Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 25

“Imi Nitsɛ Ma Hla Ye To Ɔmɛ A Se Blɔ”

“Imi Nitsɛ Ma Hla Ye To Ɔmɛ A Se Blɔ”

“Imi nitsɛ ma hla ye to ɔmɛ a se blɔ, nɛ ma hyɛ a nɔ.”—EZE. 34:11.

LA 105 “Mawu Ji Suɔmi”

NƆ́ NƐ WA MAA KASE *

1. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Yehowa ngɛ kaa binyɛ nɛ pupɔɔ e bi?

“ANƐ binyɛ hɛ maa je lɛ nitsɛ e bi nɛ ngɛ nyɔ nya nɔ lo?” Yehowa lɛ bi sane nɛ ɔ ngɛ gbalɔ Yesaya be ɔ mi. Mawu de e we bi ke: “Ke binyɛ hɛ maa je e bi nɔ po, imi lɛɛ ye hɛ be [nyɛ] nɔ jee kɔkɔɔkɔ.” (Yes. 49:15) Yehowa kɛ e he pɔɛ binyɛ he tomi, se ngɛ si fɔfɔɛ nɛ ɔ mi lɛɛ e pee jã. Yehowa ngɔ huɛ bɔmi nɛ ngɛ binyɛ kɛ e bi a kpɛti ɔ kɛ to huɛ bɔmi nɛ mi wa nɛ ngɛ e kɛ e sɔmɔli a kpɛti ɔ he. Binyɛmɛ fuu nuɔ he kaa bɔ nɛ nyɛmiyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Jasmin ɔ nu he ɔ. E de ke: “Ke o pupɔ bimwɔyo ɔ, lɔ ɔ haa nɛ huɛ bɔmi nɛ ba hiɔ o kɛ o bi ɔ nyɛ kpɛti ɔ hiɔ si nyɛ wami be tsuo.”

2. Ke Yehowa bi ko kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ, kɛ Yehowa nuɔ he ha kɛɛ?

2 Ke Yehowa bi ko kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ, Yehowa yɔseɔ. Hyɛ bɔ nɛ e maa dɔ lɛ ha ke e na kaa daa jeha a, e sɔmɔli babauu kpaa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami *.

3. Mɛni Yehowa suɔ nɛ nihi nɛ a kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ nɛ a pee?

3 Behi fuu ɔ, wa nyɛmimɛ babauu nɛ a kpa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami loo a kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ kpaleɔ kɛ baa asafo ɔ mi ekohu, nɛ ke e ba jã a, wa bua jɔɔ wawɛɛ! Kaa bɔ nɛ Yehowa suɔ nɛ a kpale kɛ ba a, wɔ hu wa suɔ nɛ a kpale kɛ ba. (1 Pet. 2:25) Se mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ ye bua mɛ nɛ a kpale kɛ ba? Loko wa nyɛ ma ha sane bimi nɛ ɔ heto ɔ, e maa hi kaa wa maa le nɔ́ he je nɛ wa nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ kpaa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami ɔ.

MƐNI HE JE NƐ NI KOMƐ KPA YEHOWA SƆMƆMI Ɔ?

4. Kɛ ní tsumi nɛ ni komɛ tsuɔ ɔ saa a he ha kɛɛ?

4 Ni komɛ ha nɛ a ní tsumi pee oti ngɛ a si himi mi. Nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Hung * nɛ e ngɛ Asia a de ke: “I ngɔɔ ye be kɛ ye he wami fuu kɛ tsuɔ ní. I susu kaa ke i ná he lo nya ní babauu ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ ma nyɛ ma sɔmɔ Yehowa saminya. Enɛ ɔ he ɔ, i kɛ ngmlɛfiahi babauu tsuɔ ní. Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, i bɔni asafo mi kpehi a mi pomi, nɛ nyagbenyagbe ɔ, i kɛ asafo ɔ kpa bɔmi. Satan ngɔɔ níhi nɛ ngɛ je ɔ mi ɔ kɛ sisiɔ nihi bɔɔbɔɔbɔɔ, nɛ a kpaa Mawu sɔmɔmi.”

5. Kɛ nyagba slɔɔtohi nɛ nyɛmiyo ko kɛ kpe ɔ sa e he ha kɛɛ?

5 Nyɛmimɛ komɛ ngɛ nɛ nyagbahi nɛ a kɛ ngɛ kpee ɔ haa nɛ a kɔni mi jɔ̃ɔ. Nyɛmiyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Anne nɛ e ngɛ Britain nɛ e ngɛ bimɛ enuɔ ɔ de ke: “Ye bimɛ ɔmɛ a kpɛti nɔ kake be nɔmlɔ tso mi he wami kulaa. Kɛ yaa kɛ yaa a, a fiee ye biyi ɔmɛ a kpɛti nɔ kake ngɛ asafo ɔ mi, nɛ ye binyumu ɔmɛ a kpɛti nɔ kake hu ná juɛmi mi nyagba. I hao wawɛɛ, enɛ ɔ he ɔ, i kpa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami.” Wa nuɔ he wawɛɛ ha Anne kɛ e weku ɔ kɛ nihi tsuo nɛ a kɛ si fɔfɔɛ kaa kikɛ ngɛ kpee ɔ!

6. Ke nɔ ko kɛ Kolose Bi 3:13 ɔ tsu we ní ɔ, kɛ lɔ ɔ ma nyɛ ma ha nɛ e kɛ Mawu we bi nɛ kpa bɔmi ha kɛɛ?

6 Kane Kolose Bi 3:13. Ní komɛ nɛ nyɛmimɛ komɛ de ɔ gba nyɛmimɛ komɛ a nya wawɛɛ. Bɔfo Paulo tsɔɔ kaa be komɛ ɔ, wa maa na “nɔ́ ko nɛ [wa] maa da nɔ kɛ tu munyu kɛ si” wa nyɛmi ko. E ma nyɛ maa ba kaa a ye wɔ sane nɛ dɛ. Ke wa hyɛ we nɛ hi ɔ, wa maa ngɔ nihi a he abofu kɛ wo wa mi. Dɔdɔɛ nɛ maa hi nɔ ko mi ɔ ma nyɛ ma ha nɛ e kɛ Yehowa we bi nɛ kpa bɔmi. Mo susu nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Pablo nɛ e ngɛ South America a níhi a si kpami ɔ he nɛ o hyɛ. Nɔ ko ye lakpa kɛ si lɛ kaa e pee nɔ́ yayami ko, nɛ lɔ ɔ ha nɛ sɔmɔmi he blɔ nɛ e ngɛ ngɛ asafo ɔ mi ɔ je e dɛ. Kɛ e pee e ní ha kɛɛ? Pablo de ke: “Ye mi mi fu wawɛɛ, nɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, i kɛ asafo ɔ kpa bɔmi.”

7. Kɛ nɔ ko he nile nɛ ngɛ lɛ fɔ bue ɔ ma nyɛ maa sa e he ha kɛɛ?

7 Ke nɔ ko tɔ̃ Yehowa mlaa nɔ be ko nɛ be ɔ, lɔ ɔ ma nyɛ ma ha nɛ e he nile nɛ hao lɛ wawɛɛ, nɛ e maa nu he kaa Mawu be nyɛe maa suɔ lɛ hu. Ke e pia e he nɛ a na lɛ mɔbɔ po ɔ, loloolo ɔ, e ma nyɛ maa nu he kaa e sɛ, nɛ e be nyɛe maa piɛɛ Mawu we bi a he hulɔ. Nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Francisco ɔ nu he jã. E de ke: “A kã ye hɛ mi ejakaa i kɛ ye he wo ajuama bɔmi mi. E ngɛ mi kaa sisije ɔ, i tsa nɔ nɛ i ya asafo mi kpe mohu lɛɛ, se kɛ yaa kɛ yaa a, i hao wawɛɛ nɛ i nu he kaa e sɛ nɛ i piɛɛɔ Yehowa we bi a he. Ye he nile hao mi wawɛɛ, nɛ lɔ ɔ ha nɛ i nu he wawɛɛ kaa Yehowa kɛ ye he yayami ɔ ki mi. Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, i kɛ asafo ɔ kpa bɔmi.” Kɛ o naa nyɛmimɛ nɛ a kɛ si fɔfɔɛ kaa kikɛ ngɛ kpee ɔ ha kɛɛ? Anɛ o mi mi saa mo ngɛ a he lo? Se nɔ́ nɛ pe kulaa a, kɛ Yehowa naa mɛ ha kɛɛ?

YEHOWA SUƆ E JIJƆ ƆMƐ

Israel to hyɛlɔ ko nɛ e ngɛ e jijɔ nɛ laa nɛ e na lɛ ɔ nɔ hyɛe saminya (Hyɛ kuku 8-9) *

8. Anɛ Yehowa hɛ jeɔ nihi nɛ a sɔmɔ lɛ be ko nɛ be ɔ a nɔ lo? Moo tsɔɔ nya.

8 Nihi nɛ a kɛ anɔkuale yemi sɔmɔ Yehowa se a kɛ asafo ɔ kpa bɔmi be bɔɔ ko ɔ, Yehowa hɛ ji a nɔ; nɛ e hɛ ji ní nɛ a tsu ngɛ e sɔmɔmi mi ɔ nɔ. (Heb. 6:10) Gbalɔ Yesaya ngma nɔ́ he tomi nɔ́ ko nɛ sa wawɛɛ kɛ fɔ si. Nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ ɔ tsɔɔ kaa Yehowa susuɔ e we bi a he. Yesaya ngma ke: “E maa lɛ e to kuu ɔ kaa to hyɛlɔ kpakpa; e ma bua e to bi ɔmɛ a nya, nɛ e maa hɛɛ mɛ ngɛ e bɔkɔ mi.” (Yes. 40:11) Ke Yehowa to ko laa a, kɛ Yehowa nɛ e ji To Hyɛlɔ Ngua a nuɔ he ha kɛɛ? Sane ko nɛ Yesu bi e kaseli ɔmɛ ɔ haa nɛ wa naa bɔ nɛ Yehowa nuɔ he ha. E bi mɛ ke: “Kɛ nyɛ susu kɛɛ? Ke nyumu ko ngɛ jijɔ 100 nɛ kake laa a, anɛ e be 99 ɔ sie ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ nɛ e sɛ mi konɛ e ya hla nɔ́ nɛ laa a lo? Nɛ ke e na lɛ ɔ, ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, e nyaa ngɛ lɔ ɔ he kulaa pe 99 nɛ a laa we ɔ he.”​—Mat. 18:12, 13.

9. Kɛ to hyɛli kpakpahi nɛ a hi si blema a pee a ní ngɛ a jijɔ ɔmɛ a he ha kɛɛ? (Hyɛ foni nɛ ngɛ womi ɔ hɛ mi ɔ.)

9 Mɛni he je nɛ e da blɔ kaa a kɛ Yehowa to to hyɛlɔ he ɔ? Ejakaa blema a, to hyɛlɔ kpakpa susuɔ e to ɔmɛ a he wawɛɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, David kɛ jata kɛ osisiblisi nɔ kunɔ konɛ e kɛ po e to ɔmɛ a he piɛ. (1 Sam. 17:34, 35) Ke jijɔ kake ngmelu po laa a, to hyɛlɔ kpakpa yɔseɔ. (Yoh. 10:3, 14) Jamɛ a to hyɛlɔ ɔ siɔ jijɔ 99 nɛ piɛɔ ngɛ to tsu mi aloo e siɔ mɛ kɛ haa to hyɛli kpahi nɛ e ya hlaa nɔ́ nɛ laa a. Yesu ngɔ nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ ɔ kɛ tsu ní nɛ e kɛ tsɔɔ wɔ anɔkuale ko nɛ e he hia wawɛɛ. Yesu de ke: “Ye Tsɛ nɛ ngɛ hiɔwe ɔ sume kaa ni nyafii nɛ ɔmɛ a kpɛti nɔ kake hɛ mi nɛ kpata.”​—Mat. 18:14.

Blema Israel to hyɛlɔ ko nɛ e ngɛ e jijɔ nɛ e laa nɛ e na lɛ ɔ nɔ hyɛe (Hyɛ kuku 9)

YEHOWA HLAA E JIJƆ ƆMƐ A SE BLƆ

10. Ngɛ Ezekiel 34:11-16 nya a, mɛni Yehowa wo si kaa e maa pee kɛ ha e jijɔhi nɛ a laa a?

10 Yehowa suɔ wa kpɛti nɔ fɛɛ nɔ, nɛ e suɔ “ni nyafii” nɛ a tla blɔ ɔ hulɔ. Mawu gu gbalɔ Ezekiel nɔ kɛ tsɔɔ kaa e ma hla e jijɔhi nɛ a laa a, nɛ e maa ye bua mɛ konɛ a ha nɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi e kɛ mɛ a kpɛti ekohu. Nɛ e tsɔɔ blɔ pɔtɛɛ etɛ komɛ a nɔ nɛ e maa gu kɛ ye bua jijɔhi nɛ a laa a. Nɔ́ nɛ e maa pee ɔ ngɛ kaa nɔ́ nɛ to hyɛli nɛ a ngɛ Israel ɔ pee ɔ. (Kane Ezekiel 34:11-16.) Kekleekle ɔ, to hyɛlɔ ɔ ma hla jijɔ nɛ e laa a, nɛ enɛ ɔ ma bi mɔde bɔmi, nɛ e ma he be hulɔ. Nɛ ke e na jijɔ ɔ, e maa ngɔ lɛ kɛ ba piɛɛ jijɔ kpa amɛ a he. Lɔ ɔ se ɔ, ke e na kaa jijɔ ɔ plaa aloo hwɔ ngɛ lɛ yee ɔ, e maa je suɔmi mi kɛ ye bua lohwe ɔ. E maa fi e pa amɛ a nɔ ha lɛ, e ma wo lɛ, nɛ e ma ha lɛ ní. E sa nɛ asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a ji to hyɛli nɛ a hyɛɛ “Mawu to kuu ɔ” nɔ ɔ nɛ a pee ní nɛ ɔmɛ nɔuu kɛ ye bua nihi nɛ a kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ. (1 Pet. 5:2, 3) Nikɔtɔma amɛ hlaa jijɔ nɛ ɔmɛ, a yeɔ bua mɛ konɛ a kpale ba piɛɛ to kuu ɔ he, nɛ a jeɔ suɔmi kpo kɛ tsɔɔ mɛ kɛ gu yemi kɛ buami nɛ a kɛ haa mɛ konɛ a ba pee Yehowa huɛmɛ ekohu ɔ nɔ. *

11. Mɛni nɛ to hyɛlɔ kpakpa le?

11 To hyɛlɔ kpakpa le kaa jijɔ ko ma nyɛ maa laa. Nɛ ke jijɔ ko laa a, to hyɛlɔ ɔ be e tue gblae. Nyɛ ha nɛ wa susu nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ Yehowa pee benɛ e ngɛ e sɔmɔli komɛ nɛ a tla blɔ be bɔɔ ɔ ye buae ɔ.

12. Kɛ Yehowa tsu Yona si fɔfɔɛ ɔ he ní ha kɛɛ?

12 Gbalɔ Yona tu fo ngɛ ní tsumi nɛ Yehowa kɛ ha lɛ ɔ nya. Se kɛ̃ ɔ, Yehowa kua we Yona. Kaa bɔ nɛ to hyɛlɔ kpakpa peeɔ ɔ, Yehowa ya hla lɛ nɛ e ha nɛ e ná he wami nɛ e hia a konɛ e nyɛ nɛ e tsu ní tsumi nɛ e kɛ wo e dɛ ɔ. (Yona 2:7; 3:1, 2) Pee se ɔ, Mawu ngɔ tso ko kɛ pee nɔ hyɛmi nɔ́ kɛ ye bua Yona konɛ e na bɔ nɛ adesa fɛɛ adesa wami he jua wa ha lɛ ha. (Yona 4:10, 11) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ mi? E sɛ nɛ asafo mi nikɔtɔmahi a he nɛ sɔ kɛ ngmɛɛ nihi nɛ a kpa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami ɔ a he. Mohu ɔ, e sa nɛ nikɔtɔma amɛ nɛ a bɔ mɔde nɛ a le nɔ́ nɛ ha nɛ jijɔ ɔ tla blɔ. Nɛ ke jijɔ ko kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ɔ, e sa nɛ nikɔtɔma amɛ nɛ a ya nɔ nɛ a je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ lɛ.

13. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ blɔ nɔ nɛ Yehowa gu kɛ tsu nɔ nɛ ngma La 73 ɔ sane ɔ he ní ɔ mi?

13 Nɔ nɛ ngma La 73 ɔ kɔni mi jɔ̃ benɛ e na bɔ nɛ yayami peeli bɔɔ ha a. Enɛ ɔ ha nɛ e ná susumi kaa Mawu suɔmi nya ní peemi he hia we mɔ. (La 73:12, 13, 16) Kɛ Yehowa tsu sane ɔ he ní ha kɛɛ? E bui la polɔ ɔ fɔ. Mohu ɔ, Mawu ha nɛ a ngma munyu nɛ ɔ kɛ wo Baiblo ɔ mi. Nyagbenyagbe ɔ, la polɔ ɔ ba na kaa huɛ bɔmi kpakpa nɛ ngɛ e kɛ Yehowa a kpɛti ɔ he hia, nɛ se nami ngɛ he pe ní kpahi tsuo. (La 73:23, 24, 26, 28) Mɛni wa kaseɔ ngɛ mi? E sɛ nɛ asafo mi nikɔtɔmahi kɛ oya yemi nɛ kojo nihi nɛ eko ɔ, a kɛ a munyu tumi kɛ a ní peepee tsɔɔ kaa se nami tsɔ ko be Yehowa sɔmɔmi he ɔ. Mohu ɔ, e sa nɛ nikɔtɔma amɛ nɛ a bɔ mɔde nɛ a le nɔ́ tutuutu nɛ ha nɛ nɔ ɔ susu jã aloo e pee jã a. Jã nɛ a maa pee ɔ ma ha nɛ a le ngmami tutuutu nɛ maa wo nɔ ɔ he wami.

14. Mɛni he je nɛ Eliya hia yemi kɛ buami ɔ, nɛ kɛ Yehowa ye bua lɛ ha kɛɛ?

14 Gbalɔ Eliya tu Manyɛ Yezebel nya fo. (1 Ma. 19:1-3) E susu kaa lɛ nɔ kake too pɛ lɛ e ngɛ Yehowa sɔmɔe kaa gbalɔ, enɛ ɔ ha nɛ e nu he kaa e ní tsumi ɔ he be se nami. Eliya hao wawɛɛ, nɛ e ná nɛ e gbo. (1 Ma. 19:4, 10) Ngɛ Eliya si fɔfɔɛ nɛ ɔ tsuo se ɔ, Yehowa bui lɛ fɔ, mohu ɔ, Yehowa ma nɔ mi kɛ ha lɛ kaa e piɛɛ e he, nɛ e ma nyɛ ma ná hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ e he wami ɔ mi, ejakaa ní tsumi babauu ngɛ nɛ e ma tsu. Yehowa bu Eliya tue saminya, nɛ e kɛ ní tsumi ehehi wo e dɛ. (1 Ma. 19:11-16, 18) Mɛni wa kaseɔ ngɛ mi? E sa nɛ wɔ tsuo wa je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ Yehowa jijɔ ɔmɛ. Se titli ɔ, asafo mi nikɔtɔmahi ji nihi nɛ e sa nɛ a pee jã. Ke nɔ ko tu munyu basabasa, aloo e susu kaa Yehowa kɛ e yayami ɔmɛ be lɛ kee po ɔ, e sa nɛ asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a bu lɛ tue saminya bemi nɛ e je e tsui mi kɛ ngɛ munyu tue ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, a maa bɔ mɔde kaa a ma ha nɛ to ɔ nɛ laa a nɛ nu he kaa Yehowa suɔ lɛ.

KƐ E SA NƐ WAA PEE WA NÍ NGƐ MAWU JIJƆHI NƐ A LAA A HE HA KƐƐ?

15. Ngɛ Yohane 6:39 ɔ nya a, kɛ Yesu naa e Tsɛ ɔ jijɔ ɔmɛ ha kɛɛ?

15 Kɛ Yehowa suɔ nɛ waa pee wa ní ngɛ e jijɔhi nɛ a laa a he ha kɛɛ? Yesu pee enɛ ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́ kɛ ha wɔ. Yesu le kaa Yehowa to ɔmɛ tsuo a he jua wa ngɛ Mawu hɛ mi, lɔ ɔ he ɔ, e pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ konɛ e kɛ ye bua “Israel we jijɔ ɔmɛ nɛ a laa amɛ” nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ. (Mat. 15:24; Luka 19:9, 10) Akɛnɛ Yesu ji to hyɛlɔ kpakpa he je ɔ, e bɔ mɔde wawɛɛ nɛ e po Yehowa jijɔ ɔmɛ a he piɛ konɛ eko ko laa.​—Kane Yohane 6:39.

16-17. Kɛ e sa nɛ asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a na nihi nɛ a tla blɔ nɛ a maa ye bua mɛ nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ɔ ha kɛɛ? (Hyɛ daka nɛ ji, “ Bɔ Nɛ Jijɔ Nɛ Laa a Ma Nyɛ Maa Nu He Ha.”)

16 Bɔfo Paulo wo asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a ngɛ Efeso ɔ he wami kaa a kase Yesu. E de ke: “E sa nɛ nyɛɛ ye bua nihi nɛ a gbɔjɔ ɔ, konɛ nyɛ ha nɛ munyu nɛ Nyɔmtsɛ Yesu tu ɔ nɛ e hi nyɛ juɛmi mi, be mi nɛ lɛ nitsɛ e de ke: ‘Bua jɔmi babauu ngɛ nɔ́ hami mi pe nɔ́ ngɔmi’ ɔ.” (Níts. 20:17, 35) Ngmami ɔ ha nɛ e pee heii kaa mwɔnɛ ɔ, asafo mi nikɔtɔmahi hu ngɛ blɔ nya ní tsumi ko nɛ e he hia wawɛɛ, nɛ lɔ ɔ ji kaa a hyɛ Yehowa we bi a nɔ. Asafo mi nɔkɔtɔma ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Salvador nɛ e ngɛ Spain ɔ de ke: “Ke i susu bɔ nɛ Yehowa hyɛɛ e jijɔhi nɛ a laa a nɔ ha a he ɔ, lɔ ɔ woɔ mi he wami konɛ ma pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ma nyɛ kɛ ye bua mɛ. Kaa asafo mi nɔkɔtɔma a, i le kaa Yehowa suɔ nɛ ma hyɛ e jijɔ ɔmɛ a nɔ.”

17 Nihi tsuo nɛ wa tu a he munyu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi kaa a tla blɔ ɔ, a ye bua mɛ nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ekohu. Amlɔ nɛ ɔ hu ɔ, nihi babauu nɛ a tla blɔ ɔ suɔ nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ekohu. Ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, wa ma susu nɔ́ nɛ wa ma nyɛ maa pee kɛ ye bua mɛ nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ɔ he.

LA 139 Ngɔɔ Lɛ Kaa O Ngɛ Je Ehe ɔ Mi

^ kk. 5 Mɛni he je nɛ ni komɛ nɛ a kɛ anɔkuale yemi sɔmɔ Yehowa jehahi babauu ɔ kɛ asafo ɔ kpa bɔmi ɔ? Kɛ Mawu naa mɛ ha kɛɛ? Wa maa na sane bimi nɛ ɔmɛ a heto ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi. Jehanɛ hu ɔ, wa maa na blɔ nɔ nɛ Yehowa gu kɛ ye bua ni komɛ nɛ a pee we tue bumi kɛ ha lɛ be bɔɔ ko ɔ.

^ kk. 2 MUNYU NƐ A TSƆƆ SISI: Ke fiɛɛlɔ ko kɛ fiɛɛmi yami akɔtaa bumi bɛ nyɔhiɔ ekpa loo nɔ́ nɛ pe jã a, wa ma nyɛ ma de ke e kpa fiɛɛmi kɛ asafo mi kpehi yami loo e kɛ asafo ɔ kpa bɔmi. Se loloolo ɔ, nimli nɛ ɔmɛ ji wa nyɛmimɛ, nɛ wa suɔ mɛ.

^ kk. 4 A tsake biɛ ɔmɛ ekomɛ.

^ kk. 10 Ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ maa tsɔɔ wɔ blɔ slɔɔtohi a nɔ nɛ asafo mi nikɔtɔmahi ma nyɛ maa gu kɛ pee ní etɛ nɛ ɔmɛ.

^ kk. 60 FONI Ɔ MI TSƆƆMI: Israel to hyɛlɔ nɛ susuɔ e jijɔ nɛ laa a he ɔ ya hlaa lɛ, nɛ e yeɔ bua lɛ konɛ e kpale kɛ ba piɛɛ to kuu ɔ he. Mwɔnɛ ɔ, asafo mi nikɔtɔmahi hu peeɔ jã nɔuu

^ kk. 64 FONI Ɔ MI TSƆƆMI: Nyɛmiyo ko nɛ e kɛ asafo ɔ kpa bɔmi nɛ e hii si ngɛ lɔle mi nɛ e na Odasefohi enyɔ nɛ a kɛ bua jɔmi ngɛ ma nɔ odase yee.