Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Mo Ja Yehowa, Mawu Nɛ Haa Nɔ He Yemi ɔ

Mo Ja Yehowa, Mawu Nɛ Haa Nɔ He Yemi ɔ

“He nɛ Yehowa mumi ɔ ngɛ ɔ, he yemi ngɛ lejɛ ɔ.”—2 KOR. 3:17.

LAHI: 49, 73

1, 2. (a) Mɛni he je nɛ nihi nɛ a hi si ngɛ bɔfo Paulo be ɔ mi ɔ pɔɔ nyɔguɛ yemi kɛ he yemi he ní sɛɛmi ɔ? (b) Mɛnɔ nɛ Paulo tsɔɔ kaa e ma ha nɛ nihi nɛ a ná he yemi nitsɛnitsɛ?

NGƐ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ, Roma bi ɔmɛ kɛ a mlaahi kɛ blɔ nɔ nɛ a guɔ kɛ yeɔ sanehi ngɛ kojomi hehi, kɛ he yemi nɛ a ngɛ ɔ fĩaa. Se nyɔguɛhi lɛ a gbo dengme kɛ tsu ní tsumihi nɛ a he wa amɛ loko Roma Nɔ Yemi ɔ ná he wami, nɛ e he biɛ ɔ nɛ. E ba su be ko ɔ, ke a gba ma a mi bi ɔmɛ a mi nyɔngma a, e mi etɛ ji nyɔguɛhi. Enɛ ɔ he ɔ, e be nyakpɛ kaa ma a mi bi ɔmɛ pɔɔ nyɔguɛ yemi kɛ he yemi he ní sɛɛmi. Kristofohi nɛ a hi si jamɛ a be ɔ mi po sɛɛɔ he ní.

2 Bɔfo Paulo tu he yemi he munyu wawɛɛ ngɛ womihi nɛ e ngma a mi. Se pi nɛ e ngɛ hlae kaa e maa tsɔɔ níhi nɛ ma hɛ mi nyɛɛli nɛ a pee konɛ a kɛ dla níhi kaa bɔ nɛ ma mi bi ɔmɛ ngɛ hlae ɔ. Paulo kɛ e nyɛmimɛ Kristofo ɔmɛ hyɛ we blɔ kaa adesa nɔ yelɔ ko ma ha nɛ a ná he yemi, mohu ɔ, a bɔ mɔde wawɛɛ kaa a maa ye bua nihi konɛ a kase sane kpakpa nɛ kɔɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he, kɛ si himi nɛ e se be nɛ Yesu Kristo kpɔmi afɔle sami ɔ ma ha nɛ nihi ma ná a he ní. Paulo tsɔɔ e nyɛmimɛ Kristofo ɔmɛ nɔ nɛ ma nyɛ ma ha mɛ he yemi nitsɛnitsɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ngɛ e womi enyɔne nɛ e ngma kɛ ya ha Korinto asafo ɔ mi ɔ, e de ke: “Yehowa ji Mumi ɔ nɛ, nɛ he nɛ Yehowa mumi ɔ ngɛ ɔ, he yemi ngɛ lejɛ ɔ.”​—2 Kor. 3:17.

3, 4. (a) Mɛni lɛ ha nɛ Paulo tu munyu nɛ ngɛ 2 Korinto Bi 3:17 ɔ? (b) Mɛni e sa nɛ waa pee konɛ wa ná he yemi nɛ Yehowa haa nɔ ɔ?

3 Ngɛ Paulo womi enyɔne nɛ e ngma kɛ ya ha Korinto asafo ɔ mi ɔ, e tu bɔ nɛ Mose hɛ mi kpɛ ha benɛ e ya da Yehowa bɔfo ko hɛ mi ngɛ Sinai Yoku ɔ nɔ nɛ e kple si ɔ he munyu. Benɛ Israel bi ɔmɛ na Mose ɔ, a ye gbeye, enɛ ɔ he ɔ, Mose ngɔ nɔ́ kɛ ha e hɛ mi. (2 Mose 34:29, 30, 33; 2 Kor. 3:7, 13) Se Paulo tsɔɔ kaa “ke nɔ ko kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ɔ, a jeɔ hɛ mi hami nɔ́ ɔ.” (2 Kor. 3:16) Mɛni Paulo ngɛ hlae maa tsɔɔ?

4 Kaa bɔ nɛ wa kase ngɛ munyu nɛ sɛ hlami ɔ mi ɔ, Yehowa, nɔ nɛ bɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ ɔ pɛ lɛ ngɛ he yemi nɛ huzu be he. Enɛ ɔ he ɔ, sisi numi ngɛ he kaa he nɛ Yehowa ngɛ, kɛ “he nɛ Yehowa mumi ɔ ngɛ ɔ,” he yemi ngɛ lejɛ ɔ. Se loko wa ma nyɛ ma ná he yemi nɛ ɔ, ja wa “kpale kɛ ba Yehowa ngɔ,” nɛ tsɔɔ kaa e sa nɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi waa kɛ lɛ wa kpɛti. Benɛ Israel bi ɔmɛ ngɛ nga a nɔ ɔ, a nɛ́ kaa Yehowa ngɛ mɛ ye buae. Mohu ɔ, e ngɛ kaa nɔ́ nɛ nɔ́ ko ha a tsui kɛ a juɛmi nɔ, nɛ a tsui hu kplii. Yehowa kpɔ̃ mɛ kɛ je Ijipt bi ɔmɛ a dɛ mi, se a kɛ he yemi nɛ a ná a tsu we ní saminya, nɛ a ngɔ a juɛmi kɛ ma he lo nya níhi a nɔ.​—Heb. 3:8-10.

5. (a) Mɛni he yemi nɛ Yehowa mumi ɔ haa nɔ? (b) Kɛ wa plɛ kɛ le kaa ke a wo nɔ ko tsu po ɔ, e ma nyɛ ma ná he yemi nɛ Mawu haa nɔ ɔ kɛɛ? (d) Mɛni sane bimihi a he wa ma susu?

5 He yemi nɛ Yehowa mumi ɔ haa nɔ ɔ hi kulaa pe he yemi nɛ nyɔguɛ ko ma nyɛ ma ná. Yehowa mumi ɔ ma nyɛ ma ha nɛ waa ye wa he kɛ je yayami kɛ gbenɔ sisi. E ma nyɛ ma ha nɛ waa ye wa he ngɛ lakpa jami kɛ e mi ní peepeehi a he hulɔ, enɛ ɔ ji nɔ́ ko nɛ adesahi be nyɛe maa pee kɔkɔɔkɔ. (Rom. 6:23; 8:2) He yemi nɛ se be ji nɛ ɔ nɛ! Ke a wo nɔ ko tsu, aloo a nu lɛ nyɔguɛ po ɔ, e ma nyɛ ma ná he yemi nɛ ɔ. (1 Mose 39:20-23) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, a wo Nyɛmiyo Nancy YuenNyɛminyumu Harold King tsu jeha babauu ngɛ a hemi kɛ yemi ɔ he je, se a ná he yemi nɛ ɔ. O ma nyɛ maa hyɛ a níhi a si kpami ɔ ngɛ JW Brɔɔdkastin ɔ nɔ konɛ o bu mɛ tue. (Yaa MUNYU BIMIHI KƐ NÍHI A SI KPAMIHI > SI FIMI NGƐ KAHI A MI.) Se nyɛ ha nɛ wa susu sane bimihi nɛ nyɛɛ se ɔmɛ a he nɛ waa hyɛ. Mɛni wa maa pee kɛ tsɔɔ kaa wa bua jɔ he yemi nɛ wa ngɛ ɔ he? Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ wa ma nyɛ maa ngɔ he yemi nɛ ɔ kɛ tsu ní ngɛ blɔ kpakpa nɔ?

O BUA NƐ JƆ HE YEMI NƐ MAWU HA MO Ɔ HE

6. Mɛni Israel bi ɔmɛ pee nɛ tsɔɔ kaa a bua jɔɛ he yemi nɛ Yehowa ha mɛ ɔ he?

6 Ke nɔ ko ke wɔ nɔ́ ko nɛ he jua wa a, wa naa nɔ ɔ si kɛ tsɔɔ kaa wa bua jɔ nike ní ɔ he. Benɛ Yehowa kpɔ̃ Israel bi ɔmɛ kɛ je nyɔguɛ yemi mi ngɛ Ijipt ɔ, a pee níhi nɛ tsɔɔ kaa a bua jɔɛ nɔ́ nɛ Yehowa pee ha mɛ ɔ he. Nyɔhiɔ bɔɔ komɛ a se ngɛ a kpɔmi ɔ se ɔ, a bɔni ya fomi ke Ijipt niye ní ɔmɛ ngɛ mɛ jloe. Enɛ ɔ he ɔ, a tu munyu huitihuiti ngɛ níhi nɛ Yehowa ha mɛ ɔ he, nɛ a ná po nɛ a kpale kɛ ho Ijipt ya. Moo lɛɛ mo susu he nɛ o hyɛ. A ngɛ tsɔɔe kaa lo, jamatlɛ, atlɛ, pui, sabola, kɛ galiki nɛ a maa ye ɔ he hia mɛ pe he yemi nɛ Yehowa, a Mawu ɔ ha mɛ nɛ a kɛ ma ja lɛ ɔ. E be nyakpɛ kaa Yehowa mi mi fu mɛ. (4 Mose 11:5, 6, 10; 14:3, 4) Enɛ ɔ ji ní kasemi agbo kɛ ha wɔ!

7. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Paulo nitsɛ ngɔ ga womi nɛ e kɛ ha ngɛ 2 Korinto Bi 6:1 ɔ kɛ tsu ní, nɛ kɛ wɔ hu wa ma plɛ kɛ pee jã ha kɛɛ?

7 Bɔfo Paulo wo Kristofohi tsuo ga kaa a ko ngɔ he yemi nɛ Yehowa je suɔmi mi kɛ ha wɔ kɛ gu e Bi Yesu Kristo nɔ ɔ kɛ fiɛ. (Kane 2 Korinto Bi 6:1.) O hɛ nɛ ko je nɔ kaa Paulo hu yi mluku, e pee nyɔguɛ kɛ ha yayami kɛ gbenɔ, nɛ e na nɔ́ wawɛɛ. Se e kɛ bua jɔmi de ke: “Sina ha Mawu kɛ gu Yesu Kristo wa Nyɔmtsɛ ɔ nɔ.” Mɛni he je? E tsɔɔ e nyɛmimɛ Kristofo ɔmɛ nya ke: “Ejakaa mumi ɔ mlaa a nɛ e haa wami nɛ e kɛ Kristo Yesu pee kake ɔ ha nɛ nyɛ ye nyɛ he kɛ je yayami kɛ gbenɔ mlaa a he.” (Rom. 7:24, 25; 8:2) Paulo nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ tsɔɔ kaa e sɛ nɛ wa hɛ nɛ je nɔ kaa Yehowa kpɔ̃ wɔ kɛ je yayami kɛ gbenɔ dɛ mi. Kpɔmi nɔ́ ɔ he je ɔ, waa kɛ bua jɔmi ma nyɛ ma sɔmɔ Mawu nɛ́ wa he nile be wɔ fɔ bue.​—La 40:8.

Anɛ o kɛ he yemi nɛ o ngɛ ɔ ngɛ Matsɛ Yemi ɔ se fĩe, aloo o kɛ ngɛ nɔ́ nɛ o suɔ pee? (Hyɛ kuku 8-10)

8, 9. (a) Mɛni kɔkɔ bɔmi nɛ bɔfo Petro kɛ ha ngɛ bɔ nɛ waa kɛ he yemi nɛ wa ngɛ ɔ ma tsu ní ha a he? (b) Mɛni lɛ ma nyɛ maa pee ka ha wɔ mwɔnɛ ɔ?

8 E sa nɛ waa tsɔɔ kaa wa bua jɔ he yemi nɛ Yehowa ha wɔ ɔ he. Se e sa nɛ waa hyɛ nɛ hi nɛ wa ko ngɔ kɛ tsu ní ngɛ blɔ yaya nɔ. Bɔfo Petro bɔ wɔ kɔkɔ kaa wa ko laa wa he ngɛ wa he yemi ɔ se kɛ hi yayami pee. (Kane 1 Petro 2:16.) Kɔkɔ bɔmi nɛ ɔ haa nɛ wa kaiɔ nɔ́ nɛ ba Israel bi ɔmɛ a nɔ ngɛ nga a nɔ ɔ. Nɔ́ nɛ ba a nɔ ɔ ma nyɛ maa ba wɔ hu wa nɔ mwɔnɛ ɔ. Satan kɛ e je ɔ ngɔɔ níhi fuu kɛ kaa wɔ. Ekomɛ ji tade womi kɛ he dlami, niye ní kɛ dã, hɛ ja jemi kɛ ní kpahi fuu. Behi fuu ɔ, ní juali haa nɛ nihi nɛ a he ngɛ fɛu tsɛɛ jua ha mɛ. A haa nɛ nihi susuɔ kaa níhi nɛ a he hia we mɛ ɔ po, e sa kaa a ná eko. E he wɛ kulaa kaa wa maa sɛ klama nɛ ɔmɛ a mi, nɛ wa maa ngɔ wa he yemi ɔ kɛ tsu ní ngɛ blɔ yaya nɔ!

9 Kɔkɔ bɔmi nɛ Petro kɛ ha a kɔɔ ní kpahi nɛ a he hia wawɛɛ ngɛ si himi mi ɔ hu a he. Ní nɛ ɔmɛ ekomɛ ji sukuu yami kɛ ní tsumi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nihi woɔ nihewi kɛ yihewi he wami kaa a bɔ mɔde nɛ a ya yunivɛsiti. A haa nɛ a susuɔ kaa ke nɔ ko ya sukuu kɛ ya tsitsaa loko e ma ná ní tsumi kpakpa, nɛ e ma ná sika. A tsɔɔ mɛ hiɔwo nɛ nihi náa konɛ a na slɔɔto agbo nɛ ngɛ nihi nɛ a ya yunivɛsiti kɛ nihi nɛ a yɛ eko ɔ a kpɛti. Akɛnɛ nihewi kɛ yihewi suɔ nɛ a ná si himi kpakpa hwɔɔ se he je ɔ, enɛ ɔ ma nyɛ maa pee ka kɛ ha mɛ. Mɛni nɛ e sɛ kaa a kɛ a fɔli tsuo a hɛ nɛ je nɔ?

10. Ke wa ngɛ yi mi kpɔ mwɔe ngɛ níhi a he ɔ, mɛni nɛ e sa kaa e hi wa juɛmi mi?

10 Ni komɛ ma susu kaa akɛnɛ nɔ fɛɛ nɔ ngɛ he blɔ kaa e maa mwɔ e yi mi kpɔ ngɛ ní nɛ ɔmɛ a he he je ɔ, e sa nɛ a si ha mɛ nɛ mɛ nitsɛmɛ a da a he nile nɔ kɛ mwɔ a yi mi kpɔ. Eko ɔ, nɔ́ nɛ Paulo de Korinto bi ɔmɛ ngɛ niye ní he ɔ lɛ ha nɛ a susuɔ jã. Paulo de ke: “Mɛni he je nɛ e sa kaa nɔ kpa he nile nɛ kojo ye he yemi ɔ?” (1 Kor. 10:29) E ji anɔkuale kaa nɔ fɛɛ nɔ ngɛ he blɔ kaa lɛ nitsɛ e maa mwɔ e yi mi kpɔ ngɛ sukuu yami kɛ ní tsumi he mohu lɛɛ, se e sa nɛ wa kai kaa huzu ngɛ wa he yemi ɔ he, nɛ yi mi kpɔ fɛɛ yi mi kpɔ nɛ wa maa mwɔ ɔ, ke nɔ́ kpakpa ko ji mi kɛ bɛ ɔ, lɛɛ nyagba lɛ maa je mi kɛ ba. Enɛ ɔ he ɔ, Paulo je e munyu ɔ sisi ke: “Mlaa ngmɛɔ níhi tsuo blɔ [aloo, “he blɔ ngɛ kɛ ha níhi tsuo,” sisi ningma], se pi níhi tsuo nɛ se nami ngɛ a he. Mlaa ngmɛɔ níhi tsuo blɔ, se pi níhi tsuo nɛ fiaa nɔ kɛ maa si.” (1 Kor. 10:23) Enɛ ɔ tsɔɔ heii kaa ke wa ngɛ yi mi kpɔ mwɔe ngɛ nɔ́ ko he ɔ, ní kpahi ngɛ nɛ a he hia nɛ e sa kaa waa susu a he, se tsa pi nɔ́ nɛ wa suɔ pɛ.

KE WA SƆMƆ MAWU Ɔ, WAA KƐ WA HE YEMI Ɔ NGƐ NÍ TSUE NGƐ NILE MI

11. Mɛni he je nɛ Mawu ha nɛ wa ye wa he ɔ?

11 Benɛ Petro ngɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ kɔkɔ bɔe kaa a ko ngɔ a he yemi ɔ kɛ tsu ní ngɛ blɔ yaya nɔ ɔ, e tsɔɔ nɔ́ he je. E tsɔɔ kaa e sa nɛ wa kai kaa wa ji “Mawu nyɔguɛhi.” Yehowa gu Yesu nɔ kɛ kpɔ̃ wɔ kɛ je yayami kɛ gbenɔ mlaa a sisi. Enɛ ɔ he ɔ, e sa nɛ waa ba wa je mi kaa nihi nɛ a ji “Mawu nyɔguɛhi.”

12. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Noa kɛ e weku ɔ a he?

12 Nɔ́ nɛ hi pe kulaa nɛ wa ma nyɛ maa pee konɛ waa kɛ wa he yemi ɔ nɛ tsu ní ngɛ blɔ kpakpa nɔ ji kaa wa maa di mumi mi níhi a se. Lɔ ɔ be hae nɛ waa di je nɛ ɔ mi biɛ hemi kɛ ní nami se. (Gal. 5:16) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, mo susu Noa kɛ e weku ɔ he nɛ o hyɛ. A hi nihi nɛ a je mi bami puɛ nɛ a peeɔ basabasa a kpɛti. Se a pee we níhi nɛ ni ɔmɛ pee ɔ ekoeko. Mɛni lɛ ye bua mɛ nɛ a nyɛ nɛ a pee jã? A kɛ hɛdɔ tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo a dɛ ɔ. A kpɛ daka a, a bua a niye ní kɛ lohwe ɔmɛ a niye ní nya, nɛ a bɔ ni ɔmɛ kɔkɔ. “Noa pee nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Mawu fa lɛ ke e pee ɔ.” (1 Mose 6:22) Mɛni je mi kɛ ba? Benɛ Mawu kpata ni ɔmɛ a hɛ mi ɔ, e he Noa kɛ e weku ɔ a yi wami.​—Heb. 11:7.

13. Mɛni ní tsumi Mawu kɛ wo Yesu dɛ nɛ́ lɛ hu e kɛ wo e kaseli ɔmɛ a dɛ?

13 Mɛni Yehowa fã wɔ ke waa pee mwɔnɛ ɔ? Wa ji Yesu kaseli, nɛ wa le kaa Mawu ha wɔ ní tsumi ko. (Kane Luka 4:18, 19.) Mwɔnɛ ɔ, je ɔ mawu ɔ sisi nihi fuu, nɛ a pee nyɔguɛhi kɛ ha lakpa jami, he lo nya níhi, kɛ ma kudɔmi blɔ nya tomi ɔmɛ. (2 Kor. 4:4) E ji he blɔ nɛ wa ná kaa wa maa kase Yesu konɛ waa ye bua nihi nɛ́ a ba le Yehowa, wa Mawu nɛ e haa nɔ he yemi ɔ, konɛ a ja lɛ. (Mat. 28:19, 20) Ní tsumi nɛ ɔ be gbɔjɔɔ, nɛ nyagbahi fuu ngɛ mi. Ngɛ ma komɛ a nɔ ɔ, nihi fuu sume kaa a maa kase Mawu he ní, nɛ ni komɛ lɛɛ ke a na wɔ ɔ, kɛkɛ a mi mi fu. Nɔ́ nɛ e sa kaa wa ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e bi e he ji, ‘Anɛ i kɛ he yemi nɛ i ngɛ ɔ ngɛ Matsɛ Yemi ɔ ní tsumi ɔ se fĩe lo?’

14, 15. Mɛni nɛ Yehowa sɔmɔli fuu ngɛ pee mwɔnɛ ɔ? (Moo hyɛ foni nɛ ngɛ ní kasemi ɔ sisije ɔ.)

14 E ji bua jɔmi kaa nihi fuu na kaa e be kɛe nɛ nyagbe ɔ maa ba, nɛ lɔ ɔ he ɔ, a pee a si himi kpokploo, nɛ a kɛ a be tsuo ngɛ sɔmɔe kaa blɔ gbali. (1 Kor. 9:19, 23) A kpɛti ni komɛ sɔmɔɔ ngɛ he nɛ a ngɛ ɔ nɔuu, se ni komɛ hu hiaa kɛ yaa he nɛ fiɛɛli a he hia ngɛ nɛ a ya sɔmɔɔ ngɛ lejɛ ɔ. Akɔtaa bumi tsɔɔ kaa ngɛ jeha enuɔ nɛ be ɔ mi ɔ, fiɛɛli 250,000 ba pee daa blɔ gbali, nɛ amlɔ nɛ ɔ, daa blɔ gbali ɔmɛ a yibɔ hiɛ pe 1,100,000. Hyɛ bɔ nɛ e ngɛ bua jɔmi ha kaa nihi babauu kɛ a he yemi ɔ ngɛ Yehowa yi jee!​—La 110:3.

15 Mɛni lɛ ye bua nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ loko a nyɛ nɛ a kɛ a he yemi ɔ ngɛ ní tsue ngɛ blɔ kpakpa nɔ ɔ? Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, John kɛ Judith ya sɔmɔ ngɛ mahi fuu a nɔ. Jeha nyingmi etɛ ji nɛ ɔ nɛ a ngɛ sɔmɔe kaa daa blɔ gbali. A kai kaa benɛ a je Blɔ Gbali A Tsɔsemi Sukuu ɔ sisi ngɛ jeha 1977 ɔ mi ɔ, a wo sukuubi ɔmɛ he wami kaa a ma nyɛ maa hia kɛ ya he nɛ fiɛɛli a he pi ngɛ konɛ a sɔmɔ ngɛ lejɛ ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, John tsake e ní tsumi si abɔ konɛ e nyɛ nɛ e pee e si himi kpokploo. Nyagbenyagbe ɔ, a ya je kpo ngɛ ma se. A yɔse kaa sɔlemi nɛ a sɔle kɛ a he nɛ a kɛ fɔ Yehowa nɔ ɔ ye bua mɛ nɛ a kase gbi kpa, a kase kusumi ehe, nɛ a nyɛ nɛ a hi hehi nɛ fiɛ̃ ngɛ wawɛɛ, kɛ hehi nɛ pu tsoɔ ngɛ wawɛɛ. Ngɛ jeha abɔ nɛ a kɛ sɔmɔ ɔ tsuo mi ɔ, mɛni a de ngɛ a sɔmɔmi ní tsumi ɔ he? John de ke: “Ní tsumi ko be nɛ e kɛ sɔmɔmi ní tsumi nɛ ɔ nɛ i ngɔ ye he kɛ wo mi vii ɔ sɔ. I ba na kaa Yehowa ngɛ nitsɛnitsɛ, nɛ e suɔ mi kaa bɔ nɛ tsɛ kpakpa suɔ e bi ɔ. Amlɔ nɛ ɔ, i ba nu ngmami nɛ ngɛ Yakobo 4:8 ɔ sisi saminya. E de ke: ‘Nyɛɛ hɛ nyɛ kɛ su Mawu he, nɛ e maa hɛ lɛ kɛ su nyɛ he.’ Kpaako ye nine su bua jɔmi nɛ i ngɛ hlae ngɛ si himi mi ɔ nɔ.”

16. Mɛni blɔ nɔ nɛ nihi babauu ngɔ he yemi nɛ a ngɛ ɔ kɛ tsu ní ngɛ blɔ kpakpa nɔ?

16 Ni komɛ a si fɔfɔɛ be kaa John kɛ Judith a nɔ́ ɔ, enɛ ɔ he ɔ, a kɛ jeha bɔɔ pɛ lɛ sɔmɔ kaa daa blɔ gbali. Nihi fuu hu ngɔɔ a he kɛ haa faa, nɛ a maa asafo ɔ tsuhi ngɛ je kɛ wɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, benɛ a ngɛ asafo ɔ ní tsumi yi ɔ mae ngɛ Warwick ngɛ New York ɔ, nyɛmimɛ maa pee 27,000 kɛ a he ha kɛ tsu ní tsumi slɔɔtohi. A ti ni komɛ ya tsu ní otsi enyɔ, ni komɛ hu ya tsu ní nyɔhiɔ kake loo enyɔ ko, nɛ ni komɛ hu ya tsu ní jeha kake loo nɔ́ nɛ pe jã. Nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ a kpɛti nihi fuu kɛ níhi sã afɔle loko a nyɛ nɛ a ya sɔmɔ ngɛ Warwick. E ji bua jɔmi sane kaa nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ ngɔ he yemi nɛ a ngɛ ɔ kɛ ngɛ Yehowa, wa Mawu nɛ e haa nɔ he yemi ɔ yi jee, nɛ a ngɛ e hɛ mi nyami woe. Enɛ ɔ ji nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa!

17. Mɛni jɔɔmi nɛ nihi nɛ a kɛ a he yemi ɔ ngɛ ní tsue ngɛ blɔ kpakpa nɔ ɔ ngɛ blɔ hyɛe?

17 Wa bua jɔ kaa wa ba le Yehowa, nɛ anɔkuale jami ha nɛ wa ye wa he. Ngɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ mi ɔ, nyɛ ha nɛ waa tsɔɔ kaa wa bua jɔ he yemi nɛ wa ngɛ ɔ he. Nyɛ ha nɛ waa ngɔ he yemi nɛ wa ngɛ ɔ kɛ sɔmɔ Yehowa saminya mohu pe nɛ waa kɛ ma tsu ní ngɛ blɔ yaya nɔ aloo waa kɛ be nɔ́ ko pee kulaa. Ke wa pee jã a, wa ma nyɛ maa hyɛ blɔ kaa wa nine maa su jɔɔmihi nɛ Yehowa wo si ɔmɛ a nɔ. Yehowa wo si ke: “Adebɔ ní ɔmɛ nitsɛmɛ hu [maa] ye a he kɛ je puɛmi nyɔguɛ yemi ɔ mi, [nɛ a ma] ná Mawu bimɛ ɔmɛ a . . . he yemi” nɛ e se be ɔ.​—Rom. 8:21.