Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 48

LA 97 Mawu Munyu ɔ Lɛ Baa Wami Yi

Nɔ́ Nɛ Wa Kaseɔ Ngɛ Yesu Nyakpɛ Ní Nɛ Kɔɔ Abolo ɔ He ɔ Mi

Nɔ́ Nɛ Wa Kaseɔ Ngɛ Yesu Nyakpɛ Ní Nɛ Kɔɔ Abolo ɔ He ɔ Mi

“Imi ji wami abolo ɔ nɛ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e baa ye ngɔ ɔ, hwɔ be lɛ yee gblegbleegble.”YOH. 6:35.

OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI

Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa ma susu Yohane yi 6 he. Ngɛ lejɛ ɔ wa maa na bɔ nɛ Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ nɛ e ngɔ abolo enuɔ kɛ lo enyɔ pɛ kɛ lɛ nihi babauu ha, kɛ nɔ́ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ mi.

1. Blema a, kɛ nihi naa abolo ha kɛɛ?

 ABOLO ji niye ní titli nɛ nihi nɛ a hi si blema a pɔɔ yemi. (1 Mose 14:18; Luka 4:4) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, akɛnɛ abolo pɔ he wawɛɛ he je ɔ, be komɛ ɔ, Baiblo ɔ ngɔɔ “abolo” kɛ daa si ha niye ní kpahi. (1 Ma. 17:​11, 12) Jehanɛ hu ɔ, Yesu ngɔ abolo kɛ tsu ní ngɛ nyakpɛ ní enyɔ komɛ nɛ e pee ɔ mi, nɛ nihi le nyakpɛ ní nɛ ɔmɛ wawɛɛ. (Mat. 16:​9, 10) Wa maa na nyakpɛ ní nɛ ɔmɛ a kpɛti kake ngɛ Yohane yi 6. Ke wa ngɛ sane nɛ ɔ he susue ɔ, wa maa hyɛ ní komɛ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ mi.

2. Mɛni be nɛ e he ba hia nɛ a ha nihi akpehi abɔ niye ní ɔ?

2 Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ya fiɛɛ nɛ pɔ tɔ a he wawɛɛ ɔ, a to kaa a ma ya hla he ko konɛ a ya jɔɔ a he ngɛ. Enɛ ɔ he ɔ, a kɛ Yesu tsuo ya sɛ lɛ mi nɛ a po Galilea Wo ɔ. (Maak. 6:​7, 30-32; Luka 9:10) A ya hi he ko banee ngɛ Betsaida kpɔ ɔ mi. E kɛ we kulaa nɛ nihi akpehi abɔ ba su lejɛ ɔ nɛ a ngɛ hlae nɛ a na Yesu. Se Yesu kua we mɛ. E je mi mi jɔmi mi nɛ e tsɔɔ mɛ Matsɛ Yemi ɔ he ní, nɛ e tsa hiɔtsɛmɛ. Benɛ je ngɛ jɔe ɔ, kaseli ɔmɛ bɔni a yi mi susumi ngɛ bɔ nɛ a ma plɛ kɛ ha ni ɔmɛ tsuo niye ní ha a he. Eko ɔ, a kpɛti ni komɛ hɛɛ niye ní bɔɔ ngɛ a he, se a kpɛti nihi hiɛhiɛɛ lɛɛ e ma bi nɛ a ya kɔpe ɔmɛ a mi nɛ a ya he niye ní. (Mat. 14:15; Yoh. 6:​4, 5) Mɛni Yesu maa pee?

YESU GU NYAKPƐ BLƆ NƆ KƐ HA NIHI ABOLO

3. Mɛni Yesu de e bɔfo ɔmɛ kaa a pee ha nimli babauu ɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

3 Yesu de e bɔfo ɔmɛ ke: “E sɛ nɛ a ya; nyɛ ha mɛ nɔ́ ko nɛ a ye.” (Mat. 14:16) Se eko ɔ, nɔ ko ma susu kaa nɔ́ nɛ Yesu de e bɔfo ɔmɛ kaa a pee ɔ be hie peemi, ejakaa nyumuhi maa pee 5,000 sɔuu lɛ a ngɛ lejɛ ɔ. Nɛ ke a kane yihi kɛ jokuɛwi kɛ piɛɛ he ɔ, lɛɛ a yibɔ ɔ ma nyɛ maa su 15,000. (Mat. 14:21) Andrea de ke: “Jokuɛ nyumuyo ko ngɛ hiɛ ɔ nɛ e ngɛ akoko abolo enuɔ kɛ lo tsɔwi enyɔ. Se jije enɛ ɔ maa su ha nimli babauu nɛ ɔ?” (Yoh. 6:9) Abolo nɛ a kɛ akoko pee ɔ ji niye ní nɛ ohiatsɛmɛ kɛ ni kpahi yeɔ wawɛɛ, nɛ e ma nyɛ maa ba kaa a wo lo tsɔwi enyɔ ɔmɛ ngo nɛ a ka nɛ a gbli. Se kɛ̃ ɔ, niye ní abɔ nɛ jokuɛ nyumuyo ɔ hɛɛ ɔ be nyɛe maa su nihi babauu nɛ ɔmɛ gblee!

Yesu ha nɛ ni ɔmɛ a nine su a mumi mi kɛ a he lo nya hiami níhi a nɔ (Hyɛ kuku 3)


4. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Yohane 6:​11-13 ɔ mi? (Hyɛ foni ɔmɛ hulɔ.)

4 Akɛnɛ Yesu suɔ nɛ e je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ ni ɔmɛ he je ɔ, e de mɛ kaa a gba a mi kɛ wo kuuhi a mi, nɛ a hi si ngɛ nga a nɔ. (Maak. 6:​39, 40; kane Yohane 6:​11-13.) Lɔ ɔ se ɔ, Yesu na e Tsɛ ɔ si ngɛ abolo ɔ kɛ lo ɔ he. E hi wawɛɛ kaa Yesu pee jã, ejakaa Yehowa lɛ haa wɔ tsuo niye ní daa ligbi. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e he hia nɛ waa kase Yesu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nɛ waa sɔle kɛ na Mawu si loko waa ye ní ngɛ he fɛɛ he nɛ wa ngɛ. Jehanɛ ɔ, Yesu ha nɛ a gba niye ní ɔ kɛ ha ni ɔmɛ nɛ a ye nɛ a tɔ saminya. Niye ní ɔ fuu piɛ, se akɛnɛ Yesu sume nɛ niye ní ɔ nɛ dã he je ɔ, e ha nɛ a bua tsuo nya. E ma nyɛ maa ba kaa a ye niye ní nɛ ɔ pee se. Yesu ngɔ níhi nɛ e ngɛ ɔ kɛ tsu ní ngɛ nile mi, nɛ enɛ ɔ ji nɔ́ ko nɛ e sa nɛ waa kase. Ke o ji fɔlɔ ɔ, o ma nyɛ maa ngɔ sane nɛ ɔ kɛ tsɔɔ o bimɛ ɔmɛ ní konɛ a le nɔ́ he je nɛ e he hia kaa a sɔle loko a ye ní, nɛ a je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ ni kpahi kaa bɔ nɛ Yesu pee ɔ.

Mo bi o he ke, ‘Anɛ i sɔleɔ loko i yeɔ ni kɛ tsɔɔ kaa i ngɛ Yesu kasee lo?’ (Hyɛ kuku 4)


5. Kɛ ni ɔmɛ pee a ní ha kɛɛ ngɛ nyakpɛ ní nɛ Yesu pee ɔ he, nɛ kɛ Yesu hu pee e ní ha kɛɛ?

5 Akɛnɛ Yesu nyɛ nɛ e tsa hiɔtsɛmɛ nɛ e tsɔɔ ni ɔmɛ ní saminya he je ɔ, a nya kpɛ a he wawɛɛ. Ni ɔmɛ le kaa Mose de kɛ fɔ si kaa Mawu maa tsɔ gbalɔ ngua ko kɛ ba. Eko ɔ, enɛ ɔ ha nɛ a susu kaa jamɛ a gbalɔ ɔ ji Yesu. (5 Mose 18:​15-18) E ma nyɛ maa ba kaa a susu kaa Yesu ma ba pee nɔ yelɔ ngua ko, nɛ e ma nyɛ maa lɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Israel ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ suɔ kaa a “nu [Yesu] pani nya nɛ a wo lɛ matsɛ.” (Yoh. 6:​14, 15) Kaa Yesu ngmɛ blɔ nɛ a wo lɛ matsɛ ɔ, jinɛ lɔ ɔ ko tsɔɔ kaa e fĩ Yudabi nɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, a ngɛ Roma nɔ yemi ɔ sisi ɔ se, nɛ e kɛ e he wo ma kudɔmi sanehi a mi. Se Yesu pee we jã. Baiblo ɔ de ke, “Lɛ pɛ e je kɛ ho yoku ɔ nɔ ya.” E ngɛ mi kaa ni ɔmɛ ngɛ e nɔ nyɛe wawɛɛ mohu lɛɛ, se kɛ̃ ɔ, e kɛ e he wui ma kudɔmi sanehi a mi. Enɛ ɔ ji nɔ́ ko nɛ he hia nɛ wɔ tsuo wa ma nyɛ maa kase!

6. Mɛni wa ma nyɛ maa pee kɛ tsɔɔ kaa wa ngɛ Yesu kasee? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

6 Ngɛ anɔkuale mi ɔ, nɔ ko nɔ ko be wɔ dee kaa waa gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha nihi niye ní, wa tsa hiɔtsɛmɛ loo waa ye matsɛ. Se kɛ̃ ɔ, eko ɔ, nihi maa nyɛ wa nɔ kaa waa fɔ sɔ loo wa fĩ nɔ ko nɛ a susu kaa e ma nyɛ ma tsake níhi ngɛ ma a mi ɔ se. Ke e ba jã a, e sa nɛ wa kai Yesu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. E kɛ e he wui ma kudɔmi sanehi a mi, nɛ pee se po ɔ, e de ke: “Ye Matsɛ Yemi ɔ, pi je nɛ ɔ mi nɔ́.” (Yoh. 17:14; 18:36) Kristofohi nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ hu bɔɔ mɔde kaa a maa kase Yesu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, wa fĩɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ se, nɛ wa fiɛɛɔ Matsɛ Yemi ɔ he sɛ gbi ɔ kɛ haa nihi, nɛ wa sɔleɔ kaa Matsɛ Yemi ɔ nɛ ba zugba a nɔ. (Mat. 6:10) Amlɔ nɛ ɔ, nyɛ ha nɛ waa kpale susu nyakpɛ blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ lɛ ni ɔmɛ ɔ he, nɛ waa hyɛ ní kpahi nɛ wa ma nyɛ maa kase kɛ je mi.

Yesu kɛ e he wui ma kudɔmi sanehi a mi, nɛ e sa nɛ wɔ hu waa kase lɛ (Hyɛ kuku 6)


“NƆ́ NƐ ABOLO Ɔ TSƆƆ”

7. Mɛni nɛ Yesu pee, nɛ kɛ bɔfo ɔmɛ pee a ní ha kɛɛ? (Yohane 6:​16-20)

7 Benɛ Yesu lɛ asafo kuu ɔ se ɔ, e ha nɛ e bɔfo ɔmɛ sɛ lɛ mi nɛ a je kpɔ ɔ mi kɛ ho Kapenaum ya. Yesu hu je a he kɛ ho yoku ɔ nɔ ya, konɛ e kɛ yu e he ngɛ asafo kuu ɔ nɛ a ngɛ hlae nɛ a wo lɛ matsɛ ɔ he. (Kane Yohane 6:​16-20.) Benɛ bɔfo ɔmɛ ngɛ wo ɔ nɔ kɛ yaa a, kɔɔhiɔ nɛ nya wa ko fia, enɛ ɔ ha nɛ oslɔke bɔni kumi wawɛɛ. Kɛkɛ nɛ Yesu nyɛɛ wo ɔ nɔ kɛ ba a ngɔ. Nɛ e de bɔfo Petro kaa lɛ hu e nyɛɛ wo ɔ nɔ kɛ ba e ngɔ. (Mat. 14:​22-31) Benɛ Yesu sɛ lɛ ɔ mi ɔ, kɔɔhiɔ nɛ nya wa a kpa fiami. Enɛ ɔ ha nɛ kaseli ɔmɛ a he mi po nɛ a de ke: “Mawu Bi ji mo niinɛ.” a (Mat. 14:33) E ngɛ nyakpɛ kaa Yesu kaseli ɔmɛ tu munyu nɛ ɔ benɛ Yesu nyɛɛ wo ɔ nɔ se, se pi benɛ e ha ni ɔmɛ abolo ɔ. Mo kadi nɔ́ nɛ Maako de ngɛ sane nɛ ɔ he ɔ. E ngma ke: “[Bɔfo ɔmɛ] a nya kpɛ a he wawɛɛ nitsɛ, ejakaa a nui nɔ́ nɛ abolo ɔ tsɔɔ ɔ sisi, nɛ loloolo ɔ, a tsui nui níhi a sisi mla.” (Maak. 6:​50-52) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, kaseli ɔmɛ nui sisi kaa Yehowa ha Yesu he wami nɛ e kɛ pee nyakpɛ ní nguanguahi nɛ pã nyakpɛ blɔ nɔ nɛ e gu kɛ lɛ nimli babauu ɔ po. Be bɔɔ se ɔ, Yesu tu nyakpɛ nɔ́ nɛ kɔɔ abolo ɔ he ɔ he munyu ekohu, nɛ e tsɔɔ wɔ nɔ́ kpa ko nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ mi.

8-9. Mɛni he je nɛ asafo kuu ɔ ya hla Yesu se blɔ ɔ? (Yohane 6:​26, 27)

8 Asafo kuu ɔ nɛ Yesu ha mɛ niye ní ɔ ngɔ a ní peepee kɛ tsɔɔ kaa nɔ́ nɛ he hia mɛ pɛ ji a he lo nya hiami níhi. Mɛni he je nɛ wa de jã a? Benɛ Yesu pee nyakpɛ ní ɔ, e nɔ jena a, a na kaa Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ je. Enɛ ɔ he ɔ, a sɛ lɛhi nɛ a je Tiberia kɛ ba a ekomɛ a mi, nɛ a po mi kɛ ho Kapenaum ya konɛ a ya hla Yesu. (Yoh. 6:​22-24) Ke o hyɛ ɔ, anɛ a suɔ kaa a maa kase babauu kɛ kɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ he, nɛ lɔ ɔ he je nɛ a ngɛ lɛ hlae ɔ lo? Dɛbi. Niye ní loo abolo nɛ a ma ná maa ye ɔ he je nɛ a ho lejɛ ɔ ya a nɛ. Kɛ wa plɛ kɛ le enɛ ɔ ha kɛɛ?

9 Mo kadi nɔ́ nɛ ya nɔ benɛ asafo kuu ɔ ya na Yesu ngɛ Kapenaum kasa nya a. Yesu de mɛ kpoo kaa niye ní pɛ he je nɛ a ngɛ lɛ hlae ɔ nɛ. E ngɛ mi kaa a ye ‘abolo ɔ nɛ a tɔ’ mohu lɛɛ, se Yesu de mɛ ke niye ní nɛ a ye ɔ ji “niye ní nɛ e puɛɔ ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, e wo mɛ he wami kaa a hla “niye ní nɛ e ngɛ daa nɛ e haa nɔ neneene wami” ɔ mohu se blɔ. (Kane Yohane 6:​26, 27.) Yesu tsɔɔ kaa e Tsɛ ɔ lɛ ma ha mɛ jamɛ a niye ní ɔ nɛ. Benɛ ni ɔmɛ nu kaa niye ní ko ngɛ nɛ ma nyɛ ma ha nɔ neneene wami ɔ, eko ɔ, a nya kpɛ a he wawɛɛ! Mɛni niye ní po ji lɔ ɔ, nɛ kɛ Yesu tue buli ɔmɛ ma plɛ kɛ ná niye ní nɛ ɔ ha kɛɛ?

10. Mɛni e sa kaa ni ɔmɛ nɛ a pee konɛ a “ná neneene wami”?

10 Yudabi nɛ ɔmɛ a kpɛti ni komɛ suɔ nɛ a le nɔ́ nɛ a ma nyɛ maa pee konɛ a nine nɛ su niye ní nɛ ɔ eko nɔ. Eko ɔ, nɔ́ nɛ ba a juɛmi mi ji ní komɛ nɛ Mose Mlaa a tsɔɔ kaa e sa nɛ a pee ɔ. Se kɛ̃ ɔ, Yesu de mɛ ke: “Mawu ní tsumi ɔ ji kaa nyɛ ma he nɔ nɛ e tsɔ ɔ maa ye.” (Yoh. 6:​28, 29) Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ a ná hemi kɛ yemi ngɛ Yesu mi konɛ a “ná neneene wami.” Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu tu nɔ́ nɛ ɔ he munyu hyɛ kɛ tsɔɔ mɛ. (Yoh. 3:​16-18, 36) Nɛ pee se hu ɔ, e de níhi fuu kɛ kɔ bɔ nɛ wa ma plɛ kɛ ná neneene wami ha a he.—Yoh. 17:3.

11. Mɛni nɛ Yudabi ɔmɛ pee kɛ tsɔɔ kaa niye ní pɛ ji nɔ́ nɛ he hia mɛ? (La 78:​24, 25)

11 Yudabi nɛ ɔmɛ he we yi kaa e sa nɛ a ná hemi kɛ yemi ngɛ Yesu mi. Enɛ ɔ he ɔ, a bi lɛ ke: “Mɛni o maa pee kɛ to okadi konɛ waa na nɛ wa he mo nɛ waa ye?” (Yoh. 6:30) Yudabi nɛ ɔmɛ tsɔɔ kaa a nɛmɛ nɛ a hi si ngɛ Mose be ɔ mi ɔ a nine su mana nɔ daa ligbi, nɛ lɔ ɔ hu ji nyakpɛ ní. (Neh. 9:15; kane La 78:​24, 25.) E ngɛ heii kaa loloolo ɔ, a juɛmi ngɛ abolo nɛ a maa ye nɛ a maa tɔ ɔ pɛ nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, benɛ Yesu tu “abolo nitsɛ ɔ nɛ e je hiɔwe,” nɛ e be kaa mana nɛ be nyɛe ma ha nɔ neneene wami ɔ he munyu ɔ, a hɛwi a he po kaa a ma bi lɛ nɛ e tsɔɔ mɛ nɔ́ nɛ e daa si kɛ ha. (Yoh. 6:32) Akɛnɛ a ngɔ a juɛmi kɛ ma a he lo nya hiami níhi a nɔ pɛ he je ɔ, a bui nɔ́ nɛ Yesu ngɛ hlae nɛ e tsɔɔ mɛ kɛ kɔ neneene wami nami he ɔ tue. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ sane nɛ ɔ mi?

NƆ́ NƐ E SA KAA E HE NƐ HIA WƆ WAWƐƐ

12. Mɛni nɛ Yesu tsɔɔ kaa lɔ ɔ ji nɔ́ nɛ e he hia wawɛɛ?

12 Wa kase nɔ́ ko nɛ e he hia wawɛɛ ngɛ Yohane yi 6 mi. Lɔ ɔ ji kaa e sa nɛ wa ha nɛ mumi mi níhi nɛ pee nɔ́ titli ngɛ wa si himi mi. Benɛ Satan ka Yesu ɔ, Yesu tsɔɔ kaa Yehowa tue nɛ wa maa bu ɔ he hia pe níye ní. (Mat. 4:​3, 4) Jehanɛ hu ɔ, ngɛ e Yoku ɔ Nɔ Fiɛɛmi ɔ mi ɔ, e tsɔɔ kaa e he hia nɛ wa ha nɛ huɛ bɔmi kpakpa nɛ hi waa kɛ Yehowa wa kpɛti. (Mat. 5:3) Enɛ ɔ he ɔ, wa ma nyɛ ma bi wa he ke, ‘Anɛ bɔ nɛ i baa ye je mi ha a tsɔɔ kaa huɛ bɔmi nɛ ngɛ i kɛ Yehowa wa kpɛti ɔ he hia mi wawɛɛ pe imi nitsɛ ye hiami níhi lo?’

13. (a) Mɛni he je nɛ tɔmi ko be he kaa wa maa ye ní nɛ wa bua nɛ jɔ ɔ? (b) Mɛni nɛ Paulo bɔ wɔ kɔkɔ ngɛ he? (1 Korinto Bi 10:​6, 7, 11)

13 Tɔmi ko be he kaa wa maa sɔle kɛ bi wɔ nitsɛmɛ wa hiami níhi nɛ wa bua nɛ jɔ ní nɛ ɔmɛ a he. (Luka 11:3) Ke wa tsu ní wawɛɛ ɔ, wa ma nyɛ ‘maa ye ní nɛ waa nu ní’ konɛ wa ná bua jɔmi, ejakaa ní nɛ ɔmɛ tsuo “je anɔkuale Mawu ɔ dɛ mi.” (Fiɛɛ. 2:24; 8:15; Yak. 1:17) Se kɛ̃ ɔ, e sa nɛ waa hyɛ nɛ hi nɛ wa ko ha nɛ he lo nya níhi nɛ a ba pee nɔ́ titli ngɛ wa si himi mi. Sɛ womi nɛ bɔfo Paulo ngma kɛ ha Kristofohi ɔ ma nyɛ maa ye bua wɔ wawɛɛ. E tu nɔ́ yaya nɛ Israelbi ɔmɛ pee ngɛ nga a nɔ kɛ Sinai Yoku ɔ kasa nya a he munyu. E bɔ Kristofohi kɔkɔ kaa a “ko ná ní yayamihi a he akɔnɔ, kaa bɔ nɛ [Israelbi ɔmɛ] ná he akɔnɔ ɔ.” (Kane 1 Korinto Bi 10:​6, 7, 11.) Yehowa gu nyakpɛ blɔ nɔ kɛ ha Israelbi ɔmɛ niye ní, se akɛnɛ a foɔ mɛ pɛ a nɔ́ mi he je ɔ, ní kpakpahi nɛ Yehowa pee kɛ ha mɛ ɔ tsuo ba pee “ní yayamihi” ngɛ a hɛ mi. (4 Mose 11:​4-6, 31-34) Jehanɛ hu ɔ, benɛ Israelbi ɔmɛ ja sika tsu na bi ɔ, a ye ní nɛ a nu ní nɛ a bua jɔ wawɛɛ. (2 Mose 32:​4-6) Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ a ma kpata Yerusalem kɛ sɔlemi we ɔ hɛ mi ngɛ jeha 70 ɔ mi ɔ, Paulo tu nɔ hyɛmi nɔ́ yaya nɛ ɔ he munyu konɛ e kɛ bɔ Kristofo ɔmɛ nɛ a hi si ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ kɔkɔ. Amlɔ nɛ ɔ, wɔ hu wa ngɛ je yaya nɛ ɔ nyagbe be ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, e sa nɛ waa bu Paulo kɔkɔ bɔmi ɔ tue saminya.

14. Mɛni nɛ Baiblo ɔ de kɛ kɔ niye ní he ngɛ je ehe ɔ mi?

14 Benɛ Yesu de wɔ kaa waa sɔle konɛ Yehowa nɛ “ha wɔ wa nya mi ngma mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ,” e tsɔɔ wɔ hu kaa waa sɔle konɛ a pee Mawu suɔmi nya ní ngɛ zugba a nɔ “kaa bɔ nɛ a peeɔ ngɛ hiɔwe ɔ.” (Mat. 6:​9-11) Ke Mawu Matsɛ Yemi ɔ ba a, kɛ je ɔ mi maa hi ha kɛɛ? Baiblo ɔ ha nɛ wa le kaa niye ní kpakpa nɛ wa ma ná a hu piɛɛ Mawu suɔmi nya ní nɛ́ a maa pee ngɛ zugba a nɔ ɔ he. Yesaya 25:​6-8 ɔ tsɔɔ kaa wa ma ná niye ní babauu maa ye ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ sisi. La 72:16 de ke: “Ngma maa ba babauu ngɛ zugba a nɔ; yoku ɔmɛ a nɔ ma hyi tɔ kɛ ngma.” Anɛ o ngɛ blɔ hyɛe kaa ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, o maa hoo niye ní nɛ o bua jɔ he wawɛɛ, loo niye ní nɛ o hoo we eko hyɛ ɔ lo? Jehanɛ hu ɔ, o ma nyɛ maa hyɛ blɔ kaa o maa pee wai ngmɔhi nɛ o maa ye a mi yiblii. (Yes. 65:​21, 22) Nɔ fɛɛ nɔ nine maa su jɔɔmi nɛ ɔmɛ a nɔ.

15. Mɛni nɛ nihi nɛ a ma tle mɛ si ɔ maa kase? (Yohane 6:35)

15 Kane Yohane 6:35. Mo susu nihi nɛ a ye abolo ɔ kɛ lo ɔ nɛ Yesu kɛ ha mɛ ɔ he ekohu nɛ o hyɛ. Eko ɔ, o kɛ a kpɛti ni komɛ maa kpe ke a tle mɛ si. E ngɛ mi kaa a kpɛti nihi fuu ná we hemi kɛ yemi ngɛ Yesu mi mohu lɛɛ, se e ma nyɛ maa ba kaa a ma tle mɛ si. (Yoh. 5:​28, 29) Jamɛ a ni ɔmɛ ma ná he blɔ kɛ kase nɔ́ nɛ Yesu de ɔ konɛ a nu sisi saminya. E de ke: “Imi ji wami abolo ɔ nɛ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e baa ye ngɔ ɔ, hwɔ be lɛ yee gblegbleegble.” E he maa hia nɛ a ná hemi kɛ yemi kaa Yesu ngɔ e wami kɛ sã afɔle ngɛ a he. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, nihi nɛ a ma tle mɛ si kɛ bimɛ tsuo nɛ a ma fɔ ɔ ma ná he blɔ kɛ kase anɔkualehi nɛ kɔɔ Yehowa kɛ e yi mi tomi he ɔ he ní. Hyɛ bɔ nɛ wa bua maa jɔ wawɛɛ ha ke wa ná he blɔ kaa wa maa tsɔɔ nimli nɛ ɔmɛ Yehowa he ní! Ke o ye bua nihi nɛ a ba kase Yehowa he ní, nɛ huɛ bɔmi kpakpa ngɛ a kɛ lɛ a kpɛti ɔ, o bua maa jɔ wawɛɛ pe niye ní nɛ o maa ye.

16. Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi?

16 Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa susu Yohane yi 6 fã ko he, se kɛ̃ ɔ, Yesu ngɛ níhi fuu nɛ e maa tsɔɔ wɔ kɛ kɔ “neneene wami” he. E he hia nɛ Yudabi ɔmɛ nɛ́ a bu nɔ́ nɛ Yesu de ɔ tue saminya, nɛ jã pɛpɛɛpɛ nɛ e sa nɛ wɔ hu waa pee. Enɛ he ɔ, ngɛ ní kasemi nɛ nyɛɛ se ɔ mi ɔ, wa ma susu Yohane yi 6 fã nɛ piɛ ɔ he.

LA 20 O Ngɔ O Bi Nɛ O Fiɛ We E He ɔ Kɛ Ha

a Ke o ngɛ hlae nɛ o le babauu kɛ kɔ sane nɛ ɔ he ɔ, hyɛ womi nɛ ji Yesu Ji Blɔ ɔ, Anɔkuale ɔ, Kɛ Wami ɔ, bf. 131, kɛ Imitate Their Faith womi ɔ bf. 185.