Ezra 4:1-24

  • A te si kɛ wo sɔlemi we ɔ mami (1-6)

  • He nyɛli ngma sɛ womi kɛ ya ha Matsɛ Artaherhes (7-16)

  • Artaherhes ha sɛ womi ɔ heto (17-22)

  • A tsi sɔlemi we ɔ mami nya (23, 24)

4  Benɛ Yuda bi ɔmɛ kɛ Benyamin bi ɔmɛ a he nyɛli ɔmɛ nu kaa nihi nɛ a kpale kɛ je nyɔguɛ tso mi kɛ ba a ngɛ sɔlemi we mae ha Yehowa, Israel Mawu ɔ,  oya nɔuu nɛ a ya su Zerubabel kɛ a tsɛmɛ a we ɔmɛ a nyatsɛmɛ ɔmɛ a he nɛ a de mɛ ke: “Nyɛ ha nɛ waa kɛ nyɛ nɛ ma we ɔ; ejakaa wɔ hu wa jaa nyɛ Mawu ɔ,* nɛ wa sãã afɔle kɛ haa lɛ kɛ je Asiria Matsɛ Esar-hadon nɛ ngɔ wɔ kɛ ba hiɛ ɔ yi nɔ.”  Se Zerubabel kɛ Yeshua, kɛ Israel bi ɔmɛ a tsɛmɛ a we ɔmɛ a nyatsɛmɛ ɔmɛ nɛ a piɛ ɔ de mɛ ke: “Nyɛ be he blɔ nɛ nyɛ piɛɛɔ wa he kɛ maa we kɛ haa wa Mawu ɔ, ejakaa wɔ pɛ lɛ wa maa ma we kɛ ha Yehowa Israel Mawu ɔ, kaa bɔ nɛ Matsɛ Sirus nɛ ji Persia matsɛ ɔ fã wɔ ɔ.”  Kɛkɛ nɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ ya nɔ nɛ a jɔ̃ Yuda bi ɔmɛ a kɔni mi, nɛ a wo a he gbeye konɛ a kpa we ɔ mami.  Nɛ kɛ je Persia Matsɛ Sirus yi nɔ hluu kɛ ya si Persia Matsɛ Darius nɔ yemi ɔ mi ɔ, a bɔ ga woli apaa kɛ wo a he konɛ a puɛ a yi mi tomi ɔ.  Ngɛ Ahazuerus nɔ yemi ɔ sisije ɔ, a ngma womi kɛ po nihi nɛ a ngɛ Yuda kɛ Yerusalem ɔ a nya.  Nɛ ngɛ Persia Matsɛ Artaherhes be ɔ mi ɔ, Bishlam, Mitredat, Tabeel kɛ ni kpahi nɛ a piɛɛ e he ɔ ngma sɛ womi kɛ ya ha Matsɛ Artaherhes; a tsɔɔ sɛ womi ɔ sisi kɛ ya Aram gbi mi, nɛ a kɛ Aram ningma okadihi lɛ ngma.*  * Rehum, nɛ ji amlaalo nane mi dalɔ nɔkɔtɔma a, kɛ Shimshai, nɛ ji womi ngmalɔ ɔ ngma sɛ womi kɛ si Yerusalem bi ɔmɛ kɛ ya ha Matsɛ Artaherhes ke:  (Sɛ womi ɔ je nimli nɛ ɔmɛ a ngɔ: Rehum, nɛ ji amlaalo nane mi dalɔ nɔkɔtɔma a, kɛ Shimshai, nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, kɛ ni kpahi nɛ a piɛɛ a he ɔ, nɛ ji kojoli ɔmɛ, kɛ amlaalo tsɔwi ɔmɛ, womi ngmali ɔmɛ,* Erek bi ɔmɛ, Babilon bi ɔmɛ, nihi nɛ a ngɛ Susa, nɛ ji Elam bi ɔmɛ, 10  kɛ mahi nɛ a piɛ nɛ Asenapar, nɛ ji nɔmlɔ ngua nɛ hɛ mi ngɛ nyami ɔ ngɔ mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya, nɛ́ e ha nɛ a hi Samaria ma amɛ a mi ɔ, kɛ nihi nɛ a piɛ nɛ a ngɛ kpokpa nɛ ngɛ Pa a Se* ɔ nɔ ɔ, nɛ amlɔ nɛ ɔ, 11  sɛ womi nɛ a kɛ mane lɛ ɔ mi munyu ji nɛ ɔ nɛ.) “O sɔmɔli, nɛ ji nyumuhi nɛ a ngɛ kpokpa nɛ ngɛ Pa a Se ɔ nɔ ɔ ngɛ mo Matsɛ Artaherhes sɛ womi nɛ ɔ ngmae: Amlɔ nɛ ɔ, 12  wa ngɛ hlae nɛ matsɛ ɔ nɛ e le kaa Yuda bi ɔmɛ nɛ a je o ngɔ nɛ a kuɔ kɛ ba wa ngɔ ngɛ hiɛ ɔ ba su Yerusalem. A kpale ba ngɛ atuã tsɔli kɛ yiwutsotsɛmɛ a ma a poe, nɛ e piɛ bɔɔ nɛ a maa gbe gbogbo ɔmɛ a fiami nya, nɛ a ngɛ sisi tomi ɔmɛ hu dlae. 13  Amlɔ nɛ ɔ, wa ngɛ hlae nɛ matsɛ ɔ nɛ le kaa ke a kpale po ma nɛ ɔ nɛ a fia e gbogbo ɔmɛ ta a, a be tó nɛ a heɔ ngɛ ni kakaakahi a dɛ, kɛ tó nɛ a heɔ ngɛ tlomihi a he, kɛ gbɛjegbɛ nɔ tó woe hu, nɛ enɛ ɔ ma ha nɛ níhi nɛ matsɛmɛ ɔmɛ náa kɛ toɔ juetli to he ɔmɛ ɔ ma bɔ mɛ. 14  Akɛnɛ wa náa wa hiɔwo kɛ jeɔ matsɛ we ɔ,* nɛ́ e sɛ nɛ waa hyɛ nɛ nɔ́ yaya ko nɛ ba o matsɛ yemi ɔ nɔ he je ɔ, wa ngma mo sɛ womi nɛ ɔ konɛ wa kɛ wo matsɛ ɔ tue nɔ ngɛ nɔ́ nɛ ɔ he, 15  konɛ a hla o nɛmɛ ɔmɛ a yi nɔ sanehi womi ɔ mi, nɛ o maa na ngɛ yi nɔ sanehi womi ɔ mi kaa ma nɛ ɔ ji atuã tsɔli a ma, nɛ a yeɔ matsɛmɛ kɛ kpokpahi* awi, nɛ kɛ je blema lokoo nɛ nihi nɛ a ngɛ mi ɔ haa nɛ nihi tsɔɔ nɔ yeli a hɛ mi atuã. Enɛ ɔ he je nɛ a kpata ma nɛ ɔ hɛ mi ɔ nɛ. 16  Wa ngɛ hlae nɛ matsɛ ɔ nɛ le kaa ke a kpale po ma nɛ ɔ, nɛ a fia e gbogbo ɔmɛ ta a, o be nyɛe maa ye* kpokpa nɛ ngɛ Pa a Se ɔ nɔ hu.” 17  Matsɛ ɔ tsɔ nɛ a kɛ sɛ gbi ya ha Rehum, nɛ ji amlaalo nane mi dalɔ nɔkɔtɔma a, kɛ Shimshai, nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, kɛ ni kpahi nɛ a piɛɛ a he nɛ a ngɛ Samaria kɛ kpokpa nɛ piɛ nɛ ngɛ Pa a Se ɔ nɔ ɔ ke: “I biɔ nyɛ! Amlɔ nɛ ɔ, 18  womi nɛ nyɛ tsɔ nɛ a kɛ ba ha wɔ ɔ, a kane nɛ e mi tɛ̃* ngɛ ye hɛ mi. 19  I fã, nɛ a hla níhi a mi, nɛ a na kaa kɛ je blema lokoo nɛ ma nɛ ɔ teɔ si kɛ woɔ matsɛmɛ, nɛ nihi tsɔɔ atuã, nɛ a peeɔ basabasa ngɛ lejɛ ɔ. 20  Matsɛmɛ nɛ a ngɛ he wami nɛ a ye Yerusalem nɔ be ko nɛ be ɔ ye kpokpa nɛ ngɛ Pa a Se ɔ tsuo nɔ, nɛ nihi wo tó nɛ a heɔ ngɛ ni kakaakahi a dɛ, kɛ tó nɛ a heɔ ngɛ tlomihi a he, kɛ gbɛjegbɛ nɔ tó ha mɛ. 21  Amlɔ nɛ ɔ, nyɛ fã nɛ nyumu nɛ ɔmɛ nɛ a kpa ní ɔ tsumi, konɛ a ko kpale po ma a hu kɛ yaa si be nɛ fami ko maa je ye ngɔ kɛ ba. 22  Nyɛɛ hyɛ nɛ hi nɛ nyɛ ko ma nyɛ hɛ kɛ fɔ nɔ́ nɛ ɔ nɔ, bɔ nɛ pee nɛ nɔ́ ngua ko ko bɔ matsɛ ɔ.” 23  Jehanɛ ɔ, benɛ a kane womi nɛ Matsɛ Artaherhes ngma a ngɛ Rehum, kɛ Shimshai, nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, kɛ nihi nɛ piɛɛ a he ɔ a hɛ mi ɔ, oya nɔuu nɛ a ho Yuda bi ɔmɛ a ngɔ ya ngɛ Yerusalem, nɛ a ya kpa mɛ ní ɔ tsumi pani nya. 24  Jamɛ a be ɔ mi nɛ a kpa Mawu we ɔ nɛ ngɛ Yerusalem ɔ he ní tsumi; nɛ e tlɔ jã kɛ ya si Persia Matsɛ Darius nɔ yemi ɔ we jeha enyɔne ɔ mi.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “hlaa nyɛ Mawu ɔ se blɔ.”
Baiblo komɛ de ke “a ngma ngɛ Aram gbi mi, nɛ lɔ ɔ se ɔ, a tsɔɔ sisi.”
Aram gbi mi nɛ a ngma Ezra 4:8 kɛ ya si 6:18 ɔ ngɛ.
Aloo “pɛdiyo ɔmɛ.”
Aloo “Yufrate Pa a Se.”
Ngɛ Aram gbi mi ɔ, “wa yeɔ matsɛ we ɔ mi ngo.”
Aloo “kpokpahi nɛ ngɛ nɔ yemi ɔ sisi ɔ.”
Ngɛ Aram gbi mi ɔ, “o be blɔ fa mi nɔ́ ngɛ.”
Baiblo komɛ de ke “a tsɔɔ sisi, nɛ a kane.”