Yohane Sane Kpakpa a 12:1-50

  • Maria plɛ nu kɛ pue Yesu nane nɔ (1-11)

  • Yesu sɛ ma a mi kaa nɔ nɛ e ye kunimi (12-19)

  • Yesu gba e gbenɔ ɔ kɛ fɔ si (20-37)

  • Hemi kɛ yemi nɛ Yuda bi ɔmɛ be ɔ ha nɛ gbami ba mi (38-43)

  • Yesu ba konɛ e ba he je ɔ yi wami (44-50)

12  Benɛ e piɛ ligbi ekpa loko a maa ye He Tsɔmi ɔ, Yesu ba su Betania, he nɛ Lazaro, nɔ nɛ Yesu tle lɛ si kɛ je gbeje ɔ ngɛ ɔ.  Enɛ ɔ he ɔ, a ngmɛ okplɔɔ ha lɛ jamɛ a gbɔkuɛ ɔ, nɛ Maata ngɛ mɛ sɔmɔe, se Lazaro piɛɛ nihi nɛ a kɛ lɛ ngɛ ní ɔ yee ɔmɛ a he.  Kɛkɛ nɛ Maria ngɔ nu kɛ e he via nɛ e jiɔmi ji sɛni tɛ kake,* nado nu ngmingmiingmi nɛ e he jua wa, nɛ e plɛ ngɔ pue Yesu nane ɔmɛ a nɔ nɛ e ngɔ e yi bwɔmi kɛ tsu e nane ɔmɛ a he. Nu ɔ he via a kpe we ɔ mi tsuo.  Se Yudas Iskariɔt, nɛ ji e kaseli ɔmɛ a kpɛti nɔ kake, nɔ nɛ e be kɛe nɛ e maa tsɔɔ e se blɔ ɔ de ke:  “Mɛni he je nɛ a jua we nu kɛ e he via nɛ ɔ denario 300 nɛ a ngɔ kɛ ha ohiatsɛmɛ ɔ?”  Se enɛ ɔ nɛ e de ɔ, pi ohiatsɛmɛ ɔmɛ a he nɛ e ngɛ susue, mohu ɔ, julɔ ji lɛ, nɛ e dɛ nɛ sika daka a ngɛ, nɛ be komɛ ɔ, e juɔ sika nɛ a kɛ woɔ mi ɔ.  Kɛkɛ nɛ Yesu de ke: “Moo ngmɛɛ e he nɛ e pee nɔ́ nɛ e ngɛ pee nɛ ɔ kɛ to ligbi nɛ a maa pu mi ɔ.  Ejakaa nyɛɛ kɛ ohiatsɛmɛ ɔmɛ ngɛ daa, se imi lɛɛ nyɛɛ kɛ mi be si hie daa.”  Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yuda bi babauu ná le kaa e ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a ba lejɛ ɔ, pi ngɛ Yesu pɛ he je, mohu ɔ, konɛ a ba hyɛ Lazaro, nɔ nɛ e tle lɛ si kɛ je gbeje ɔ hulɔ. 10  Jehanɛ ɔ, osɔfo nikɔtɔma amɛ so kaa a maa gbe Lazaro hulɔ, 11  ejakaa e he je ɔ, Yuda bi babauu ngɛ Yesu ngɔ yae nɛ a ngɛ hemi kɛ yemi náe ngɛ e mi. 12  E nɔ jena a, asafo kuu ngua a nɛ ba gbijlɔ ɔ nu kaa Yesu ma Yerusalɛm. 13  Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ tã kɔnihi, nɛ a je kpo nɛ a kɛ lɛ ya kpe, nɛ a bɔni ngmlaa kpami ke: “Wa kpa mo pɛɛ, he e yi wami! A jɔɔ nɔ nɛ e ma ngɛ Yehowa* biɛ ɔ mi, Israel Matsɛ ɔ!” 14  Benɛ Yesu na teji nyafii ko ɔ, e hi e nɔ kaa bɔ nɛ a ngma a. A ngma ke: 15  “Zion biyo, koo ye gbeye. Hyɛ! O matsɛ ɔ ma, e hii si ngɛ teji ku nyafii nɔ.” 16  Sisije ɔ, e kaseli ɔmɛ nui ní nɛ ɔmɛ a sisi, se benɛ a wo Yesu hɛ mi nyami ɔ, a kai kaa a ngma ní nɛ ɔmɛ ngɛ e he nɛ lɔ ɔmɛ nɛ a pee ha lɛ ɔ nɛ. 17  Jehanɛ ɔ, asafo kuu ɔ nɛ piɛɛ e he benɛ e tsɛ Lazaro kɛ je yɔkɔ* ɔ mi, nɛ e tle lɛ si kɛ je gbeje ɔ ya nɔ nɛ a ye odase. 18  Enɛ ɔ hu he je nɛ asafo kuu ɔ kɛ lɛ ya kpe ɔ nɛ, ejakaa a nu kaa e pee okadi nɛ ɔ. 19  Enɛ ɔ he ɔ, Farisi bi ɔmɛ de a sibi ke: “Tse nyɛ na kaa nyɛ nyɛ we nɛ nyɛɛ su he ko. Hyɛ! Je ɔ tsuo bu kɛ ngɛ e se nyɛɛe.” 20  Jehanɛ ɔ, Hela bi komɛ piɛɛ nihi nɛ a ba gbijlɔ ɔ konɛ a ba ja Mawu ɔ he. 21  Enɛ ɔ he ɔ, jamɛ a Hela bi ɔmɛ hɛ mɛ kɛ su Filipo, nɔ nɛ e je Betsaida ngɛ Galilea a he, nɛ a bɔni lɛ demi ke: “Etsɛ, wa suɔ kaa wa maa na Yesu.” 22  Filipo ba nɛ e ba bɔ Andrea amaniɛ. Andrea kɛ Filipo ba Yesu ngɔ nɛ a ba de lɛ. 23  Se Yesu ha mɛ heto ke: “Ngmlɛfia a nɛ a maa wo nɔmlɔ Bi ɔ hɛ mi nyami ɔ su. 24  Niinɛ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, ke ngma ngu kake nɔɛ zugba nɛ e gbo ɔ, e ji ngma ngu kake kɛkɛ kaa bɔ nɛ e ngɛ ɔ; se ke e gbo ɔ, e woɔ yiblii fuu. 25  Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e suɔ e wami* ɔ, e kpataa e wami* ɔ hɛ mi, se nɔ fɛɛ nɔ nɛ e nyɛɔ e wami* ngɛ je nɛ ɔ mi ɔ, e maa po he piɛ kɛ ha neneene wami. 26  Ke nɔ ko ma sɔmɔ mi ɔ, jamɛ a nɔ ɔ nɛ e nyɛɛ ye se, nɛ he nɛ i ngɛ ɔ, lejɛ ɔ nɛ ye sɔmɔlɔ ɔ hu maa hi. Ke nɔ ko ma sɔmɔ mi ɔ, Tsɛ ɔ maa wo e hɛ mi nyami. 27  Jehanɛ ɔ lɛɛ i* ngɛ haoe, nɛ mɛni e sa kaa ma de? Tsaatsɛ, mo he ye yi wami ngɛ ngmlɛfia nɛ ɔ mi. Se kɛ̃ ɔ, enɛ ɔ he je nɛ i ba ngmlɛfia nɛ ɔ mi ɔ nɛ. 28  Tsaatsɛ, wo o biɛ ɔ hɛ mi nyami.” Kɛkɛ nɛ gbi ko pɛ kɛ je hiɔwe ke: “I wo e hɛ mi nyami momo, nɛ ma wo e hɛ mi nyami ekohu.” 29  Asafo kuu ɔ nɛ daa si ngɛ lejɛ ɔ nu gbi ɔ, nɛ a bɔni demi ke hiɔwe si. Ni kpahi hu de ke: “Bɔfo ko kɛ lɛ tu munyu.” 30  Yesu ha heto ke: “Pi ye he je nɛ gbi nɛ ɔ pɛ ngɛ, mohu ɔ, nyɛ he je. 31  Amlɔ nɛ ɔ, a ngɛ je nɛ ɔ kojoe; amlɔ nɛ ɔ, a ma sake je nɛ ɔ nɔ yelɔ ɔ ngɔ fɔ he. 32  Se kɛ̃ ɔ, ke a wo ye nɔ kɛ je zugba a nɔ ɔ, ma gbla nimli slɔɔtoslɔɔtohi kɛ ba ye ngɔ.” 33  Ngɛ anɔkuale mi ɔ, munyu nɛ ɔ nɛ e tu ɔ tsɔɔ gbenɔ pɔtɛɛ nɛ e be kɛe nɛ e ma gbo ɔ. 34  Kɛkɛ nɛ asafo kuu ɔ he nɔ nɛ a de lɛ ke: “Wa nu ngɛ Mlaa a mi kaa Kristo ɔ maa hi si kɛ maa ya neneene. Mɛni he je nɛ o ngɛ dee ke e sa nɛ a wo nɔmlɔ Bi ɔ nɔ ɔ? Mɛnɔ ji nɔmlɔ Bi ɔ nɛ o ngɛ tsɔɔe ɔ? 35  Enɛ ɔ he ɔ, Yesu de mɛ ke: “La a maa hi nyɛ kpɛti be bɔɔ pɛ. Nyɛɛ nyɛɛ be mi nɛ nyɛ ngɛ la a, konɛ diblii nɛ e ko ye nyɛ nɔ; nɔ fɛɛ nɔ nɛ e nyɛɛɔ ngɛ diblii mi ɔ li he nɛ e yaa. 36  Be mi nɛ nyɛ ngɛ la a, nyɛ he la a nɛ nyɛɛ ye, konɛ nyɛ nyɛ nɛ nyɛɛ pee la bimɛ.” Yesu tu munyu nɛ ɔmɛ kɛkɛ nɛ e je kɛ ho, nɛ e ya laa e he. 37  E ngɛ mi kaa e pee okadihi fuu ngɛ a hɛ mi mohu lɛɛ, se a he we lɛ yi. 38  Enɛ ɔ ha nɛ munyu nɛ gbalɔ Yesaya tu ɔ ba mi. E de ke: “Yehowa,* mɛnɔ he nɔ́* nɛ a nu kɛ je wa ngɔ ɔ ye? Nɛ Yehowa* kɔni ɔ, mɛnɔ lɛ a je kpo kɛ tsɔɔ?” 39  Nɔ́ he je nɛ a nyɛ we nɛ a he ye ɔ ji kaa Yesaya kpale de ke: 40  “E yu a hɛ ngmɛ nɛ e ha nɛ a tsui kplii, konɛ a kɛ a hɛ ngmɛ nɛ ko na, nɛ a kɛ a tsui nɛ ko nu sisi, nɛ a kpale a se nɛ ma tsa mɛ.” 41  Yesaya de ní nɛ ɔmɛ, ejakaa e na e hɛ mi nyami ɔ, nɛ e tu e he munyu. 42  Se kɛ̃ ɔ, nɔ yeli ɔmɛ a kpɛti nihi fuu po he lɛ ye, se Farisi bi ɔmɛ a he je ɔ, a nyɛ we nɛ a de, bɔ nɛ pee nɛ a ko fiee mɛ kɛ je kpe he ɔ; 43  ejakaa a suɔ nimli a hɛ mi nyami wawɛɛ pe Mawu hɛ mi nyami. 44  Se Yesu wo e gbi nɔ kɛ de ke: “Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e heɔ mi yeɔ ɔ, pi imi pɛ nɛ e heɔ yeɔ, mohu ɔ, e heɔ nɔ nɛ e tsɔ mi ɔ hu yeɔ; 45  nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e naa mi ɔ, e naa Nɔ nɛ e tsɔ mi ɔ hulɔ. 46  I ba je ɔ mi kaa la, konɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ma he mi maa ye ɔ nɛ e ko ya nɔ nɛ e hi diblii mi. 47  Se ke nɔ ko nuɔ ye munyu ɔmɛ nɛ e yi nɔ ɔ, i kojo we lɛ; ejakaa pi nɛ i ba kaa ma ba kojo je ɔ, mohu ɔ, i ba kaa ma ba he je ɔ yi wami. 48  Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e bui mi, nɛ e pɛtɛ we ye munyu ɔmɛ a he ɔ, nɔ ko ngɛ nɛ e maa kojo lɛ. Munyu nɛ i tu ɔ ji nɔ́ nɛ maa kojo lɛ ngɛ nyagbe ligbi ɔ nɔ. 49  Ejakaa i tui imi nitsɛ ye yi mi kɛ tui munyu ko, ejakaa Tsɛ ɔ nɛ e tsɔ mi ɔ, lɛ nitsɛ e wo mi kita ngɛ nɔ́ nɛ ma de, kɛ munyu nɛ ma tu ɔ he. 50  Nɛ i le kaa e kita a haa nɔ neneene wami. Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i deɔ ɔ, i deɔ kaa bɔ nɛ Tsɛ ɔ de mi ɔ pɛpɛɛpɛ.”

Sisi Ningmahi

Lɔ ɔ ji Roma bi a sɛni tɛ nɛ e jiɔmi maa pee gram 327.
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Aloo “kaimi yɔkɔ.”
Aloo “susuma.”
Aloo “susuma.”
Aloo “susuma.”
Aloo “ye susuma.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.
Aloo “amaniɛ bɔmi ɔ.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi.