4 Mose 21:1-35

  • A ye Arad matsɛ ɔ nɔ kunimi (1-3)

  • Akɔblee sinɔ ɔ (4-9)

  • Israel bi ɔmɛ nyɛɛ kɛ bɔle Moab zugba a (10-20)

  • A ye Ammon Matsɛ Sihon nɔ kunimi (21-30)

  • A ye Ammon Matsɛ Og nɔ kunimi (31-35)

21  Benɛ Arad matsɛ ɔ nɛ e hi Negeb nɛ e ji Kanaan no ɔ nu kaa Israel gu Atarim blɔ ɔ nɔ kɛ ma a, e ya tua Israel, nɛ e nuu a ti ni komɛ nyɔguɛ kɛ ho.  Lɔ ɔ he ɔ, Israel kã Yehowa kita ke: “Ke o ngɔ nimli nɛ ɔmɛ kɛ wo ye dɛ ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma kpata a ma amɛ a hɛ mi.”  Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa bu Israel gbi tue, nɛ e ngɔ Kanaan bi ɔmɛ kɛ wo a dɛ, nɛ a kpata a kɛ a ma amɛ a hɛ mi. Lɔ ɔ he ɔ, a wo lejɛ ɔ biɛ ke Horma.*  Benɛ a tsa a blɔ hiami ɔ nɔ kɛ je Hor Yoku ɔ he nɛ́ a gu Wo Tsu ɔ nya blɔ ɔ nɔ konɛ a ya lɔgɔ Edom zugba a kɛ ho ɔ, blɔ hiami ɔ ha nɛ pɔ tɔ ni ɔmɛ a he.*  Ni ɔmɛ tu munyu kɛ si Mawu kɛ Mose si abɔ, nɛ a de ke: “Mɛni he je nɛ nyɛ ngɔ wɔ kɛ je Egipt kɛ ba konɛ wa ba gbo ngɛ nga nɛ ɔ nɔ ɔ? Niye ní be, nɛ nyu hu be. Niye ní nɛ ngɛ tai nɛ ɔ lɛɛ, wa sume hu.”*  Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa ha nɛ sinɔ duɔtsɛmɛ* ba sɛ ni ɔmɛ a kpɛti, nɛ a kɔɔ mɛ, nɛ Israel bi ɔmɛ a kpɛti nihi fuu gbo.  Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ ba Mose ngɔ, nɛ a ba de lɛ ke: “Wa pee yayami kaa wa tu munyu kɛ si Yehowa, nɛ wa tu munyu kɛ si mo hulɔ. Mo kpa Yehowa pɛɛ ha wɔ konɛ e je sinɔ ɔmɛ kɛ je wa kpɛti.” Lɔ ɔ he ɔ, Mose kpa pɛɛ ha ni ɔmɛ.  Kɛkɛ nɛ Yehowa de Mose ke: “Moo pee sinɔ duɔtsɛ* henɔ ko, nɛ́ o kɛ kpla tso he, konɛ ke sinɔ kɔ̃ nɔ ko ɔ, nɔ ɔ nɛ hyɛ sinɔ duɔtsɛ henɔ nɛ o pee ɔ, konɛ e yi nɛ ná wami.”  Oya nɔuu nɛ Mose pee akɔblee sinɔ nɛ e kɛ kpla tso he, nɛ be fɛɛ be nɛ sinɔ maa kɔ̃ nɔ ko nɛ nɔ ɔ maa hyɛ akɔblee sinɔ ɔ, e yi náa wami. 10  Lɔ ɔ se ɔ, Israel bi ɔmɛ tsa a blɔ hiami ɔ nɔ, nɛ a ya to si ngɛ Obot. 11  Nɛ a hia kɛ je Obot, nɛ a ya to si ngɛ Iye Abarim, ngɛ nga a nɛ e hɛ mi tsɔɔ Moab ɔ nɔ kɛ yaa puje he blɔ. 12  Nɛ́ a hia kɛ je lejɛ ɔ, a ya to si ngɛ Zered Dɔgba a* he. 13  A je lejɛ ɔ nɛ a ya to si ngɛ Arnon kpokpa a nɛ ngɛ nga a nɛ je Amor bi ɔmɛ a huzu ɔ nya a nɔ, ejakaa Arnon ji Moab huzu nɛ ngɛ Moab bi ɔmɛ kɛ Amor bi ɔmɛ a kpɛti. 14  Enɛ ɔ he je nɛ Yehowa Tahi womi ɔ tu “Waheb nɛ ngɛ Sufa, kɛ Arnon dɔgba amɛ,* 15  kɛ dɔgbahi* nɛ a be kɛ ya su* Ar ma a he, kɛ ya su he nɛ Moab huzu ɔ” ngɛ ɔ he munyu ɔ nɛ. 16  Lɔ ɔ se ɔ, a tsa nɔ kɛ ho Beer ya. Lejɛ ɔ nɛ Yehowa tu munyu kɛ tsɔɔ Mose ngɛ vu ko he ke: “Bua ni ɔmɛ a nya, nɛ́ ma ha mɛ nyu” ɔ nɛ. 17  Jamɛ a be ɔ, Israel la la nɛ ɔ: “Oo vu, nyu nɛ je o mi kɛ ba!—Nyɛ he nɔ!* 18  Vu nɛ ganɔhi tsua, nɛ́ ni ɔmɛ a we odehe ɔmɛ tsua,A ngɔ hɛ mi nyɛɛlɔ tso kɛ mɛ nitsɛmɛ a dɛma tsohi kɛ tsua.” Lɔ ɔ se ɔ, a je nga a nɔ kɛ ho Matana ya. 19  Nɛ́ a je Matana a, a tsa nɔ kɛ ho Nahaliel ya; nɛ́ a je Nahaliel ɔ, a tsa nɔ kɛ ho Bamot ya. 20  Nɛ́ a je Bamot ɔ, a tsa nɔ kɛ ho dɔgba a nɛ ngɛ Moab zugba a nɔ* ɔ he ya, ngɛ Pisga yo ɔ yi mi, he nɛ e hɛ mi tsɔɔ Yeshimon ɔ.* 21  Jehanɛ ɔ, Israel tsɔ nihi kɛ ya Sihon, nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya de lɛ ke: 22  “Ha nɛ waa gu o zugba a nɔ kɛ be. Wa be ngmɔ ko loo wai ngmɔ ko mi gbae. Wa be vu ko mi nyu nue. Wa maa nyɛɛ Matsɛ ɔ Gbɛjegbɛ ɔ nɔ tɛ̃ɛ kɛ ya si be nɛ wa maa gu o zugba a nɔ kɛ be.” 23  Se Sihon kplɛɛ we nɛ Israel nɛ gu e zugba a nɔ kɛ be. Mohu ɔ, Sihon bua e we bi ɔmɛ tsuo a nya, nɛ e je kpo konɛ e kɛ Israel nɛ ya hwu ta ngɛ nga a nɔ, nɛ e ba Yahaz, nɛ e kɛ Israel ba bɔni ta hwumi ngɛ lejɛ ɔ. 24  Se Israel kɛ klaate ye e nɔ kunimi, nɛ e ngɔ e zugba a kɛ je Arnon kɛ ya si Yabok nɛ ngɛ Ammon bi ɔmɛ a kasa nya a, ejakaa Yazer ji Ammon bi ɔmɛ a huzu. 25  Lɔ ɔ he ɔ, Israel ngɔ ma nɛ ɔmɛ tsuo, nɛ a hi Amor bi ɔmɛ a ma amɛ tsuo a mi, a hi Heshbon kɛ mahi tsuo nɛ bɔle lɛ ɔ* a mi. 26  Ejakaa Heshbon ji Sihon, nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ ɔ ma. Lɛ nɛ e kɛ Moab matsɛ ɔ hwu ta nɛ e ngɔ e zugba a tsuo ngɛ e dɛ hluu kɛ ya si Arnon ɔ nɛ. 27  Lɔ ɔ he nɛ a bu he fɛu yemi abɛ nɛ ɔ nɛ: “Ba Heshbon. Ha nɛ a po Sihon ma a, nɛ a fia lɛ kɛ ma si kpɛii. 28  Ejakaa la ko je Heshbon, nɛ la lilɛ ko je Sihon ma a mi. E sã Ar nɛ ngɛ Moab ɔ, e sã nyɔmtsɛmɛ nɛ a ngɛ hehi nɛ a ya hiɔwe* ngɛ Arnon ɔ. 29  Moab, musu tloo mo! Nɛ nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Kemosh, nyɛ hɛ mi ma kpata pɛ! E ha nɛ e binyumu ɔmɛ pee lalaalo woli, nɛ e biyi ɔmɛ pee Sihon, nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ ɔ nyɔguɛhi. 30  Nyɛ ha nɛ waa fiaa mɛ ní;A ma kpata Heshbon hɛ mi kɛ ya si Dibon tɔɔ;Nyɛ ha waa pee lɛ ma doku kɛ ya si Nofa tɔɔ;La maa sã kɛ ya si Medeba tɔɔ.” 31  Enɛ ɔ he ɔ, Israel hi Amor bi ɔmɛ a zugba a nɔ. 32  Jehanɛ ɔ, Mose tsɔ nyumu komɛ konɛ a ya kpá Yazer ma a si. A ngɔ mahi nɛ bɔle lɛ ɔ,* nɛ a fiee Amor bi ɔmɛ nɛ a ngɛ lejɛ ɔ. 33  Lɔ ɔ se ɔ, a dɔ a yi nɛ a kuɔ kɛ gu Bashan blɔ ɔ nɔ kɛ ho. Kɛkɛ nɛ Og, nɛ ji Bashan matsɛ ɔ kɛ e we bi ɔmɛ tsuo je kpo konɛ a kɛ mɛ nɛ ba hwu ta ngɛ Edrei. 34  Yehowa de Mose ke: “Koo ye lɛ gbeye, ejakaa ma ngɔ e kɛ e we bi ɔmɛ tsuo kɛ e zugba a kɛ wo o dɛ, nɛ o maa pee lɛ kaa bɔ nɛ o pee Sihon, nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ ɔ nɛ e hi Heshbon ɔ.” 35  Lɔ ɔ he ɔ, a ya nɔ nɛ a fiaa e kɛ e binyumu ɔmɛ kɛ e we bi ɔmɛ tsuo ní kɛ ya si be nɛ a kpata e we bi ɔmɛ tsuo a hɛ mi, nɛ a ngɔ e zugba a.

Sisi Ningmahi

E sisi ji, “Hɛ Mi Kpatami.”
Aloo “pɔ tɔ ni ɔmɛ a klaa he.”
Aloo “wa klaa hiɔ.”
Aloo “sinɔhi nɛ ke a kɔ mo ɔ, e sãã nɔ kaa la.”
Aloo “sinɔhi nɛ ke a kɔ mo ɔ, e sãã nɔ kaa la.”
Aloo “Dɔ ɔ.”
Aloo “dɔ ɔmɛ.”
Aloo “dɔ ɔmɛ.”
Aloo “a si kplemi he ɔ.”
Aloo “Nyɛ hu nyɛ la.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Moab nga a nɔ.”
Baiblo komɛ de ke “tsɔɔ nga kplanaa a nɔ ɔ.”
Aloo “mahi tsuo nɛ ngɛ e sisi ɔ.”
Aloo “A ngɔ mahi nɛ ngɛ e sisi ɔ.”