Manyadali 8:1-35

  • Efraim bi ɔmɛ kɛ Gideon sã nya (1-3)

  • A fiee Midian matsɛmɛ ɔmɛ a se nɛ a gbe mɛ (4-21)

  • Gideon kplɛɛ we nɛ́ a wo lɛ matsɛ (22-27)

  • Gideon si himi mi sane (28-35)

8  Kɛkɛ nɛ Efraim nyumu ɔmɛ de lɛ ke: “Mɛni o pee wɔ nɛ ɔ? Mɛni he je nɛ o tsɛ we wɔ benɛ o kɛ Midian bi ɔmɛ yaa hwu ta a?” Nɛ a kɛ lɛ sã nya wawɛɛ.  Se e de mɛ ke: “Mɛni i tsu nɛ e kɛ nɔ́ nɛ nyɛ tsu ɔ sɔ? Anɛ níhi nɛ Efraim kpɛte ɔ hí hluu pi wai yiblii nɛ Abiezer kpa a lo?  Nyɛ dɛ mi nɛ Mawu ngɔ Midian ma nikɔtɔmahi nɛ ji Oreb kɛ Zeeb kɛ wo, nɛ mɛni i tsu nɛ e kɛ nɔ́ nɛ nyɛ tsu ɔ sɔ?” Benɛ e tu munyu nɛ ɔ, a tsui he jɔ.*  Lɔ ɔ se ɔ, Gideon ba su Yordan Pa a he, nɛ e po pa a. Pɔ tɔ e kɛ nyumuhi 300 nɛ a piɛɛ e he ɔ a he, se a ya nɔ nɛ a fiee a he nyɛli ɔmɛ a se.  Enɛ ɔ he ɔ, e de nyumuhi nɛ a ngɛ Sukot ɔ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛ ha nihi nɛ a nyɛɛ ye se ɔ abolo, ejakaa pɔ tɔ a he, nɛ i ngɛ Zeba kɛ Zalmuna, Midian matsɛmɛ ɔmɛ a se fiee.”  Se Sukot ma nikɔtɔma amɛ de ke: “Mɛni he je nɛ e sa nɛ wa ha o tabo ɔ abolo? Anɛ o nine su Zeba kɛ Zalmuna a nɔ momo lo?”  Benɛ a de jã a, Gideon de ke: “Nɔ́ nɛ nyɛ de ɔ he je ɔ, ke Yehowa ngɔ Zeba kɛ Zalmuna kɛ wo ye dɛ mi ɔ, ma ngɔ mio tsohi kɛ mio kpãhi kɛ guao nyɛ.”  Kɛkɛ nɛ e je lejɛ ɔ kɛ ho Penuel ya, nɛ e ya ngɔ jamɛ a ní bimi ɔ nɔuu kɛ fɔ a hɛ mi, se nyumuhi nɛ a ngɛ Penuel ɔ ha lɛ heto nɛ́ nyumuhi nɛ a ngɛ Sukot ɔ ha lɛ ɔ nɔuu.  Enɛ ɔ he ɔ, e de nyumuhi nɛ a ngɛ Penuel ɔ hu ke: “Ke i kpale kɛ ba ngɛ tue mi jɔmi mi ɔ, ma ba hule mɔ nɛ ɔ.” 10  Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Zeba kɛ Zalmuna kɛ a tabo ɔmɛ nɛ a yibɔ maa pee nyumuhi 15,000 ngɛ Karkor. Nihi nɛ a je Puje He Je ɔ a tabo ɔ mi nihi tsuo nɛ piɛ ji nɛ ɔ nɛ, ejakaa nyumuhi 120,000 nɛ a mia kɛ klaatehi ɔ gbo. 11  Gideon tsa nɔ nɛ e kuɔ kɛ gu bo tsu mi hili ɔmɛ a blɔ ɔ nɔ ngɛ Noba kɛ Yogbeha puje he kɛ ya tua tabo ɔ be mi nɛ a hɛ be a he nɔ. 12  Benɛ Midian matsɛmɛ enyɔ ɔmɛ, nɛ ji Zeba kɛ Zalmuna tu fo ɔ, e fiee a se nɛ e ya nu mɛ, nɛ gbeye nu tabo ɔ tsuo. 13  Lɔ ɔ se ɔ, Gideon, Yoash binyumu ɔ kpale e se kɛ je ta nga a nɔ, nɛ e gu Heres yoku ɔ nɔ blɔ. 14  Benɛ e ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ ma a, e nu niheyo ko nɛ e je Sukot, nɛ e ta e nya mi. Enɛ ɔ he ɔ, niheyo ɔ ngma ma nikɔtɔmahi kɛ nyumuhi nɛ a wa ngɛ jeha mi nɛ a ngɛ Sukot ɔ a biɛ kɛ ha lɛ; nyumuhi 77. 15  Kɛkɛ nɛ e ya nyumuhi nɛ a ngɛ Sukot ɔ ngɔ, nɛ e de mɛ ke: “Zeba kɛ Zalmuna ji nɛ ɔ nɛ. A he nɛ nyɛ bɔ mi ahlua ngɛ ɔ nɛ; nyɛ bi ke, ‘Mɛni he je nɛ e sa nɛ wa ha o nyumuhi nɛ pɔ tɔ a he ɔ abolo? Anɛ o nine su Zeba kɛ Zalmuna a nɔ momo lo?’” 16  Kɛkɛ nɛ e nuu ma nikɔtɔma amɛ, nɛ e ngɔ mio tsohi kɛ mio kpãhi kɛ guao nyumuhi nɛ a ngɛ Sukot ɔ kɛ tsɔɔ mɛ juɛmi. 17  Nɛ e hule Penuel mɔ ɔ, nɛ e gbe nyumuhi nɛ a ngɛ ma a mi ɔ. 18  E bi Zeba kɛ Zalmuna ke: “Kɛ nyumuhi nɛ nyɛ gbe ngɛ Tabor ɔ ngɛ kɛɛ?” A he nɔ ke: “A ngɛ kaa mo, a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ kaa matsɛ binyumu.” 19  Kɛkɛ nɛ e de ke: “A ji ye nyɛmimɛ nyumuhi, ye nyɛ mi mi bimɛ. Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ, kaa nyɛ gbi mɛ ɔ, jinɛ imi hu i be nyɛ gbee.” 20  Kɛkɛ nɛ e de Yeter, e bitɛte ɔ ke: “Tee si nɛ o gbe mɛ.” Se niheyo ɔ hiɛ e klaate ɔ; e ngɛ gbeye yee, ejakaa e wɛ lolo. 21  Lɔ ɔ he ɔ, Zeba kɛ Zalmuna de ke: “Mo nitsɛ tee si nɛ o ba gbe wɔ, ejakaa nɔ́ nɛ a kɛ leɔ kaa nyumu ji nɔ ko ɔ ji e he wami.”* Enɛ ɔ he ɔ, Gideon te si nɛ e gbe Zeba kɛ Zalmuna, nɛ e je junehi nɛ a pee mɛ kaa nyɔhiɔ nɛ ngɛ a we afukpɔngɔ ɔmɛ a kuɛ ɔ. 22  Pee se ɔ, Israel nyumu ɔmɛ de Gideon ke: “Moo ye wa nɔ, o kɛ o binyumu ɔ kɛ o bibi ɔ tsuo, ejakaa o he wa yi wami kɛ je Midian bi ɔmɛ a dɛ mi.” 23  Se Gideon de mɛ ke: “I be nyɛ nɔ yee, nɛ ye binyumu ɔ hu be nyɛ nɔ yee. Yehowa ji nɔ nɛ maa ye nyɛ nɔ.” 24  Gideon ya nɔ nɛ e de ke: “Nyɛ ha nɛ ma bi nɔ́ kake ko ngɛ nyɛ dɛ: nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ ha mi gugwɔ mi ga nɛ e ná kaa ta yibu ní ɔ kake.” (Nihi nɛ a ye a nɔ kunimi ɔ ngɛ sika tsu gugwɔ mi gahi, ejakaa Ishmael bi ji mɛ.) 25  A ha heto ke: “Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, wa ma ha mo.” Kɛkɛ nɛ a bli bo ko mi, nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ je gugwɔ mi ga ngɛ e ta yibu ní ɔmɛ a mi nɛ e fɔ kɛ fɔ bo ɔ nɔ. 26  Sika tsu gugwɔ mi ga nɛ e ná a jiɔmi ji sika tsu shekel 1,700,* e slo junehi nɛ a pee mɛ kaa nyɔhiɔ, tue nya níhi, Midian matsɛmɛ a tadehi nɛ a kɛ lohwe he bwɔmi pee nɛ hɛɛ alamua tu su, kɛ afukpɔngɔ ɔmɛ a kuɛ ní ɔmɛ. 27  Gideon ngɔ kɛ pee efɔd, nɛ e kɛ ma e ma a mi ngɛ Ofra konɛ nihi nɛ a hi hyɛe, nɛ Israel bi ɔmɛ tsuo ja efɔd ɔ ngɛ lejɛ ɔ,* nɛ e pee klama ha Gideon kɛ e we mi bi ɔmɛ. 28  Enɛ ɔ he ɔ, a ba Midian bi ɔmɛ si kɛ wo Israel bi ɔmɛ a sisi, nɛ Midian bi ɔmɛ nyɛ we nɛ a da Israel bi ɔmɛ a hɛ mi hu;* nɛ tue mi jɔmi ba zugba a nɔ jeha 40 ngɛ Gideon be ɔ mi. 29  Lɔ ɔ he ɔ, Yerubaal, Yoash binyumu ɔ kpale kɛ ho e we mi ya, nɛ e ya hi lejɛ ɔ. 30  Gideon fɔ binyumuhi 70,* ejakaa e ngɔ yihi fuu. 31  E yo kpa nɛ e ngɛ Shekem ɔ hu fɔ binyumu ha lɛ, nɛ e wo lɛ biɛ ke Abimelek. 32  Yoash binyumu Gideon wa saminya loko e gbo, nɛ a pu lɛ ngɛ e tsɛ Yoash yɔkɔ ɔ mi ngɛ Abiezer bi ɔmɛ a ma a mi ngɛ Ofra. 33  Benɛ Gideon gbo pɛ nɛ Israel bi ɔmɛ bɔni Baal amaga amɛ jami ekohu,* nɛ a ngɔ Baal Berit kɛ pee a mawu. 34  Israel bi ɔmɛ kaii we Yehowa, a Mawu ɔ, nɔ nɛ e kpɔ̃ mɛ kɛ je a he nyɛli tsuo nɛ bɔle mɛ ɔ a dɛ mi ɔ; 35  nɛ jã kɛ̃ nɛ a je we suɔmi kpo kɛ ha we Yerubaal, nɛ ji Gideon we mi bimɛ ɔmɛ konɛ a kɛ to lɛ nane mi ngɛ kpakpa tsuo nɛ e pee Israel ɔ he.

Sisi Ningmahi

Aloo “a mi mi nɛ fu lɛ ɔ nya ba si.”
Aloo “ejakaa bɔ nɛ nyumu ngɛ ɔ, jā nɛ e he wami ngɛ.”
Shekel kake peeɔ gram 11.4. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Aloo “Israel bi ɔmɛ tsuo kɛ efɔd ɔ bɔ mumi mi ajuama ngɛ lejɛ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “wo we a yi nɔ hu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ná binyumuhi 70 nɛ a je e fiɔ mi.”
Aloo “Israel bi ɔmɛ kɛ Baal amaga amɛ bɔni mumi mi ajuama bɔmi ekohu.”