Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ

Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ

Mɛni he je nɛ benɛ e piɛ bɔɔ nɛ Yesu ma gbo ɔ, e tsɛ David munyu nɛ ngɛ La 22:1 ɔ se ɔ?

Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ Yesu ma gbo ɔ, e tu munyu ko nɛ a ngma ngɛ Mateo 27:46. Lejɛ ɔ de ke: “Ye Mawu, ye Mawu, mɛni he je nɛ o kua mi ɔ?” Munyu nɛ ɔ nɛ Yesu tu ɔ ha nɛ nɔ́ nɛ la polɔ David de ngɛ La 22:1 ɔ ba mi. (Maak. 15:34) E sɛ nɛ waa mwɔ sane ɔ nya kaa Yesu tu munyu nɛ ɔ akɛnɛ e kɔni mi jɔ̃ loo e be Yehowa mi hemi kɛ yemi hu ɔ he je. Yesu le nɔ́ he je nɛ e sa kaa e gbo, nɛ e suɔ nɛ e ma gbo. (Mat. 16:21; 20:28) E le hu kaa ke a yaa gbe lɛ ɔ, Yehowa be e ‘yi bae’ ngɛ jamɛ a be ɔ mi. (Hiob 1:10) Yehowa ngmɛ blɔ konɛ a gbe Yesu nɛ e kɛ tsɔɔ kaa ke e ma bi nɛ e gbo po ɔ, e ma nyɛ maa ye anɔkuale.​—Maak. 14:35, 36.

Lɛɛ mɛni he je nɛ Yesu tu munyu nɛ la polɔ ɔ ngma a? Wa li nɔ́ tutuutu he je, se wa ma susu yi mi tomi komɛ a he je nɛ eko ɔ, Yesu tu jamɛ a munyu ɔ he. *

Anɛ munyu ɔ nɛ Yesu tu ɔ tsɔɔ kaa Yehowa be lɛ ye buae kulaa ke a yaa gbe lɛ ɔ lo? E sa nɛ Yesu nɛ ngɔ e he kɛ ha kaa kpɔmi nɔ́ nɛ Yehowa he be mi. E sa nɛ e gbo konɛ “e sa e nya gbenɔ kɛ ha nɔ fɛɛ nɔ.”​—Heb. 2:9.

Anɛ munyuhi bɔɔ nɛ Yesu tsɛ se ngɛ jamɛ a la a mi ɔ tsɔɔ kaa e ngɛ hlae nɛ e gbla nihi a juɛmi kɛ ya jamɛ a la a tsuo nɔ lo? Ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, e he wɛ ha Yuda bi ɔmɛ kaa a kɛ La womi ɔ mi munyuhi fuu maa wo a yi mi. Ke a nu la ko kuku ko ɔ, e haa nɛ a susuɔ jamɛ a la a tsuo he. Ke jã nɛ Yesu ngɛ hlae maa pee ɔ, jinɛ eko ye bua Yuda bi ɔmɛ nɛ a ji e kaseli ɔ konɛ a kai gbamihi tsuo nɛ ngɛ jamɛ a la a mi nɛ kɔɔ e gbenɔ ɔ he ɔ. (La 22:7, 8, 15, 16, 18, 24) Jehanɛ hu ɔ, jamɛ a la a nyagbe kuku ɔmɛ jeɔ Yehowa yi, nɛ e kaleɔ lɛ kaa je ɔ tsuo matsɛ.​—La 22:27-31.

Anɛ David munyu nɛ Yesu tsɛ se ɔ tsɔɔ kaa e ngɛ tsɔɔe kaa sane ko be e he lo? Loko a maa gbe Yesu ɔ, a gu blɔ nɛ dɛ nɔ kɛ ye e sane ngɛ Sanhedri ɔ nɛ a bu lɛ fɔ kaa e ji musu bɔlɔ. (Mat. 26:65, 66) Kojoli ɔmɛ kɛ oya yemi bua a he nya nyɔ mi ko nɛ a ye sane ɔ. Ngɛ mlaa nya a, e sɛ nɛ a peeɔ jã. (Mat. 26:59; Maak. 14:56-59) Benɛ Yesu de ke, “Ye Mawu, ye Mawu, mɛni he je nɛ o kua mi ɔ?” eko ɔ, e ngɛ tsɔɔe kaa e pee we nɔ́ ko nɛ sa kaa a gbe lɛ ngɛ blɔ nɛ ɔ nɔ.

Anɛ la nɛ ɔ ngmalɔ munyu nɛ Yesu tsɛ se ɔ tsɔɔ kaa e ngɛ hlae nɛ ni kpahi nɛ a le kaa Yehowa kua we lɛ lo? Yehowa ngmɛ blɔ nɛ David na nɔ́ wawɛɛ, se lɔ ɔ tsɔɔ we kaa Yehowa kua lɛ. Sane nɛ David bi ɔ tsɔɔ we kaa e be hemi kɛ yemi ngɛ Mawu mi. Benɛ e bi sane ɔ, e ya nɔ nɛ e he ye kaa Yehowa ma he e we bi a yi wami, nɛ Yehowa jɔɔ lɛ. (La 22:23, 24, 27) Jã nɔuu nɛ nɔ́ nɛ Yesu nɛ ji “David Bi ɔ” na ngɛ sɛumi tso ɔ nɔ ɔ tsɔɔ we kaa Yehowa kua lɛ.​—Mat. 21:9.

Anɛ Yesu ngɛ tsɔɔe bɔ nɛ e na nɔ́ wawɛɛ ha akɛnɛ Yehowa ngmɛ blɔ nɛ a gbe lɛ konɛ e kɛ tsɔɔ kaa e yeɔ anɔkuale ɔ lo? Pi Yehowa yi mi tomi tutuutu ji kaa e Bi ɔ nɛ na nɔ́ nɛ e gbo. Enɛ ɔ he ba hia benɛ Adam kɛ Hawa gbo Yehowa nɔ tue ɔ se. Yesu pee we yayami ko, se e he hia nɛ e na nɔ́ nɛ e gbo konɛ e kɛ ha sane bimi nɛ Satan tle si ɔ heto. Jehanɛ hu ɔ, e he hia nɛ e ngɔ e he kɛ ha kaa kpɔmi nɔ́ konɛ e kɛ he níhi tsuo nɛ bɔ adesahi ɔ. (Maak. 8:31; 1 Pet. 2:21-24) Jã Yehowa ngmɛ blɔ loo e pui Yesu he piɛ ngɛ be kpiti ko mi loko enɛ ɔ maa hi peemi. Enɛ ɔ ji kekle be nɛ Yehowa pee nɔ́ ko kaa jã.

Anɛ Yesu ngɛ e kaseli ɔmɛ ye buae konɛ a susu nɔ́ he je nɛ Yehowa ngmɛ blɔ nɛ e gbo ngɛ sɛumi tso nɔ ɔ he lo? * Yesu le kaa gbomi nɛ e ma gbo ngɛ sɛumi tso nɔ ɔ maa tɔtɔ nihi fuu a nane. (1 Kor. 1:23) Ke e kaseli ɔmɛ susu nɔ́ tutuutu he je nɛ e gbo ɔ he ɔ, a maa nu bɔ nɛ e gbenɔ ɔ he hia ha a sisi saminya. (Gal. 3:13, 14) Nɛ jehanɛ hu ɔ, a maa na lɛ kaa Yi Wami Helɔ se pi ojo fialɔ.

Ngɛ susumihi nɛ Yesu ná loko e tsɛ David munyu ɔ se ɔ tsuo se ɔ, e le kaa ke e gbo ngɛ sɛumi tso ɔ nɔ ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa e ngɛ Yehowa suɔmi nya ní pee. Be bɔɔ se benɛ Yesu tsɛ munyu nɛ ngɛ jamɛ a la a mi ɔ se ɔ, e de ke: “A gbe nya!” (Yoh. 19:30; Luka 22:37) Niinɛ, Yehowa he piɛ pomi ɔ nɛ e je ngɛ Yesu nɔ be bɔɔ ko ɔ ha nɛ Yesu ná he blɔ kɛ tsu yi mi tomi he je nɛ e ba zugba a nɔ ɔ he ní. Jehanɛ hu ɔ, e ná he blɔ konɛ e kɛ ha nɛ nɔ́ nɛ a ngma ngɛ e he ngɛ “Mose Mlaa a kɛ Gbali ɔmɛ kɛ La amɛ a mi ɔ” nɛ ba mi.​—Luka 24:44.

^ kk. 2 Hyɛ munyu nɛ ji “Moo Kase Ní Kɛ Je Yesu Nyagbe Munyu Ɔmɛ A Mi” nɛ ngɛ Hwɔɔmi Mɔ nɛ ɔ mi, kuku 9 kɛ 10.

^ kk. 4 Benɛ Yesu ngɛ fiɛɛe ngɛ zugba a nɔ ɔ, níhi nɛ e deɔ loo sane komɛ nɛ e biɔ be komɛ ɔ tsɔɔ we bɔ nɛ e nuɔ he ha. E peeɔ jã konɛ e kaseli ɔmɛ a ná he blɔ kɛ je a susumi kpo.​—Maak. 7:24-27; Yoh. 6:1-5; hyɛ October 15, 2010, Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ, bf. 4-5.