2 Samuel 12:1-31

  • Natan kã David hɛ mi (1-15a)

  • Batsheba binyumu ɔ gbo (15b-23)

  • Batsheba fɔ Salomo (24, 25)

  • A ngɔ Amon bi a ma nɛ ji Raba a (26-31)

12  Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa tsɔ Natan David ngɔ. Natan ba David ngɔ nɛ e ba de lɛ ke: “Nyumu enyɔ komɛ ngɛ ma ko mi, nɔ kake ji niatsɛ nɛ nɔ kake ji ohiatsɛ.  Niatsɛ ɔ ngɛ jijɔhi kɛ nahi babauu nitsɛ;  se ohiatsɛ ɔ be nɔ́ ko nɔ́ ko pe jijɔ biyo nyafii kake nɛ e he. E hyɛ e nɔ, nɛ e wa ngɛ e kɛ e binyumu ɔmɛ a ngɔ. Niye ní bɔbɔyoo nɛ ohiatsɛ ɔ ngɛ ɔ, lɔ ɔ nɛ lohwe ɔ yeɔ, nɛ e nuɔ ní ngɛ e kplu nya, nɛ e hwɔɔ mahe ngɛ e kɔni bɔkɔ mi. E ba pee kaa e biyo.  Pee se ɔ, nubwɔ ko ba to niatsɛ ɔ, se e gbi lɛ nitsɛ e jijɔ ɔmɛ aloo e na amɛ eko kɛ pee we niye ní kɛ ha nubwɔ nɛ ba to lɛ ɔ. Mohu ɔ, e ya nu ohiatsɛ ɔ jijɔ bi ɔ, nɛ e gbe kɛ pee niye ní kɛ ha nyumu ɔ nɛ ba e ngɔ ɔ.”  Kɛkɛ nɛ David mi mi fu nyumu ɔ wawɛɛ nitsɛ, nɛ e de Natan ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, nyumu ɔ nɛ e pee nɔ́ nɛ ɔ sa gbenɔ!  Nɛ akɛnɛ e pee nɔ́ nɛ ɔ nɛ́ e mi mi sɛ lɛ he je ɔ, e sa kaa é to jijɔ bi ɔ nane mi kɛ bɔ he si eywiɛ.”  Kɛkɛ nɛ Natan de David ke: “Mo ji nyumu ɔ nɛ! Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Imi nitsɛ nɛ i pɔ mo nu kaa matsɛ konɛ o ye Israel nɔ, nɛ i kpɔ̃ mo ngɛ Saul dɛ mi.  I je ye tsui mi nɛ i ngɔ o nyɔmtsɛ ɔ we ɔ kɛ ha mo, nɛ i ngɔ o nyɔmtsɛ ɔ yi ɔmɛ kɛ wo o dɛ mi, nɛ i ngɔ Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ kɛ ha mo. Nɛ ke ní nɛ ɔmɛ pi ha mo ɔ, jinɛ ma je ye tsui mi nɛ ma pee babauu kɛ piɛɛ he ha mo.  Mɛni he je nɛ o gbe Yehowa munyu he guɛ nɛ o pee yayami ngɛ e hɛ mi ɔ? O kɛ klaate gbe Uria, Hit no ɔ! Nɛ benɛ o kɛ Amon bi ɔmɛ a klaate gbe lɛ se ɔ, o ngɔ e yo ɔ kɛ pee o yo. 10  Enɛ ɔ he ɔ, klaate be mo nitsɛ o we ɔ mi jee gblegbleegble, ejakaa o gbe ye he guɛ, nɛ o ya ngɔ Uria, Hit no ɔ yo ɔ kɛ pee o yo.’ 11  Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ, ma ngɔ haomi kɛ ba o nɔ kɛ je mo nitsɛ o we ɔ mi; nɛ ngɛ mo nitsɛ o hɛ mi ɔ, ma ngɔ o yi ɔmɛ kɛ ha nyumu kpa, nɛ e kɛ o yi ɔmɛ maa hwɔ piani katakata.* 12  E ngɛ mi kaa o pee nɔ́ nɛ ɔ ngɛ laami mi mohu lɛɛ, se imi lɛɛ ma pee enɛ ɔ ngɛ Israel tsuo hɛ mi piani katakata.’”* 13  Kɛkɛ nɛ David de Natan ke: “I pee yayami kɛ si Yehowa.” Natan de David ke: “Yehowa hu kɛ o yayami ɔ ke mo.* O be gboe. 14  Se akɛnɛ o bui Yehowa sãasãa ngɛ sane nɛ ɔ mi he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, binyumu ɔ nɛ a fɔ kɛ ha mo piɔ ɔ ma gbo.” 15  Kɛkɛ nɛ Natan je kɛ ho lɛ nitsɛ e we mi ya. Nɛ Yehowa fia jokuɛ ɔ nɛ Uria yo ɔ fɔ kɛ ha David ɔ nɔ́, nɛ e nu hiɔ. 16  David kpa anɔkuale Mawu ɔ pɛɛ kɛ ha jokuɛ nyumuyo ɔ. David ha hwɔ ngmlikiti, nɛ e ya hwɔɔ zugba nyɔ mi kɛ ya siɔ je nami. 17  Lɔ ɔ he ɔ, e we ɔ mi nikɔtɔma amɛ ba da si ngɛ e kasa nya nɛ a ka kaa a ma wo e nɔ kɛ je zugba, se e kplɛɛ we, nɛ e kɛ mɛ yi ní hulɔ. 18  Ligbi kpaagone ɔ nɔ ɔ, jokuɛ ɔ gbo, se David sɔmɔli ɔmɛ ye gbeye kaa a ma de lɛ ke jokuɛ ɔ gbo. A de ke: “Be mi nɛ jokuɛ ɔ ngɛ wami mi po ke wa de lɛ nɔ́ ko ɔ, e nui. Lɛɛ kɛ wa ma plɛ kɛ de lɛ ke jokuɛ ɔ gbo kɛɛ? Eko ɔ, e maa pee nɔ́ ko nɛ ngɛ gbeye.” 19  Benɛ David na kaa e sɔmɔli ɔmɛ kɛ a sibi ngɛ munyu tue kusikusi ɔ, e yɔse kaa jokuɛ ɔ gbo. David bi e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Jokuɛ ɔ gbo lo?” A ha lɛ heto ke: “E gbo.” 20  Kɛkɛ nɛ David te si ngɛ zugba. E du, nɛ e kpa nu, nɛ e tsake tade nɛ ngɛ e he ɔ, nɛ e ho Yehowa we ɔ ya, nɛ e ya kplã si ha lɛ. Lɔ ɔ se ɔ, e pue nɔ kɛ ho e we* ɔ mi ya, nɛ e ha nɛ a ba ha lɛ niye ní nɛ e ye. 21  E sɔmɔli ɔmɛ bi lɛ ke: “Mɛni he je nɛ o pee jã a? Be mi nɛ jokuɛ ɔ ngɛ wami mi ɔ, o ha hwɔ, nɛ ya nɔ pɛ o ngɛ; se benɛ jokuɛ ɔ gbo pɛ ɔ, o te si nɛ o ye ní.” 22  E he nɔ ke: “Benɛ jokuɛ ɔ ngɛ wami mi ɔ, i ha hwɔ, nɛ i fo ya, ejakaa i de ye he ke, ‘Mɛnɔ le kaa eko ɔ, Yehowa maa na mi mɔbɔ nɛ e ma he jokuɛ ɔ yi wami?’ 23  Amlɔ nɛ ɔ nɛ e gbo ɔ, mɛni he je nɛ e sa kaa ma ha hwɔ? Anɛ ma nyɛ ma kpale lɛ kɛ ba lo? Imi mohu nɛ ma ya e ngɔ, se lɛɛ lɛɛ e be kpalee kɛ ba ye ngɔ.” 24  Kɛkɛ nɛ David wo e yo Batsheba bua. E ya e ngɔ, nɛ e kɛ lɛ ya ná bɔmi. Pee se ɔ, e fɔ binyumu nɛ e wo lɛ biɛ ke Salomo.* Nɛ Yehowa suɔ lɛ, 25  nɛ e tsɔ gbalɔ Natan konɛ e ya wo lɛ biɛ ke Yedidia,* ngɛ Yehowa he je. 26  Yoab ya nɔ nɛ e hwu kɛ si Amon bi ɔmɛ a ma nɛ ji Raba a, nɛ e ngɔ matsɛ ma a.* 27  Lɔ ɔ he ɔ, Yoab tsɔ tsɔli kɛ ya de David ke: “I kɛ Raba hwu ta, nɛ i ngɔ nyu ma a.* 28  Amlɔ nɛ ɔ, mo bua ta buli nɛ a piɛ ɔ nya, nɛ́ o ba tua ma a, nɛ o ngɔ. Ke pi jã a, imi lɛ ma ngɔ ma a, nɛ a maa ngɔ ye biɛ kɛ wo ma a.” 29  Lɔ ɔ he ɔ, David bua ta buli ɔmɛ tsuo a nya, nɛ e ho nɛ e kɛ Raba ya hwu ta, nɛ e ngɔ ma a. 30  Kɛkɛ nɛ e je jlasi nɛ ngɛ Malkam yi ɔ. Jlasi ɔ jiɔmi ji sika tsu talɛnt* kake, kɛ e mi tɛhi nɛ a he jua wa, nɛ a kɛ wo David yi. Jehanɛ se hu ɔ, David muɔɔ ta yibu ní babauu nitsɛ ngɛ ma a mi. 31  E ngɔ nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ kɛ ba, nɛ e ha nɛ a kɛ sau gbaa tɛ, nɛ a kɛ dadehi nɛ a nya ba kɛ dade gbiɛhi tsuɔ ní, nɛ a poɔ bliikisi. Jã ji bɔ nɛ e pee Amon bi ɔmɛ a ma amɛ tsuo. Nyagbe ɔ, David kɛ ta buli ɔmɛ tsuo kpale kɛ ho Yerusalem ya.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “maa hwɔ ngɛ pu nɛ ɔ hɛ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɛ pu ɔ hɛ mi.”
Aloo, “Yehowa ha nɛ o yayami ɔ be kɛ ho.”
Aloo “matsɛ we.”
E ji Hebri munyungu nɛ e sisi ji “Tue Mi Jɔmi.”
E sisi ji, “Nɔ Nɛ Yah Suɔ Lɛ.”
Aloo “matsɛ yemi ɔ ma a.”
Eko ɔ, e kɔɔ ma a nyu yɛmi he ɔ he.
Talɛnt kake peeɔ kilogram 34.2. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.