Manyadali 11:1-40

  • A fiee kojolɔ Yefta, pee se ɔ, a pee lɛ hɛ mi nyɛɛlɔ (1-11)

  • Yefta kɛ Amon bi ɔmɛ susu níhi a he (12-28)

  • Yefta kita kami ɔ kɛ e biyo ɔ (29-40)

    • E biyo ɔ sɛ we gba si himi mi (38-40)

11  Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yefta, Gilead no ɔ ji tatsɛ he walɔ; e ji tuutuu yo ko binyumu, nɛ Yefta tsɛ ji Gilead.  Se Gilead yo ɔ hu fɔ binyumuhi ha lɛ. Benɛ e yo ɔ binyumu ɔmɛ wa a, a fiee Yefta, nɛ a de lɛ ke: “O be gbosi ní ko náe ngɛ wa tsɛ ɔ we ɔ mi, ejakaa yo kpa binyumu ji mo.”  Enɛ ɔ he ɔ, Yefta tu fo kɛ je e nyɛminyumu ɔmɛ a he, nɛ e ya hi Tob zugba a nɔ. Nɛ nyumuhi nɛ a tsu we nɔ́ ko ɔ ya piɛɛ Yefta he, nɛ a nyɛɛ e se.  Be bɔɔ se ɔ, Amon bi ɔmɛ kɛ Israel bi ɔmɛ hwu ta.  Benɛ Amon bi ɔmɛ kɛ Israel bi ɔmɛ hwu ta a, amlɔ nɔuu nɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ ya konɛ a ya ngɔ Yefta kɛ je Tob zugba a nɔ kɛ kpale kɛ ba.  A de Yefta ke: “Ba nɛ o ba pee wa nyatsɛ konɛ wa nyɛ nɛ waa kɛ Amon bi ɔmɛ nɛ hwu ta.”  Se Yefta de Gilead ma nikɔtɔma amɛ ke: “Anɛ pi nyɛ nɛ nyɛ nyɛ mi hluu kaa nyɛ fiee mi kɛ je ye tsɛ we ɔ lo? Mɛni he je nɛ amlɔ nɛ ɔ nɛ nyɛ sɛ haomi mi ɔ lɛɛ nyɛ ba ye ngɔ ɔ?”  Kɛkɛ nɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ de Yefta ke: “Lɔ ɔ he je nɛ wa kpale kɛ ba o ngɔ ɔ nɛ. Ke o kɛ wɔ ya nɛ waa kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta a, o ma ba pee wa hɛ mi nyɛɛlɔ, nɛ o maa ye nihi tsuo nɛ a ngɛ Gilead ɔ a nɔ.”  Lɔ ɔ he ɔ, Yefta de Gilead ma nikɔtɔma amɛ ke: “Ke nyɛ kpale mi kɛ ya nɛ i kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta nɛ Yehowa ye a nɔ kunimi ha mi ɔ, lɛɛ ma pee nyɛ hɛ mi nyɛɛlɔ niinɛ!” 10  Gilead ma nikɔtɔma amɛ de Yefta ke: “Yehowa nɛ e pee odase* ngɛ wa kpɛti ke ji kaa wa pee we kaa bɔ nɛ o de ɔ.” 11  Lɔ ɔ he ɔ, Yefta kɛ Gilead ma nikɔtɔma amɛ ho, nɛ ni ɔmɛ ngɔ lɛ kɛ pee a hɛ mi nyɛɛlɔ kɛ a nyatsɛ. Nɛ Yefta tĩ munyuhi tsuo nɛ e tu ɔ mi ngɛ Yehowa hɛ mi ngɛ Mizpa.* 12  Lɔ ɔ se ɔ, Yefta tsɔ tsɔli kɛ ya Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya bi lɛ ke: “Mɛni sane i kɛ mo ngɛ loko o ba tua ye zugba a?” 13  Nɛ Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ de Yefta tsɔli ɔmɛ ke: “Nɔ́ he je ji kaa benɛ Israel je* Egipt kɛ ba a, a ba ngɔ ye zugba a, kɛ je Arnon kɛ ya si Yabok hluu kɛ ya si Yordan Pa a he. Lɔ ɔ he ɔ, moo kpale zugba a kɛ ha mi kpoo.” 14  Se Yefta kpale tsɔ tsɔli kɛ ya Amon matsɛ ɔ ngɔ 15  nɛ a ya de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yefta ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ: ‘Israel ngɔɛ Moab bi ɔmɛ a zugba kɛ Amon bi ɔmɛ a zugba, 16  ejakaa benɛ a je Egipt kɛ ma a, Israel nyɛɛ nga a nɔ hluu kɛ ya su Wo Tsu ɔ he, nɛ a ba Kadesh. 17  Lɔ ɔ se ɔ, Israel tsɔ tsɔli kɛ ya Edom matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ, ha nɛ waa gu o zugba a nɔ kɛ be,” se Edom matsɛ ɔ bui tue. A tsɔ nɛ a ngɔ sɛ gbi kɛ ya ha Moab matsɛ ɔ hulɔ, se e kplɛɛ we. Lɔ ɔ he ɔ, Israel ya nɔ nɛ e hi Kadesh. 18  Benɛ a nyɛɛ nga a nɔ ɔ, a lɔgɔ Edom zugba a kɛ Moab zugba a. A ya gu Moab zugba a puje he blɔ, nɛ a ba to si ngɛ Arnon kpokpa a nɔ; a sɛ we Moab zugba a mi, ejakaa Arnon ji Moab huzu. 19  “‘Lɔ ɔ se ɔ, Israel tsɔ tsɔli kɛ ya Sihon nɛ ji Amor bi ɔmɛ a matsɛ nɛ e hi Heshbon kɛ ye nɔ ɔ ngɔ, nɛ Israel ya de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ, ha nɛ waa gu o zugba a nɔ kɛ be kɛ ho wɔ nitsɛmɛ wa nɔ́ mi ya.” 20  Se Sihon he we Israel yi nɛ e ha we nɛ e po mi kɛ gu e zugba kpɔ ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, Sihon bua e we bi ɔmɛ tsuo a nya nɛ a ya to si ngɛ Yahaz, nɛ e kɛ Israel hwu ta. 21  Nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ ngɔ Sihon kɛ e we bi ɔmɛ tsuo kɛ wo Israel dɛ mi nɛ a ye a nɔ kunimi, nɛ Israel ngɔ Amor bi ɔmɛ nɛ a ngɛ jamɛ a zugba a nɔ ɔ a zugba a tsuo. 22  Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ Amor bi ɔmɛ a zugba a tsuo, kɛ je Arnon kɛ ya si Yabok, nɛ a ngɔ kɛ je nga a nɔ kɛ ya si Yordan Pa a he hulɔ. 23  “‘Yehowa, Israel Mawu ɔ ji nɔ nɛ fiee Amor bi ɔmɛ kɛ je e we bi nɛ ji Israel bi ɔmɛ a hɛ mi, nɛ amlɔ nɛ ɔ, anɛ o maa fiee mɛ kɛ je nɔ lo? 24  Anɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ nyɛ mawu Kemosh ha nyɛ ke nyɛɛ ngɔ ɔ, nyɛ ngɔɛ lo? Lɔ ɔ he ɔ, nɔ fɛɛ nɔ nɛ Yehowa wa Mawu ɔ fiee lɛ kɛ je wa hɛ mi ɔ, lɛ ji nɔ nɛ wa maa fiee. 25  Anɛ o hi pe Moab Matsɛ Balak, Zipor binyumu ɔ lo? Anɛ e te si kɛ wo Israel hyɛ, aloo e kɛ mɛ hwu ta hyɛ lo? 26  Benɛ Israel ngɛ Heshbon kɛ mahi nɛ bɔle lɛ* ɔ mi, kɛ Aroer kɛ mahi nɛ bɔle lɛ ɔ mi, kɛ mahi tsuo nɛ a ngɛ Arnon pa a tue ɔ mi jeha 300 ɔ, mɛni he je nɛ o bɔɛ mɔde hyɛ kaa o ma ba ngɔ jamɛ a be ɔ mi ɔ? 27  I pee we mo yayami ko, mo mohu lɛ o tɔ̃ kaa o ma mi tua mi. Yehowa nɛ ji Kojolɔ ɔ nɛ kojo Israel bi ɔmɛ kɛ Amon bi ɔmɛ a kpɛti mwɔnɛ ɔ.’” 28  Se Amon bi ɔmɛ a matsɛ ɔ bui sɛ gbi nɛ Yefta kɛ mane lɛ ɔ fɛɛ. 29  Yehowa mumi ɔ ba Yefta nɔ, nɛ e ya gu Gilead kɛ Manase kɛ ho Mizpa nɛ ngɛ Gilead ɔ ya, nɛ e je Mizpa nɛ ngɛ Gilead ɔ nɛ e tsa nɔ kɛ ho Amon bi ɔmɛ a ngɔ ya. 30  Kɛkɛ nɛ Yefta kã Yehowa kita nɛ e de ke: “Ke o ngɔ Amon bi ɔmɛ kɛ wo ye dɛ mi, 31  nɛ i kpale kɛ je Amon bi ɔmɛ a ngɔ kɛ ba ngɛ tue mi jɔmi mi ɔ, lɛɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa gu ye we ɔ sinya a mi kɛ je kpo nɛ e kɛ mi ma ba kpe ɔ maa pee Yehowa nɔ́, nɛ ma ngɔ jamɛ a nɔ ɔ kɛ ha kaa sami afɔle.” 32  Enɛ ɔ he ɔ, Yefta kɛ Amon bi ɔmɛ ya hwu ta, nɛ Yehowa ngɔ mɛ kɛ wo e dɛ mi. 33  E gbe nihi babauu nitsɛ kɛ pue si kɛ je Aroer hluu kɛ ya si Minit. E ye mahi 20 a nɔ kunimi, e ye a nɔ kunimi hluu kɛ ya si Abel Keramim. Enɛ ɔ he ɔ, a ba Amon bi ɔmɛ si ngɛ Israel bi ɔmɛ a hɛ mi. 34  Nyagbenyagbe ɔ, Yefta ba e we ɔ mi ngɛ Mizpa, nɛ hyɛ! e biyo ɔ je kpo kɛ ma konɛ e kɛ lɛ nɛ ba kpe, e ngɛ akasawa fiae nɛ e ngɛ doe! Lɛ nɔ kake too pɛ ji e bi. Ngɛ e se ɔ, e be binyumu ko aloo biyo kpa ko. 35  Benɛ e na lɛ ɔ, e gba e tade ɔmɛ, nɛ e de ke: “Ao, ye biyo! O tsɔ ye tsui kpa,* ejakaa mo ji nɔ nɛ i je lɛ we ɔ nɛ. Amlɔ nɛ ɔ, i kã Yehowa kita, nɛ i be nyɛe ma kpale ye nya se.” 36  Se e de lɛ ke: “Ye tsɛ, ke o kã Yehowa kita a, lɛɛ nɔ́ nɛ o kɛ o nya de ke o maa pee mi ɔ, moo pee, ejakaa Yehowa ye o he lue ngɛ o he nyɛli nɛ ji Amon bi ɔmɛ a nɔ.” 37  Lɔ ɔ se ɔ, e de e tsɛ ɔ ke: “Moo pee nɔ́ nɛ ɔ ha mi: Ngmɛɛ mi blɔ nyɔhiɔ enyɔ, nɛ́ o ha nɛ ma ya yoku ɔmɛ a nɔ, nɛ i kɛ ye huɛmɛ yi ɔmɛ nɛ ya fo yomiyo nɛ i ji ɔ he ya.”* 38  Kɛkɛ nɛ e de lɛ ke: “Yaa!” Enɛ ɔ he ɔ, e wo lɛ blɔ kɛ ho nyɔhiɔ enyɔ, nɛ e kɛ e huɛmɛ ɔmɛ ya yoku ɔmɛ a nɔ konɛ a ya fo yomiyo nɛ e ji ɔ he ya. 39  Nyɔhiɔ enyɔ ɔ se ɔ, e kpale e se kɛ ba e tsɛ ɔ ngɔ, nɛ e tsɛ ɔ ye kita nɛ e kã ngɛ e he ɔ nɔ. E kɛ nyumu ko ná we bɔmi hyɛ. Nɛ enɛ ɔ ba pee kusumi* ko ngɛ Israel: 40  Jeha fɛɛ jeha a, Israel yihewi ɔmɛ yaa nɛ a ya jeɔ Yefta, Gilead no ɔ biyo ɔ yi ligbi eywiɛ ngɛ jeha mi.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ e buɔ tue.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a nyɛɔ ngmaa lɛ ke ‘Mizpe’ hulɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kuɔ kɛ je.”
Aloo “mahi nɛ ngɛ e sisi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “O ba mi si wawɛɛ.”
Aloo “i kɛ ye huɛmɛ ya fo ya akɛnɛ i be gba si himi mi sɛe gblegbleegble ɔ he je.”
Aloo “nɔ́ ko nɛ a peeɔ; mlaa.”