4 Mose 16:1-50

  • Kora kɛ Datan kɛ Abiram tsɔ atuã (1-19)

  • A kojo atuã tsɔli ɔmɛ (20-50)

16  Kɛkɛ nɛ Kora, nɛ ji Izhar binyumu ɔ kɛ Eliab binyumuhi nɛ ji Datan kɛ Abiram, kɛ On, nɛ ji Pelet binyumu ɔ te si. Izhar tsɛ ji Kohat, nɛ Kohat tsɛ ji Levi. Datan, kɛ Abiram, kɛ On ji Reuben ninahi.  A kɛ Israel nyumuhi 250 te si kɛ wo Mose. Nyumu nɛ ɔmɛ ji ganɔhi nɛ a hla ngɛ ma a mi, nɛ́ a le mɛ saminya.  A kpe kɛ wo Mose kɛ Aaron he, nɛ a de mɛ ke: “Nyɛ ngɛ nɔ́ ko pee tsɔ! Ma nɛ ɔ tsuo ngɛ klɔuklɔu, ni ɔmɛ tsuo ngɛ klɔuklɔu, nɛ Yehowa ngɛ a kpɛti. Mɛni he je mɔ nɛ e sa nɛ nyɛ wo nyɛ he nɔ ngɛ Yehowa asafo ɔ nɔ ɔ?”  Benɛ Mose nu nɔ́ nɛ ɔ, amlɔ nɔuu nɛ e ngɔ e hɛ mi kɛ bu si.  Kɛkɛ nɛ e de Kora kɛ nihi tsuo nɛ a fĩ e se ɔ ke: “Hwɔɔ mɔtu ɔ, Yehowa ma ha nɛ wa maa na nɔ nɛ ji e nɔ́, kɛ nɔ nɛ ngɛ klɔuklɔu, kɛ nɔ nɛ e sa kaa e hɛ lɛ kɛ su e he. Nɔ nɛ e maa hla a, jamɛ a nɔ ɔ lɛ maa hɛ kɛ su e he.  Nɔ́ nɛ nyɛɛ pee ji nɛ ɔ nɛ: mo Kora, o kɛ nihi nɛ a fĩ o se ɔ tsuo nyɛɛ ngɔ la jemi níhi,  nɛ nyɛɛ je la kɛ wo a mi, nɛ nyɛɛ ngɔ tsopa kɛ e he via kɛ pue nɔ ngɛ Yehowa hɛ mi hwɔɔ, nɛ nɔ nɛ Yehowa maa hla a, lɛ ji nɔ klɔuklɔu. Nyɛ Levi binyumuhi, nyɛ ní peepee ba po blɔ mi!”  Lɔ ɔ se ɔ, Mose de Kora ke: “Nyɛ Levi binyumuhi, i kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ bu tue.  Anɛ e pi ha nyɛ kaa Israel Mawu ɔ hla nyɛ kɛ je Israel bi ɔmɛ a kpɛti, nɛ e ngmɛ nyɛ blɔ kaa nyɛɛ hɛ nyɛ kɛ su e he konɛ nyɛ sɔmɔ ngɛ Yehowa bo tsu ɔ mi, nɛ́ nyɛɛ da ma a hɛ mi nɛ nyɛ sɔmɔ mɛ lo? 10  Anɛ e pi ha mo kaa e ha nɛ o kɛ o nyɛminyumu ɔmɛ tsuo, nɛ ji Levi binyumu ɔmɛ nyɛ hɛ kɛ su e he haa lo? Anɛ osɔfo yemi ɔ hu nyɛ ngɛ hlae ma kpɔ̃ lo? 11  Enɛ ɔ he ɔ, o kɛ nihi tsuo nɛ a fĩ o se nɛ nyɛ ngɛ nyɛ he nya buae ɔ ngɛ si tee kɛ ngɛ Yehowa woe. Aaron lɛɛ mɛni e pee nɛ́ e sa kaa nyɛɛ tu munyu huitihuiti kɛ si lɛ?” 12  Pee se ɔ, Mose tsɔ konɛ a ya tsɛ Datan kɛ Abiram, nɛ ji Eliab binyumu ɔmɛ kɛ ba, se a de ke: “Wa be bae! 13  Anɛ e pi ha mo kaa o ngɔ wɔ kɛ je zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ nɔ kɛ ba nga nɛ ɔ nɔ konɛ o ba gbe wɔ lo? Amlɔ nɛ ɔ, o pa ngɛ hlae nɛ mo pɛ o pee o he nɔ yelɔ ngɛ wa nɔ lo?* 14  O kɛ wɔ bɛ zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ nɔ, nɛ o ha we wɔ zugba kɛ wai ngmɔ kaa weto ní hulɔ. Anɛ o ngɛ hlae nɛ nyumu nɛ ɔmɛ nɛ a nyɛɛ o se kaa hɛ yuyuili lo?* Wa be bae!” 15  Enɛ ɔ he ɔ, Mose mi mi fu wawɛɛ nɛ e de Yehowa ke: “Ko plɛ nɛ o hyɛ a ngma afɔle ɔ. I ngɔɛ a teji kake po, nɛ i yi a ti nɔ ko nɔ ko awi hulɔ.” 16  Kɛkɛ nɛ Mose de Kora ke: “Hwɔɔ ɔ, o kɛ nihi tsuo nɛ a fĩ o se ɔ nyɛɛ ba Yehowa hɛ mi; o kɛ mɛ kɛ Aaron tsuo. 17  Nɔ fɛɛ nɔ nɛ́ e wo e la jemi nɔ́, nɛ́ e ngɔ tsopa kɛ e he via kɛ pue nɔ, nɛ́ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ngɔ e la jemi nɔ́ ɔ kɛ ba Yehowa hɛ mi, la jemi níhi 250. O kɛ Aaron hu nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɔ e la jemi nɔ́ kɛ ba.” 18  Lɔ ɔ he ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ wo e la jemi nɔ́, nɛ a ngɔ la kɛ tsopa kɛ e he via kɛ pue nɔ, nɛ a ya da si ngɛ kpe he bo tsu ɔ nya, a kɛ Mose kɛ Aaron tsuo. 19  Benɛ Kora bua nihi nɛ a fĩ e se ɔ a nya kɛ wo Mose kɛ Aaron a he ngɛ kpe he bo tsu ɔ nya a, Yehowa hɛ mi nyami ɔ je kpo kɛ tsɔɔ ma a tsuo. 20  Jehanɛ ɔ, Yehowa de Mose kɛ Aaron ke: 21  “Nyɛɛ yu nyɛ he ngɛ kuu nɛ ɔ he, nɛ́ ma kpata a hɛ mi hɛngmɛfia.” 22  Kɛkɛ nɛ a ngɔ a hɛ mi kɛ bu zugba nɛ a de ke: “Oo Mawu, mo nɛ o ha adesahi tsuo mumi,* anɛ yayami nɛ nɔ kake pee ɔ ma ha nɛ o ná ma a tsuo he abofu lo?” 23  Kɛkɛ nɛ Yehowa de Mose ke: 24  O kɛ ma a nɛ tu munyu nɛ o de mɛ ke, ‘Nyɛɛ hɛ nyɛ kɛ je Kora, kɛ Datan, kɛ Abiram a bo tsu ɔmɛ a he!’” 25  Kɛkɛ nɛ Mose te si nɛ e ho Datan kɛ Abiram a ngɔ ya, nɛ Israel ma nikɔtɔma amɛ piɛɛ e he kɛ ho. 26  E de ma a ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ hɛ nyɛ kɛ je yiwutsotsɛmɛ nɛ ɔmɛ a bo tsu ɔmɛ a he, nɛ́ nyɛ ko ta a nɔ́ ko nɔ́ ko he, konɛ a ko kpata nyɛ hɛ mi ngɛ a yayami ɔmɛ a he je.” 27  Amlɔ nɔuu nɛ a hɛ mɛ kɛ je Kora, kɛ Datan, kɛ Abiram a bo tsu ɔmɛ a he. Kɛkɛ nɛ Datan kɛ Abiram je kpo nɛ a kɛ a yi ɔmɛ, kɛ a binyumu ɔmɛ, kɛ a bimɛ tsɔwi ɔmɛ ba da si ngɛ a bo tsu ɔmɛ a nya. 28  Kɛkɛ nɛ Mose de ke: “Enɛ ɔ ma ha nɛ nyɛ maa na kaa Yehowa lɛ tsɔ mi kaa ma pee ní nɛ ɔmɛ tsuo, se pi imi nitsɛ ye yi mi tomi:* 29  Ke nimli nɛ ɔmɛ gbo gbenɔ nɛ adesahi tsuo gboɔ ɔ, ke a gbla a tue kaa bɔ nɛ a gblaa adesahi tsuo a tue ɔ, lɛɛ tsa pi Yehowa nɛ e tsɔ mi. 30  Se ke Yehowa ha nɛ nɔ́ ko nɛ bɛ hyɛ ba a nɔ, nɛ zugba a bli e nya mi nɛ e mii mɛ kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a ngɛ ɔ kɛ ho Yɔkɔ* mi ya hɛ ngmengmle ɔ, nyɛ maa na kaa nimli nɛ ɔmɛ bui Yehowa niinɛ.” 31  Benɛ Mose tu munyu nɛ ɔmɛ ta pɛ ɔ, zugba a mi gba. 32  Kɛkɛ nɛ zugba a bli e nya mi nɛ e mii mɛ kɛ a we mi bimɛ, kɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ fĩ Kora se ɔ, kɛ a níhi tsuo. 33  Lɔ ɔ he ɔ, a kɛ nihi nɛ a piɛɛ a he ɔ tsuo kple kɛ ho Yɔkɔ* mi ya hɛ ngmengmle, nɛ zugba a ha a nɔ, nɛ a hɛ mi kpata ngɛ asafo ɔ kpɛti. 34  Benɛ a ngɛ ngmlaa kpae ɔ, Israel bi tsuo nɛ a bɔle mɛ ɔ ye gbeye nɛ a tu fo, nɛ a de ke: “Wa ngɛ gbeye yee kaa zugba a maa mii wɔ!” 35  Kɛkɛ nɛ la je Yehowa ngɔ nɛ e ba sã nyumuhi 250 nɛ a ngɛ tsopa kɛ e he via a sãe ɔ. 36  Jehanɛ ɔ, Yehowa de Mose ke: 37  “De Eleazar, osɔfo Aaron binyumu ɔ nɛ e je la jemi ní ɔmɛ ngɛ la a mi, ejakaa a ngɛ klɔuklɔu. Jehanɛ hu ɔ, de lɛ nɛ e gbɛ la a kɛ ya se lokoo. 38  Á ngɔ nyumuhi nɛ a pee yayami nɛ a wami je a dɛ ɔ* a la jemi ní ɔmɛ kɛ pee dade tɛtlɛɛhi nɛ́ a kɛ ha afɔle sami la tɛ ɔ he, ejakaa a kɛ la jemi ní ɔmɛ ba Yehowa hɛ mi, nɛ a pee klɔuklɔu. Dade tɛtlɛɛ nɛ ɔmɛ nɛ a pee okadi kɛ ha Israel bi ɔmɛ.” 39  Enɛ ɔ he ɔ, osɔfo Eleazar ngɔ akɔblee la jemi ní ɔmɛ nɛ nihi nɛ la a sã mɛ ɔ kɛ ba a, nɛ e fiaa a nɔ nɛ a pee tɛtlɛɛ konɛ e kɛ ha afɔle sami la tɛ ɔ he, 40  kaa bɔ nɛ Yehowa de lɛ kɛ gu Mose nɔ ke e pee ɔ. E ji kaimi nɔ́ ko kɛ ha Israel bi ɔmɛ kaa, nɔ ko* nɛ e be he blɔ, nɛ e pi Aaron nina nɛ ko su afɔle sami la tɛ ɔ he nɛ e sã tsopa kɛ e he via ngɛ Yehowa hɛ mi, nɛ nɔ ko hu nɛ ko pee e ní kaa Kora kɛ nihi nɛ a fĩ e se ɔ. 41  E nɔ jena pɛ ɔ, Israel ma a tsuo bɔni munyu huitihuiti tumi kɛ si Mose kɛ Aaron, nɛ a ngɛ dee ke: “Nyɛ ni enyɔ nɛ ɔmɛ nyɛ gbe Yehowa we bi ɔmɛ.” 42  Benɛ ma a kpe kɛ wo Mose kɛ Aaron a he ɔ, a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ kpe he bo tsu ɔ, nɛ hyɛ! bɔku ɔ ha kpe he bo tsu ɔ nɔ, kɛkɛ nɛ Yehowa hɛ mi nyami ɔ bɔni e he kpo jemi. 43  Mose kɛ Aaron ho kpe he bo tsu ɔ hɛ mi ya, 44  nɛ Yehowa de Mose ke: 45  “Nyɛ je nyɛ he kɛ je ma nɛ ɔ he konɛ ma kpata a hɛ mi hɛngmɛfia.” Kɛkɛ nɛ a ngɔ a hɛ mi kɛ bu zugba. 46  Lɔ ɔ se ɔ, Mose de Aaron ke: “Ngɔɔ la jemi nɔ́ ɔ, nɛ́ o je la ngɛ afɔle sami la tɛ ɔ mi kɛ wo mi, nɛ o ngɔ tsopa kɛ e he via kɛ pue nɔ, nɛ o ya ma bi ɔmɛ a ngɔ esɔesɔ, nɛ o ya kpa a yayami ɔ he pɛɛ ha mɛ, ejakaa Yehowa mi mi fu wawɛɛ. Haomi ɔ je sisi momo!” 47  Amlɔ nɔuu nɛ Aaron wo la jemi nɔ́ ɔ kaa bɔ nɛ Mose de lɛ ɔ, nɛ e tu fo kɛ sɛ ni ɔmɛ a kpɛti, nɛ hyɛ! haomi ɔ je sisi ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti momo. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɔ tsopa kɛ e he via a kɛ pue la jemi nɔ́ ɔ nɔ, nɛ e bɔni ni ɔmɛ a yayami ɔ he pɛɛ kpami ha mɛ. 48  E ya nɔ nɛ e da si ngɛ nihi nɛ a gbo ɔ kɛ nihi nɛ a gbo we ɔ a kpɛti, nɛ nyagbenyagbe ɔ, haomi ɔ se po. 49  Nihi nɛ haomi ɔ gbe mɛ ɔ a yibɔ ji 14,700, slo ni nɛmɛ nɛ gbo ngɛ Kora sane ɔ mi ɔ. 50  Nyagbenyagbe ɔ, benɛ haomi ɔ se po ɔ, Aaron kpale kɛ ba Mose ngɔ ngɛ kpe he bo tsu ɔ nya.

Sisi Ningmahi

Aloo “o pa ngɛ hlae nɛ o ye nyɔmtsɛ ngɛ wa nɔ lo?”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Anɛ o ma ta nyumu nɛ ɔmɛ a hɛngmɛ lo?”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he lohi tsuo a mumi.”
Aloo “se pi imi nitsɛ ye tsui nya ní.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol,” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Sheol.” Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Aloo “nɛ a pee yayami kɛ si mɛ nitsɛmɛ a klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nubwɔ ko.”