Manyadali 11:1-40
11 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yefta, Gilead no ɔ ji tatsɛ he walɔ; e ji tuutuu yo ko binyumu, nɛ Yefta tsɛ ji Gilead.
2 Se Gilead yo ɔ hu fɔ binyumuhi ha lɛ. Benɛ e yo ɔ binyumu ɔmɛ wa a, a fiee Yefta, nɛ a de lɛ ke: “O be gbosi ní ko náe ngɛ wa tsɛ ɔ we ɔ mi, ejakaa yo kpa binyumu ji mo.”
3 Enɛ ɔ he ɔ, Yefta tu fo kɛ je e nyɛminyumu ɔmɛ a he, nɛ e ya hi Tob zugba a nɔ. Nɛ nyumuhi nɛ a tsu we nɔ́ ko ɔ ya piɛɛ Yefta he, nɛ a nyɛɛ e se.
4 Be bɔɔ se ɔ, Amon bi ɔmɛ kɛ Israel bi ɔmɛ hwu ta.
5 Benɛ Amon bi ɔmɛ kɛ Israel bi ɔmɛ hwu ta a, amlɔ nɔuu nɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ ya konɛ a ya ngɔ Yefta kɛ je Tob zugba a nɔ kɛ kpale kɛ ba.
6 A de Yefta ke: “Ba nɛ o ba pee wa nyatsɛ konɛ wa nyɛ nɛ waa kɛ Amon bi ɔmɛ nɛ hwu ta.”
7 Se Yefta de Gilead ma nikɔtɔma amɛ ke: “Anɛ pi nyɛ nɛ nyɛ nyɛ mi hluu kaa nyɛ fiee mi kɛ je ye tsɛ we ɔ lo? Mɛni he je nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ nyɛ sɛ haomi mi ɔ lɛɛ nyɛ ba ye ngɔ ɔ?”
8 Kɛkɛ nɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ de Yefta ke: “Lɔ ɔ he je nɛ wa kpale kɛ ba o ngɔ ɔ nɛ. Ke o kɛ wɔ ya nɛ waa kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta a, o ma ba pee wa hɛ mi nyɛɛlɔ, nɛ o maa ye nihi tsuo nɛ a ngɛ Gilead ɔ a nɔ.”
9 Lɔ ɔ he ɔ, Yefta de Gilead ma nikɔtɔma amɛ ke: “Ke nyɛ kpale mi kɛ ya nɛ i kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta nɛ Yehowa ye a nɔ kunimi ha mi ɔ, lɛɛ ma pee nyɛ hɛ mi nyɛɛlɔ niinɛ!”
10 Gilead ma nikɔtɔma amɛ de Yefta ke: “Yehowa nɛ e pee odase* ngɛ wa kpɛti ke ji kaa wa pee we kaa bɔ nɛ o de ɔ.”
11 Lɔ ɔ he ɔ, Yefta kɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ ho, nɛ ni ɔmɛ ngɔ lɛ kɛ pee a hɛ mi nyɛɛlɔ kɛ a nyatsɛ. Nɛ Yefta tĩ munyuhi tsuo nɛ e tu ɔ mi ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ Mizpa.*
12 Lɔ ɔ se ɔ, Yefta tsɔ tsɔli kɛ ya Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya bi lɛ ke: “Mɛni sane i kɛ mo ngɛ loko o ba tua ye zugba a?”
13 Nɛ Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ de Yefta tsɔli ɔmɛ ke: “Nɔ́ he je ji kaa benɛ Israel je* Egipt kɛ ba a, a ba ngɔ ye zugba a, kɛ je Arnon kɛ ya si Yabok hluu kɛ ya si Yordan Pa a he. Lɔ ɔ he ɔ, moo kpale zugba a kɛ ha mi kpoo.”
14 Se Yefta kpale tsɔ tsɔli kɛ ya Amon matsɛ ɔ ngɔ
15 nɛ a ya de lɛ ke:
“Nɔ́ nɛ Yefta ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Israel ngɔɛ Moab bi ɔmɛ a zugba kɛ Amon bi ɔmɛ a zugba,
16 ejakaa benɛ a je Egipt kɛ ma a, Israel nyɛɛ nga a nɔ hluu kɛ ya su Wo Tsu ɔ he, nɛ a ba Kadesh.
17 Lɔ ɔ se ɔ, Israel tsɔ tsɔli kɛ ya Edom matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ, ha nɛ waa gu o zugba a nɔ kɛ be,” se Edom matsɛ ɔ bui tue. A tsɔ nɛ a ngɔ sɛ gbi kɛ ya ha Moab matsɛ ɔ hulɔ, se e kplɛɛ we. Lɔ ɔ he ɔ, Israel ya nɔ nɛ e hi Kadesh.
18 Benɛ a nyɛɛ nga a nɔ ɔ, a lɔgɔ Edom zugba a kɛ Moab zugba a. A ya gu Moab zugba a puje he blɔ, nɛ a ba to si ngɛ Arnon kpokpa a nɔ; a sɛ we Moab zugba a mi, ejakaa Arnon ji Moab huzu.
19 “‘Lɔ ɔ se ɔ, Israel tsɔ tsɔli kɛ ya Sihon nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ nɛ e hi Heshbon kɛ ye nɔ ɔ ngɔ, nɛ Israel ya de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ, ha nɛ waa gu o zugba a nɔ kɛ be kɛ ho wɔ nitsɛmɛ wa nɔ́ mi ya.”
20 Se Sihon he we Israel yi nɛ e ha we nɛ e po mi kɛ gu e zugba kpɔ ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, Sihon bua e we bi ɔmɛ tsuo a nya nɛ a ya to si ngɛ Yahaz, nɛ e kɛ Israel hwu ta.
21 Nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɔ Sihon kɛ e we bi ɔmɛ tsuo kɛ wo Israel dɛ mi nɛ a ye a nɔ kunimi, nɛ Israel ngɔ Amor bi ɔmɛ nɛ a ngɛ jamɛ a zugba a nɔ ɔ a zugba a tsuo.
22 Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ Amor bi ɔmɛ a zugba a tsuo, kɛ je Arnon kɛ ya si Yabok, nɛ a ngɔ kɛ je nga a nɔ kɛ ya si Yordan Pa a he hulɔ.
23 “‘Yehowa, Israel Mawu ɔ ji nɔ nɛ fiee Amor bi ɔmɛ kɛ je e we bi nɛ ji Israel bi ɔmɛ a hɛ mi, nɛ amlɔ nɛ ɔ, anɛ o maa fiee mɛ kɛ je nɔ lo?
24 Anɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ nyɛ mawu Kemosh ha nyɛ ke nyɛɛ ngɔ ɔ, nyɛ ngɔɛ lo? Lɔ ɔ he ɔ, nɔ fɛɛ nɔ nɛ Yehowa wa Mawu ɔ fiee lɛ kɛ je wa hɛ mi ɔ, lɛ ji nɔ nɛ wa maa fiee.
25 Anɛ o hi pe Moab Matsɛ Balak, Zipor binyumu ɔ lo? Anɛ e te si kɛ wo Israel hyɛ, aloo e kɛ mɛ hwu ta hyɛ lo?
26 Benɛ Israel ngɛ Heshbon kɛ mahi nɛ bɔle lɛ* ɔ mi, kɛ Aroer kɛ mahi nɛ bɔle lɛ ɔ mi, kɛ mahi tsuo nɛ a ngɛ Arnon pa a tue ɔ mi jeha 300 ɔ, mɛni he je nɛ o bɔɛ mɔde hyɛ kaa o ma ba ngɔ jamɛ a be ɔ mi ɔ?
27 I pee we mo yayami ko, mo mohu lɛ o tɔ̃ kaa o ma mi tua mi. Yehowa nɛ ji Kojolɔ ɔ nɛ kojo Israel bi ɔmɛ kɛ Amon bi ɔmɛ a kpɛti mwɔnɛ ɔ.’”
28 Se Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ bui sɛ gbi nɛ Yefta kɛ mane lɛ ɔ fɛɛ.
29 Yehowa mumi ɔ ba Yefta nɔ, nɛ e ya gu Gilead kɛ Manase kɛ ho Mizpa nɛ ngɛ Gilead ɔ ya, nɛ e je Mizpa nɛ ngɛ Gilead ɔ nɛ e tsa nɔ kɛ ho Amon bi ɔmɛ a ngɔ ya.
30 Kɛkɛ nɛ Yefta kã Yehowa kita nɛ e de ke: “Ke o ngɔ Amon bi ɔmɛ kɛ wo ye dɛ mi,
31 nɛ i kpale kɛ je Amon bi ɔmɛ a ngɔ kɛ ba ngɛ tue mi jɔmi mi ɔ, lɛɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa gu ye we ɔ sinya a mi kɛ je kpo nɛ e kɛ mi ma ba kpe ɔ maa pee Yehowa nɔ́, nɛ ma ngɔ jamɛ a nɔ ɔ kɛ ha kaa sami afɔle.”
32 Enɛ ɔ he ɔ, Yefta kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta, nɛ Yehowa ngɔ mɛ kɛ wo e dɛ mi.
33 E gbe nihi babauu nitsɛ kɛ pue si kɛ je Aroer hluu kɛ ya si Minit. E ye mahi 20 a nɔ kunimi, e ye a nɔ kunimi hluu kɛ ya si Abel Keramim. Enɛ ɔ he ɔ, a ba Amon bi ɔmɛ si ngɛ Israel bi ɔmɛ a hɛ mi.
34 Nyagbenyagbe ɔ, Yefta ba e we ɔ mi ngɛ Mizpa, nɛ hyɛ! e biyo ɔ je kpo kɛ ma konɛ e kɛ lɛ nɛ ba kpe, e ngɛ akasawa fiae nɛ e ngɛ doe! Lɛ nɔ kake too pɛ ji e bi. Ngɛ e se ɔ, e be binyumu ko aloo biyo kpa ko.
35 Benɛ e na lɛ ɔ, e gba e tade ɔmɛ, nɛ e de ke: “Ao, ye biyo! O tsɔ ye tsui kpa,* ejakaa mo ji nɔ nɛ i je lɛ we ɔ nɛ. Amlɔ nɛ ɔ, i kã Yehowa kita, nɛ i be nyɛe ma kpale ye nya se.”
36 Se e de lɛ ke: “Ye tsɛ, ke o kã Yehowa kita a, lɛɛ nɔ́ nɛ o kɛ o nya de ke o maa pee mi ɔ, moo pee, ejakaa Yehowa ye o he lue ngɛ o he nyɛli nɛ ji Amon bi ɔmɛ a nɔ.”
37 Lɔ ɔ se ɔ, e de e tsɛ ɔ ke: “Moo pee nɔ́ nɛ ɔ ha mi: Ngmɛɛ mi blɔ nyɔhiɔ enyɔ, nɛ́ o ha nɛ ma ya yoku ɔmɛ a nɔ, nɛ i kɛ ye huɛmɛ yi ɔmɛ nɛ ya fo yomiyo nɛ i ji ɔ he ya.”*
38 Kɛkɛ nɛ e de lɛ ke: “Yaa!” Enɛ ɔ he ɔ, e wo lɛ blɔ kɛ ho nyɔhiɔ enyɔ, nɛ e kɛ e huɛmɛ ɔmɛ ya yoku ɔmɛ a nɔ konɛ a ya fo yomiyo nɛ e ji ɔ he ya.
39 Nyɔhiɔ enyɔ ɔ se ɔ, e kpale e se kɛ ba e tsɛ ɔ ngɔ, nɛ e tsɛ ɔ ye kita nɛ e kã ngɛ e he ɔ nɔ. E kɛ nyumu ko ná we bɔmi hyɛ. Nɛ enɛ ɔ ba pee kusumi* ko ngɛ Israel:
40 Jeha fɛɛ jeha a, Israel yihewi ɔmɛ yaa nɛ a ya jeɔ Yefta, Gilead no ɔ biyo ɔ yi ligbi eywiɛ ngɛ jeha mi.
Sisi Ningmahi
^ Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ e buɔ tue.”
^ Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a nyɛɔ ngmaa lɛ ke ‘Mizpe’ hulɔ.”
^ Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kuɔ kɛ je.”
^ Aloo “mahi nɛ ngɛ e sisi.”
^ Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “O ba mi si wawɛɛ.”
^ Aloo “i kɛ ye huɛmɛ ya fo ya akɛnɛ i be gba si himi mi sɛe gblegbleegble ɔ he je.”
^ Aloo “nɔ́ ko nɛ a peeɔ; mlaa.”