Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 52

Fɔli​—Nyɛ Tsɔse Nyɛ Bimɛ Nɛ A Suɔ Yehowa

Fɔli​—Nyɛ Tsɔse Nyɛ Bimɛ Nɛ A Suɔ Yehowa

‘Bimɛ ji weto ní nɛ Yehowa haa nɔ.’​—LA 127:3.

LA 134 Mawu Ngɔ Bimɛ Kɛ Wo Fɔli A Dɛ

NƆ́ NƐ WA MAA KASE *

1. Mɛni nɛ Yehowa kɛ wo fɔli a dɛ?

YEHOWA bɔ Adam kɛ Hawa kɛ suɔmi ɔ kaa a fɔ bimɛ. Baiblo ɔ de ke: ‘Bimɛ ji weto ní nɛ Yehowa haa nɔ.’ (La 127:3) Mɛni enɛ ɔ tsɔɔ? Ngɔɔ lɛ kaa o huɛ ko nɛ nyu bi ngɛ o kɛ lɛ nyɛ kpɛti ha mo sika fuu ko ke o hyɛ nɔ ha lɛ. Kɛ o maa nu he ha kɛɛ? Eko ɔ, o bua maa jɔ kaa e he mo ye. Se eko ɔ, o maa ye tsui ngɛ blɔ nɔ nɛ o maa gu kɛ hyɛ sika a nɔ saminya konɛ e ko laa a he. Yehowa nɛ ji wa huɛ nitsɛ pe kulaa a ha fɔli nɔ́ ko nɛ he jua wa kulaa pe sika kaa a hyɛ nɔ. E ha fɔli ní tsumi kaa a hyɛ a bimɛ a nɔ saminya, nɛ a ha nɛ a bua nɛ jɔ.

2. Mɛni sane bimihi nɛ wa ma susu a he?

2 Mɛnɔ nɛ e sa nɛ e mwɔ yi kpɔ ke ji huno ko kɛ e yo ma fɔ? Nɛ mɛnɔ nɛ e sa nɛ e tsɔɔ be nɛ a fɔ? Mɛni fɔli ma nyɛ maa pee kɛ ye bua a bimɛ konɛ a ná si himi kpakpa? Nyɛ ha nɛ wa susu sisi tomi mlaa ko nɛ ngɛ Mawu Munyu ɔ mi ɔ he nɛ waa hyɛ. E ma nyɛ maa ye bua Kristofohi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ konɛ a mwɔ yi mi kpɔ nɛ da.

KOO TE SI KƐ WO YI MI KPƆ NƐ HUNO KO KƐ E YO MWƆ Ɔ

3. (a) Ke nyumu kɛ yo sɛ gba si himi mi ɔ, mɛnɔmɛ nɛ e sa nɛ a mwɔ yi mi kpɔ kaa a fɔ loo a ko fɔ? (b) Mɛni Baiblo sisi tomi mlaa nɛ e sa kaa nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ a huɛmɛ kɛ a weku li nɛ a kai?

3 Ngɛ ma komɛ a nɔ ɔ, ke nyumu kɛ yo sɛ gba si himi mi ehe ɔ, nihi fuu hyɛɛ blɔ kaa a maa je fɔmi sisi nɔuu. Eko ɔ, a weku li kɛ ni kpahi maa bɔ mɔde kaa a maa nyɛ a nɔ kaa a fɔ. Nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Jethro nɛ e ngɛ Asia a de ke, “Ni komɛ nɛ a ngɛ bimɛ ngɛ asafo ɔ mi ɔ nyɛɔ nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ehe ɔ a nɔ kaa a fɔ bimɛ.” Jeffrey nɛ lɛ hu e ngɛ Asia a de ke, “Ni komɛ deɔ nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ehe ɔ kaa ke a fɔ we, nɛ a bwɔ ɔ, a be nɔ ko nae nɛ maa hyɛ a nɔ.” Se nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ e sa nɛ a mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma fɔ loo a be fɔe. A blɔ nya ní tsumi ji lɔ ɔ nɛ. (Gal. 6:5, sisi ningma) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ, a weku li kɛ a huɛmɛ suɔ nɛ a bua nɛ jɔ. Se e sa nɛ weku li kɛ huɛmɛ nɛ ɔmɛ nɛ a kai kaa nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ pɛ nɛ e sa nɛ a mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma fɔ loo a be fɔe.​—1 Tɛs. 4:11.

4-5. Mɛni níhi enyɔ e sa kaa nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a susu he, nɛ mɛni be nɛ e sa kaa a susu jamɛ a ní ɔmɛ a he? Moo tsɔɔ nya.

4 Ke nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ to kaa a ma fɔ bimɛ ɔ, e sa nɛ a susu sane bimi enyɔ nɛ a he hia nɛ ɔmɛ a he: Kekleekle ɔ, mɛni be nɛ a suɔ kaa a fɔ bimɛ? Enyɔne ɔ, bimɛ enyɛmɛ nɛ a suɔ nɛ a fɔ? Mɛni be nɛ e sa kaa nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a susu sane bimi nɛ ɔmɛ a he? Nɛ mɛni he je nɛ sane bimi enyɔ nɛ ɔmɛ a he hia?

5 Behi fuu ɔ, e sa nɛ nyumu kɛ yo nɛ a suɔ nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a susu bi fɔmi he loko a sɛ gba si himi mi. Mɛni he je? Ejakaa e he hia wawɛɛ kaa ni enyɔ ɔmɛ tsuo a juɛmi nɛ pee kake ngɛ munyu nɛ ɔ he. Jehanɛ hu ɔ, e sa nɛ a hyɛ kaa a ma nyɛ ma tsu blɔ nya ní tsumi nɛ ɔ he ní lo. Nyumuhi kɛ yi komɛ hu nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ to kaa a maa mlɛ maa pee jeha kake loo enyɔ loko a fɔ bimɛ, ejakaa ke a ná nɛ a fɔ pɛ ɔ, e ma bi nɛ a ná be babauu kɛ hyɛ jokuɛ ɔmɛ a nɔ. A susuɔ kaa lɔ ɔ ma ha nɛ a ná be kɛ ha a he nɛ a le a sibi saminya.​—Efe. 5:33.

6. Akɛnɛ wa ngɛ behi nɛ a mi wa mi he je ɔ, mɛni yi mi kpɔ nɛ hunohi kɛ yigbayi komɛ mwɔ?

6 Kristofohi komɛ hla kaa a maa kase nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Noa binyumu etɛ ɔmɛ kɛ a yi ɔmɛ pee ɔ. Benɛ Noa binyumu ɔmɛ sɛ gba si himi mi ɔ, a fɔ we amlɔ nɔuu. (1 Mose 6:18; 9:18, 19; 10:1; 2 Pet. 2:5) Yesu ngɔ wa be nɛ ɔ kɛ to “Noa ligbi ɔmɛ” a he, nɛ atsinyɛ jemi ko be he kaa wa ngɛ “behi nɛ a mi wa nɛ a nya dami [yee]” ɔ mi. (Mat. 24:37; 2 Tim. 3:1) Enɛ ɔ he ɔ, hunohi kɛ yigbayi komɛ to kaa a maa tsɛ̃ bi fɔmi kɛ ya se konɛ a ná be fuu kɛ tsu fiɛɛmi ní tsumi ɔ.

Ke nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ to kaa a ma fɔ, nɛ a ngɛ bimɛ abɔ nɛ a ma fɔ ɔ he susue ɔ, nyumu kɛ yo nɛ a le ní ɔ hiɔ si nɛ a ‘buu nya’ nɛ a hyɛɛ kaa a ma nyɛ maa hyɛ mɛ lo (Hyɛ kuku 7) *

7. Kɛ sisi tomi mlaa nɛ ngɛ Luka 14:28, 29 kɛ Abɛ 21:5 ɔ maa ye bua nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ ha kɛɛ?

7 Ke nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ to kaa a ma fɔ, nɛ a ngɛ bimɛ abɔ nɛ a ma fɔ ɔ he susue ɔ, nyumu kɛ yo nɛ a le ní ɔ hiɔ si nɛ a ‘buu nya’ nɛ a hyɛɛ kaa a ma nyɛ maa hyɛ mɛ lo. (Kane Luka 14:28, 29.) Fɔli komɛ nɛ a kɛ be babauu tsɔse a bimɛ ɔ tsɔɔ kaa bimɛ a tsɔsemi biɔ sika. Se pi lɔ ɔ pɛ, e biɔ be kɛ he wami hulɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e he hia nɛ nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a susu sane bimihi nɛ nyɛɛ se nɛ ɔmɛ a he: ‘Anɛ wɔ ni enyɔ ɔmɛ tsuo wa ma tsu ní kɛ hyɛ weku ɔ nɔ lo? Anɛ wɔ tsuo wa hɛɛ juɛmi kake ngɛ níhi nɛ wa weku ɔ hia a he lo? Ke wɔ tsuo wa ma tsu ní ɔ, lɛɛ mɛnɔ nɛ maa hyɛ wa bimɛ ɔmɛ a nɔ? Mɛnɔ lɛ wa suɔ kaa e ná jokuɛ ɔmɛ a susumi kɛ a ní peepeehi a nɔ he wami?’ Ke nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ susu sane bimi nɛ ɔmɛ a he ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa a kɛ munyuhi nɛ ngɛ Abɛ 21:5 ɔ (Kane.) ngɛ ní tsue.

Huno nɛ suɔ e yo ɔ maa bɔ mɔde kaa e maa ye bua e yo ɔ (Hyɛ kuku 8)

8. Mɛni nyagbahi nɛ e sa kaa nihi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a hyɛ blɔ, nɛ mɛni nɛ nyumu nɛ suɔ e yo ɔ maa pee?

8 E sa nɛ tsɛ ɔ kɛ nyɛ ɔ tsuo nɛ a ná be kɛ ha a bi ɔ, nɛ́ a kɛ a he wami tsuo nɛ ye bua lɛ. Lɔ ɔ he ɔ, ke e ba kaa fɔli ɔmɛ fɔ a bimɛ ɔmɛ a se mlamlaamla a, eko ɔ, e he maa wa ha fɔli ɔmɛ kaa a ma ná be kɛ ha jokuɛ ɔmɛ tsuo. Fɔli komɛ nɛ a ngɛ bimɛ fuu ɔ tsɔɔ kaa a na we lɛ gbɔjɔɔ. Nɛ eko ɔ, binyɛmɛ komɛ po ná we be kɛ jɔɔ a he. Pɔ tɔɔ a he wawɛɛ nitsɛ, enɛ ɔ he ɔ, a nyɛ we nɛ a kaseɔ ní, a nyɛ we nɛ a sɔleɔ, nɛ a nyɛ we nɛ a kɛ a he woɔ fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi be fɛɛ be. Nyagba kpa ko hu nɛ a kɛ kpeɔ ji kaa ke a ya asafo mi kpe ɔ, a nyɛ we nɛ a buɔ ní peemi ɔ tue saminya konɛ a ná he se. Se huno nɛ suɔ e yo ɔ maa bɔ mɔde kaa e maa ye bua e yo ɔ kɛ hyɛ jokuɛ ɔmɛ a nɔ ngɛ Matsɛ Yemi Asa a nɔ kɛ we mi tsuo. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, e ma nyɛ maa ye bua e yo ɔ kɛ tsu we mi ní tsumihi. E maa bɔ mɔde wawɛɛ kaa e ma ha nɛ a pee Weku Mawu Jami be fɛɛ be. Nɛ e kɛ e weku ɔ ma bla kɛ ya fiɛɛmi be fɛɛ be.

NYƐ TSƆSE NYƐ BIMƐ ƆMƐ NƐ A SUƆ YEHOWA

9-10. Mɛni nɛ e he hia nɛ fɔli nɛ a pee konɛ a nyɛ nɛ a ye bua a bimɛ?

9 Mɛni ji ní komɛ nɛ fɔli ma nyɛ maa pee kɛ ye bua a bimɛ konɛ a suɔ Yehowa? Mɛni fɔli ma nyɛ maa pee kɛ po a bimɛ a he piɛ ngɛ je mi bami yaya he? Nyɛ ha nɛ wa susu ní komɛ nɛ fɔli ma nyɛ maa pee ɔ he.

10 Nyɛɛ sɔle kɛ bi Yehowa yemi kɛ buami. Mo susu nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ Samson fɔli nɛ ji Manoa kɛ e yo ɔ pee ɔ he nɛ o hyɛ. Benɛ Manoa ná le kaa e yo ɔ hɛɛ hɔ ɔ, e kpa Yehowa pɛɛ konɛ e tsɔɔ mɛ blɔ nɔ nɛ a maa gu kɛ tsɔse a bi ɔ.

11. Kaa bɔ nɛ a tsɔɔ ngɛ Manyadali 13:8 ɔ, mɛni blɔ nɔ fɔli maa gu kɛ kase Manoa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ?

11 Nihad kɛ e yo Alma nɛ a je Bosnia and Herzegovina a kase nɔ́ ko ngɛ Manoa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi. A de ke: “Kaa bɔ nɛ Manoa pee ɔ, wɔ hu wa kpa Yehowa pɛɛ nɛ e tsɔɔ wɔ nɔ́ nɛ wa maa pee konɛ waa pee fɔli kpakpa. Nɛ Yehowa gu Ngmami ɔ, Baiblo kasemi níhi, asafo mi kpehi kɛ kpokpa nɔ kpehi a nɔ kɛ ha wa sɔlemi ɔ heto.”​—Kane Manyadali 13:8.

12. Mɛni nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Yosɛf kɛ Maria pee ha a bimɛ ɔmɛ?

12 Nyɛɛ pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa. O ní peepee ma nyɛ ma ná o bimɛ a nɔ he wami wawɛɛ pe o munyu tutui. Wa ma nyɛ ma de ke Yosɛf kɛ Maria pee nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa kɛ ha Yesu kɛ a bimɛ kpa amɛ. Yosɛf tsu ní wawɛɛ kɛ hyɛ e weku ɔ nɔ. Se pi lɔ ɔ pɛ, e ye bua mɛ konɛ a bua nɛ jɔ mumi mi níhi a he. (5 Mose 4:9, 10) E ngɛ mi kaa Mlaa a tsɔɔ we kaa “daa jeha a,” e sa nɛ e kɛ e weku ɔ nɛ ya Yerusalɛm nɛ a ya ye He Tsɔmi gbijlɔ ɔ mohu lɛɛ, se e pee jã. (Luka 2:41, 42) Eko ɔ, bitsɛmɛ komɛ nɛ a hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ susu kaa blɔ hiami kaa jã a ma ha nɛ pɔ maa tɔ a weku ɔ he, nɛ e maa ngɔ a be fuu kɛ a sika hulɔ. Se e ngɛ heii kaa Yosɛf bua jɔ mumi mi níhi a he, nɛ e ye bua e bimɛ ɔmɛ, nɛ mɛ hu a pee jã. Maria hu le Ngmami ɔ mi saminya. E kɛ e munyu tutui kɛ e ní peepee tsɔɔ e bimɛ ɔmɛ kaa a bua nɛ jɔ Mawu Munyu ɔ he.

13. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ fɔli komɛ kase Yosɛf kɛ Maria a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ?

13 Nihad kɛ Alma nɛ wa tu a he munyu kɛ sɛ hlami ɔ suɔ kaa a kase Yosɛf kɛ Maria a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ lɔ ɔ ye bua mɛ nɛ a nyɛ nɛ a tsɔse a binyumu ɔ konɛ e suɔ Yehowa nɛ e ja lɛ? A de ke, “Waa kɛ wa je mi bami tsɔɔ wa binyumu ɔ se nami nɛ ngɛ Yehowa sisi tomi mlaahi nɛ nɔ ko kɛ ma tsu ní ɔ he.” Nihad de ke, “Moo ba o je mi kaa bɔ nɛ o suɔ nɛ o bi ɔ nɛ ba e je mi ɔ.”

14. Mɛni he je nɛ e sa kaa fɔli nɛ a le nihi nɛ a bimɛ kɛ ngɛ bɔe ɔ?

14 Nyɛɛ ye bua nyɛ bimɛ ɔmɛ konɛ a hla huɛmɛ kpakpahi. E sa nɛ binyɛ ɔ kɛ bitsɛ ɔ tsuo nɛ a le nihi nɛ a bimɛ ɔmɛ kɛ ngɛ bɔe kɛ nɔ́ nɛ a ngɛ pee. Enɛ ɔ biɔ nɛ fɔli nɛ a le nihi nɛ a bimɛ ɔmɛ kɛ sɛɛɔ ní ngɛ Intanɛti ɔ kɛ mobile fon nɔ. Jamɛ a huɛ bɔmi ɔ ma nyɛ ma ná o bimɛ ɔmɛ a susumi kɛ a ní peepee nɔ he wami.​—1 Kor. 15:33.

15. Mɛni nɛ fɔli ma nyɛ maa kase ngɛ Jessie nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

15 Ke fɔli li bɔ nɛ a kɛ kɔmpiuta kɛ mobile fon tsuɔ ní ha saminya po ɔ, mɛni a ma nyɛ maa pee? Bitsɛ ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Jessie nɛ e ngɛ Philippines ɔ de ke: “Wa li bɔ nɛ a kɛ kɔmpiuta klamahi tsuɔ ní ha saminya. Se kɛ̃ ɔ, wa nyɛ nɛ wa tsɔɔ wa bimɛ ɔmɛ oslaahi nɛ ngɛ kɔmpiuta klamahi kɛ ní tsumi he.” E ngɛ mi kaa Jessie li bɔ nɛ a kɛ kɔmpiuta klamahi tsuɔ ní kpakpa ko mohu lɛɛ, se e tsi we e bimɛ ɔmɛ a nya kaa a ko ngɔ kɛ tsu ní. E de ke: “I woɔ ye bimɛ ɔmɛ he wami kaa a kɛ kɔmpiuta klama amɛ nɛ kase gbi kpa, a kɛ dla a he kɛ ha asafo mi kpe, nɛ a kɛ kane Baiblo ɔ be fɛɛ be.” Ke o ji fɔlɔ ɔ, anɛ o kane ga womi nɛ a kɛ ha ngɛ sɛ gbi kɛ fonihi nɛ a kɛ maneɔ ngɛ Intanɛti ɔ nɔ nɛ ngɛ “Nihewi Kɛ Yihewi” blɔ he ɔ ngɛ jw.org® ɔ, nɛ o kɛ o bimɛ susu he lo? Anɛ o kɛ mɛ susu videohi nɛ ji O Fon Kɛ O Tablɛti Ɔmɛ Lɛ Kudɔɔ Mo Loo Mo Nɛ O Kudɔɔ Mɛ?O Kɛ Intanɛti Nɔ Huɛ Bɔmi Hehi Nɛ Tsu Ní Ngɛ Nile Mi ɔ he lo? * Ke o ngɛ o bimɛ ɔmɛ bɔ nɛ a kɛ kɔmpiuta klamahi ma tsu ní ha a tsɔɔe ɔ, ní nɛ ɔmɛ maa ye bua wawɛɛ.​—Abɛ 13:20.

16. Mɛni nɛ fɔli fuu pee, nɛ mɛni je mi kɛ ba?

16 Fɔli fuu bɔɔ mɔde kaa a maa to blɔ nya konɛ a bimɛ nɛ a kɛ Mawu sɔmɔli nɛ a peeɔ nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a nɛ bɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, behi fuu ɔ, N’Déni kɛ e yo Bomine nɛ a ngɛ Côte d’Ivoire haa nɛ kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ɔ ba hiɔ a we ɔ mi. N’Déni de ke: “Enɛ ɔ ye bua wa binyumu ɔ nɛ e je blɔ gbami ní tsumi ɔ sisi, nɛ amlɔ nɛ ɔ, e ngɛ sɔmɔe kaa kpɔ mi nɔ hyɛlɔ nane mi dalɔ.” Anɛ o ma nyɛ maa to blɔ nya ko kaa jã kɛ ha o bimɛ lo?

17-18. Mɛni be nɛ e sa nɛ fɔli nɛ a bɔni a bimɛ tsɔsemi?

17 Nyɛɛ je bimɛ ɔmɛ a tsɔsemi sisi mla. Ke fɔli je a bimɛ a tsɔsemi sisi mla a, e maa ye bua wawɛɛ nitsɛ. (Abɛ 22:6) Nyɛ ha nɛ wa susu Timoteo nɛ pee se ɔ e kɛ Paulo hia blɔ ɔ he nɛ waa hyɛ. Timoteo yayo Yunis kɛ e na Lɔis tsɔse lɛ “kɛ je [e] bimwɔyo mi tɔɔ.”​—2 Tim. 1:5; 3:15.

18 Jean-Claude kɛ e yo Peace nɛ mɛ hu a ngɛ Côte d’Ivoire a nyɛ nɛ a tsɔse a bimɛ ekpa amɛ tsuo nɛ a suɔ Yehowa, nɛ a ngɛ lɛ sɔmɔe. Mɛni lɛ ye bua mɛ nɛ a ye manye? A kase Yunis kɛ Lɔis a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. A de ke, “Wa bɔni wa bimɛ ɔmɛ Mawu Munyu ɔ tsɔɔmi kɛ je a bimwɔyo mi.”​—5 Mose 6:6, 7.

19. Ke a ke fɔli nɛ a tsɔɔ a bimɛ Mawu Munyu ɔ, mɛni e tsɔɔ?

19 Ke a ke nyɛɛ “tsɔɔ” nyɛ bimɛ Yehowa Munyu ɔ, mɛni e tsɔɔ? E tsɔɔ kaa nyɛ maa tsɔɔ mɛ ní, nɛ́ nyɛɛ tĩ mi si abɔ konɛ a hɛ ko je nɔ. Loko fɔli ma nyɛ maa pee jã a, ja a ná be fuu kɛ ha a bimɛ ɔmɛ. Be komɛ ɔ, fɔli a kɔni mi ma nyɛ ma jɔ̃ ke e ba kaa a ngɛ nɔ́ kake mi tie kpamisaa kɛ tsɔɔ a bimɛ. Se e sa nɛ fɔli nɛ a nu sisi kaa enɛ ɔ lɛ maa ye bua a bimɛ ɔmɛ konɛ a nu Mawu Munyu ɔ sisi nɛ a kɛ tsu ní.

E sa nɛ fɔli nɛ a le bɔ nɛ a ma tsɔse a bimɛ ɔmɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ko ha (Hyɛ kuku 20) *

20. Moo tsɔɔ bɔ nɛ fɔli kɛ La 127:4 ɔ ma nyɛ ma tsu ní ha ke a ngɛ a bimɛ tsɔsee.

20 Nyɛɛ kɛ hɛ si kami nɛ tsu ní. La 127 ɔ ngɔ bimɛ kɛ to kɛ̃ɛ̃ mi bihi a he. (Kane La 127:4.) Kaa bɔ nɛ e slo kɛ̃ɛ̃ mi bi fɛɛ kɛ̃ɛ̃ mi bi kɛ e klemi kɛ níhi nɛ a kɛ pee ɔ, jã nɔuu kɛ̃ nɛ jokuɛ fɛɛ jokuɛ je ekpa. Enɛ ɔ he ɔ, e sa nɛ fɔli nɛ a le bɔ nɛ a ma tsɔse a bimɛ ɔmɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ ha. Fɔli komɛ nɛ a ngɛ wa be nɛ ɔ mi Israel nɛ a nyɛ nɛ a tsɔse a bimɛ enyɔ nɛ a ngɛ Yehowa sɔmɔe ɔ tsɔɔ nɔ́ nɛ ye bua mɛ. A de ke, “Waa kɛ wa bimɛ ɔmɛ kaseɔ Baiblo ɔ ngɛ be ekpaekpa mi.” Se weku yi fɛɛ weku yi maa hyɛ nɔ́ nɛ maa ye bua e bimɛ ɔmɛ.

YEHOWA MAA YE BUA NYƐ

21. Mɛni yemi kɛ buami nɛ fɔli ma nyɛ maa hyɛ blɔ kaa Yehowa kɛ ma ha mɛ?

21 Be komɛ ɔ, nyagbahi nɛ fɔli kɛ kpeɔ ɔ ma nyɛ ma ha nɛ bimɛ ɔmɛ a tsɔsemi he nɛ wa ha mɛ. Se bimɛ ji nike ní nɛ je Yehowa ngɔ, enɛ ɔ he ɔ, Yehowa pee klaalo kaa e maa ye bua fɔli. E buɔ fɔli a sɔlemi tue. E guɔ Baiblo ɔ, asafo womihi, kɛ fɔli kpahi nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ a nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa kɛ a ga womi nɔ kɛ haa a sɔlemihi a heto.

22. Mɛni ji ní kpakpahi nɛ fɔli kɛ ma nyɛ ma ha a bimɛ ɔ ekomɛ?

22 A deɔ ke bimɛ a tsɔsemi ji jeha 20 ní tsumi. Se ngɛ anɔkuale mi ɔ, fɔli a ní tsumi bɛ nyagbe gblee. Ní kpakpahi nɛ fɔli kɛ ma nyɛ ma ha a bimɛ ɔ ekomɛ ji suɔmi kpo nɛ a ma je kɛ tsɔɔ mɛ, be nɛ a ma ná kɛ ha mɛ, kɛ Baiblo ɔ nɛ a kɛ ma tsɔse mɛ. E slo bɔ nɛ jokuɛ fɛɛ jokuɛ maa pee e ní ha ngɛ tsɔsemi nɛ a kɛ ma ha lɛ ɔ he. Se fɔli fuu nɛ a suɔ Yehowa a nyɛ nɛ a tsɔse a bimɛ saminya. Nɛ bimɛ nɛ ɔmɛ nuɔ he kaa bɔ nɛ Joanna Mae nɛ e je Asia a nu he ɔ. E de ke: “Ke i kai tsɔsemi nɛ ye fɔli kɛ ha mi ɔ, ye bua jɔɔ wawɛɛ kaa a ye bua mi nɛ i ba suɔ Yehowa. Pi wami mi kɛkɛ nɛ a kɛ mi ba, a ha nɛ ye si himi pee kpakpa hulɔ.” (Abɛ 23:24, 25) Wa nyɛmimɛ nyumuhi kɛ yihi ayɔhi abɔ hu nuɔ he jã.

LA 59 Ha Wa Je Yehowa Yi

^ kk. 5 Anɛ e sa nɛ nyumu kɛ yo nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a fɔ lo? Ke a suɔ nɛ a fɔ ɔ, bimɛ enyɛmɛ nɛ e sa kaa a fɔ? Nɛ mɛni blɔ nɔ a maa gu kɛ tsɔse a bimɛ nɛ a ba suɔ Yehowa nɛ a sɔmɔ lɛ? Wa maa na sane bimi nɛ ɔmɛ a heto kɛ nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ ni komɛ pee ngɛ wa be nɛ ɔ mi ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi.

^ kk. 15 Hyɛ womi nɛ ji Questions Young People Ask​—Answers That Work, Volume 1, yi 36, kɛ Volume 2, yi 11 ɔ hulɔ.

^ kk. 60 FONI Ɔ: Huno ko kɛ e yo nɛ a ji Kristofohi nɛ a ngɛ he susue ke ji a ma fɔ loo a be fɔe, nɛ́ a ngɛ bua jɔmi nɛ a ma ná kɛ blɔ nya ní tsumi nɛ ma ba fɔ si ngɛ a kuɛ nɔ ɔ hu he susue.

^ kk. 64 FONI Ɔ: Fɔli nɛ a gba a bimɛ ɔmɛ a mi nɛ a kɛ mɛ ngɛ ní kasee, ejakaa e slo jokuɛ ɔmɛ a jeha kɛ a nyɛmihi.