Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ

Sane Bimihi Nɛ Je Ní Kaneli A Ngɔ

Anɛ Kristofohi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ ma nyɛ maa bu IUD (intrauterine device) kaa fɔmi nya tsimi nɔ́ nɛ Ngmami ɔ kplɛɛɔ nɔ lo?

E maa hi kaa Kristofohi nɛ a sɛ gba si himi mi ɔ nɛ a hla níhi a mi, nɛ a susu Baiblo sisi tomi mlaahi nɛ kɔɔ sane nɛ ɔ he ɔ he, nɛ a da lɔ ɔ nɔ kɛ pee juɛmi nɛ be hae nɛ a he nile nɛ bu mɛ fɔ ngɛ Mawu hɛ mi.

Benɛ Adam kɛ Hawa pɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ, Yehowa fã mɛ ke: “Nyɛ fɔ babauu nɛ nyɛɛ hiɛ.” (1 Mose 1:28; 9:1) Yehowa tĩ fami nɛ ɔ mi ngɛ nyu kpekpemi ɔ se benɛ nimli kpaanyɔ pɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ. Baiblo ɔ tsɔɔ we kaa jamɛ a fami ɔ kɔɔ Kristofohi a he mwɔnɛ ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e he hia kaa nɔ kɛ e yo nɛ a mwɔ a yi mi kpɔ kaa a kɛ níhi nɛ a kɛ tsiɔ fɔmi nya a ma tsu ní, aloo a kɛ be ní tsue. Mɛ nɛ e sa kaa a mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma fɔ fuu aloo be fɔe fuu, aloo a maa tsi fɔmi nya kɛ ya su be ko. Mɛni níhi nɛ e sa nɛ a susu he?

Ke Kristofohi ngɛ níhi nɛ a kɛ tsiɔ fɔmi nya nɛ a suɔ kaa a kɛ ma tsu ní ɔ he susue ɔ, e sa nɛ a da Baiblo sisi tomi mlaahi a nɔ kɛ pee jã. Enɛ ɔ he ɔ, Kristofohi puɛ we hɔ konɛ a kɛ tsi fɔmi nya. Baiblo ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ wa ná bumi kɛ ha wami, enɛ ɔ he ɔ, ke nɔ ko je blɔ nɛ e puɛ hɔ ɔ, e teɔ si kɛ woɔ Baiblo ɔ. Kristofohi be suɔe kaa a ma puɛ wami nɛ e be kɛe nɛ e ma plɛ pee adesa a. (2 Mose 20:13; 21:22, 23; La 139:16; Yer. 1:5) Lɛɛ e hi kaa nɔ ko maa ngɔ IUD kɛ tsi fɔmi nya lo?

May 15, 1979 Blɛfo gbi Hwɔɔmi Mɔ ɔ (ba fã 30-31) tu IUD nɛ a kɛ tsuɔ ní ɔ he munyu. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, IUD nɛ a kɛ pɔɔ ní tsumi ɔ, hlɔba a kɛ pee, nɛ a kɛ woɔ fɔmi kotoku ɔ mi konɛ a kɛ tsi hɔ nya. Hwɔɔmi Mɔ ɔ tsɔɔ nya kaa a li bɔ nɛ IUD nɛ ɔ tsuɔ ní ha tutuutu. Dɔkitahi fuu tsɔɔ kaa IUD nɛ ɔ ha we nɛ nyu nɛ jeɔ nyumu he ɔ nɛ e ya ná hlui nɛ ngɛ yo he ɔ konɛ e pee hɔ. Ke nyu nɛ je nyumu he kɛ hlui nɛ ngɛ yo ɔ mi ɔ kpi ɔ, lɛɛ wami ko be nyɛe maa je sisi.

Se níhi a mi hlami tsɔɔ kaa be komɛ ɔ, nyumu ɔ he nyu ɔ nyɛɔ nɛ e ya náa hlui nɛ ngɛ yo ɔ he ɔ. Enɛ ɔ ma nyɛ ma ha nɛ hɔ ɔ nɛ je sisi ngɛ fɔmi kotoku ɔ se (ectopic), aloo e ma nyɛ maa je fɔmi kotoku ɔ se kɛ ya sɛ fɔmi kotoku ɔ mi. Ke e ba kaa e yaa sɛ fɔmi kotoku ɔ mi ɔ, IUD ɔ be lɛ blɔ ngmɛe. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa hɔ ɔ be wae, nɛ e ma puɛ. Ke IUD ɔ ha nɛ wami nɛ je sisi nɛ ɔ puɛ ɔ, e ngɛ kaa hɔ jemi nɔuu. Hwɔɔmi Mɔ ɔ mwɔ sane ɔ nya ke: “Ke Kristofo no ko nɛ e yeɔ anɔkuale suɔ kaa e kɛ IUD ma tsu ní ɔ, e sa nɛ bumi nɛ e ngɛ kɛ ha wami ɔ nɛ ye bua lɛ nɛ e susu sane ɔ he saminya.”​—La 36:9.

Kɛ je be nɛ a pee jeha 1979 Hwɔɔmi Mɔ ɔ se ɔ, anɛ je mi ní leli aloo dɔkitahi pee tsakemi komɛ ngɛ IUD he lo?

A pee IUD slɔɔtohi enyɔ. Ngɛ jeha 1988 ɔ mi ɔ, a kɛ IUD nɛ a kɛ akɔblee wo he bɔni ní tsumi wawɛɛ ngɛ United States. Ngɛ jeha 2001 ɔ mi ɔ, IUD ko nɛ a kɛ tsopa wo mi hu ba. Kɛ IUD slɔɔto enyɔ nɛ ɔmɛ tsuɔ ní ha kɛɛ?

Akɔblee nɔ́: IUD ɔmɛ haa nɛ e he waa kɛ haa nyu nɛ jeɔ nyumu he ɔ kaa e maa gblee fɔmi kotoku ɔ mi kɛ ya ná hlui ko. Jehanɛ hu ɔ, IUD nɛ a kɛ akɔblee wo he ɔ ngɛ kaa duɔ, nɛ e gbeɔ nyu nɛ je nyumu he ɔ. * IUD nɛ akɔblee ngɛ mi ɔ tsakeɔ fɔmi kotoku ɔ hɛ mi hami nɔ́ ɔ.

Tsopa nɔ́: IUD komɛ hu ngɛ nɛ tsopa ngɛ mi kaa fɔmi nya tsimi tsopahi nɛ a nuɔ ɔ nɔuu. IUD nɛ ɔmɛ jeɔ tsopa kɛ woɔ fɔmi kotoku ɔ mi. IUD nɛ ɔmɛ ha we nɛ hlui ko nɛ ba yo ɔ mi. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, ke hlui ko be ɔ, hɔ be nyɛe maa ba. Jehanɛ se hu ɔ, tsopa nɛ ngɛ IUD nɛ ɔmɛ a mi haa nɛ fɔmi kotoku ɔ hɛ mi hami nɔ́ ɔ yeɔ. * Jehanɛ hu ɔ, e haa nɛ yo ɔ he nyu nɛ hiɔ fɔmi kotoku ɔ nya a mi tiɔ, nɛ e tsiɔ nyu nɛ jeɔ nyumu ɔ he ɔ blɔ konɛ e ko sɛ fɔmi kotoku ɔ mi. IUD nɛ a kɛ hlɔba pee ɔ hu peeɔ jã.

Kaa bɔ nɛ wa na a, IUD slɔɔto enyɔ ɔmɛ tsuo tsakeɔ fɔmi kotoku ɔ hɛ mi hami nɔ́ ɔ. Se ke hlui ba yo ɔ mi, nɛ nyumu ɔ he nyu ya ná hlui ko hu nɛɛ? Eko ɔ, hlui ɔ ma ya sɛ fɔmi kotoku ɔ mi, se he kpakpa ko be nɛ e maa hi ngɛ fɔmi kotoku ɔ mi. Enɛ ɔ ma ha nɛ hɔ ɔ aloo wami nɛ je sisi ɔ ma puɛ. Se kɛ̃ ɔ, nihi fuu susu kaa “hɔ puɛmi nɛ ɔ” pɔɛ he kaa bɔ nɛ e baa be komɛ ke nɔ ko nu fɔmi nya tsimi tsopa a.

Enɛ ɔ he ɔ, nɔ ko be nyɛe maa tsɔɔ kaa akɔblee IUD ɔ aloo tsopa nɔ́ ɔ ha we nɛ nyumu ɔ he nyu kɛ yo ɔ hlui ɔ nɛ kpe. Se kɛ̃ ɔ, níhi a mi hlami nɛ dɔkitahi pee ɔ ngɛ hlae maa tsɔɔ kaa bɔ nɛ IUD ɔmɛ tsuɔ ní ha he je ɔ, e he maa wa kaa nɔ ko maa ngɔ hɔ.

Ke huno ko kɛ e yo nɛ a ji Kristofohi ngɛ he susue kaa a kɛ IUD ma tsu ní ɔ, eko ɔ, e he maa hia nɛ a kɛ dɔkita ko nɛ e le e ní tsumi ɔ saminya nɛ susu IUD slɔɔtohi nɛ ngɛ a ma a mi ɔ he. A ma nyɛ ma bi konɛ dɔkita a nɛ tsɔɔ se namihi kɛ nyagbahi nɛ e ma nyɛ maa ngɔ kɛ ba ha yo ɔ. E sɛ nɛ nɔ kɛ e yo ɔ nɛ a ha nɛ dɔkita a, aloo nɔ kpa ko nɛ e mwɔ yi mi kpɔ ha mɛ. (Rom. 14:12; Gal. 6:4, 5) E sa nɛ mɛ nitsɛmɛ a mwɔ a yi mi kpɔ. Ke nɔ kɛ e yo ɔ suɔ nɛ a pee Mawu suɔmi nya ní nɛ a ná he nile kpakpa a, lɛɛ e sa nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ a susu he, nɛ a pee juɛmi nɛ da.​—Ngɔɔ kɛ to 1 Timoteo 1:18, 19; 2 Timoteo 1:3 ɔ he.

^ kk. 4 Hiɔ tsami womi ko nɛ a pee kɛ ha England dɔkitahi de ke: “IUD nɛ akɔblee fuu ngɛ mi ɔ tsiɔ fɔmi nya pe nɔ́ fɛɛ nɔ́. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa ngɛ jeha kake mi ɔ, ke yihi lafa ngɔ IUD nɛ ɔ kɛ tsu ní ɔ, e he maa wa kaa nɔ kake po maa ngɔ hɔ. Se IUD nɛ akɔblee be mi ɔ nya wɛ kaa enɛ ɔ.”

^ kk. 5 Akɛnɛ tsopa nɛ ngɛ IUD nɛ ɔmɛ a mi ɔ haa nɛ fɔmi kotoku ɔ hɛ mi hami nɔ́ ɔ yeɔ ɔ he je ɔ, behi fuu ɔ, a deɔ yihi nɛ a sɛ gba si himi mi kɛ yihi nɛ a sɛ we gba si himi mi ɔ kaa a kɛ tsu ní konɛ ke a ya we se ɔ, muɔ fuu ko be ngɛ a he.