Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Nyɛ Fã Sane Kpakpa a He Ngɛ Ma Nikɔtɔmahi A Hɛ Mi

Nyɛ Fã Sane Kpakpa a He Ngɛ Ma Nikɔtɔmahi A Hɛ Mi

“NƆ NƐ Ɔ, imi nɛ i hla lɛ nɛ e sɔmɔ mi, nɛ e ya fiɛɛ ye sane ha ma je li, matsɛmɛ, kɛ Israel ma a tsuo.” (Níts. 9:15) Munyu nɛ ɔ nɛ Nyɔmtsɛ Yesu tu ɔ kɔɔ Yuda no ko nɛ e ba plɛ pee Kristofo no ɔ he. Nyumu nɛ ɔ ji bɔfo Paulo.

Roma Nɔ yelɔ ko nɛ a tsɛɛ lɛ Nero ɔ piɛɛ “matsɛmɛ” nɛ ngmami nɛ wa wo ta kɛ sɛ hlami ɔ tu a he munyu ɔ he. Ke mo nɛ a ke o fã o hemi kɛ yemi ɔ he ngɛ nɔ yelɔ nɛ ɔ hɛ mi ɔ, kɛ e maa pee mo kɛɛ? Se kɛ̃ ɔ, a woɔ Kristofohi he wami kaa a kase Paulo. (1 Kor. 11:1) Blɔ kake nɛ wa ma nyɛ maa gu nɔ kɛ pee jã ji kaa wa ma susu bɔ nɛ Paulo kɛ Roma mlaa a tsu ní ha ngɛ e be ɔ mi ɔ he.

Mose Mlaa a ji mlaa nɛ a kɛ tsuɔ ní ngɛ Israel, nɛ lɔ ɔ nɛ tsɔɔ Yuda bi nɛ a ngɛ he tsuaa he ɔ bɔ nɛ e sa kaa a ba a jemi ha. Kɛ je Pentekoste ligbi ɔ nɔ ngɛ jeha 33 ɔ se ɔ, anɔkuale Kristofohi be Mose Mlaa a sisi hu. (Níts. 15:28, 29; Gal. 4:9-11) Se kɛ̃ ɔ, Paulo kɛ ni kpahi nɛ a ji Kristofohi ɔ tui Mlaa a he munyu yaya, enɛ ɔ ha nɛ a nyɛ nɛ a fiɛɛ ngɛ Yuda bi ɔmɛ a ma amɛ a mi ngɛ tue mi jɔmi mi. (1 Kor. 9:20) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Paulo pɔɔ kpe he ɔmɛ yami konɛ e kɛ nihi nɛ a le Abraham Mawu ɔ nɛ susu Hebri Ngmami ɔ he.​—Níts. 9:19, 20; 13:5, 14-16; 14:1; 17:1, 2.

Yerusalem ji he nɛ bɔfo ɔmɛ kpeeɔ ngɛ konɛ a kɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ he blɔ tsɔɔmihi nɛ ha. A pɔɔ ní tsɔɔmi ngɛ sɔlemi we ɔ. (Níts. 1:4; 2:46; 5:20) Be ko ɔ, Paulo hia blɔ kɛ ya Yerusalem nɛ nyagbenyagbe ɔ, a wo lɛ tsu ngɛ lejɛ ɔ. Kikɛmɛ a tsu womi nɛ ɔ ya tle mlaa sane ko si, nɛ lɔ ɔ nɛ ha nɛ Paulo ya je Roma a nɛ.

BƆ NƐ PAULO KƐ ROMA MLAA A TSU NÍ HA

Kɛ Roma nɔ yeli ɔmɛ pee a ní ngɛ Paulo hemi kɛ yemi nɛ e ngɛ fiɛɛe ɔ he ha kɛɛ? Loko wa maa na heto ɔ, e sa nɛ waa le bɔ nɛ Roma bi ɔmɛ peeɔ a ní ha ngɛ jami he. A nyɛ we nihi nɛ tsa pi Roma bi ji mɛ se a ngɛ Roma nɔ yemi ɔ sisi ɔ a nɔ kaa a ngmɛɛ a jamihi a he. Ja a na kaa jami ko teɔ si kɛ woɔ ma a mlaa a, aloo e ha we nɛ nihi nɛ a ba a jemi saminya.

Roma bi ɔmɛ ha Yuda bi ɔmɛ he blɔ agbo ngɛ a nɔ yemi ɔ sisi. Womi nɛ ji Backgrounds of Early Christianity ɔ de ke: ‘A ha Yuda jami ɔ he blɔ ngɛ Roma nɔ yemi ɔ mi. Roma bi ɔmɛ nyɛ we a nɔ kaa a ja a wɔ ɔmɛ, enɛ ɔ he je ɔ, Yuda bi ɔmɛ naa he blɔ kɛ jaa a Mawu ɔ faa. Yuda bi ɔmɛ ngɛ mɛ nitsɛmɛ a mlaa nɛ kudɔɔ mɛ ngɛ a ma amɛ a mi.’ Jehanɛ se hu ɔ, Roma bi ɔmɛ nyɛ we Yuda bi ɔmɛ a nɔ kaa a ngɔ a he kɛ wo ta buli a ní tsumi mi. * Paulo kɛ he blɔ nɛ Roma mlaa a ha Yuda bi ɔmɛ kaa a ja mɛ nitsɛmɛ a Mawu ɔ fã he blɔ nɛ Kristofohi ngɛ ɔ he ngɛ Roma nɔ yeli ɔmɛ a hɛ mi.

Paulo he nyɛli ɔmɛ bɔ mɔde kaa a maa gbe Paulo he guɛ kɛ tsɔɔ ma bi ɔmɛ kɛ ma nɔ yeli ɔmɛ konɛ a te si kɛ wo lɛ. (Níts. 13:50; 14:2, 19; 18:12, 13) Mo susu si fɔfɔɛ nɛ ɔ he nɛ o hyɛ. Asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ nu huitihuiti ko ngɛ Yuda bi ɔmɛ a kpɛti kaa nɔ́ nɛ Paulo ngɛ nihi dee ji kaa ‘a ko ye Mose Mlaa a nɔ.’ Munyu nɛ ɔ ma nyɛ ma ha Yuda bi nɛ a ba pee Kristofohi kɛ we ɔ nɛ susu kaa Paulo bui Mawu mlaa a. Jehanɛ hu ɔ, kojomi he nguaa a ma nyɛ ma susu kaa Kristofohi ji Yuda bi a hemi kɛ yemi ɔ kuali. Ke e ba jã a, a ma nyɛ maa gbla Yuda bi nɛ a kɛ Kristofohi ngɛ bɔe ɔ a tue. A ma je mɛ we, nɛ a maa tsi a nya konɛ a ko fiɛɛ ngɛ sɔlemi we ɔ kɛ kpe he ɔmɛ hu. Enɛ ɔ he je ɔ, asafo mi nikɔtɔma amɛ wo Paulo ga kaa e pee nɔ́ ko kɛ tsɔɔ kaa jamɛ a munyu ɔ ji lakpa. A de lɛ ke e ya sɔlemi we ɔ nɛ e ya pee nɔ́ ko nɛ Mawu de we lɛ ke e pee, se jamɛ a nɔ́ ɔ ti si wui Mawu mlaa.​—Níts. 21:18-27.

Paulo pee jã, nɛ enɛ ɔ ha nɛ e ná he blɔ kɛ ‘fã sane kpakpa a he ngɛ mlaa nya.’ (Filip. 1:7, NW) Yuda bi ɔmɛ pee basabasa ngɛ sɔlemi we ɔ, nɛ a bɔ mɔde kaa a maa gbe Paulo. Roma asafoatsɛ ɔ po Paulo he piɛ. Be nɛ a ma Paulo kpa fiami ɔ, e ha nɛ a le kaa Roma no ji lɛ. Enɛ ɔ nɛ ha nɛ a ngɔ lɛ kɛ ho Kaisarea ya. Kaisarea ji he nɛ Roma nɔ yemi ɔ fã nɛ hyɛɛ Yuda ma a nɔ ɔ ngɛ. Ngɛ lejɛ ɔ hu ɔ, Paulo ná he blɔ kaa e kɛ kã maa ye ma nikɔtɔma amɛ odase. Eko ɔ, enɛ ɔ ha nɛ nihi fuu nɛ jinɛ a li Kristofo ɔmɛ a he nɔ́ ko tsɔ ɔ ba le níhi fuu ngɛ a he.

Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi yi 24 ɔ tsɔɔ bɔ nɛ a ye Paulo sane ɔ ha ngɛ Roma amlaalo nɛ ji Felike, nɛ hyɛɛ Yuda ma a nɔ ɔ hɛ mi. E le ní komɛ ngɛ Kristofo ɔmɛ a hemi kɛ yemi ɔ he momo. Yuda bi ɔmɛ po Paulo nya kaa e yi Roma bi ɔmɛ a mlaa etɛ komɛ a nɔ. A po e nya kaa e haa nɛ Yuda bi ɔmɛ tsɔɔ atua ngɛ mahi nɛ Roma nɔ yemi ɔ ngɛ nɔ yee tsuo a mi; a tsɔɔ kaa e tsɔ kuu ko nɛ a he ngɛ gbeye; nɛ e ka tete po kaa e maa blee sɔlemi we ɔ nɛ ngɛ Roma bi ɔmɛ a nɔ yemi sisi ɔ. (Níts. 24:5, 6) Nya pomi nɛ ɔmɛ ma nyɛ ma ha nɛ a bu Paulo gbenɔ fɔ.

E sa nɛ Kristofohi nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ nɛ a susu bɔ nɛ Paulo tsu nya pomi nɛ ɔ he ní ha a he wawɛɛ. E to e tsui si nɛ e je bumi kpo. Paulo tsɛ Mlaa a kɛ nɔ́ nɛ Gbali ɔmɛ ngma a se, nɛ e tsɔɔ kaa e ngɛ he blɔ kaa e jaa e ‘nɛmɛ a Mawu ɔ.’ Yuda bi kpahi nɛ a ngɛ Roma mlaa a sisi ɔ hu ngɛ he blɔ nɛ ɔ nɔuu. (Níts. 24:14) Pee se ɔ, Paulo fã e hemi kɛ yemi ɔ he, nɛ e tu he munyu ngɛ amlaalo nɛ ji Porkio Festo kɛ Matsɛ Herode Agripa hɛ mi.

Nyagbenyagbe ɔ, bɔ nɛ pee nɛ a ye dami sane ha Paulo ɔ, e de ke: “I suɔ kaa Kaisare ɔ nitsɛ nɛ ye ye sane ɔ.” Kaisare ɔ ji nɔ yelɔ nɛ ngɛ he wami pe kulaa ngɛ jamɛ a be ɔ mi.​—Níts. 25:11.

BƆ NƐ A YE PAULO SANE Ɔ HA NGƐ KAISARE Ɔ HƐ MI

Bɔfo ko de Paulo ke: “Ja a kɛ mo ya da Kaisare ɔ hɛ mi kokooko.” (Níts. 27:24) Benɛ Roma Nɔ Yelɔ Nero bɔni matsɛ yemi pɛ nɛ e de kaa lɛ nitsɛ e be nɔ ko sane yee. Ngɛ kekleekle jeha kpaanyɔ nɛ Nero kɛ ye nɔ mi ɔ, e ngɔ kojomi he blɔ ɔ kɛ wo ni kpahi a dɛ. Womi nɛ ji The Life and Epistles of Saint Paul tsɔɔ kaa ke munyu ko ba su Nero ngɔ nɛ e maa kojo ɔ, e buɔ tue ngɛ e matsɛ we ɔ. E ngɛ ga woli nɛ a yeɔ bua lɛ kɛ kojoɔ. Ga woli nɛ ɔmɛ ngɛ níhi a si kpami kɛ he wami wawɛɛ.

Baiblo ɔ tsɔɔ we kaa Nero nitsɛ lɛ kojo Paulo, aloo e ha nɛ nɔ kpa kojo lɛ nɛ e ba bɔ lɛ amaniɛ. Nero nitsɛ lɛ kojo Paulo jio, nɔ kpa ko nɛ e kojo Paulo jio, Paulo tsɔɔ kaa e jaa Yuda bi a Mawu ɔ, nɛ e woɔ nihi he wami kaa a ba a he si ha Roma nɔ yemi ɔ. (Rom. 13:1-7; Tito 3:1, 2) E ngɛ heii kaa mɔde nɛ Paulo bɔ kaa e ma fã sane kpakpa a he ɔ ye manye, ejakaa Kaisare ɔ ngmɛɛ Paulo he.​—Filip. 2:24; Filem. 22.

WA NÍ TSUMI JI KAA WA MA FÃ SANE KPAKPA A HE

Yesu de e kaseli ɔmɛ ke: “Ye he ɔ, a maa ngɔ nyɛ kɛ ya ganɔhi, kɛ matsɛmɛ a hɛ mi. A ma ha nɛ nyɛɛ ye sane kpakpa a he odase ngɔ tsɔɔ mɛ, kɛ ma je li tsuo.” (Mat. 10:18) E ji he blɔ nɛ wa ná kaa wa maa da Yesu nane mi ngɛ matsɛmɛ a hɛ mi. Ke wa bɔ mɔde nɛ wa fã sane kpakpa a he ɔ, wa ma nyɛ maa ye kunimi. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, juɛmi nɛ adesahi nɛ a yi mluku ɔ maa pee ɔ be nyɛe ma ‘fã sane kpakpa a he ngɛ mlaa nya’ kɛ pi si. Mawu Matsɛ Yemi ɔ pɛ nɛ e ma ha nɛ waa ye wa he ngɛ nɔ nyɛmi kɛ dami sane nɛ a yi ɔ sisi.​—Fiɛlɔ 8:9; Yer. 10:23.

Se kɛ̃ ɔ, ke Kristofohi ngɛ a hemi kɛ yemi ɔ he fãe mwɔnɛ ɔ, lɔ ɔ ma nyɛ ma tsɔ Yehowa biɛ ɔ he. Kãa bɔ nɛ Paulo pee ɔ, nyɛ ha nɛ waa to wa tsui si, waa ye anɔkuale, nɛ waa tsɔɔ níhi a mi saminya. Yesu de e kaseli ɔmɛ kaa a ‘ko hao a he ngɛ nɔ́ nɛ a kɛ ma fã a he ɔ he. Ejakaa munyu nɛ maa je a nya, kɛ juɛmi nɛ a kɛ ma fã a he ɔ, e ma ha mɛ. A he nyɛli ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko be mɛ nyɛe, aloo a maa je nɔ́ nɛ a ngɛ dee ɔ he nɔ́.’​—Luka 21:14, 15; 2 Tim. 3:12; 1 Pet. 3:15.

Ke Kristofohi ngɛ a hemi kɛ yemi ɔ he fãe ngɛ matsɛmɛ, ma nɔ yeli, kɛ ma nikɔtɔma kpahi a hɛ mi ɔ, a ma nyɛ maa gu lɔ ɔ nɔ kɛ ye nihi nɛ e he ma nyɛ maa wa ha mɛ kaa a nine maa su a nɔ ɔ odase. Nguɔ nɛ wa ye ngɛ sane komɛ a mi ɔ ha nɛ a tsake mlaa komɛ a hɛ mi, nɛ lɔ ɔ ha nɛ wa ná he blɔ kɛ fiɛɛɔ nɛ wa jaa Mawu faa. Se wa ye nguɔ jio, wa yi nguɔ jio, kã nɛ Mawu sɔmɔli kɛ fãa sane kpakpa a he ɔ haa nɛ Mawu bua jɔɔ wawɛɛ.

Ke wa fã wa hemi kɛ yemi ɔ he ɔ, e woɔ Yehowa biɛ ɔ hɛ mi nyami

^ kk. 8 James Parkes nɛ ji womi ngmalɔ ɔ de ke: ‘A ha Yuda bi ɔmɛ he blɔ kaa a pee mɛ nitsɛmɛ a kusumihi. E be nyakpɛ kaa a ha Yuda bi ɔmɛ he blɔ nɛ ɔ, ejakaa Roma bi ɔmɛ pɔɔ mahi nɛ a ngɛ a nɔ yemi ɔ sisi ɔ he blɔ hami kaa a hɛɛ mɛ nitsɛmɛ a mlaahi nɛ ma kudɔ mɛ.’