Nehemia 9:1-38

  • Ma bi ɔmɛ jaje a he yayami ɔmɛ (1-38)

    • Yehowa ji Mawu nɛ e kɛ yayami keɔ (17)

9  Ngɛ nyɔhiɔ nɛ ɔ we ligbi nɛ ji 24 ɔ nɔ ɔ, Israel bi ɔmɛ bua a he nya; a ha hwɔ kɛ a he kpekpe kɛ a he zu.  Kɛkɛ nɛ nihi nɛ a ji Israel bi tutuutu ɔ tsɔ a he ngɛ nibwɔ ɔmɛ tsuo a he, nɛ a da si nɛ a jaje mɛ nitsɛmɛ a he yayami ɔmɛ kɛ a tsɛmɛ ɔmɛ a tɔmi ɔmɛ.  Nɛ a te si nɛ a da si ngɛ he nɛ a ngɛ ɔ, nɛ a wo a gbi nɔ kɛ kane Yehowa a Mawu ɔ Mlaa womi ɔ ngmlɛfia etɛ;* nɛ a kɛ ngmlɛfia etɛ hu jaje a he yayami ɔmɛ nɛ a kplã si nɛ a kɛ a hɛ mi bu si ha Yehowa a Mawu ɔ.  Yeshua, Bani, Kadmiel, Shebania, Buni, Sherebia, Bani, kɛ Kenani da si ngɛ Levi bi ɔmɛ a kpoku nɛ ya hiɔwe ɔ nɔ, nɛ a wo a gbi nɔ nɛ a kpa ngmlaa kɛ tsɛ Yehowa a Mawu ɔ.  Nɛ Levi bi ɔmɛ nɛ ji Yeshua, Kadmiel, Bani, Hashabneya, Sherebia, Hodia, Shebania, kɛ Petahia de ke: “Nyɛɛ te si kɛ da si nɛ nyɛ je Yehowa nyɛ Mawu ɔ yi kɛ je neneene kɛ ya neneene. Nɛ ha nɛ a je o biɛ nɛ hɛ mi ngɛ nyami nɛ́ a wo nɔ kɛ be jɔɔmi kɛ yi jemi tsuo he ɔ yi.  “Mo pɛ ji Yehowa; mo lɛ o bɔ hiɔwe ɔmɛ, ee, hiɔwe ɔmɛ a mi hiɔwe ɔ kɛ a tabo ɔ tsuo, kɛ zugba a kɛ níhi tsuo nɛ ngɛ nɔ ɔ, kɛ wo ɔ kɛ níhi tsuo nɛ ngɛ mi ɔ. Nɛ mo lɛ o ha nɛ mɛ tsuo a ngɛ wami mi, nɛ hiɔwe tabo ɔ kplãã si kɛ haa mo.  Mo ji Yehowa, anɔkuale Mawu ɔ, mo nɛ o hla Abram nɛ o ngɔ lɛ kɛ je Ur, ngɛ Kaldea bi ɔmɛ a zugba a nɔ, nɛ o ha lɛ biɛ nɛ ji Abraham ɔ nɛ.  O na kaa e je e tsui mi nɛ e ye anɔkuale ngɛ o hɛ mi, lɔ ɔ he ɔ, o kɛ lɛ so somi ko kaa o maa ngɔ Kanaan bi, Hit bi, Amor bi, Periz bi, Yebus bi, kɛ Girgash bi ɔmɛ a zugba a kɛ ha lɛ kɛ e nina;* nɛ o ye o si womi ɔmɛ a nɔ, ejakaa dalɔ ji mo.  “Benɛ wa nɛmɛ ɔmɛ ngɛ Egipt ɔ, o na a nɔ́ nami ɔ, nɛ o nu ngmlaa nɛ a kpa ngɛ Wo Tsu ɔ he ɔ. 10  Nɛ o pee okadihi kɛ nyakpɛ níhi kɛ si Farao, kɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo, kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ e zugba a nɔ ɔ, ejakaa o le kaa a wo a he nɔ ngɛ o we bi ɔmɛ a nɔ. O ná biɛ kɛ ha o he nɛ e ngɛ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. 11  O gba wo ɔ mi ngɛ a hɛ mi, nɛ a nyɛɛ zugba gbigbli nɔ kɛ po wo ɔ, nɛ o sake nihi nɛ a fiee a se ɔ kɛ wo nyu ɔ sisi kaa tɛ nɛ a fɔ kɛ fɔ nyu nɛ pee hamahama mi. 12  Ke je na a, o ngɔɔ bɔku titima kɛ nyɛɛɔ a hɛ mi, nɛ ke je jɔ ɔ, o ngɔɔ la titima kɛ nyɛɛɔ a hɛ mi konɛ e kpɛ ha mɛ ngɛ blɔ nɛ e sa kaa a gu nɔ ɔ nɔ. 13  Nɛ o kple si kɛ ba Sinai Yoku ɔ nɔ, nɛ o kɛ mɛ tu munyu kɛ je hiɔwe, nɛ o kɛ famihi nɛ a da ha mɛ, o ha mɛ anɔkuale mlaahi,* blɔ tsɔɔmi kpakpahi, kɛ kita kpakpahi. 14  O ha nɛ a le o Hejɔɔmi Ligbi klɔuklɔu ɔ, nɛ o gu o sɔmɔlɔ Mose nɔ kɛ ha mɛ kitahi, blɔ tsɔɔmihi, kɛ mlaahi. 15  Benɛ hwɔ ye mɛ ɔ, o ha mɛ abolo kɛ je hiɔwe, nɛ benɛ kuma ye mɛ ɔ, o ha mɛ nyu kɛ je tɛ sa mi, nɛ o de mɛ ke a ya zugba a nɛ o kã kita* kaa o kɛ ma ha mɛ ɔ nɔ konɛ a ya ngɔ. 16  “Se wa nɛmɛ ɔmɛ wo a he nɔ, nɛ a pee a he nihi nɛ a tue mi ti,* nɛ a bui o kita amɛ tue. 17  A bui mo tue, nɛ a kai we o nyakpɛ ní nguanguahi nɛ o pee ngɛ a kpɛti ɔ, mohu ɔ, a tue mi ti,* nɛ a hla nɔ ko nɛ́ e pee a nyatsɛ konɛ a kpale kɛ ho a nyɔguɛ tso ɔ mi ya ngɛ Egipt. Se o ji Mawu nɛ pee klaalo kaa e kɛ yayami maa ke, o ji mɔbɔ nalɔ kɛ nɔ nɛ e mi mi sãa lɛ,* o mi mi fu we mla, nɛ o suɔmi nɛ se pui ɔ hiɛ babauu, nɛ o kua we mɛ. 18  Benɛ a pee na bi dade amaga a kɛ ha a he nɛ a de ke, ‘Nyɛ Mawu ɔ nɛ e nyɛɛ nyɛ hɛ mi kɛ je Egipt ɔ ji nɛ ɔ nɛ,’ nɛ́ a pee nɔ buimi ní nguanguahi po ɔ, 19  jamɛ a be ɔ mi po o kua we mɛ ngɛ nga a nɔ, akɛnɛ o mɔbɔ nami ɔ hiɛ babauu ɔ he je. Bɔku titima a nɛ nyɛɛɔ a hɛ mi ke je na a ji a nɔ, nɛ la titima a nɛ kpɛɔ haa mɛ ngɛ blɔ nɛ e sa kaa a nyɛɛ nɔ ɔ nɔ ɔ hu ji a nɔ. 20  Nɛ o ngɔ o mumi kpakpa a kɛ ha mɛ konɛ a kɔ nɔ́ se, nɛ o ha we nɛ o mana a nɛ bɔ mɛ, nɛ o ha mɛ nyu benɛ kuma ye mɛ ɔ. 21  O ha mɛ niye ní ngɛ nga a nɔ jeha 40 sɔuu. Nɔ́ ko nɔ́ ko he hia we mɛ. A tade ɔmɛ pee we momo, nɛ a nanewɛɛhi hu fuu we. 22  “O ha mɛ matsɛ yemihi kɛ mahi, nɛ o gba zugba amɛ bɔɔbɔɔbɔɔ, nɛ a ngɔ Sihon zugba a, nɛ ji Heshbon matsɛ ɔ zugba a, kɛ Bashan Matsɛ Og zugba a hulɔ. 23  Nɛ o ha nɛ a binyumu ɔmɛ hiɛ babauu kaa hiɔwe dodoehi. Nɛ o ngɔ mɛ kɛ ba zugba a nɛ o de a nɛmɛ ɔmɛ ke* a ya nɛ a ya ngɔ ɔ nɔ. 24  Lɔ ɔ he ɔ, a binyumu ɔmɛ ya nɛ a ya ngɔ zugba a, nɛ o ba Kanaan bi, nɛ ji nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ si ngɛ a hɛ mi, nɛ o ngɔ a matsɛmɛ ɔmɛ kɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ kɛ wo a dɛ mi, konɛ a pee mɛ nɔ́ nɛ a suɔ. 25  Nɛ a ngɔ mahi nɛ a fia gbogbo wo a he kɛ zugba nɛ baa ní ɔ, nɛ a ngɔ wehi nɛ a hyi tɔ kɛ ní kpakpa slɔɔtohi tsuo, nyu vuhi nɛ a tsua momo, wai ngmɔhi, oliv ngmɔhi, kɛ tsohi babauu nɛ a woɔ yiblii. Lɔ ɔ he ɔ, a ye ní nɛ a tɔ nɛ a plɔke, nɛ a bua jɔ ngɛ o kpakpa peemi babauu ɔ he je. 26  “Se a gbo tue, nɛ a tsɔ o hɛ mi atuã, nɛ a plɛ a se kɛ wo o Mlaa a.* Nɛ a gbe o gbali ɔmɛ nɛ́ a bɔ mɛ kɔkɔ konɛ a kpale kɛ ba o ngɔ ɔ, nɛ a pee nɔ buimi ní nguanguahi. 27  Enɛ ɔ he je ɔ, o ngɔ mɛ kɛ wo a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi, nɛ a ya nɔ nɛ a hao mɛ. Se ngɛ a haomi behi a mi ɔ, a kpaa ngmlaa kɛ tsɛɔ mo, nɛ o nuɔ ngɛ hiɔwe; nɛ ngɛ o mɔbɔ nami babauu ɔ nya a, o jeɔ yi wami heli kɛ haa mɛ konɛ a kpɔ̃ mɛ kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi. 28  “Se ke a he mi jɔ mɛ pɛ ɔ, a peeɔ ní yayamihi ngɛ o hɛ mi ekohu, nɛ o ngɔɔ mɛ kɛ woɔ a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi nɛ a yeɔ a nɔ.* Kɛkɛ ɔ, a kpaleɔ kɛ baa nɛ a ba tsɛɔ mo kaa o ye bua mɛ, nɛ o nuɔ ngɛ hiɔwe, nɛ ngɛ o mɔbɔ nami babauu ɔ nya a, o kpɔ̃ mɛ si abɔ. 29  E ngɛ mi kaa o bɔɔ mɛ kɔkɔ konɛ o kɛ kpale mɛ kɛ ba o Mlaa a he mohu lɛɛ, se a woɔ a he nɔ, nɛ a bui o kita amɛ tue; nɛ a pee yayami ejakaa a yi o blɔ tsɔɔmihi nɛ́ ke adesa ye nɔ ɔ, e maa hi wami mi ɔ nɔ. Mohu ɔ, a kplii a tsui nɛ a plɛ a se, nɛ a tue mi ti, nɛ a bui tue. 30  O to o tsui si ha mɛ jehahi babauu, nɛ o ya nɔ nɛ o kɛ o mumi ɔ ye bua o gbali ɔmɛ nɛ a bɔ mɛ kɔkɔ, se a bui tue. Nyagbenyagbe ɔ, o ngɔ mɛ kɛ wo zugba amɛ a nɔ bi ɔmɛ a dɛ mi. 31  Nɛ ngɛ o mɔbɔ nami babauu ɔ nya a, o kpataa we a hɛ mi, nɛ o kua we mɛ hulɔ, ejakaa o ji Mawu mɔbɔ nalɔ nɛ e mi mi sãa lɛ.* 32  “Nɛ jehanɛ ɔ, Oo wa Mawu, Mawu kpetekpleenyɛ nɛ e he wa, nɛ e he ngɛ gbeye, nɛ e yeɔ e somi nɔ, nɛ e jeɔ suɔmi nɛ se pui kpo, koo bu haomihi tsuo nɛ ba waa kɛ wa matsɛmɛ ɔmɛ, wa ma nikɔtɔma amɛ, wa we osɔfo ɔmɛ, wa gbali ɔmɛ, wa nɛmɛ ɔmɛ, kɛ o we bi ɔmɛ tsuo a nɔ kɛ je Asiria matsɛmɛ ɔmɛ a be ɔ mi kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ kaa nɔ́ ko nyafii. 33  O nɔ́ da ngɛ níhi tsuo nɛ ba wa nɔ ɔ blɔ fa mi, ejakaa o ye anɔkuale; se wɔ nɛ wa pee yayami. 34  Nɛ wa matsɛmɛ ɔmɛ, wa ma nikɔtɔma amɛ, wa we osɔfo ɔmɛ, kɛ wa nɛmɛ ɔmɛ lɛɛ, a yi o Mlaa a nɔ, nɛ a bui o kita amɛ kɛ o kaimi* ɔmɛ nɛ o kɛ bɔ mɛ kɔkɔ ɔ hu tue. 35  Benɛ a ngɛ a matsɛ yemi ɔ mi nɛ́ a ngɛ ní kpakpahi fuu nɛ o ha mɛ ɔ mi ngɔɔmi yee, nɛ́ a ngɛ zugba nɛ kle nɛ baa ní nɛ o kɛ ha mɛ ɔ nɔ po ɔ, a sɔmɔ we mo, nɛ a kpale we kɛ ji a ní yayami ɔmɛ a se. 36  Lɔ ɔ he ɔ, o ba nɛ wɔ mwɔnɛ ɔ, wa ji nyɔguɛhi, ee, nyɔguɛhi ngɛ zugba nɛ o kɛ ha wa nɛmɛ ɔmɛ kaa a ye nɔ niba ní kɛ e nɔ ní kpakpahi ɔ nɔ. 37  Wa yayami ɔmɛ a he je ɔ, e nɔ niba ní babauu ɔ peeɔ matsɛmɛ nɛ o kɛ mɛ da wa nya a a nɔ. A yeɔ wa nɔ,* nɛ a yeɔ wa lohwe lɛlɛɛ ɔmɛ a nɔ bɔ nɛ a suɔ, nɛ wa ngɛ nɔ́ nae wawɛɛ nitsɛ. 38  “Enɛ ɔmɛ tsuo a he je ɔ, wa ngɛ somi ko nɛ a ji se soe, nɛ a ngma kɛ wo womi mi, nɛ wa ma nikɔtɔma amɛ, Levi bi ɔmɛ, kɛ wa we osɔfo ɔmɛ sɔu nya kɛ ma nɔ mi.”

Sisi Ningmahi

Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbi ɔ mi dlami eywiɛ mi kake.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
Aloo “mlaahi nɛ a ma nyɛ maa fĩa kɛ fɔ nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o wo o nine nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kuɛ mi ti.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a pee a he nihi nɛ a kuɛ mi ti.”
Aloo “dloolɔ.”
Aloo “nɛ o wo a nɛmɛ ɔmɛ si kaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ a sake o Mlaa a kɛ fɔ a se.”
Aloo “a kpataa a hɛ mi.”
Aloo “dloolɔ.”
Aloo “kɔkɔ bɔmi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “wa nɔmlɔ tso ɔmɛ a nɔ.”