Ester 1:1-22

  • Matsɛ Ahasuerus ngmɛ okplɔɔ ngɛ Shushan (1-9)

  • Manyɛ Vashti bui matsɛ ɔ tue (10-12)

  • Matsɛ ɔ kɛ e nyumuhi nɛ a ngɛ juɛmi ɔ ya susu sane ɔ he (13-20)

  • A ya fiɛɛ mlaa nɛ Matsɛ ɔ wo ɔ (21, 22)

1  Sane nɛ ɔ ya nɔ ngɛ Ahasuerus* be ɔ mi. Ahasuerus nɛ ɔ ji nɔ nɛ ye kpokpahi 127* a nɔ kɛ je India kɛ ya si Etiopia* a nɛ.  Jamɛ a be ɔ mi benɛ Matsɛ Ahasuerus hii si ngɛ e matsɛ sɛ ɔ nɔ ngɛ Shushan,* nɛ ji matsɛ ma nɛ a fia gbogbo wo he ɔ* mi,  ngɛ e nɔ yemi jeha etɛne ɔ mi ɔ, e ngmɛ e ma nikɔtɔma amɛ kɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo okplɔɔ. Persia kɛ Media tabo ɔ, odehe ɔmɛ, kɛ amlaalohi nɛ a hyɛɛ kpokpa amɛ* a nɔ ɔ ba pue ngɛ e hɛ mi,  nɛ e ha nɛ a na ní nɛ e matsɛ yemi nɛ hɛ mi ngɛ nyami ɔ ná, kɛ e we agboje ɔ kɛ afɛu ɔ ligbi 180.  Benɛ ligbi nɛ ɔmɛ ba nyagbe ɔ, matsɛ ɔ ngmɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Shushan,* nɛ ji matsɛ ma a* mi ɔ okplɔɔ ligbi kpaago, kɛ je nɔ ngua pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ nyafii pe kulaa nɔ, ngɛ yale ɔ mi ngɛ matsɛ we ɔ abɔɔ ɔ mi.  A dla lejɛ ɔ kɛ klala, doti kpakpa, kɛ bo bluu nɛ́ a tsa kɛ wo kpahi nɛ a kɛ bo kpakpa pee he, lohwe he bwɔmi nɛ hɛɛ alamua tu su* nɛ a kɛ wo sika hiɔ gahi a mi, titimahi nɛ a kɛ mamaro tɛhi* pee, kɛ sika tsu kɛ sika hiɔ sɛhi. Nɛ a kɛ pɔfiri tɛhi,* mamaro tɛhi, adiagba, kɛ mamaro tɛ yumu* dla zugba a nɔ.  A ngmɛ wai kɛ wo sika tsu kpluhi a mi ha ni ɔmɛ; e slo bɔ nɛ kplu ɔ eko fɛɛ eko ngɛ ha, nɛ matsɛ ɔ wai ɔ hiɛ babauu ngɛ ní nɛ matsɛ ɔ ngɛ ɔ nya.  A wo mlaa kaa a ko nyɛ nɔ ko nɔ kaa e nu wai,* ejakaa matsɛ ɔ kɛ e matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ to blɔ nya kaa nɔ fɛɛ nɔ nɛ pee nɔ́ nɛ e suɔ.  Manyɛ Vashti hu ngmɛ yi ɔmɛ okplɔɔ ngɛ Matsɛ Ahasuerus we* ɔ mi. 10  Ligbi kpaagone ɔ nɔ, benɛ wai ɔ ha nɛ matsɛ ɔ bua jɔ e he ɔ, e de matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma kpaago ɔmɛ nɛ ji Mehuman, Bizta, Harbona, Bigta, Abagta, Zetar, kɛ Kakas nɛ a ji Matsɛ Ahasuerus nitsɛ tsɔli ɔ ke 11  á ya ngɔ Manyɛ Vashti kɛ ba matsɛ ɔ hɛ mi kɛ e yi manyɛ yi fimi nɔ́ ɔ, konɛ e ngɔ e he fɛu ɔ kɛ ba tsɔɔ ni ɔmɛ kɛ ma nikɔtɔma amɛ, ejakaa e he ngɛ fɛu saminya. 12  Se Manyɛ Vashti kua si abɔ kaa e maa ba benɛ matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ ngɔ matsɛ ɔ fami ɔ kɛ ya ha lɛ ɔ. Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ mi mi fu wawɛɛ, nɛ e mi mi wo la wawɛɛ nitsɛ. 13  Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ kɛ nyumuhi nɛ a ngɛ juɛmi nɛ a le bɔ nɛ a tsuɔ sanehi kaa jã a he ní ha a* tu munyu (ejakaa kikɛ ji bɔ nɛ matsɛ ɔ kɛ e sane fɔɔ nihi tsuo nɛ a le mlaa kɛ kojomi he sanehi a mi saminya a hɛ mi, 14  nɛ nihi nɛ a su e he haa ji Kashena, Shetar, Admata, Tarshish, Meres, Marsena, kɛ Memukan. A ji Persia kɛ Media ma nikɔtɔmahi kpaago nɛ a nyɛɔ suɔ matsɛ ɔ he, nɛ́ a hɛɛ blɔ nya nguahi pe kulaa ngɛ matsɛ yemi ɔ mi). 15  Matsɛ ɔ bi mɛ ke: “Ngɛ mlaa nya a, mɛni e sa kaa a pee Manyɛ Vashti akɛnɛ e bui Matsɛ Ahasuerus fami nɛ matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ kɛ ya ha lɛ ɔ tue ɔ?” 16  Kɛkɛ nɛ Memukan de ngɛ matsɛ ɔ kɛ ma nikɔtɔma amɛ a hɛ mi ke: “Pi matsɛ ɔ nɔ kɛkɛ nɛ Manyɛ Vashti tɔ̃, mohu ɔ, e tɔ̃ ma nikɔtɔma amɛ tsuo kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Matsɛ Ahasuerus kpokpa amɛ tsuo a nɔ* ɔ nɔ. 17  Ejakaa yigbayihi tsuo maa nu nɔ́ nɛ manyɛ ɔ pee ɔ he, nɛ a be a hunomɛ bue, nɛ a ma de ke, ‘Matsɛ Ahasuerus tsɔ ke a ya ngɔ Manyɛ Vashti kɛ ba e hɛ mi, se manyɛ ɔ kua bami.’ 18  Mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, Persia kɛ Media ma nikɔtɔma amɛ a yi ɔmɛ nɛ a nu nɔ́ nɛ manyɛ ɔ pee ɔ kɛ matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ tsuo maa tu munyu jã, nɛ enɛ ɔ ma tle nɔ buimi kɛ abofu babauu si. 19  Ke matsɛ ɔ suɔ ɔ, e wo mlaa kaa Vashti nɛ e ko ba Matsɛ Ahasuerus hɛ mi hu gblegbleegble, nɛ́ e ha nɛ a ngma kɛ wo Persia kɛ Media mlaa amɛ nɛ a be nyɛe ma tsake ɔ mi; nɛ́ matsɛ ɔ nɛ e ngɔ e manyɛ blɔ nya a kɛ ha yo kpa nɛ e hi pe lɛ. 20  Nɛ ke a nu matsɛ ɔ mlaa a he ngɛ e nɔ yemi he ɔmɛ tsuo ɔ, yigbayihi tsuo maa wo a hunomɛ a hɛ mi nyami, kɛ je nɔ ngua pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ nyafii pe kulaa nɔ.” 21  Matsɛ ɔ kɛ ma nikɔtɔma amɛ a bua jɔ ga womi nɛ ɔ he, nɛ matsɛ ɔ pee kaa bɔ nɛ Memukan de ɔ. 22  Lɔ ɔ he ɔ, e tsɔ nɛ a kɛ sɛ womihi ya matsɛ ɔ kpokpa amɛ tsuo a* nɔ, kpokpa fɛɛ kpokpa* nine su e nɔ́ nɔ ngɛ e ningma mi,* nɛ ma fɛɛ ma nine su e nɔ́ nɔ ngɛ lɛ nitsɛ e gbi mi, kaa huno fɛɛ huno nɛ pee nyɔmtsɛ* ngɛ lɛ nitsɛ e we mi, nɛ e tu lɛ nitsɛ e ma mi gbi.

Sisi Ningmahi

A susu kaa lɛ ji Herhes nɛ sɛ hlami ɔ, nɛ ji Darius Ngua a (Darius Hystaspis) binyumu.
Aloo “kpokpahi 127 nɛ a ngɛ e nɔ yemi ɔ sisi ɔ.”
Aloo “Kush.”
Aloo “Susa.”
Aloo “matsɛ we ɔ; gbogbo nɛ he wa a.”
Aloo “kpokpahi nɛ a ngɛ e nɔ yemi ɔ sisi ɔ.”
Aloo “Susa.”
Aloo “matsɛ we ɔ; gbogbo nɛ he wa a.”
Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɛ lɛ ke marble.
Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɛ lɛ ke black marble.
Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɛ lɛ ke porphyry.
“Lohwe he bwɔmi.” E ji jijɔ he bwɔmi nɛ a lo lɛ kaa kpa, nɛ a wo lɛ kɔla nɛ ji alamua tu su.
Aloo “a tsi we nɔ ko nya kaa e ko nu wai.”
Aloo “matsɛ we.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ a le be ɔmɛ ɔ.”
Aloo “kpokpahi tsuo nɛ a ngɛ e nɔ yemi ɔ sisi ɔ nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kpokpahi tsuo nɛ a ngɛ matsɛ ɔ nɔ yemi sisi ɔ.”
Aloo “kpokpa fɛɛ kpokpa nɛ ngɛ e nɔ yemi ɔ sisi ɔ.”
Aloo “ngɛ bɔ nɛ e ngmaa ní ha a nya.”
Aloo “nɔkɔtɔma.”