Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 40

O Ma Nyɛ Maa Ya Nɔ Nɛ O Ye Anɔkuale Kaa Petro

O Ma Nyɛ Maa Ya Nɔ Nɛ O Ye Anɔkuale Kaa Petro

“Nyɔmtsɛ, jee ye kasa nya, ejakaa yayami peelɔ ji mi.” —LUKA 5:8.

LA 38 E Maa Waje Mo

NƆ́ NƐ WA MAA KASE a

1. Benɛ Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha nɛ Petro gbe lo babauu ɔ, kɛ Petro pee e ní ha kɛɛ?

 PETRO ya wo nyɔ ɔ mi tsuo, se e gbi lo ko. Nyakpɛ sane ji kaa, Yesu de lɛ ke: “Nyɛɛ tsɛ̃ kɛ ya he nɛ mi kuɔ ɔ, nɛ nyɛɛ fɔ nyɛ ya amɛ konɛ nyɛɛ gbe lo.” (Luka 5:4) Petro he we yi kaa a ma nyɛ maa gbe lo, se e pee nɔ́ nɛ Yesu de lɛ ke e pee ɔ. Benɛ Petro kɛ nyumuhi nɛ a piɛɛ e he ɔ pee jã a, a gbe lo babauu nɛ a ya a bɔni gbami. Benɛ a yɔse kaa nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ ji nyakpɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ɔ, Petro kɛ nihi nɛ a piɛɛ e he ɔ tsuo “a he mi po.” Petro de ke: “Nyɔmtsɛ, jee ye kasa nya, ejakaa yayami peelɔ ji mi.” (Luka 5:​6-9) Eko ɔ, Petro nu he kaa e sɛ kaa e hiɔ Yesu kasa nya.

2. Mɛni he je nɛ e he hia wawɛɛ kaa wa susu Petro nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ he ɔ?

2 Nɔ́ nɛ Petro de ɔ ji anɔkuale ejakaa e ji “yayami peelɔ” niinɛ. Ngmami ɔ ha nɛ wa le kaa be komɛ ɔ, Petro peeɔ ní komɛ loo e deɔ ní komɛ nɛ pee se ɔ, e piaa e he. Anɛ be komɛ ɔ, o nuɔ he kaa bɔ nɛ Petro nu he ɔ lo? Anɛ su yaya ko ngɛ o he nɛ o ngɛ o hɛ mi miae kaa o ma kpa lo? Aloo o ngɛ mɔde bɔe kaa o maa pee tsakemi ko ngɛ o si himi mi be kɛkɛɛ ji nɛ ɔ lo? Ke jã a, lɛɛ Petro nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ nɛ o maa kase ɔ maa wo mo he wami wawɛɛ. Mɛni he je? Mo susu nɔ́ nɛ ɔ he nɛ o hyɛ: Jinɛ Yehowa ko ha we nɛ a ngma tɔmihi nɛ Petro tɔ̃ ɔ kɛ wo Baiblo ɔ mi. Se e pee we jã, mohu ɔ, e ha nɛ a ngma kɛ wo Baiblo ɔ mi konɛ wa nyɛ nɛ waa kase nɔ́ ko kɛ je mi. (2 Tim. 3:​16, 17) Ke wa kase Petro gbɔjɔmi ɔmɛ a he ní, kɛ bɔ nɛ e nu he ha a, e maa ye bua wɔ nɛ waa na kaa Yehowa hyɛ we blɔ kaa waa pee wa ní kaa nihi nɛ a ye mluku. Mohu ɔ, ngɛ wa gbɔjɔmi ɔmɛ tsuo se ɔ, e suɔ nɛ waa ya nɔ nɛ waa ye lɛ anɔkuale.

3. Mɛni he je nɛ e sa nɛ waa ya nɔ nɛ waa ye anɔkuale ɔ?

3 Mɛni he je nɛ e sa nɛ waa ya nɔ nɛ wa fĩ si ɔ? Ejakaa ke wa yaa nɔ nɛ wa peeɔ nɔ́ ko ɔ, e haa nɛ wa leɔ nɔ́ ɔ peemi saminya. Mo susu nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ ɔ he nɛ o hyɛ: Ke nɔ ko ngɛ hlae nɛ e le guitar loo saku fiami saminya a, e ma he lɛ jehahi babauu kɛ pee jã. Benɛ e ngɛ guitar a loo saku ɔ fiami kasee ɔ, e ma tɔ̃ si abɔ. Se ke e ya nɔ nɛ e kase nɛ e kɔni mi jɔ̃ we ɔ, e maa le fiami saminya. Nɛ ke e ba le fiami saminya po ɔ, be komɛ ɔ, e ma nyɛ ma tɔ̃. Se loloolo ɔ, e kɔni mi jɔ̃ we. E bɔɔ e he mɔde konɛ e he nɛ be. Jã nɔuu kɛ̃ nɛ ke wa ye gbɔjɔmi ko nɔ po ɔ, be komɛ ɔ, e ma nyɛ ma je e he kpo ekohu. Se loloolo ɔ, wa yaa nɔ nɛ wa bɔɔ wa he mɔde. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wɔ tsuo wa peeɔ ní komɛ loo wa deɔ ní komɛ nɛ pee se ɔ, wa piaa wa he. Se ke wa kɔni mi jɔ̃ we ɔ, Yehowa maa ye bua wɔ konɛ waa ya wa hɛ mi. (1 Pet. 5:10) Nyɛ ha nɛ wa susu bɔ nɛ Petro ya nɔ nɛ e ye anɔkuale ha a he. E ngɛ mi kaa Petro ngɛ gbɔjɔmi komɛ mohu lɛɛ, se Yesu ya nɔ nɛ e je mi mi sami kpo kɛ tsɔɔ lɛ. Ke wa susu enɛ ɔ he ɔ, e maa wo wɔ he wami konɛ waa ya nɔ nɛ wa sɔmɔ Yehowa.

PETRO GBƆJƆMIHI KƐ JƆƆMIHI NƐ́ E NÁ

Mɛni o maa pee ke o kɛ si fɔfɔɛ nɛ ngɛ kaa Petro nɔ́ ɔ eko kpe? (Hyɛ kuku 4)

4. Ngɛ Luka 5:​5-10 nya a, kɛ Petro kale e he ha kɛɛ, se mɛni nɔ mi mami nɛ Yesu ha nɛ e ná?

4 Ngmami ɔ tsɔɔ we nɔ́ he je nɛ Petro tsɛ e he kaa e ji “yayami peelɔ” ɔ, nɛ e tsɔɔ we yayami pɔtɛɛ nɛ Petro ngɛ he munyu tue ɔ. (Kane Luka 5:​5-10.) Se eko ɔ, Petro tɔ̃ tɔmi komɛ nɛ hɛdɔ ngɛ a he. Yesu le kaa Petro ngɛ gbeye yee, nɛ eko ɔ, lɔ ɔ nɛ ha nɛ e nu he kaa e sɛ nɛ e hi Yesu kasa nya nɛ. Yesu le hu kaa Petro ma nyɛ maa ya nɔ maa ye anɔkuale. Lɔ ɔ he ɔ, Yesu je mi mi jɔmi mi nɛ e de Petro ke, “jɔɔ gbeye yemi.” Akɛnɛ Yesu ngɛ nɔ mi mami ngɛ Petro mi he je ɔ, lɔ ɔ ha nɛ Petro si himi tsake. Pee se ɔ, Petro kɛ e nyɛminyumu Andrea kpa wo hɛmi ní tsumi ɔ, nɛ a ba nyɛɛ Yesu se, nɛ lɔ ɔ ha nɛ Yehowa jɔɔ mɛ ngɛ blɔhi fuu a nɔ.—Maak. 1:​16-18.

5. Akɛnɛ Petro ngmɛɛ susumi yaya nɛ e ná a he nɛ́ e ya nɔ nɛ e nyɛɛ Yesu se he je ɔ, mɛni jɔɔmihi nɛ e ná?

5 Benɛ Petro ba pee Kristo se nyɛɛlɔ ɔ, e ná níhi a si kpamihi fuu nɛ a ngɛ bua jɔmi. E na nɛ Yesu tsa hiɔtsɛmɛ, e hia daimoniohi, nɛ e tle nihi nɛ a gbo ɔ po si. b (Mat. 8:​14-17; Maak. 5:​37, 41, 42) Jehanɛ hu ɔ, Petro na nina ko nɛ ngɛ nyakpɛ nɛ tsɔɔ ní tsumi nɛ Yesu ma tsu kaa Matsɛ ngɛ Mawu Matsɛ Yemi ɔ mi hwɔɔ se. E ngɛ heii kaa Petro hɛ ji nɔ́ nɛ ɔ nɔ gblee. (Maak. 9:​1-8; 2 Pet. 1:​16-18) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, kaa Petro ba pee we Yesu kaselɔ ɔ, jinɛ e ko nɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo. Atsinyɛ jemi ko be he kaa Petro bua jɔ wawɛɛ kaa e ngmɛɛ susumi nɛ dɛ nɛ́ e ná ngɛ e he ɔ he, nɛ lɔ ɔ ha nɛ e ná jɔɔmi nɛ ɔmɛ tsuo!

6. Anɛ Petro ná lɛ gbɔjɔɔ kaa e maa hwu kɛ si e gbɔjɔmi ɔmɛ lo? Moo tsɔɔ nya.

6 Ngɛ nɔ́ nɛ Petro na kɛ nɔ́ nɛ e nu ɔ tsuo se ɔ, loloolo ɔ, e ma bi nɛ e ya nɔ nɛ e hwu kɛ si e gbɔjɔmihi. Nyɛ ha nɛ wa susu nɔ hyɛmi ní komɛ a he nɛ waa hyɛ. Benɛ Yesu de e kaseli ɔmɛ kaa e sa nɛ e na nɔ́ nɛ e gbo konɛ e kɛ ha nɛ Baiblo gbami nɛ ba mi ɔ, Petro kã e hɛ mi. (Maak. 8:​31-33) Jehanɛ hu ɔ, Petro kɛ bɔfo kpa amɛ sã nya ngɛ nɔ nɛ ji nɔmlɔ ngua ngɛ a kpɛti ɔ he si abɔ. (Maak. 9:​33, 34) Nyɔ mi nɛ e nɔ jena Yesu ma gbo ɔ, Petro tua nyumu ko nɛ e po e tue. (Yoh. 18:10) Nɛ ngɛ jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu, Petro ye gbeye wawɛɛ, enɛ ɔ he ɔ, e kua e huɛ nɛ ji Yesu ɔ si etɛ sɔuu nɛ e tsɔɔ kaa e li lɛ. (Maak. 14:​66-72) Enɛ ɔ ha nɛ Petro fo ya wawɛɛ.—Mat. 26:75.

7. Benɛ a tle Yesu si se ɔ, mɛni he blɔ nɛ Petro ná?

7 E ngɛ mi kaa Petro hao wawɛɛ mohu lɛɛ, se Yesu kɔni mi jɔ̃ we ngɛ e he. Benɛ a tle Yesu si ɔ, e ha nɛ Petro le kaa e suɔ lɛ loloolo. Yesu de Petro kaa e je he si bami mi kɛ hyɛ e to ɔmɛ a nɔ. (Yoh. 21:​15-17) Petro pee klaalo kaa e maa pee nɔ́ nɛ Yesu de lɛ ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Petro ya Yerusalem ngɛ Pentekoste ligbi ɔ nɔ, nɛ e piɛɛ kekleekle nihi nɛ a ngɔ mumi klɔuklɔu ɔ kɛ pɔ mɛ nu ɔ a he.

8. Mɛni tɔ̃mi nɛ hɛdɔ ngɛ he nɛ Petro tɔ̃ benɛ e ngɛ Antiokia a?

8 Benɛ Petro ba pee Kristofo no nɛ a pɔ lɛ nu po se ɔ, loloolo ɔ, e sa nɛ e ya nɔ nɛ e hwu kɛ si e gbɔjɔmi ɔmɛ. Ngɛ jeha 36 mi ɔ, Mawu tsɔ Petro kɛ ho Kornelio nɛ e ji Ma Je No ɔ ngɔ ya. Ngɛ lejɛ ɔ, Mawu pɔ Kornelio nu kɛ mumi klɔuklɔu ɔ. Enɛ ɔ ji odase nɛ tsɔɔ heii kaa “Mawu hlɛ nɔ mi,” lɔ ɔ he ɔ, Ma Je Li po ma nyɛ ma ba pee Kristofohi. (Níts. 10:​34, 44, 45) Enɛ ɔ se ɔ, Petro kɛ Ma Je Li ɔmɛ bɔni ní yemi faa. Enɛ ɔ ji nɔ́ ko nɛ be ko nɛ be ɔ, Petro ko pee we gblee. (Gal. 2:12) Se Yuda bi komɛ nɛ a ji Kristofohi ɔ nu he kaa e sɛ nɛ Yuda bi ɔmɛ kɛ Ma Je Li ɔmɛ nɛ a bla kɛ ye ní. Lɔ ɔ he ɔ, benɛ ni komɛ nɛ a hɛɛ susumi nɛ ɔ ba Antiokia a, Petro kɛ nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ a ji Ma Je Li ɔ kpa ní yemi. E ngɛ heii kaa Petro pee jã ejakaa e ye gbeye kaa e ma tɔ̃ Yuda bi nɛ a ji Kristofohi ɔ a nɔ. Bɔfo Paulo na osato nɛ Petro ngɛ pee ɔ, nɛ e kã e hɛ mi ngɛ nihi a hɛ mi. (Gal. 2:​13, 14) Ngɛ Petro gbɔjɔmi nɛ ɔ tsuo se ɔ, e ya nɔ nɛ e ye anɔkuale. Mɛni ye bua lɛ?

MƐNI YE BUA PETRO NƐ E YA NƆ NƐ E YE ANƆKUALE

9. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Yohane 6:​68, 69 ɔ tsɔɔ kaa Petro yeɔ anɔkuale?

9 Petro ji nɔ ko nɛ e yeɔ anɔkuale. Lɔ ɔ he ɔ, e ha we nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko nɛ tsi lɛ blɔ nɛ e kpa Yesu se nyɛɛmi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ligbi ko ɔ, Yesu de nɔ́ ko nɛ e kaseli ɔmɛ nui sisi, se Petro pee nɔ́ ko nɛ tsɔɔ kaa e yeɔ anɔkuale. (Kane Yohane 6:​68, 69.) A kpɛti nihi fuu bi we Yesu nɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ e de ɔ sisi, mohu ɔ, a kpa e se nyɛɛmi. Se Petro lɛɛ e pee we jã, e yɔse kaa Yesu pɛ ji nɔ nɛ ngɛ “neneene wami munyu ɔmɛ ɔ nɛ.”

Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ nɔ mi mami nɛ Yesu ná ngɛ Petro mi ɔ woɔ mo he wami? (Hyɛ kuku 10)

10. Mɛni Yesu pee kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ nɔ mi mami ngɛ Petro mi? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

10 Yesu kua we Petro. Nyɔ mi nɛ e nɔ jena Yesu ma gbo ɔ, e le kaa Petro kɛ bɔfo kpa amɛ ma kua lɛ. Se loloolo ɔ, Yesu ha nɛ Petro le kaa e ngɛ nɔ mi mami ngɛ e mi kaa e ma ba da e nane nɔ ekohu, nɛ e maa ya nɔ maa ye anɔkuale. (Luka 22:​31, 32) Yesu le kaa “mumi ɔ suɔ wawɛɛ, se he lo ɔ gbɔjɔ.” (Maak. 14:38) Enɛ ɔ he ɔ, benɛ Petro kua Yesu nɛ e tsɔɔ kaa e li lɛ ɔ se po ɔ, Yesu kɔni mi jɔ̃ we ngɛ e he. Benɛ a tle Yesu si se ɔ, e je e he kpo kɛ tsɔɔ Petro. E ngɛ heii kaa benɛ Yesu pee jã a, Petro pɛ lɛ ngɛ lejɛ ɔ. (Maak. 16:7; Luka 24:34; 1 Kor. 15:5) Hyɛ bɔ nɛ enɛ ɔ maa wo Petro nɛ e ngɛ aywilɛho yee ngɛ nɔ́ nɛ e pee ɔ he ɔ he wami ha!

11. Mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu ha nɛ Petro ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa hyɛ e nɔ?

11 Yesu ha nɛ Petro ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa ha lɛ e hiami níhi tsuo. Benɛ a tle Yesu si ɔ, e gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha nɛ Petro kɛ bɔfo kpa amɛ gbe lo babauu ekohu. (Yoh. 21:​4-6) Nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ ha nɛ Petro ná nɔ mi mami kaa e he be wae ha Yehowa kaa e ma ha lɛ e hiami níhi. Eko ɔ, Petro kai munyu nɛ Yesu tu kaa ke nɔ ko ‘hla Matsɛ Yemi ɔ kekle ɔ,’ Yehowa ma ha nɔ ɔ e hiami níhi. (Mat. 6:33) Ní nɛ ɔmɛ tsuo ye bua Petro nɛ e ngɔ fiɛɛmi ní tsumi ɔ kɛ ye kekle blɔ he ngɛ e si himi mi, mohu pe wo hɛmi ní tsumi ɔ. Ngɛ jeha 33 ɔ mi ngɛ Pentekoste ligbi ɔ nɔ ɔ, Petro kɛ kã fiɛɛ sane kpakpa a, nɛ lɔ ɔ ha nɛ nihi akpehi abɔ ba kplɛɛ sane kpakpa a nɔ. (Níts. 2:​14, 37-41) Lɔ ɔ se ɔ, e ye bua Samaria bi kɛ Ma Je Li tsuo nɛ a ba kase Kristo he ní nɛ a ba pee Kristofohi. (Níts. 8:​14-17; 10:​44-48) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa kɛ Petro tsu ní ngɛ blɔ klɛdɛɛ nɔ, konɛ e kɛ ye bua nimli slɔɔtohi tsuo nɛ a ba pee Kristofohi.

MƐNI NƐ WA KASE?

12. Mɛni blɔ nɔ nɛ Petro nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa ye bua wɔ ke e he wa ha wɔ kaa wa maa hwu kɛ si gbɔjɔmi ko?

12 Yehowa ma nyɛ maa ye bua wɔ konɛ waa ya nɔ nɛ waa ye lɛ anɔkuale. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, pi be fɛɛ be nɛ e ngɛ gbɔjɔɔ kaa wa maa ya nɔ maa ye anɔkuale, titli ke wa ngɛ mɔde bɔe kaa wa maa hwu kɛ si wa gbɔjɔmi ko be kɛkɛɛ ji nɛ ɔ. Be komɛ ɔ, wa ma nyɛ maa nu he kaa wa gbɔjɔmi ɔmɛ a nya wa pe nɔ́ nɛ Petro kɛ kpe ɔ. Ke jã ji sane ɔ po ɔ, Yehowa ma nyɛ ma ha wɔ he wami nɛ wa hia a konɛ wa kɔni mi nɛ ko jɔ̃. (La 94:​17-19) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nyɛminyumu ko kɛ e he wo nyumu kɛ nyumu a bɔmi nami mi jehahi babauu loko e ba kase anɔkuale ɔ. E tsake e je mi bami kulaa nɛ e kɛ Baiblo mlaahi bɔni ní tsumi ngɛ e si himi mi. Se loloolo ɔ, be komɛ ɔ, e biɔ nɛ e hwu kɛ si akɔnɔ yayahi. Mɛni ye bua lɛ nɛ e nyɛ nɛ e fĩ si? E de ke: “Yehowa wo mi he wami. E kɛ mumi klɔuklɔu ɔ ye bua mi . . . , nɛ i ba na kaa Yehowa sɔmɔli tsuo ma nyɛ maa [ya nɔ] nɛ a ba a je mi saminya kaa bɔ nɛ Yehowa ngɛ hlae ɔ . . . Ngɛ ye gbɔjɔmi ɔmɛ tsuo se ɔ, Yehowa kɛ mi tsuɔ ní, nɛ e yaa nɔ nɛ e woɔ mi he wami.”

Nyɛminyumu Horst Henschel je be tsuo sɔmɔmi ní tsumi ɔ sisi January 1, 1950. Anɛ o susu kaa e pia e he kaa e ngɔ e wami be tsuo kɛ sɔmɔ Yehowa lo? (Hyɛ kuku 13, 15) d

13. Kaa bɔ nɛ Ní Tsumi 4:​13, 29, 31 ɔ tsɔɔ ɔ, mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ kase Petro nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

13 Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa ba na kaa akɛnɛ Petro ye nimli a hɛ mi gbeye he je ɔ, e tɔ̃ tɔmi komɛ nɛ hɛdɔ ngɛ a he. Se akɛnɛ e sɔle konɛ Yehowa nɛ wo lɛ he wami he je ɔ, e nyɛ nɛ e pee kã. (Kane Ní Tsumi 4:​13, 29, 31.) Ke wa yeɔ gbeye po ɔ, wɔ hu wa ma nyɛ maa ye nɔ kunimi. Mo susu nɔ́ nɛ ba nyɛminyumu wayoo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Horst ɔ nɔ he nɛ o hyɛ. E hi Germany benɛ je mi ta enyɔne ɔ ngɛ nɔ yae ɔ. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, a hyɛɛ blɔ kaa nɔ fɛɛ nɔ ma nga ngami klɛdɛɛ nɛ ji “Heil Hitler!” E ngɛ mi kaa Horst le kaa e sɛ nɛ e nga ngami nɛ ɔ mohu lɛɛ, se be komɛ ɔ, e peeɔ jã akɛnɛ e yeɔ nihi nɛ e kɛ mɛ yaa sukuu kɛ e tsɔɔli ɔmɛ gbeye ɔ he je. Horst fɔli ɔmɛ kã we e hɛ mi ngɛ jã nɛ e pee ɔ he, mohu ɔ, a kɛ lɛ bla kɛ sɔle nɛ a bi Yehowa kaa e wo lɛ kã. Horst fɔli ɔmɛ ye bua lɛ nɛ e ngɔ e hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ, nɛ bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, e nyɛ nɛ e pee kã wawɛɛ. Pee se ɔ, Horst de ke: “Yehowa kua we mi gblegbleegble.” c

14. Mɛni nɛ nɔ hyɛli nɛ a susuɔ nɔ he ɔ ma nyɛ maa pee kɛ ye bua nihi nɛ a kɔni mi jɔ̃ ɔ?

14 Yehowa kɛ Yesu a kɔni mi be jɔ̃e ngɛ wa he gblegbleegble. Benɛ Petro kua Yesu se ɔ, e he ba hia nɛ e mwɔ yi mi kpɔ ko ngɛ e si himi mi. Anɛ e maa hla kaa e ma kpa Yesu se nyɛɛmi aloo e maa ya nɔ maa pee Yesu kaselɔ? Yesu sɔle ha Yehowa momo, nɛ e de lɛ kaa e ye bua Petro konɛ e hemi kɛ yemi ɔ mi nɛ ko gbɔjɔ. Yesu tu jamɛ a sɔlemi ɔ he munyu kɛ tsɔɔ Petro, nɛ e ha nɛ e le kaa e ngɛ nɔ mi mami ngɛ e mi kaa pee se ɔ, Petro ma ba wo e nyɛmimɛ ɔmɛ he wami. (Luka 22:​31, 32) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, be fɛɛ be nɛ Petro ma kai Yesu munyu nɛ ɔmɛ ɔ, e maa wo lɛ he wami wawɛɛ! Ke e biɔ nɛ waa mwɔ yi mi kpɔ ko nɛ he hia wawɛɛ ngɛ wa si himi mi ɔ, Yehowa ma nyɛ maa gu nɔ hyɛli nɛ a susuɔ wa he ɔ a nɔ kɛ wo wɔ he wami konɛ waa ya nɔ nɛ waa ye anɔkuale. (Efe. 4:​8, 11) Nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Paul nɛ e kɛ jeha babauu sɔmɔ kaa asafo mi nɔkɔtɔma a bɔɔ mɔde kaa e maa wo ni kpahi a bua. Ke e kɛ nihi nɛ a kɔni mi jɔ̃ ɔ ngɛ ní sɛɛe ɔ, e deɔ mɛ ke a pue a yi mi tɛ ngɛ nɔ́ he je nɛ Yehowa gbla mɛ kɛ ba anɔkuale ɔ mi ɔ he. Lɔ ɔ se ɔ, e haa nɛ a náa nɔ mi mami kaa Yehowa ma je e suɔmi nɛ se pui ɔ kpo kɛ tsɔɔ mɛ, nɛ e kɔni mi be jɔ̃e ngɛ a he gblee. Nyagbe ɔ, e deɔ mɛ ke, “I na nihi babauu nɛ a kɔni mi jɔ̃ hyɛ, se Yehowa ye bua mɛ nɛ a ya nɔ nɛ a ye lɛ anɔkuale.”

15. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Petro nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ kɛ Horst níhi a si kpami ɔ ha nɛ wa na kaa munyu nɛ ngɛ Mateo 6:33 ɔ ji anɔkuale?

15 Wa ba na kaa Yehowa ha Petro kɛ bɔfo kpa amɛ a he lo nya hiami níhi, nɛ jã nɔuu kɛ̃ nɛ e ma ha wɔ wa he lo nya hiami níhi ke wɔ hu wa ngɔ fiɛɛmi ní tsumi ɔ kɛ ye kekle blɔ he ngɛ wa si himi mi. (Mat. 6:33) Ngɛ je mi ta enyɔne ɔ se ɔ, Horst nɛ wa tu e he munyu kɛ sɛ hlami ɔ bua jɔ he kaa e maa pee blɔ gbalɔ. Se akɛnɛ e ji ohiatsɛ he je ɔ, e he we yi kaa e ma ná sika bɔ nɛ sa nɛ e kɛ maa hyɛ e he, konɛ e nyɛ nɛ e tsu be tsuo sɔmɔmi ní tsumi ɔ. Mɛni Horst pee? E ma e juɛmi nya si kaa e maa ka Yehowa nɛ e hyɛ, lɔ ɔ he ɔ, benɛ kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ɔ ba slaa mɛ ɔ, e ya fiɛɛmi otsi ɔ tsuo. Benɛ otsi ɔ ba nyagbe ɔ, kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ɔ ha lɛ envelope ko. Se Horst li nɔ tutuutu nɛ ngɔ envelope ɔ kɛ ha kpɔ mi nɔ hyɛlɔ ɔ kaa e kɛ ba ha lɛ, enɛ he ɔ, e pee lɛ nyakpɛ wawɛɛ. Benɛ Horst bli envelope ɔ nya a, e na sika abɔ ko ngɛ envelope ɔ mi nɛ́ maa su lɛ kɛ tsu blɔ gbami ní tsumi ɔ nyɔhiɔhi babauu. Horst na nike ní nɛ ɔ kaa e ji nɔ mi mami ko nɛ Yehowa kɛ ngɛ lɛ hae kaa e maa hyɛ e nɔ. Kɛ je lɔ ɔ se ɔ, Horst ngɔ Matsɛ Yemi ɔ kɛ ye kekle blɔ he e wami be tsuo.—Mal. 3:10.

16. Mɛni he je nɛ e sa nɛ Petro he sane ɔ kɛ sɛ womihi nɛ e ngma a he nɛ hia wɔ wawɛɛ ɔ?

16 E ngɛ mi kaa be ko ɔ, Petro de Yesu kaa e je e kasa nya mohu lɛɛ, se e bua jɔ wawɛɛ kaa Yesu pee we jã! Kristo ya nɔ nɛ e tsɔse Petro nɛ e ba pee bɔfo nɛ yeɔ anɔkuale, nɛ Kristofohi tsuo ma nyɛ maa kase e nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. Wa ma nyɛ maa kase ní kpakpahi fuu kɛ je tsɔsemi nɛ Yesu kɛ ha Petro ɔ mi. Ngɛ sɛ womi enyɔ nɛ Petro ngma kɛ ya ha Kristofohi nɛ a hi si ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ mi ɔ, Petro tu ní komɛ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ tsɔsemi nɛ Kristo kɛ ha lɛ ɔ mi ɔ he munyu. Mwɔnɛ ɔ, sɛ womi nɛ ɔmɛ piɛɛ Baiblo mi womi ɔmɛ a he. Ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, wa ma susu kɔkɔ bɔmi komɛ nɛ ngɛ sɛ womi nɛ ɔmɛ a mi ɔ he, kɛ bɔ nɛ waa kɛ ma tsu ní ha mwɔnɛ ɔ.

LA 126 Nyɛɛ Hwɔɔ, Nyɛɛ Da Si Kpɛii

a A to ní kasemi nɛ ɔ he blɔ nya konɛ e ye bua nihi nɛ e he wa ha mɛ kaa a maa ye a gbɔjɔmi ko nɔ ɔ, konɛ a ná nɔ mi mami kaa a ma nyɛ maa ya nɔ maa ye Yehowa anɔkuale.

b Ngmamihi fuu nɛ a tu he munyu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ je Maako Sane Kpakpa womi ɔ mi. E ngɛ heii kaa Maako ngma níhi nɛ e nu kɛ je Petro ngɔ ɔ, nɛ Petro hu na ní ɔmɛ tsuo nɛ ya nɔ ɔ kɛ e hɛngmɛ.

c Moo hyɛ video nɛ ji, “Horst Henschel: Yehowa Ji Ye Mɔ Nɛ He Wa,” nɛ ngɛ jw.org ɔ nɔ ɔ.

d FONI Ɔ MI TSƆƆMI: Kaa bɔ nɛ foni ɔ tsɔɔ ɔ, Horst Henschel fɔli ɔmɛ kɛ lɛ sɔle kɛ bla, nɛ lɔ ɔ wo lɛ he wami nɛ e pee kã.