Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Benɛ Watsi Be ɔ

Benɛ Watsi Be ɔ

MWƆNƐ Ɔ, ke o suɔ nɛ o le ngmlɛ nɛ a fia a, mɛni o peeɔ? Eko ɔ, o hyɛɛ o watsi ɔ ngɛ o nine si aloo o hyɛɛ watsi ɔ ngɛ gbogbo ɔ he. Ke o huɛ ko bi mo ngmlɛ nɛ a fia a, kɛ o ma de lɛ kɛɛ? O ma nyɛ maa tsɔɔ lɛ be ɔ ngɛ blɔ slɔɔtohi a nɔ. Ngɛ mɛni blɔhi a nɔ?

Ngɔɔ lɛ kaa ngmlɛfia kake kɛ hɛngmɛfia 30 be piani ngmlɛ 12 he. Eko ɔ, o ma de ke a fia ngmlɛ kake kɛ fã. Nɔ ko hu ma de ke e piɛ hɛngmɛfia 30 nɛ a maa fia ngmlɛ enyɔ.

Ke o ngɛ Baiblo ɔ kanee ɔ, eko ɔ, o ma bi o he ke, ‘Kɛ nihi nɛ a hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ peeɔ kɛ leɔ be ha kɛɛ?’ Blɔ kake pɛ nɛ a guɔ nɔ kɛ tsɔɔ be. Hebri Ngmami ɔ tsɔɔ kaa behi nɛ a pɔɔ kɛ ní tsumi ji, “mɔtu,” “piani,” “piani katakata,” kɛ “gbɔkuɛ.” (1 Mose 8:11; 19:27; 43:16; 5 Mose 28:29; 1 Ma. 18:26) Be komɛ hu ɔ, a nyɛɔ nɛ a tsɔɔ be pɔtɛɛ komɛ kɛ piɛɛɔ he.

Ngɛ Israel bi ɔmɛ a be ɔ mi ɔ, nihi ngɛ nɛ a hwɔɔ nɛ a poɔ ma a he piɛ. Nyɔ mi titli ji be nɛ a hia mɛ. Jeha babauu loko a ma fɔ Yesu ɔ, Israel bi ɔmɛ gba be nɛ a kɛ hwɔɔ ɔ mi etɛ. (La 63:6) Manyadali 7:19 ɔ hu tu “nyɔ mi bumi be” he munyu. Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, Yuda bi ɔmɛ ngɔ bɔ nɛ Hela bi ɔmɛ kɛ Roma bi ɔmɛ to a be he blɔ nya ha a kɛ tsu ní. Hela bi ɔmɛ kɛ Roma bi ɔmɛ lɛɛ, a gba nyɔ mi be nɛ a kɛ hwɔɔ ɔ mi eywiɛ.

Sane Kpakpa ngmali ɔmɛ tu be nɛ a kɛ hwɔɔ nɛ ɔ he munyu si abɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, “nyɔ mi hwɔɔmi be eywiɛne ɔ mi” nɛ Yesu nyɛɛ wo ɔ hɛ mi kɛ ya e kaseli ɔmɛ a ngɔ ngɛ lɛ ɔ mi ɔ nɛ. (Mat. 14:25) Ngɛ nɔ́ he tomi nɔ́ ko mi ɔ, Yesu de ke: “Ke nɔ ko ngɛ we mi nɛ e le hwɔɔmi be nɛ julɔ ɔ maa ba a, e maa fɔ nyɔ nɛ e be blɔ ngmɛe nɛ e ywia e we ɔ nɛ e sɛ mi.”​—Mat. 24:43.

Be ko nɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ tu munyu ɔ, e tu hwɔɔmi be eywiɛ he munyu. E de ke: “Nyɛɛ ya nɔ nɛ nyɛɛ hwɔɔ, ejakaa nyɛ li be nɛ wetsɛ ɔ ma, eko ɔ, gbɔkuɛ nya si, aloo nyɔ mi kpɛti, aloo loko makɛ maa su, aloo mɔtu mla.” (Maak. 13:35; sisi ningma) Kekle hwɔɔmi be ɔ, nɛ ji “gbɔkuɛ nya si” jeɔ sisi kɛ jeɔ benɛ pu nɔ si kɛ ya siɔ gbɔkuɛ ngmlɛ nɛɛ. Hwɔɔmi be enyɔne ɔ, nɛ ji “nyɔ mi kpɛti” jeɔ sisi kɛ jeɔ maa pee gbɔkuɛ ngmlɛ nɛɛ kɛ ya siɔ nyɔ mi ngmlɛ 12. Hwɔɔmi be etɛne ɔ, nɛ ji “loko makɛ maa su” aloo “kungwɔ ku nɔ́ kpami be” ɔ jeɔ sisi kɛ jeɔ nyɔ mi ngmlɛ 12 kɛ ya siɔ maa pee makɛ ngmlɛ etɛ. E maa pee kaa be nɛ ɔ mi nɛ kungwɔ kpa nɔ́ benɛ a nu Yesu ɔ nɛ. (Maak. 14:72) Hwɔɔmi be eywiɛne nɛ ji “mɔtu mla” a jeɔ sisi kɛ jeɔ maa pee makɛ ngmlɛ etɛ kɛ ya siɔ mɔtu benɛ pu je.

Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ mi kaa blema bi ɔmɛ be watsi kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ mohu lɛɛ, se a ngɛ blɔ nɛ a guɔ nɔ kɛ tsɔɔ be.