Manyadali 18:1-31

  • Dan bi ɔmɛ ya hla zugba (1-31)

    • A wo Mika amaga amɛ kɛ e we osɔfo ɔ kɛ je (14-20)

    • A ngɔ Laish ma a, nɛ a wo lɛ biɛ ke Dan (27-29)

    • Dan bi ɔmɛ ja amaga (30, 31)

18  Jamɛ a be ɔ mi ɔ, matsɛ ko be Israel. Nɛ jamɛ a be ɔ mi hu ɔ, Dan bi ɔmɛ a wɛtso ɔ ngɛ he ko hlae nɛ a hi,* ejakaa kɛ ba si jamɛ a be ɔ mi ɔ, a nine sui weto ní ko nɔ ngɛ Israel wɛtso ɔmɛ a kpɛti.  Dan bi ɔmɛ tsɔ a weku ɔ mi nyumuhi enuɔ, nɛ ji nyumuhi nɛ a sa, kɛ je Zora kɛ Eshtaol, konɛ a ya kpa zugba a si nɛ a hyɛ bɔ nɛ e ngɛ ha. A de mɛ ke: “Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya hyɛ bɔ nɛ zugba a ngɛ ha.” Benɛ a ba su Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ngɛ Mika we ɔ mi ɔ, a hwɔ lejɛ ɔ kɛ ya si je nami.  Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ a maa su Mika we ɔ he ɔ, a yɔse Levi niheyo ɔ gbi, enɛ ɔ he ɔ, a ya e ngɔ nɛ a bi lɛ ke: “Mɛnɔ ngɔ mo kɛ ba hiɛ ɔ? Mɛni o ngɛ pee ngɛ hiɛ ɔ? Mɛni ha nɛ o ba tlɔ hiɛ ɔ?”  E ha mɛ heto ke: “Kikɛ kɛ kikɛ nɛ Mika pee ha mi, nɛ e bɔ mi apaa kaa ma sɔmɔ kaa osɔfo ha lɛ.”  Kɛkɛ nɛ a de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ nɛ o bi Mawu ha wɔ kaa wa maa ye manye ngɛ wa blɔ hiami ɔ mi lo.”  Osɔfo ɔ de mɛ ke: “Nyɛɛ ya ngɛ tue mi jɔmi mi. Yehowa piɛɛ nyɛ he ngɛ nyɛ blɔ hiami ɔ mi.”  Enɛ ɔ he ɔ, nyumu enuɔ ɔmɛ tsa nɔ nɛ a ba su Laish. A na kaa nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ kɛ a hɛ fɔɛ nɔ ko nɔ ko nɔ kaa bɔ nɛ Sidon bi ɔmɛ hu pee ɔ. A ngɛ kpoo, nɛ a hyɛ we nɔ́ yayami ko blɔ, nɛ awi yelɔ ko be zugba a nɔ nɛ e maa hao mɛ. A kɛ Sidon bi ɔmɛ a he kɛ, nɛ a kɛ nɔ kpa ko be nɔ́ ko peemi.  Benɛ a kpale kɛ ya a nyɛminyumu ɔmɛ a ngɔ ngɛ Zora kɛ Eshtaol ɔ, a nyɛminyumu ɔmɛ bi mɛ ke: “Kɛ e ya lɛ kɛɛ?”  A ha heto ke: “Nyɛ ha nɛ waa kuɔ kɛ ya tua mɛ, ejakaa wa na kaa a zugba a hi saminya. Mɛni he je nɛ nyɛ ngɛ nyɛ nane si gblae ɔ? Nyɛ ko to tsle kaa nyɛ ma ya ngɔ zugba a. 10  Ke nyɛ ya su lejɛ ɔ, nyɛ maa na nihi nɛ a hyɛ we nɔ́ yayami ko blɔ, nɛ zugba a hu kle. Mawu ngɔ zugba a kɛ wo nyɛ dɛ; je ɔ mi* nɔ́ ko be nɛ be lejɛ ɔ.” 11  Kɛkɛ nɛ nyumuhi 600 nɛ a dla a he kɛ ha ta nɛ a je Dan bi ɔmɛ a weku ɔ mi ɔ je Zora kɛ Eshtaol kɛ ho. 12  A kuɔ kɛ ho nɛ a ya to si ngɛ Kiriat Yearim ngɛ Yuda. Enɛ ɔ he je nɛ a tsɛɛ lejɛ ɔ Mahane Dan* kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ nɛ; e ngɛ Kiriat Yearim pusinɔ he blɔ. 13  A je lejɛ ɔ kɛ ho Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ya, nɛ a ba su Mika we ɔ mi. 14  Lɔ ɔ se ɔ, nyumu enuɔ ɔmɛ nɛ a ya kpa Laish zugba a si ɔ de a nyɛminyumu ɔmɛ ke: “Anɛ nyɛ le kaa efɔd, terafim amagahi,* amaga nɛ a hlɔ, kɛ dade amaga ngɛ we nɛ ɔmɛ a mi lo? Nyɛɛ hyɛ nɔ́ nɛ e sa kaa nyɛɛ pee.” 15  Enɛ ɔ he ɔ, a da si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a ba Levi niheyo ɔ we ɔ mi ngɛ Mika we ɔ mi, nɛ a ba bi lɛ bɔ nɛ e ngɛ ha. 16  Jamɛ a be ɔ mi tsuo ɔ, Dan nyumuhi 600 nɛ a dla a he kɛ ha ta a daa si ngɛ agbo ɔ nya. 17  Nyumu enuɔ ɔmɛ nɛ a ya kpa zugba a si ɔ sɛ we ɔ mi, nɛ a ya wo amaga nɛ a hlɔ ɔ, efɔd ɔ, terafim amaga amɛ,* kɛ dade amaga a. (Osɔfo ɔ kɛ nyumuhi 600 nɛ a dla a he kɛ ha ta a daa si ngɛ agbo ɔ nya.) 18  A ya sɛ Mika we ɔ mi, nɛ a ya wo amaga nɛ a hlɔ ɔ, efɔd ɔ, terafim amaga amɛ,* kɛ dade amaga a. Osɔfo ɔ bi mɛ ke: “Mɛni nyɛ ngɛ pee ɔ?” 19  Se a de lɛ ke: “Pee dii. Ngɔɔ o nine kɛ to o nya he, nɛ o kɛ wɔ nɛ ya konɛ o pee tsɛ* kɛ osɔfo ha wɔ. Te nɔ́ nɛ hi wawɛɛ nɛɛ, kaa o maa ye osɔfo ngɛ nyumu kake we mi, aloo o maa ye osɔfo kɛ ha wɛtso kɛ weku ko ngɛ Israel?” 20  Enɛ ɔ he ɔ, osɔfo ɔ bua jɔ, nɛ e wo efɔd ɔ, terafim amaga amɛ,* kɛ amaga nɛ a hlɔ ɔ, nɛ e kɛ ni ɔmɛ ho. 21  Kɛkɛ nɛ a po a he nɛ a tsa a blɔ hiami ɔ nɔ; a ngɔ a bimɛ ɔmɛ, lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ, kɛ níhi nɛ a he jua wa a kɛ sɛ a hlami. 22  Benɛ a je Mika we ɔ mi kɛ ho saii ɔ, nyumuhi nɛ a ngɛ wehi nɛ kɛ Mika we ɔ he kɛ we ɔ mi ɔ bua a he nya nɛ a ya ná Dan bi ɔmɛ. 23  Benɛ a kpa ngmlaa kɛ tsɛ Dan bi ɔmɛ ɔ, Dan bi ɔmɛ plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ mɛ, nɛ a bi Mika ke: “Mɛni sane? Mɛni he je nɛ nyɛ bua nyɛ he nya a?” 24  Nɛ e de mɛ ke: “Nyɛ ba ngɔ ye mawu ɔmɛ nɛ i pee ɔ, nɛ nyɛ ngɔ ye we osɔfo ɔ hu kɛ je. Mɛni nɛ e piɛ ha mi? Lɛɛ mɛni he je mɔ nɛ nyɛ biɔ mi ke, ‘Mɛni ji o nyagba’ a?” 25  Dan bi ɔmɛ de lɛ ke: “Ko wo o gbi nɔ ngɛ wa nɔ; ke pi jã a, nyumuhi nɛ a mi mi fu ma tua mo, nɛ lɔ ɔ ma ha nɛ o wami* kɛ o we mi bi ɔmɛ a wami* maa je nyɛ dɛ.” 26  Enɛ ɔ he ɔ, Dan bi ɔmɛ tsa a blɔ hiami ɔ nɔ; nɛ akɛnɛ Mika na kaa a he wa pe lɛ he je ɔ, e kpale e se kɛ ho e we mi ya. 27  Benɛ a ngɔ níhi nɛ Mika pee ɔ kɛ e we osɔfo ɔ se ɔ, a ho Laish, he nɛ nihi nɛ a ngɛ kpoo nɛ a hyɛ we nɔ́ yayami ko blɔ ɔ ngɛ ɔ a ngɔ ya. A kɛ klaate gbe mɛ nɛ a kɛ la sã ma a. 28  Nɔ ko be nɛ ma kpɔ̃ mɛ, ejakaa a kɛ Sidon he kɛ, nɛ a kɛ nɔ kpa ko be nɔ́ ko peemi, nɛ a ngɛ Bet Rehob dɔgba a mi. Lɔ ɔ se ɔ, Dan bi ɔmɛ kpale po ma a, nɛ a hi mi. 29  Jehanɛ hu ɔ, a wo ma a biɛ ke Dan. A kɛ a tsɛ Dan nɛ ji Israel binyumu ɔ biɛ lɛ wo ma a. Se be ko nɛ be ɔ, a tsɛɛ ma a ke Laish. 30  Lɔ ɔ se ɔ, Dan bi ɔmɛ ngɔ amaga nɛ a hlɔ ɔ kɛ ma si ha a he, nɛ Yonatan, Mose binyumu Gershom binyumu ɔ, kɛ e binyumu ɔmɛ ye osɔfo kɛ ha Dan bi ɔmɛ a wɛtso ɔ kɛ ya si ligbi nɛ nihi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ ho nyɔguɛ tso mi ya. 31  Nɛ a ngɔ amaga nɛ a hlɔ nɛ Mika pee ɔ kɛ ma si, nɛ e hi lejɛ ɔ ligbi ɔmɛ tsuo nɛ anɔkuale Mawu ɔ we ɔ ngɛ Shilo ɔ.

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɛ weto ní ko hlae nɛ a hi nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “zugba a nɔ.”
E sisi ji, “Dan Sito He.”
Aloo “we mi mawuhi.”
Aloo “we mi mawu ɔmɛ.”
Aloo “we mi mawu ɔmɛ.”
Aloo “ga wolɔ.”
Aloo “we mi mawu ɔmɛ.”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaahi.”