2 Samuel 15:1-37

  • Absalom ga tsɔmi kɛ atuã tsɔmi (1-12)

  • David tu fo kɛ je Yerusalem (13-30)

  • Ahitofel ya piɛɛ Absalom he (31)

  • A tsɔ Hushai nɛ́ e ya puɛ Ahitofel ga womi ɔ (32-37)

15  Ngɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo a se ɔ, Absalom ba ná lɛ nitsɛ e ta zugba lɛ kɛ okpɔngɔhi kɛ nyumuhi 50 nɛ a maa hi fo tue kɛ nyɛɛ e hɛ mi.  Absalom maa te si mɔtu mla nɛ e ma ya da blɔ nɛ yaa ma a agbo ɔ nya a tue. Be fɛɛ be nɛ nyumu ko ma ná sane ko nɛ́ biɔ kaa a ngɔ kɛ ba matsɛ ɔ ngɔ konɛ e kojo ɔ, Absalom ma tsɛ lɛ nɛ e ma bi lɛ ke: “Jije ma mi o je?” nɛ e ma de lɛ ke: “O sɔmɔlɔ ɔ je Israel wɛtso ɔmɛ a kpɛti kake mi.”  Absalom ma de lɛ ke: “Hyɛ, o sane ɔ da, nɛ e ngɔ, se nɔ ko be matsɛ ɔ ngɔ nɛ maa bu o sane ɔ tue.”  Absalom ma de ke: “I ná nɛ a pee mi kojolɔ ngɛ zugba a nɔ! Jinɛ nyumu fɛɛ nyumu nɛ e ngɛ sane ko aloo munyu ko nɛ e suɔ kaa a hyɛ mi ha lɛ ɔ ma nyɛ maa ba ye ngɔ, nɛ ma ye dami sane ha lɛ.”  Nɛ ke nyumu ko hɛ kɛ su e he, nɛ e kplã si ha lɛ ɔ, Absalom maa kpã e nine mi nɛ e maa pɛtɛ e he nɛ e ma fĩɔ e nya he.*  Jã nɛ Absalom peeɔ Israel bi tsuo nɛ a baa matsɛ ɔ ngɔ konɛ e ye a sane ha mɛ ɔ; lɔ ɔ he ɔ, Absalom ya nɔ nɛ e ju Israel nyumu ɔmɛ a tsui.  Jeha eywiɛ* nyagbe ɔ, Absalom de matsɛ ɔ ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ ma ya Hebron konɛ ma ya ye kita nɛ i kã Yehowa a nɔ.  Ejakaa benɛ i ngɛ Geshur ngɛ Siria a, o sɔmɔlɔ ɔ kã kita nɛ hɛdɔ ngɛ he nɛ ɔ kaa: ‘Ke Yehowa maa ngɔ mi kɛ ba Yerusalem ekohu ɔ, ma sã afɔle kɛ ha* Yehowa.’”  Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ de lɛ ke: “Yaa ngɛ tue mi jɔmi mi.” Kɛkɛ nɛ e te si nɛ e ho Hebron ya. 10  Jehanɛ ɔ, Absalom tsɔ nihi ngɛ laami mi kɛ ya Israel wɛtso ɔmɛ tsuo a mi, nɛ e de ke: “Ke nyɛ nu titimati* ɔ pɛmi pɛ ɔ, nyɛɛ fia adafi ke, ‘Absalom ba plɛ matsɛ ngɛ Hebron!’” 11  Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nyumuhi 200 nɛ a je Yerusalem piɛɛ Absalom he kɛ ho lejɛ ɔ ya; a fɔ mɛ nine nɛ a ya kɛkɛ, be mi nɛ a li nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ he nɔ́ ko. 12  Jehanɛ hu ɔ, benɛ Absalom sã afɔle ɔmɛ ta a, e tsɔ nɛ a ya tsɛ Ahitofel, Gilo no ɔ nɛ ji David ga wolɔ ɔ kɛ je e ma mi ngɛ Gilo kɛ ba. Matsɛ ɔ yi nɔ nɛ Absalom ngɛ soe ɔ mi ngɛ wae, nɛ nihi nɛ a fĩ e se ɔ, a he ngɛ hiɛe. 13  Pee se ɔ, nɔ ko ba wo David tue nɔ ke: “Israel nyumu ɔmɛ a tsui dɔ kɛ ya Absalom he.” 14  Amlɔ nɔuu nɛ David de e sɔmɔli ɔmɛ tsuo nɛ a kɛ lɛ ngɛ Yerusalem ɔ ke: “Nyɛɛ te si nɛ waa tu fo, ejakaa wa ti nɔ ko nɔ ko be Absalom dɛ mi jee! Nyɛ he nɛ sɔ, ke pi jã a, e kɛ oya yemi ma ba ná wɔ, nɛ e maa ngɔ haomi kɛ ba wa nɔ, nɛ e kɛ klaate ma kpata ma a hɛ mi!” 15  Matsɛ ɔ sɔmɔli ɔmɛ de matsɛ ɔ ke: “Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ ma de ɔ, o sɔmɔli ɔmɛ pee klaalo kaa a maa pee.” 16  Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ je kpo, nɛ e we mi bi ɔmɛ tsuo nyɛɛ e se, se matsɛ ɔ si e yi kpahi nyɔngma ngɛ se konɛ a hyɛ we* ɔ nɔ. 17  Nɛ matsɛ ɔ pue nɔ kɛ ho, nɛ ni ɔmɛ tsuo nyɛɛ e se, nɛ a ya da si ngɛ Bet Merhak. 18  E sɔmɔli ɔmɛ tsuo nɛ a kɛ lɛ yaa a,* kɛ Keret bi ɔmɛ kɛ Pelet bi ɔmɛ tsuo, kɛ Gat bi, nɛ ji nyumuhi 600 nɛ a nyɛɛ e se kɛ je Gat ɔ tsuo ngɛ bee nɛ matsɛ ɔ ngɛ mɛ hyɛe.* 19  Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de Itai, Gat no ɔ ke: “Mɛni he je nɛ e sa nɛ mo hu o kɛ wɔ nɛ ya a? Kpale nɛ o kɛ matsɛ ehe ɔ nɛ ya hi si, ejakaa nubwɔ ji mo, nɛ jehanɛ hu ɔ, a fiee mo kɛ je he nɛ o ngɛ ɔ. 20  Mo nɛ hiɛ pɛ o ba a, anɛ e sa nɛ ma ha nɛ o kɛ wɔ nɛ ya wo lalaalo mwɔnɛ ɔ, be mi nɛ i li he nɛ i yaa a lo? Kpale nɛ o kɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ ho, nɛ Yehowa nɛ je suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ mo nɛ e ye mo anɔkuale!” 21  Se Itai de matsɛ ɔ ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ, kɛ be abɔ nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ ngɛ nɛ ɔ, he fɛɛ he nɛ ye nyɔmtsɛ matsɛ ɔ maa hi ɔ, o sɔmɔlɔ ɔ maa hi lejɛ ɔ, gbenɔ mi jio, wami mi jio!” 22  Kɛkɛ nɛ David de Itai ke: “Moo po mi kɛ ho.” Lɔ ɔ he ɔ, Itai, Gat no ɔ kɛ e nyumu ɔmɛ tsuo kɛ jokuɛwi ɔmɛ po mi kɛ ho. 23  Benɛ David we bi ɔmɛ ngɛ mi poe kɛ yaa a, nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɛ kpokpa a nɔ ɔ fo ya boboobo, nɛ matsɛ ɔ daa si ngɛ Kidron Dɔgba a nya; ni ɔmɛ tsuo po mi kɛ ya blɔ nɛ yaa nga a nɔ ɔ nɔ. 24  Zadok hu ngɛ lejɛ ɔ, nɛ Levi bi nɛ a tloo anɔkuale Mawu ɔ somi daka a piɛɛ e he; nɛ a ngɔ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ma si; nɛ Abiatar kuɔ kɛ ho, be mi nɛ ni ɔmɛ tsuo je ma a mi nɛ a po mi kɛ ho ta a. 25  Se matsɛ ɔ de Zadok ke: “Moo kpale anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ho ma a mi ya. Ke ye hɛ mi ba nyami ngɛ Yehowa hɛ mi ɔ, lɛ hu e maa kpale mi kɛ ba, nɛ e ma ha nɛ ma ba na daka a, kɛ he nɛ a kɛ ma a. 26  Se ke e de ke, ‘Ye bua jɔɛ o he’ ɔ, lɛɛ ha nɛ e pee mi nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ hi ngɛ e hɛ mi.” 27  Matsɛ ɔ de osɔfo Zadok ke: “Pi ní nalɔ ji mo lo? Moo kpale kɛ ya ma a mi ngɛ tue mi jɔmi mi; nyɛɛ ngɔ nyɛ binyumuhi enyɔ ɔmɛ, nɛ ji mo nitsɛ o binyumu Ahimaaz kɛ Abiatar binyumu Yonatan kɛ piɛɛ nyɛ he kɛ ho. 28  Hyɛ, ma hi si poe ngɛ pa pomi he ɔmɛ ngɛ nga a nɔ kɛ ya si be nɛ ma nu sɛ gbi kɛ je nyɛ ngɔ.” 29  Lɔ ɔ he ɔ, Zadok kɛ Abiatar kpale anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ho Yerusalem ya, nɛ a hi lejɛ ɔ. 30  Benɛ David ngɛ Oliv Yoku ɔ kuɔe kɛ yaa a, e ngɛ ya foe; e ha e yi nɔ, nɛ e nyɛɛ nane si gu. Nihi tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ hu ha a yi nɔ, nɛ benɛ a ngɛ kuɔe kɛ yaa a, a ngɛ ya foe. 31  Kɛkɛ nɛ a de David ke: “Ahitofel piɛɛ nihi nɛ a kɛ Absalom ngɛ o yi nɔ soe ɔ a he.” Kɛkɛ nɛ David de ke: “Oo Yehowa, i kpa mo pɛɛ nɛ o plɛ Ahitofel ga womi ɔ kɛ pee kuasiahi a sane!” 32  Benɛ David ba su yoku ɔ yi mi ngɛ he nɛ be ko nɛ be ɔ, nihi kplãã si haa Mawu ngɛ ɔ, Hushai, Arki no ɔ ba lejɛ ɔ kɛ e he tade nɛ gba kɛ e yi mi zu konɛ e kɛ lɛ nɛ ba kpe. 33  Se David de lɛ ke: “Ke o kɛ mi ho ɔ, o ma ya pee tlomi ngɛ ye kuɛ nɔ. 34  Se ke o kpale kɛ ho ma a mi ya nɛ o ya de Absalom ke, ‘Oo Matsɛ, o sɔmɔlɔ ji mi. Be ko nɛ be ɔ, i ji o tsɛ ɔ sɔmɔlɔ, se amlɔ nɛ ɔ, o sɔmɔlɔ ji mi’ ɔ, lɛɛ o ma nyɛ ma puɛ Ahitofel ga womi ɔ ha mi. 35  Anɛ pi o kɛ osɔfo Zadok kɛ osɔfo Abiatar nɛ ngɛ lejɛ ɔ lo? Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o maa nu ngɛ matsɛ ɔ we ɔ mi ɔ, e sa nɛ o de osɔfo Zadok kɛ osɔfo Abiatar. 36  Hyɛ! A binyumuhi enyɔ ɔmɛ nɛ ji Ahimaaz, Zadok binyumu ɔ kɛ Yonatan, Abiatar binyumu ɔ kɛ mɛ ngɛ lejɛ ɔ. Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o maa nu ɔ, moo tsɔ mɛ nɛ a ba de mi.” 37  Lɔ ɔ he ɔ, Hushai nɛ ji David huɛ* ɔ ho ma a mi ya be mi nɛ Absalom ngɛ Yerusalem sɛe ɔ.

Sisi Ningmahi

E ma nyɛ maa pee kaa e tsitsa he, aloo e hɛ nya, aloo e he kpa ko.
Baiblo komɛ de ke “jeha 40.”
Aloo “ma ba ja.” Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma ba sɔmɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Aloo “matsɛ we.”
Aloo “ngɛ bee ngɛ e kasa nya a.”
Aloo “ngɛ bee ngɛ matsɛ ɔ hɛ mi.”
Aloo “nɔ nɛ David deɔ lɛ e yi mi munyu.”