4 Mose 18:1-32

  • Ní tsumihi nɛ osɔfo ɔmɛ kɛ Levi bi ɔmɛ tsuɔ (1-7)

  • Osɔfo ɔmɛ a blɔ fami nɔ́ (8-19)

    • Ngo somi (19)

  • A ma ha Levi bi ɔmɛ mi dlami nyɔngma mi kake, nɛ mɛ hu a maa ngɔ e mi dlami nyɔngma mi kake kɛ ha (20-32)

18  Kɛkɛ nɛ Yehowa de Aaron ke: “O kɛ o binyumu ɔmɛ kɛ o tsɛ we ɔ nɛ piɛɛ o he ɔ lɛ maa bu nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a maa pee kɛ si jami he ɔ he akɔtaa, nɛ jehanɛ hu ɔ, o kɛ o binyumu ɔmɛ nɛ a piɛɛ o he ɔ lɛ maa bu nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a maa pee kɛ si nyɛ we osɔfo yemi ní tsumi ɔ he akɔtaa.  Jehanɛ hu ɔ, ngɔɔ o nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ a ngɛ Levi wɛtso ɔ mi, nɛ ji o nɛmɛ a wɛtso ɔ kɛ ba, konɛ a ba piɛɛ o he nɛ a sɔmɔ o kɛ o binyumu ɔmɛ ngɛ bo tsu nɛ Odase Yemi Nɔ́ ɔ ngɛ mi ɔ hɛ mi.  Á tsu a blɔ nya ní tsumi ɔmɛ kɛ ye bua mo, nɛ́ a tsu ní tsumihi nɛ kɔɔ bo tsu ɔ tsuo he ɔ. Se a ko hɛ mɛ kɛ su he klɔuklɔu ɔ ní ɔmɛ kɛ afɔle sami la tɛ ɔ he, bɔ nɛ pee nɛ a kɛ nyɛ tsuo nyɛ ko ba gbo.  A maa piɛɛ o he, nɛ a ma tsu a blɔ nya ní tsumihi nɛ kɔɔ kpe he bo tsu ɔ he ɔ, nɛ a ma tsu bo tsu ɔ he ní tsumihi tsuo. Nɔ ko nɛ e be jamɛ a he blɔ ɔ* nɛ e ko hɛ lɛ kɛ su nyɛ he.  Nyɛ tsu nyɛ blɔ nya ní tsumi nɛ kɔɔ he klɔuklɔu ɔ kɛ afɔle sami la tɛ ɔ he ɔ, bɔ nɛ pee nɛ ye mi mi nɛ ko fu Israel bi ɔmɛ hu.  Imi nitsɛ lɛ i hla nyɛ nyɛmimɛ ɔmɛ, nɛ ji Levi bi ɔmɛ ngɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti kɛ ha nyɛ kaa nike ní. A ngɔ mɛ kɛ ha Yehowa konɛ a hyɛ kpe he bo tsu ɔ he ní tsumi ɔ nɔ.  Osɔfo yemi ní tsumihi nɛ kɔɔ afɔle sami la tɛ ɔ, kɛ ní tsumihi nɛ ngɛ tsu mi pomi bo ɔ se ɔ he ɔ, o kɛ o binyumu ɔmɛ lɛ nyɛ ma tsu. Nyɛ lɛ nyɛ ma tsu ní tsumi nɛ ɔ. I ngɔ osɔfo yemi ní tsumi ɔ kɛ ha nyɛ kaa nike ní, nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e be jamɛ a he blɔ ɔ* nɛ e maa hɛ lɛ kɛ su he ɔ, a gbe lɛ.”  Yehowa ya nɔ nɛ e kɛ Aaron tu munyu, nɛ e de lɛ ke: “Imi nitsɛ nɛ i kɛ mo to níhi nɛ a kɛ ba ha mi kaa yemi kɛ buami ɔ nya. I ngɔ ní klɔuklɔuhi nɛ Israel bi ɔmɛ kɛ ba ha mi kaa yemi kɛ buami ɔ eko kɛ ha mo kaa o blɔ fa mi nɔ́ kɛ yaa neneene.  O ma ná afɔlehi nɛ a ngɛ klɔuklɔu pe kulaa nɛ a kɛ la sãã a eko kaa o blɔ fa mi nɔ́. Afɔle fɛɛ afɔle nɛ a maa sã, nɛ́ ngma afɔlehi, kɛ yayami afɔlehi, kɛ fɔ yemi afɔlehi nɛ a kɛ ba haa mi ɔ hu piɛɛ he ɔ, ji nɔ́ klɔuklɔu pe kulaa, nɛ e maa pee o kɛ o binyumu ɔmɛ nyɛ nɔ́. 10  Moo ye ngɛ he ko nɛ ngɛ klɔuklɔu. Nyumu fɛɛ nyumu ma nyɛ maa ye eko. E maa pee nɔ́ klɔuklɔu ha mo. 11  Nike ní nɛ Israel bi ɔmɛ kɛ baa, kɛ a we afɔlehi tsuo nɛ a fɔ̃ɔ ɔ hu ji o nɔ́. I ngɔ kɛ ha o kɛ o binyumu ɔmɛ kɛ o biyi ɔmɛ nɛ a piɛɛ o he ɔ kaa nyɛ blɔ fa mi nɔ́ nɛ fɔɔ si kɛ yaa neneene. O we ɔ mi bimɛ ɔmɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e he tsɔ ɔ ma nyɛ maa ye eko. 12  “Nu nɛ hi pe kulaa, kɛ wai ehe nɛ hi pe kulaa, kɛ ngma, nɛ ji kekleekle yiblii nɛ a kɛ ba haa Yehowa a, i kɛ ha mo. 13  A zugba a nɔ kekleekle yiblii fɛɛ kekleekle yiblii nɛ e fu nɛ a maa ngɔ kɛ ba ha Yehowa a maa pee o nɔ́. O we ɔ mi bimɛ ɔmɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e he tsɔ ɔ ma nyɛ maa ye eko. 14  “Nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a jɔɔ nɔ* ngɛ Israel ɔ nɛ pee o nɔ́. 15  “Adebɔ nɔ́ fɛɛ adebɔ nɔ́ nɛ wami ngɛ mi ɔ kekleekle bi* nɛ́ a kɛ ma ha Yehowa a nɛ pee o nɔ́, nɔmlɔ jio, lohwe jio. Se bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, adesahi a kekleekle bimɛ, kɛ lohwehi nɛ a he tsɔ we hu a kekleekle bimɛ lɛɛ, mo kpɔ̃ mɛ. 16  Ke kekleekle bi ɔ ye nyɔhiɔ kake kɛ yaa a, moo ngɔ kpɔmi sika, nɛ ji sika hiɔ shekel* enuɔ nɛ a po fɔ si ngɛ he klɔuklɔu ɔ shekel ɔ nya a kɛ kpɔ̃ lɛ. Shekel kake ji gera* 20. 17  Na kekleekle bi eku, jijɔ kekleekle bi eku, kɛ apletsi kekleekle bi lɛɛ, e sɛ nɛ o kpɔ̃ mɛ. A ji níhi nɛ a ngɛ klɔuklɔu. Ngɔɔ a muɔ kɛ fĩa afɔle sami la tɛ ɔ nɔ, nɛ́ o sã a zɔ ɔ kaa afɔle nɛ a kɛ la sãã nɛ jeɔ via liliili ha Yehowa.* 18  A lo ɔ maa pee o nɔ́. E maa pee o nɔ́ kaa bɔ nɛ afɔle nɛ a fɔ̃ɔ ɔ gugue ɔ kɛ hiɔ nane ɔ hu ji o nɔ́ ɔ. 19  Yemi kɛ buamihi tsuo nɛ ngɛ klɔuklɔu nɛ Israel bi ɔmɛ maa ngɔ kɛ ba ha Yehowa a, o kɛ o binyumu ɔmɛ kɛ o biyi ɔmɛ nyɛɛ ngɔ. I kɛ ha nyɛ kaa nyɛ blɔ fa mi nɔ́ nɛ ngɛ kɛ yaa neneene. E ji ngo somi* nɛ ngɛ kɛ yaa neneene ngɛ Yehowa hɛ mi kɛ ha o kɛ o nina.” 20  Yehowa ya nɔ nɛ e de Aaron ke: “O be weto ní ko náe ngɛ a zugba a nɔ, nɛ o be zugba ko hu náe ngɛ a kpɛti. Imi ji o blɔ fa mi nɔ́ kɛ o weto ní ngɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti. 21  “Amlɔ nɛ ɔ, hyɛ, i ngɔ Israel níhi tsuo a mi dlami nyɔngma mi kakaaka kɛ ha Levi binyumu ɔmɛ kaa a weto ní ngɛ ní nɛ a ngɛ tsue ngɛ kpe he bo tsu ɔ he ɔ he je. 22  Israel bi ɔmɛ nɛ a ko su kpe he bo tsu ɔ he hu, ke a ba lejɛ ɔ, a pee yayami nɛ a ma gbo. 23  Levi bi ɔmɛ nitsɛmɛ nɛ a tsu kpe he bo tsu ɔ he sɔmɔmi ní tsumi ɔ, nɛ mɛ lɛ a maa bu Israel bi ɔmɛ a tɔmi he akɔtaa. Enɛ ɔ ji mlaa nɛ fɔɔ si ha nyɛ yi nɔhi tsuo kaa a ko ngɔ weto ní ko ngɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti. 24  Ejakaa i ngɔ mi dlami nyɔngma mi kake nɛ Israel bi ɔmɛ kɛ ba haa Yehowa a kɛ ha Levi bi ɔmɛ kaa a weto ní. Enɛ ɔ he nɛ i de mɛ ke, ‘A ko ngɔ weto ní ko ngɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti ɔ nɛ.’” 25  Kɛkɛ nɛ Yehowa de Mose ke: 26  “De Levi bi ɔmɛ ke, ‘Ke Israel bi ɔmɛ ngɔ a mi dlami nyɔngma mi kake nɛ́ i ngɔ ngɛ a dɛ kɛ ha nyɛ kaa nyɛ weto ní ɔ kɛ ba a, nyɛɛ ngɔ mi dlami nyɔngma mi kake ɔ hu e mi dlami nyɔngma mi kake kɛ ha Yehowa kaa yemi kɛ buami. 27  A maa bu lɔ ɔ kaa nyɛ yemi kɛ buami, kaa ngma nɛ je nyɛ ngma gbeemi he, aloo wai nɛ je nyɛ wai ngami he, aloo nu nɛ je nyɛ nu ngami he. 28  Enɛ ɔ ma ha nɛ nyɛ hu nyɛ je mi dlami nyɔngmanyɔngma mi kakaakahi tsuo nɛ nyɛ náa kɛ jeɔ Israel bi ɔmɛ a dɛ ɔ mi kɛ ha Yehowa kaa yemi kɛ buami. Nyɛ je kɛ ha osɔfo Aaron kaa yemi kɛ buami kɛ ha Yehowa. 29  Nike níhi tsuo nɛ nyɛ ná kaa yemi kɛ buami ɔ, nyɛɛ ngɔ e mi nɔ́ nɛ hi pe kulaa, nɛ ji nɔ́ klɔuklɔu ɔ kɛ ba ha Yehowa.’ 30  “Nɛ o de mɛ ke, ‘Ke nyɛ ngɔ níhi nɛ hi pe kulaa a kɛ ha kaa yemi kɛ buami ɔ, a maa bu lɔ ɔ ha Levi bi ɔmɛ kaa ngma nɛ je a ngma gbeemi he, aloo wai nɛ je a wai ngami he, aloo nu nɛ je a nu ngami he. 31  Nyɛɛ kɛ nyɛ we mi bimɛ ɔmɛ ma nyɛ maa ye ngɛ he fɛɛ he, ejakaa ní tsumi nɛ nyɛ tsuɔ ngɛ kpe he bo tsu ɔ he ɔ he hiɔwo ji lɔ ɔ nɛ. 32  Be abɔ nɛ nyɛ ngɔɔ ní nɛ ɔmɛ a mi níhi nɛ hi pe kulaa a kɛ haa kaa yemi kɛ buami ɔ, lɔ ɔ be yayami pee ha nyɛ; nyɛ ko ble Israel bi ɔmɛ a ní klɔuklɔu ɔmɛ hulɔ, ke pi jã a, nyɛ ma gbo.’”

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nubwɔ ko,” nɛ ji nɔ ko nɛ e pi levi nɔ ji lɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nubwɔ ko,” nɛ ji nɔ ko nɛ pi Levi no ji lɛ.
Nɛ ji, nɔ́ fɛɛ nɔ́ ko nɛ a pee lɛ klɔuklɔu kɛ ha Mawu nɛ e se be hie kpalemi nɛ e be hie kpɔmi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “He lo fɛɛ he lo kekleekle bi.”
Shekel kake peeɔ gram 11.4 (oz t 0.367). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Gera kake peeɔ gram 0.57 (oz t 0.01835). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “nɛ jeɔ via kɛ kpata Yehowa; nɛ jeɔ via kɛ jɔɔ Yehowa tsui he.”
Nɛ ji, somi nɛ be tsakee, nɛ maa hi si daa.