɛ mi ma kpata; nɛ ma kpata nyumu fɛɛ nyumu* nɛ je Ahab mi ɔ hɛ mi ngɛ Israel, nihi nɛ a be yemi kɛ bualɔ nɛ a gbɔjɔ hu piɛɛ he.  Nɛ ma ha nɛ Ahab we ɔ maa pee kaa Yeroboam, Nebat binyumu ɔ we ɔ kɛ Baasha, Ahiya binyumu ɔ we ɔ. 10  Yezebel lɛɛ, gbehi maa ye lɛ ngɛ Yezreel zugba a nɔ, nɛ nɔ ko be lɛ pue.’” Kɛkɛ nɛ e bli sinya a nɛ e tu fo kɛ je. 11  Benɛ Yehu kpale kɛ ba e nyɔmtsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ a ngɔ ɔ, a bi lɛ ke: “Sane ko lo? Mɛni he je nɛ godotsɛ nɛ ɔ ba o ngɔ ɔ?” E ha mɛ heto ke: “Tse nyɛ le jamɛ a nyumu ɔ kɛ bɔ nɛ e munyu tumi ngɛ ha.” 12  Se a de lɛ ke: “O bua! Wa kpa mo pɛɛ, mo de wɔ. Kɛkɛ nɛ Yehu de mɛ nɔ́ nɛ nyumu ɔ de lɛ ɔ. E de mɛ hu ke, nyumu ɔ kpale de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: I ngɛ mo nu pɔe kaa Israel nɔ matsɛ.’” 13  Kɛkɛ nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ je e tade amlɔ nɔuu kɛ ha kpoku ɔ nɔ ha lɛ nɛ e da nɔ, nɛ a kpa titimati* ɔ nɛ a de ke: “Yehu ba plɛ matsɛ!” 14  Kɛkɛ nɛ Yehu, nɛ ji Nimshi binyumu Yehoshafat binyumu ɔ so Yehoram yi nɔ. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yehoram kɛ Israel tsuo ngɛ hwɔɔe ngɛ Ramot Gilead, ngɛ Siria Matsɛ Hazael he je. 15  Pee se ɔ, Matsɛ Yehoram kpale kɛ ho Yezreel ya, konɛ plaami nɛ Siriabi ɔmɛ plaa lɛ benɛ e kɛ Siria Matsɛ Hazael ya hwu ta a, e ya tsa e he. Yehu de ke: “Ke nyɛ* kplɛɛ nɔ ɔ, lɛɛ nɔ ko nɛ ko tu fo kɛ je ma a mi kɛ ho Yezreel ya nɛ e ya bɔ amaniɛ. 16  Kɛkɛ nɛ Yehu kuɔ e zugba lɛ ɔ nɛ e ho Yezreel ya, ejakaa Yehoram plaa nɛ e hwɔɔ si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ Yuda Matsɛ Ahazia ho lejɛ ɔ ya konɛ e ya slaa Yehoram. 17  Benɛ bulɔ ɔ daa si ngɛ Yezreel mɔ ɔ nɔ ɔ, e na Yehu kɛ e nyumuhi babauu nɛ a ma. Oya nɔuu nɛ e de ke: “I na nyumuhi babauu.” Yehoram de ke: “Moo tsɔ tabulɔ nɛ hiɔ okpɔngɔ nɔ nɛ́ e kɛ mɛ nɛ ya kpe, nɛ́ e bi mɛ ke, ‘Anɛ nyɛ ma ngɛ tue mi jɔmi mi lo?’” 18  Lɔ ɔ he ɔ, okpɔngɔ nɔ hilɔ ko kɛ mɛ ya kpe nɛ e de mɛ ke: “Nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ bie ji nɛ ɔ nɛ, ‘Anɛ nyɛ ma ngɛ tue mi jɔmi mi lo?’” Se Yehu de lɛ ke: “Mɛni ‘tue mi jɔmi’ kɔɔ ngɛ o he? Bee nɛ o ya nyɛɛ ye se!” Kɛkɛ nɛ bulɔ ɔ bɔ amaniɛ ke: “Tsɔlɔ ɔ kɛ mɛ ya kpe, se e kpale we e se.” 19  Lɔ ɔ he ɔ, e tsɔ okpɔngɔ nɔ hilɔ enyɔne, nɛ benɛ lɛ hu e kɛ mɛ ya kpe ɔ, e de ke: “Nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ bie ji nɛ ɔ nɛ, ‘Anɛ nyɛ ma ngɛ tue mi jɔmi mi lo?’” Se Yehu de lɛ ke: “Mɛni ‘tue mi jɔmi’ kɔɔ ngɛ o he? Bee nɛ o ya nyɛɛ ye se!” 20  Kɛkɛ nɛ bulɔ ɔ bɔ amaniɛ ke: “E kɛ mɛ ya kpe, se e kpale we e se, nɛ nɔ nɛ hɛɛ ta zugba lɛ ɔ ngɛ ta zugba lɛ ɔ hɛɛe kaa Nimshi bibinyumu* Yehu, ejakaa e hɛɛɔ ta zugba lɛ kaa godotsɛ.” 21  Yehoram de ke: “Nyɛɛ fĩ ta zugba lɛ ɔ kɛ wo okpɔngɔ ɔmɛ a he!” Lɔ ɔ he ɔ, a fĩ e ta zugba lɛ ɔ kɛ wo okpɔngɔ ɔmɛ a he, nɛ Israel Matsɛ Yehoram kɛ Yuda Matsɛ Ahazia je kpo, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ hi lɛ nitsɛ e ta zugba lɛ mi, nɛ a kɛ Yehu ya kpe. A kɛ lɛ ya kpe ngɛ Nabot, Yezreelno ɔ zugba a nɔ. 22  Benɛ Yehoram na Yehu pɛ ɔ, e bi lɛ ke: “Yehu, o ma ngɛ tue mi jɔmi mi lo?” Se Yehu de lɛ ke: “Be abɔ nɛ o nyɛ Yezebel we ajuama bɔmi kɛ e kunya tsumi babauu ɔ ngɛ nɛ ɔ, kɛ tue mi jɔmi ma plɛ kɛ ba kɛɛ?” 23  Amlɔ nɔuu nɛ Yehoram dɔ e ta zugba lɛ ɔ yi konɛ e tu fo, nɛ e de Ahazia ke: “Ahazia, a sisi wɔ!” 24  Kɛkɛ nɛ Yehu je e kɛ̃ɛ̃ ɔ nɛ e tsɛ̃ Yehoram kotimi, nɛ kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔ je kpo ngɛ e tsui mi, nɛ e tsɔ fia si ngɛ e ta zugba lɛ ɔ mi. 25  Kɛkɛ nɛ Yehu de Bidkar, nɛ ji e we asafoatsɛ ɔ ke: “Mo wo e nɔ nɛ o sake lɛ kɛ fɔ Nabot, Yezreelno ɔ ngmɔ ɔ mi. Mo kai kaa i kɛ mo tsuo wa hi ta zugba lɛhi a mi* kɛ nyɛɛ e tsɛ Ahab se benɛ Yehowa tu munyu nɛ ɔ kɛ si lɛ ɔ: 26  ‘Yehowa de ke, “Be abɔ nɛ i na Nabot muɔ kɛ e binyumu ɔmɛ a muɔ hiɛ ɔ, ma wo mo hiɔ ngɛ zugba nɛ ɔ nɔuu nɔ,” Yehowa lɛ de.’ Lɔ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, mo wo e nɔ nɛ o sake lɛ kɛ fɔ zugba a nɔ kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ.” 27  Benɛ Yuda Matsɛ Ahazia na nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ, e tu fo kɛ gu abɔɔ we ɔ mi blɔ. (Pee se ɔ, Yehu fiee e se nɛ e de ke: “Lɛ hu nyɛɛ fia lɛ nɔ́!” Lɔ ɔ he ɔ, a fia lɛ nɔ́ ngɛ e ta zugba lɛ ɔ mi benɛ e ngɛ kuɔe kɛ yaa Gur ngɛ Ibleam kasa nya a. Se e tsa e fo ɔ nɔ kɛ ya su Megido, nɛ e ya gbo ngɛ lejɛ ɔ. 28  Nɛ e sɔmɔli ɔmɛ ngɔ lɛ kɛ wo ta zugba lɛ mi kɛ ho Yerusalem ya, nɛ a ya pu lɛ ngɛ e yɔkɔ ɔ mi kɛ piɛɛ e nɛmɛ ɔmɛ a he ngɛ David Ma a mi. 29  Ahab binyumu Yehoram nɔ yemi jeha nɛ ji 11 ɔ mi nɛ Ahazia bɔni Yuda nɔ matsɛ yemi.) 30  Benɛ Yehu ba su Yezreel ɔ, Yezebel nu he. Lɔ ɔ he ɔ, e kpa e hɛngmɛ se tsopa yumu nɛ e dla e yi bwɔmi ɔ saminyayoo, nɛ e hyɛ zugba kɛ gu saflɛ ɔ mi. 31  Benɛ Yehu gu agbo ɔ mi kɛ ma a, Yezebel bi ke: “Anɛ níhi ya nɔ saminya ha Zimri, nɔ nɛ gbe e nyɔmtsɛ ɔ lo?” 32  Yehu wo e yi nɔ nɛ e hyɛ saflɛ ɔ mi nɛ e bi ke: “Mɛnɔ ngɛ ye se? Mɛnɔ?” Oya nɔuu nɛ matsɛ we ɔ mi sɔmɔli maa pee enyɔ loo etɛ hyɛ Yehu ngɛ zugba kɛ gu saflɛ ɔ mi. 33  Yehu de mɛ ke: “Nyɛ sake lɛ kɛ fɔ zugba!” Lɔ ɔ he ɔ, a sake Yezebel kɛ fɔ zugba, nɛ e muɔ fĩa pue gbogbo ɔ he kɛ okpɔngɔ ɔmɛ a nɔ, nɛ Yehu naa e nɔ. 34  Lɔ ɔ se ɔ, e sɛ we ɔ mi, nɛ e ya ye ní nɛ e nu ní. Kɛkɛ nɛ e de ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ hyɛ nɛ nyɛɛ pu yo nɛ a gbiɛ lɛ nɛ ɔ. Ke e hí kulaa a, matsɛ biyo ji lɛ.” 35  Se benɛ a ya konɛ a ya pu lɛ ɔ, a nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko kaa ja e yikoklodo, kɛ e nanewɛɛhi, kɛ e ninehi pɛ. 36  Benɛ a kpale a se nɛ a ya bɔ lɛ amaniɛ ɔ, e de ke: “Enɛ ɔ ha nɛ munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu gbalɔ Eliya nɛ ji Tishbeno ɔ nɔ ɔ ba mi. E de ke, ‘Gbehi maa ye Yezebel he lo ngɛ Yezreel zugba a nɔ. 37  Nɛ Yezebel gbogboe ɔ maa pee kaa kuku ngɛ ngmɔ nɔ, ngɛ Yezreel zugba a nɔ, konɛ a ko ba de ke: “Yezebel ji nɛ ɔ.”’”

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ fɛɛ nɔ nɛ zii zami kɛ pueɔ gbogbo he.” Hebri munyu nɛ a kɛ yeɔ nyumuhi a he fɛu.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Aloo “nyɛ klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “binyumu.”
Aloo, “wa hi okpɔngɔhi a nɔ.”