Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Anɛ O Le Lo?

Anɛ O Le Lo?

Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, mɛni tóhi nɛ nihi woɔ?

BLEMA Israel bi ɔmɛ ngɔ sika kɛ fĩ anɔkuale jami se jeha babauu. Se ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, e he ba hia nɛ Yuda bi ɔmɛ nɛ a wo to slɔɔtoslɔɔtohi, nɛ enɛ ɔ ba pee tlomi kɛ ha mɛ.

E he ba hia nɛ Yuda bi nɛ a wa a nɛ a ha shekel fã (drakma enyɔ) kɛ ye bua Mawu jami ngɛ he klɔuklɔu ɔ, kɛ pee se ɔ, ngɛ sɔlemi we ɔ mi. Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, a kɛ sika nɛ ɔ tsuɔ níhi nɛ yaa nɔ ngɛ sɔlemi we ɔ nɛ Herode ma a he ní. Yuda bi komɛ bi Petro kaa Yesu woɔ jamɛ a tó ɔ lo, nɛ Kristo tsɔɔ kaa tsa pi tɔmi kaa nɔ ko maa wo tó nɛ ɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e tsɔɔ Petro he nɛ e maa na sika ngɛ kɛ wo tó ɔ.—Mat. 17:24-27.

Jehanɛ hu ɔ, Mawu sɔmɔli nɛ a hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ woɔ mi dlami nyɔngma, nɛ tsɔɔ kaa e sa nɛ a ngɔ níhi nɛ a duɔ ɔ aloo sika nɛ a náa a mi dlami nyɔngma mi kake kɛ ba. (3 Mose 27:30-32; 4 Mose 18:26-28) Jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ deɔ ni ɔmɛ kaa a hyɛ saminya nɛ a wo ngmɔ ní fɛɛ ngmɔ ní he tó. A hyɛɛ blɔ po kaa nihi nɛ a wo tó ngɛ “mint, kɛ dill, kɛ kumin” a he. Yesu de we kaa tɔmi ngɛ he kaa a maa wo mi dlami nyɔngma, se e tu munyu kɛ si Farisi bi ɔmɛ kɛ womi ngmali ɔmɛ a we osato peemi ɔ.—Mat. 23:23.

Se jamɛ a be ɔ, e biɔ nɛ Yuda bi ɔmɛ nɛ a wo tóhi fuu kɛ ha Roma bi nɛ a ngɛ a nɔ yee ɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, e biɔ nɛ zugbatsɛmɛ nɛ a ngɔ sika loo ní kpa komɛ kɛ wo tó. Ke a gba a niba ní ɔmɛ a mi eywiɛ loo enuɔ ɔ, e sa nɛ a ngɔ kake kɛ wo tó. E biɔ nɛ Yuda no fɛɛ Yuda no nɛ wo tó hulɔ. Tó nɛ ɔ he sane nɛ Farisi bi ɔmɛ bi Yesu ɔ nɛ. Yesu tsɔɔ bɔ nɛ e sa nɛ waa na tó womi ha. E de ke: “Nyɛɛ ngɔ Kaisare níhi ngɔ ha Kaisare, se nyɛɛ ngɔ Mawu níhi ngɔ ha Mawu.”—Mat. 22:15-22.

Jehanɛ hu ɔ, e biɔ nɛ a wo tó ke a kɛ jua yemi níhi yaa ma komɛ a nɔ, loo a he kɛ je ma komɛ a nɔ kɛ ma a ma a mi. A heɔ tó nɛ ɔmɛ ngɛ wo ɔmɛ a nya, huzu ɔmɛ a nɔ, blɔhi a nɔ, juahi a nɔ aloo ke o maa sɛ ma ko mi.

Tóhi nɛ nihi nɛ a ngɛ Roma nɔ yemi he ɔmɛ woɔ ɔ hiɛ tsɔ. Roma bi a yi nɔ sane ngmalɔ ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Tacitus tsɔɔ kaa benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ, nɛ́ Nɔ Yelɔ Tiberio ngɛ Roma ma a nɔ yee ɔ, “Siria bi ɔmɛ kɛ Yuda bi ɔmɛ kpa lɛ pɛɛ kaa e gbɔ tó nɛ a ngɛ woe ɔ nɔ ha mɛ, ejakaa e ha nɛ níhi a mi ngɛ wae ha mɛ.”

Blɔ nɔ nɛ a guɔ kɛ ngɔɔ tó ɔ po nɛ puɛ sane ɔ nɛ. Nihi nɛ a woɔ sika fuu kɛ haa nɔ yelɔ ɔ nɛ a náa tó ngɔmi he blɔ ɔ. Nihi nɛ a náa jamɛ a he blɔ ɔ hu hlaa nihi ngɛ ma a mi konɛ a ngɔ tó ɔ. Nihi nɛ a ngɛ tó ngɔmi he blɔ ɔ kɛ nihi nɛ a yaa ma bi ɔmɛ a ngɔ nɛ a ya ngɔɔ tó ɔ tsuo náa he se wawɛɛ. E ma nyɛ maa ba kaa Zakeo ngɛ nihi ngɛ e sisi nɛ a ngɔɔ tó kɛ haa lɛ. (Luka 19:1, 2) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, ma bi ɔmɛ sume nihi nɛ a ba ngɔɔ tó ngɛ a dɛ ɔ a sane kulaa.