Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Akɛnɛ Mawu ngɔ hɛ mi kpatami nɛ ngɛ kaa “ahumi,” kɛ ma he je ɔ, e sa nɛ nihi nɛ a nu e kɔkɔ bɔmi ɔ!

Hɛ Mi Kpatami​—Anɛ Mawu Bɔɔ Kɔkɔ Bɔ Nɛ Sa Loko E Kɛ Baa Lo?

Hɛ Mi Kpatami​—Anɛ Mawu Bɔɔ Kɔkɔ Bɔ Nɛ Sa Loko E Kɛ Baa Lo?

KƆƆHIƆ mi tsakemi he ní lelɔ ko hyɛ klama nɛ a kɛ hyɛɛ bɔ nɛ kɔɔhiɔ mi si fɔfɔɛ ngɛ ha a nɔ. E na ahumi ngua ko nɛ e ngɛ fiae kɛ yaa ma ko nɛ nihi hiɛ babauu ngɛ mi ɔ mi. Akɛnɛ e sume nɛ oslaa ko nɛ ba ni ɔmɛ a nɔ he je ɔ, e bɔ mɔde nɛ e bɔ mɛ kɔkɔ si abɔ loko e ba kpɛ se.

Mwɔnɛ ɔ hu ɔ, Yehowa ngɛ nimli tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ kɔkɔ bɔe ngɛ “ahumi” ko nɛ e nya wa he. “Ahumi” nɛ ɔ nya maa wa kulaa pe nɔ́ nɛ eko ɔ, kɔɔhiɔ mi tsakemi he ní leli maa bɔ he amaniɛ. Mɛni blɔ nɔ Yehowa gu kɛ ngɛ nihi kɔkɔ bɔe? Nɛ mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa ngɛ nihi be nɛ sa hae konɛ a kɛ pee tsakemi? Bɔ nɛ pee nɛ waa na heto ɔmɛ ɔ, kekleekle ɔ, nyɛ ha nɛ wa susu kɔkɔ bɔmi komɛ nɛ Yehowa kɛ ha nihi blema a he nɛ waa hyɛ.

MAWU SƐ HLAMI BƆ NIHI KƆKƆ

Blema a, Yehowa bɔ kɔkɔ kaa e kɛ “ahumi,” aloo kojomi maa ba adesahi nɛ a jeɔ blɔ nɛ a kuaa e mlaa amɛ ɔ a nɔ. (Abɛ 10:25; Yer. 30:23) Ngɛ tsuo mi ɔ, e bɔ nihi nɛ e kɛ hɛ mi kpatami ma a nɔ ɔ kɔkɔ kɛ sɛ hlami, nɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ e suɔ nɛ a pee. (2 Ma. 17:12-15; Neh. 9:29, 30) Bɔ nɛ pee nɛ ni ɔmɛ nɛ a nyɛ nɛ a tsake ɔ, e haa nɛ e sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ya bɔɔ mɛ kɔkɔ konɛ a na kaa e sa nɛ a pee tsakemi mla.​—Amos 3:7.

Nihi nɛ Yehowa gu a nɔ kɛ bɔ nihi kɔkɔ ɔ a kpɛti nɔ kake ji Noa. E yi gbeye, nɛ e kɛ jehahi babauu bɔ nihi nɛ a ngɛ e be ɔ mi nɛ a je mi bami puɛ, nɛ a peeɔ yi wu tso ní ɔ kɔkɔ kaa Mawu maa ngɔ Nyu Kpekpemi kɛ kpata je ɔ hɛ mi. (1 Mose 6:9-13, 17) Jehanɛ hu ɔ, e de mɛ nɔ́ nɛ e sa nɛ a pee konɛ a he a yi wami. Noa fiɛɛ kɛ tsɔɔ mɛ. Enɛ ɔ ha nɛ pee se ɔ, a ba tsɛ lɛ ke “dami fiɛɛlɔ.”​—2 Pet. 2:5.

Ngɛ mɔde nɛ Noa bɔ tsuo se ɔ, nihi nɛ a hi si ngɛ e be ɔ mi ɔ bui sɛ gbi nɛ Mawu gu e nɔ kɛ ha mɛ ɔ tue. Ni ɔmɛ a ní peepee tsɔɔ kaa a be hemi kɛ yemi. Enɛ ɔ he ɔ, Nyu Kpekpemi ɔ “ba nɛ e ba muɔɔ mɛ tsuo kɛ ho,” nɛ a gbo. (Mat. 24:39; Heb. 11:7) A be nyɛe ma de ke Mawu bɔɛ mɛ kɔkɔ benɛ a na kaa a hɛ mi ma kpatami ɔ.

Se be komɛ hu ɔ, Yehowa bɔɔ ni komɛ kɔkɔ ngɛ be kpiti mi loko “ahumi” nɛ ji hɛ mi kpatami ɔ jeɔ sisi. Se ngɛ lɔ ɔ po mi ɔ, e ha nihi nɛ e ma a hɛ mi kpatami ɔ be nɛ sa konɛ a tsake. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, loko e maa ngɔ Haomi Nyɔngma a kɛ ba Egipt bi ɔmɛ a nɔ ɔ, e sɛ hlami bɔ mɛ kɔkɔ si abɔ. Yehowa ha nɛ Mose kɛ Aaron ya bɔ Farao kɛ e sɔmɔli ɔmɛ kɔkɔ loko e ha nɛ gbiɛ ngo ngu nɛ nya wa nɛ ji haomi kpaagone ɔ nɛ pue a nɔ. Gbiɛ ngo ngu ɔ maa nɛ e nɔ jena pɛ. Enɛ ɔ he ɔ, anɛ a ma nyɛ ma de ke Mawu ha we mɛ be bɔ nɛ sa konɛ a kɛ hla laami he nɛ a kɛ tu hɛ mi kpatami ɔ nya fo lo? Baiblo ɔ de ke: ‘Farao ɔ tsɔli ɔmɛ a ti ni nɛmɛ nɛ a ya ye Yehowa munyu ɔ gbeye ɔ ha nɛ a nyɔguɛ ɔmɛ, kɛ a lohwe ɔmɛ tu fo kɛ ba we mi. Se ni nɛmɛ nɛ bui Yehowa munyu ɔ, mɛɛ lɛɛ a si a nyɔguɛ ɔmɛ, kɛ a lohwe ɔmɛ ngɛ nga nɔ.’ (2 Mose 9:18-21) E ngɛ heii kaa Yehowa ha mɛ be bɔ nɛ sa, enɛ ɔ he ɔ, haomi bɛ nihi nɛ a bu e kɔkɔ bɔmi ɔ tue mla a a nɔ.

A bɔ Farao kɛ e sɔmɔli ɔmɛ hu kɔkɔ loko haomi nyɔngmane ɔ ba. Se a bui kɔkɔ bɔmi ɔ tue fɛɛ. (2 Mose 4:22, 23) Nɔ́ nɛ je mi kɛ ba ji kaa a bitɛte ɔmɛ gbo. Mɛni aywilɛho sane po ji nɛ ɔ! (2 Mose 11:4-10; 12:29) A ko nyɛ bu kɔkɔ bɔmi ɔ tue ngɛ be nya lo? Ee! Mose bɔ Israel bi ɔmɛ kɔkɔ ngɛ be nya ngɛ haomi nyɔngmane ɔ nɛ e ma a he, nɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ a pee konɛ a kɛ he a weku ɔmɛ a yi wami. (2 Mose 12:21-28) Nihi enyɛmɛ nɛ a bu kɔkɔ bɔmi nɛ ɔ tue? Akɔtaa bumi ko tsɔɔ kaa nimli ayɔ etɛ nɛ a tu hɛ mi kpatami ɔ nya fo nɛ a je Egipt. Nimli nɛ ɔmɛ ji “futufutu nimli,” nɛ ji Israel bi, nihi nɛ pi Israel bi, kɛ Egipt bi.​—2 Mose 12:38.

Nɔ hyɛmi ní nɛ ɔmɛ tsɔɔ kaa be fɛɛ be ɔ, Yehowa haa adesahi be bɔ nɛ sa konɛ a nyɛ nɛ a bu e kɔkɔ bɔmihi tue. (5 Mose 32:4) Mɛni he je nɛ Mawu pee jã? Bɔfo Petro tsɔɔ kaa Yehowa “sume nɛ a kpata nɔ ko nɔ ko hɛ mi, mohu ɔ, e suɔ kaa nihi tsuo nɛ a tsake a tsui.” (2 Pet. 3:9) Niinɛ, Mawu susu ni ɔmɛ a he. E suɔ nɛ a tsake a tsui nɛ a bu e kɔkɔ bɔmi tue loko e ngɔ hɛ mi kpatami kɛ ba.​—Yes. 48:17, 18; Rom. 2:4.

MOO BU MAWU KƆKƆ BƆMI TUE MWƆNƐ Ɔ

Mwɔnɛ ɔ hu ɔ, e sa nɛ adesahi tsuo nɛ a bu kɔkɔ bɔmi ko nɛ a kɛ ngɛ hae ngɛ zugba a nɔ tsuo ɔ tue. Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e bɔ nihi kɔkɔ kaa e be kɛe nɛ a ma kpata níhi a blɔ nya tomi nɛ ɔ hɛ mi ngɛ “amanehlu ngua” a mi. (Mat. 24:21) Yesu de e se nyɛɛli ɔmɛ nɔ́ nɛ a maa na, kɛ nɔ́ nɛ maa ba a nɔ ke jamɛ a be ɔ ngɛ sue. Yesu tsɔɔ ní nguanguahi komɛ nɛ maa ba, nɛ wa naa ní nɛ ɔmɛ mwɔnɛ ɔ.​—Mat. 24:3-12; Luka 21:10-13.

Ngɛ nɔ́ nɛ Yesu de e se nyɛɛli ɔmɛ ɔ nya a, Yehowa ngɛ wɔ tsuo he wami woe konɛ waa ba wa he si kɛ wo e nɔ yemi ɔ sisi. E suɔ nɛ adesahi nɛ a maa bu lɛ tue ɔ nɛ a ná si himi kpakpa mwɔnɛ ɔ, nɛ́ a ná jɔɔmihi babauu ngɛ e dami je ehe ɔ mi. (2 Pet. 3:13) Bɔ nɛ pee nɛ wa ná hemi kɛ yemi ngɛ Yehowa si womi ɔmɛ a mi ɔ, e ha wɔ yi wami hemi sɛ gbi ko, nɛ ji “sane kpakpa . . . nɛ kɔɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ.” Yesu gba kaa a maa “fiɛɛ [sane kpakpa nɛ ɔ] ngɛ zugba a nɔ hehi tsuo nɛ nimli ngɛ ɔ nɛ a kɛ maa ye je ma amɛ tsuo odase.” (Mat. 24:14) Mawu to e sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ a he blɔ nya, nɛ a nyɛ nɛ a ye “odase,” aloo a fiɛɛ sɛ gbi nɛ je Mawu ngɔ ɔ ngɛ mahi 240 a nɔ. Yehowa suɔ nɛ nihi babauu nɛ a bu kɔkɔ bɔmi nɛ ɔ tue konɛ a nyɛ nɛ a tu “ahumi” nɛ ji hɛ mi kpatami nɛ e kɛ ma a nya fo.​—Zef. 1:14, 15; 2:2, 3.

Tsa pi be nɛ ɔ nɛ e sa nɛ waa hi bie ke ji Yehowa haa nihi be bɔ nɛ sa nɛ a kɛ tsake lo. Odasehi ngɛ nɛ tsɔɔ kaa Yehowa peeɔ jã be fɛɛ be. Sane mohu nɛ e sa nɛ wa bi wa he ji: Anɛ nihi maa bu Mawu kɔkɔ bɔmi tue amlɔ nɛ ɔ nɛ be ngɛ ɔ lo? E sa nɛ wɔ nɛ wa ji Mawu sɔmɔli nɛ wa fiɛɛɔ e sɛ gbi ɔ, waa ya nɔ nɛ waa ye bua nihi bɔ nɛ wa ma nyɛ konɛ ke níhi a blɔ nya tomi nɛ ɔ ba nyagbe ɔ, a he a yi wami.