Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 27

LA 73 Moo Wo Wɔ Kã

Moo Pee Kã Kaa Zadok

Moo Pee Kã Kaa Zadok

‘Zadok ji niheyo nɛ he wa, nɛ e ji katsɛ.’1 KRON. 12:28.

OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI

Wa maa kase bɔ nɛ Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ maa ye bua wɔ ha konɛ waa pee kã.

1-2. Mɛnɔ ji Zadok? (1 Kronika 12:​22, 26-28)

 MOO po he foni nɛ o hyɛ. Nyumuhi nɛ a he hiɛ pe 340,000 ɔ bua a he nya konɛ a wo David matsɛ nɛ e ye Israelbi ɔmɛ tsuo a nɔ. Nyumu nɛ ɔmɛ hi yokuhi nɛ a kɛ Hebron ma a he kɛ we ɔ a nɔ maa pee ligbi etɛ. Benɛ a ngɛ lejɛ ɔ, a sɛɛ ní nɛ a muɔ, nɛ a la la ngɔngɔɛhi kɛ je Yehowa yi. (1 Kron. 12:39) Niheyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Zadok ɔ ngɛ nimli babauu nɛ a ngɛ lejɛ ɔ a kpɛti. Eko ɔ, nihi nɛ a ngɛ lejɛ ɔ to we e he hɛ. Se Yehowa lɛɛ e to e he hɛ, nɛ e suɔ nɛ nihi nɛ a le kaa Zadok ngɛ lejɛ ɔ. (Kane 1 Kronika 12:​22, 26-28.) Mɛnɔ ji Zadok?

2 Zadok ji osɔfo nɛ e kɛ Osɔfo Nɔkɔtɔma Abiatar tsu ní wawɛɛ. Zadok ji ní nalɔ ko nɛ Mawu ha lɛ juɛmi kɛ nyɛmi nɛ́ e kɛ yɔse Mawu suɔmi nya ní. (2 Sam. 15:27) Ke nihi hia ga womi ko ɔ, a ya biɔ lɛ. Zadok ji nyumu nɛ e ngɛ kã hulɔ. Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa kase bɔ nɛ Zadok pee kã ha.

3. (a) Mɛni he je nɛ e sa kaa Yehowa sɔmɔli tsuo nɛ a ná kã a? (b) Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi?

3 Ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi ɔ, Satan ngɛ Yehowa we bi tuae wawɛɛ. (1 Pet. 5:8) E sa nɛ waa pee kã nɛ waa mlɛ Yehowa be mi nɛ wa ngɛ blɔ hyɛe kaa e ma kpata Satan kɛ e je yaya nɛ ɔ hɛ mi ɔ. (La 31:24) Nyɛ ha nɛ waa hyɛ blɔ etɛ komɛ nɛ wa ma nyɛ maa gu nɔ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ.

MO FĨ MAWU MATSƐ YEMI Ɔ SE

4. Mɛni he je nɛ Yehowa sɔmɔli hia kã konɛ a nyɛ nɛ a fĩ Mawu Matsɛ Yemi ɔ se ɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

4 Akɛnɛ wa ji Yehowa sɔmɔli he je ɔ, wa suɔ nɛ waa je wa tsui mi kɛ fĩ e Matsɛ Yemi ɔ se. Se wa hia kã be fɛɛ be loko wa ma nyɛ maa pee jã. (Mat. 6:33) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, loko wa ma nyɛ maa ye Yehowa je mi bami he mlaa amɛ a nɔ, nɛ waa fiɛɛ Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a ngɛ je yaya nɛ ɔ mi ɔ, e ma bi nɛ waa pee kã. (1 Tɛs. 2:2) Jehanɛ hu ɔ, ma kudɔmi sanehi ha nɛ kake peemi be nihi a kpɛti. Enɛ ɔ he ɔ, wa hia kã konɛ wa nyɛ nɛ wa je wa he kɛ je ma kudɔmi sanehi a he. (Yoh. 18:36) Yehowa we bi fuu kɛ sika he nyagba kpeɔ, a kongoɔ mɛ, nɛ a woɔ mɛ tsu akɛnɛ a kɛ a he wui ma kudɔmi sanehi loo ta buli a ní tsumi mi ɔ he je.

Ke ni kpahi fĩ ma kudɔmi kuu ko se ɔ, mɛni o maa pee? (Hyɛ kuku 4)


5. Mɛni he je nɛ Zadok hia kã konɛ e kɛ fĩ David se ɔ?

5 Pi nɛ Zadok ya Hebron konɛ e ya fĩ David nɛ a wo lɛ matsɛ ɔ se kɛkɛ. Mohu ɔ, e dla e he nɛ e pee klaalo kɛ ha ta hwumi. (1 Kron. 12:38) E suɔ kaa e maa nyɛɛ David se kɛ ya ta, konɛ e kɛ po Israelbi ɔmɛ a he piɛ kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi. E ngɛ mi kaa Zadok be níhi a si kpami tsɔ ngɛ ta hwumi mi mohu lɛɛ, se e ji nyumu nɛ e ngɛ kã wawɛɛ.

6. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ David nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a ye bua Zadok nɛ e pee kã? (La 138:3)

6 Jije osɔfo Zadok kase kã peemi kɛ je? Nyumuhi nɛ a he wa nɛ a ngɛ kã a bɔle lɛ kɛ kpe. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ heii kaa e kase a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, bɔ nɛ David kɛ kã ‘nyɛɛɔ Israel hɛ mi ngɛ ta mi’ ɔ ha nɛ Israelbi ɔmɛ tsuo je a tsui mi kɛ fĩ e se. (1 Kron. 11:​1, 2) Be fɛɛ be nɛ David kɛ e he nyɛli ɔmɛ maa hwu ta a, e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ konɛ e ye bua lɛ. (La 28:7; kane La 138:3.) Jehanɛ hu ɔ, Zadok kase nɔ́ ko kɛ je nyumuhi nɛ a ngɛ kã a a ngɔ. Nyumu nɛ ɔmɛ a kpɛti ni komɛ ji Yehoyada kɛ e binyumu Benaya nɛ e ji tatsɛ ɔ, kɛ wɛtso nya dali 22 nɛ a fĩ David se ɔ. (1 Kron. 11:​22-25; 12:​26-28) Nyumu nɛ ɔmɛ tsuo mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma fĩ David se kaa matsɛ.

7. (a) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ nihewi komɛ nɛ a pee kã ngɛ wa be nɛ ɔ mi ɔ a he? (b) Ngɛ video ɔ mi ɔ, mɛni o kase ngɛ Nyɛminyumu Nsilu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?

7 Ke wa kase nihi nɛ a kɛ kã fĩ Yehowa nɔ yemi ɔ se ɔ a he ní ɔ, e woɔ wɔ he wami nɛ wa náa kã. Benɛ wa Matsɛ Yesu Kristo ngɛ zugba a nɔ ɔ, e kua kaa e kɛ e he maa wo ma kudɔmi sanehi nɛ yaa nɔ ngɛ Satan je yaya nɛ ɔ mi ɔ mi. (Mat. 4:​8-11; Yoh. 6:​14, 15) Be fɛɛ be ɔ, e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ konɛ e wo lɛ he wami. Ngɛ wa be nɛ ɔ mi hu ɔ, nihewi fuu ma a juɛmi nya si kaa a kɛ a he be ta buli a ní tsumihi loo ma kudɔmi sanehi a mi woe. O ma nyɛ maa kane a kpɛti ni komɛ a he sane ngɛ jw.org ɔ nɔ. a

MOO YE BUA O NYƐMIMƐ ƆMƐ

8. Mɛni si fɔfɔɛhi a mi nɛ e ma bi nɛ asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a pee kã konɛ a ye bua a nyɛmimɛ ɔmɛ?

8 Yehowa we bi suɔ kaa a maa ye bua a sibi. (2 Kor. 8:4) Se be komɛ ɔ, ja a ná kã loko a ma nyɛ maa pee jã. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke ta ba a, asafo mi nikɔtɔma amɛ le kaa e he maa hia nɛ a wo nyɛmimɛ ɔmɛ he wami, nɛ a ha mɛ a he lo nya hiami níhi kɛ a mumi mi hiami níhi. Asafo mi nikɔtɔma amɛ peeɔ jã ke lɔ ɔ maa ngɔ a wami kɛ wo oslaa mi po ejakaa a suɔ a nyɛmimɛ ɔmɛ wawɛɛ. (Yoh. 15:​12, 13) Jã nɛ a peeɔ ɔ, tsɔɔ kaa a ngɛ Zadok kã peemi ɔ kasee.

9. Ngɛ 2 Samuel 15:​27-29 ɔ nya a, mɛni David de Zadok kaa e pee? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

9 David wami ya je oslaa mi. E binyumu Absalom mwɔ e yi mi kpɔ kaa e ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ ngɛ e dɛ. (2 Sam. 15:​12, 13) E sa nɛ David nɛ e tu fo kɛ je Yerusalem nɔuu! E de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛɛ te si nɛ waa tu fo, ejakaa wa ti nɔ ko nɔ ko be Absalom dɛ mi jee!” (2 Sam. 15:14) Benɛ David sɔmɔli ɔmɛ ngɛ jee ɔ, e le kaa e sa nɛ a kpɛti nɔ ko nɛ e hi Yerusalem konɛ e ha nɛ e le ga nɛ Absalom ngɛ toe ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, David ha nɛ Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ kpale kɛ ho Yerusalem ya konɛ a de lɛ níhi nɛ ngɛ nɔ yae ɔ. (Kane 2 Samuel 15:​27-29.) Enɛ ɔ ma bi nɛ a hyɛ a he nɔ saminya. Nɔ́ nɛ David de osɔfo ɔmɛ kaa a pee ɔ ngɛ oslaa, nɛ e ma nyɛ maa ngɔ a wami kɛ wo oslaa mi. Absalom te si kɛ wo lɛ nitsɛ e papaa ejakaa e yi mi wa nɛ e foɔ lɛ pɛ e nɔ́ mi. Mo susu nɔ́ nɛ Absalom maa pee Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ ke e ná le kaa mamoo David lɛ tsɔ mɛ konɛ a ba kpa lɛ si ɔ he nɛ o hyɛ!

David tsɔ Zadok tsɔmi ko nɛ ma nyɛ ma ha nɛ Zadok wami ma ya je oslaa mi (Hyɛ kuku 9)


10. Kɛ Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ plɛ kɛ po David he piɛ ha kɛɛ?

10 David de Zadok kɛ e huɛ Hushai nɛ e yeɔ lɛ anɔkuale ɔ kaa a ye bua lɛ kɛ to ga ko. (2 Sam. 15:​32-37) E sa nɛ Hushai nɛ e pee e ní kaa nɔ́ nɛ e fĩ Absalom se konɛ e wo lɛ ga ngɛ blɔ nɔ nɛ e maa gu kɛ hwu kɛ si David ɔ he. Enɛ ɔ ma ha nɛ David nɛ ná be konɛ e kɛ dla e he saminya. Absalom bu Hushai ga womi ɔ tue, nɛ Hushai hu de Zadok kɛ Abiatar nɔ́ nɛ ba a. (2 Sam. 17:​8-16) Lɔ ɔ se ɔ, nyumu enyɔ nɛ ɔmɛ bɔ mɔde nɛ a ha nɛ David le ga nɛ Absalom to ɔ. (2 Sam. 17:17) Ngɛ Yehowa yemi kɛ buami nya a, Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ ye bua kɛ po David wami he piɛ.—2 Sam. 17:​21, 22.

11. Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ ha kɛɛ ke wa ngɛ wa nyɛmimɛ ɔmɛ ye buae?

11 Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ ha kɛɛ, ke e he hia nɛ waa ye bua wa nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ haomi behi a mi? (1) O kɛ blɔ tsɔɔmi nɛ tsu ní. Ngɛ behi kaa jã a mi ɔ, e ma bi nɛ waa pee kake. Moo bu blɔ tsɔɔmi nɛ asafo ɔ ní tsumi kɔni ɔ kɛ ma ha a tue. (Heb. 13:17) Be fɛɛ be ɔ, e sa nɛ asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a susu blɔ tsɔɔmihi nɛ kɔɔ bɔ nɛ wa ma plɛ kɛ dla wa he ha loko oslaa ko nɛ ba, kɛ nɔ́ nɛ e sa nɛ waa pee ke oslaa ko ba a he. (1 Kor. 14:​33, 40) (2) Moo pee kã, se kɛ̃ ɔ, o hɛ mi nɛ kã si. (Abɛ 22:3) O kɛ nile nɛ tsu ní. Koo pee níhi nɛ maa ngɔ o wami kɛ wo oslaa mi. (3) Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ. Mo kai kaa Yehowa suɔ kaa o kɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ tsuo nɛ hi slɔkee. E ma nyɛ maa ye bua mo konɛ o ha nɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ a hi slɔkee.

12-13. Mɛni o kase ngɛ Vitalii kɛ Viktor a níhi a si kpami ɔ mi? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

12 Mo susu Viktor kɛ Vitalii nɛ a ji asafo mi nikɔtɔmahi ɔ a níhi a si kpami ɔ he nɛ o hyɛ. A ngɔ a he kɛ ha kɛ gba niye ní kɛ nyu kɛ ha a nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ Ukraine. Viktor de ke: “Wa hlaa niye ní ngɛ he fɛɛ he. Behi fuu ɔ, a fiaa tu ngɛ he nɛ wa ngɛ ɔ. Nyɛminyumu ko je e tsui mi nɛ e ngɔ niye ní nɛ e kɛ to ɔ kɛ ha wɔ konɛ wa gba ha nyɛmimɛ ɔmɛ. Enɛ ɔ ye bua nyɛmimɛ babauu nɛ a nine su a hiami níhi a nɔ kɛ ya si be ko. Benɛ wa ngɛ níhi muɔe kɛ ngɛ wa lɔle ɔ mi woe ɔ, a fia oplɛmi kɛ ba nɔ wa kasa nya. He nɛ oplɛmi ɔ ba nɔ ɔ kɛ he nɛ wa ngɛ ɔ mi kɛmi maa su nanewɛɛ 66. Ngɛ jamɛ a ligbi ɔ mi tsuo ɔ, i sɔle kɛ ha Yehowa kaa e ha nɛ ma pee kã nɛ ma ya nɔ nɛ ma ye bua nyɛmimɛ ɔmɛ.”

13 Vitalii de ke: “Enɛ ɔ biɔ nɛ waa pee kã wawɛɛ. Kekleekle be nɛ i hia blɔ ɔ, e he mi ngmlɛfia 12 loko i ya su he nɛ i yaa a. Benɛ i ngɛ blɔ nɔ kɛ yaa tsuo ɔ, i ngɛ sɔlee ha Yehowa.” E ngɛ mi kaa Vitalii ngɛ kã mohu lɛɛ, se e kɛ hɛ si kami tsu ní. E de hu ke: “I ya nɔ nɛ i sɔle kɛ ha Yehowa konɛ e ha mi nile, nɛ ma pee kpoo. I kɛ ye lɔle ɔ nyɛɛ hehi nɛ ma nikɔtɔmahi kplɛɛ nɔ ɔ nɔ pɛ. Benɛ i na kaa ye nyɛmimɛ ɔmɛ pee kake kɛ ngɛ ní tsue ɔ, e wo ye hemi kɛ yemi ɔ mi he wami wawɛɛ. Nyɛmimɛ ɔmɛ je dwɔmi nɛ pueɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ ɔ kɛ je, nɛ a ye bua kɛ muɔɔ tadehi kɛ niye ní kɛ wo lɔle ɔ mi. Jehanɛ hu ɔ, a ha i kɛ Viktor hwɔ he kɛ niye ní.”

Ke o ngɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ ye buae ngɛ haomi behi a mi ɔ, moo pee kã, se kɛ̃ ɔ, o kɛ hɛ si kami nɛ tsu ní (Hyɛ kuku 12-13)


MOO YE YEHOWA ANƆKUALE DAA

14. Ke nɔ ko nɛ o suɔ lɛ ɔ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, kɛ o ma nyɛ maa nu he ha kɛɛ?

14 Ke wa wekuno ko loo wa huɛ ko nɛ nyu bi ngɛ waa kɛ lɛ wa kpɛti ɔ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, e dɔɔ wɔ wawɛɛ. (La 78:40; Abɛ 24:10) Ke huɛ bɔmi nɛ ngɛ waa kɛ nɔ ɔ wa kpɛti ɔ mi wa wawɛɛ ɔ, e he ma nyɛ maa wa ha wɔ wawɛɛ kaa wa ma fĩ si. Ke o kɛ si fɔfɔɛ ko nɛ nya wa kaa jã a kpe ɔ, Zadok anɔkuale yemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa wo mo he wami.

15. Mɛni he je nɛ Zadok hia kã konɛ e nyɛ nɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale ɔ? (1 Matsɛmɛ 1:​5-8)

15 E ngɛ mi kaa Abiatar nɛ ji Zadok huɛ ɔ yi Yehowa anɔkuale mohu lɛɛ, se Zadok lɛɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale. Abiatar pee jã benɛ e piɛ bɔɔ nɛ David nɔ yemi ɔ maa ba nyagbe ɔ. Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ David ma gbo ɔ, e binyumu Adoniya bɔ mɔde kaa e ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ nɛ Yehowa wo si kaa e kɛ ma ha Salomo ɔ. (1 Kron. 22:​9, 10) Abiatar ya fĩ Adoniya se. (Kane 1 Matsɛmɛ 1:​5-8.) Enɛ ɔ nɛ Abiatar pee ɔ tsɔɔ kaa e yi David kɛ Yehowa anɔkuale! Hyɛ bɔ nɛ enɛ ɔ ma jɔ̃ Zadok kɔni mi ha! Zadok kɛ Abiatar tsuo pee kake kɛ sɔmɔ kaa osɔfohi jeha 40 kɛ se. (2 Sam. 8:17) Mɛ tsuo a hyɛ “anɔkuale Mawu ɔ Daka a” nɔ saminya. (2 Sam. 15:29) Sisije ɔ, mɛ tsuo a fĩ David nɔ yemi ɔ se, nɛ a pee kake kɛ pee níhi fuu ngɛ Yehowa sɔmɔmi mi.—2 Sam. 19:​11-14.

16. Eko ɔ, mɛni ye bua Zadok nɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale ɔ?

16 E ngɛ mi kaa Abiatar yi Yehowa anɔkuale mohu lɛɛ, se Zadok lɛɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale. David le kaa e ma nyɛ ma he Zadok maa ye be fɛɛ be. Benɛ Adoniya ga tomi ɔ yi manye ɔ, David hla Zadok kɛ Natan kɛ Benaya konɛ a pɔ Salomo nu kaa matsɛ. (1 Ma. 1:​32-34) Eko ɔ, Yehowa sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ komɛ kaa Natan kɛ ni kpahi nɛ a fĩ Matsɛ David se nɛ Zadok kɛ mɛ bɔ ɔ ji nɔ́ nɛ wo lɛ he wami wawɛɛ ɔ nɛ. (1 Ma. 1:​38, 39) Benɛ a wo Salomo matsɛ ɔ, e “ngɔ osɔfo Zadok kɛ da Abiatar nane mi.”—1 Ma. 2:35.

17. Ke nɔ ko nɛ nyu bi ngɛ o kɛ lɛ nyɛ kpɛti ɔ kua Yehowa a, mɛni blɔ nɔ nɛ Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa ye bua mo?

17 Kɛ o ma plɛ kɛ kase Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ha kɛɛ? Ke nɔ ko nɛ nyu bi ngɛ o kɛ lɛ nyɛ kpɛti ɔ kua Yehowa po ɔ, mo tsɔɔ kaa o yeɔ Yehowa anɔkuale. (Yosh. 24:15) Yehowa ma ha mo he wami kɛ kã nɛ o hia a konɛ o pee nɔ́ nɛ da. Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ, moo sɔle ha lɛ, nɛ o kɛ nihi nɛ a yeɔ Yehowa anɔkuale ɔ pɛ nɛ bɔ. Ke o pee jã a, Yehowa bua maa jɔ o he, nɛ e maa jɔɔ mo.—2 Sam. 22:26.

18. Mɛni o kase ngɛ Marco kɛ Sidse a níhi a si kpami ɔ mi?

18 Mo susu Marco kɛ e yo Sidse nɛ a biyihi enyɔ je anɔkuale ɔ mi ɔ he nɛ o hyɛ. Marco de ke: “Fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ suɔ e bi kɛ je e bimwɔyo mi tɔɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e peeɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ kɛ poɔ e bi ɔ he piɛ. Lɔ ɔ he ɔ, ke o bi ko kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, e dɔɔ nɔ wawɛɛ.” E de hu ke: “Se Yehowa yeɔ buaa wɔ nɛ wa fĩɔ si. Be fɛɛ be nɛ ma gbɔjɔ ɔ, Yehowa guɔ ye yo ɔ nɔ kɛ woɔ mi he wami, nɛ be fɛɛ be nɛ ye yo ɔ hu ma gbɔjɔ ɔ, e guɔ ye nɔ kɛ woɔ lɛ he wami.” Sidse hu de ke: “Ke pi nɛ Yehowa ye bua wɔ ɔ, jinɛ wa be he wami ko nɛ waa kɛ ma nyɛ ma fĩ si. Be komɛ ɔ, i haoɔ nɛ i piaa ye he kaa imi lɛ i ha nɛ ye biyi ɔmɛ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ nɛ. Lɔ ɔ he ɔ, i de Yehowa bɔ nɛ i ngɛ he nue ha. Be bɔɔ se ɔ, nyɛmiyo ko nɛ i kɛ lɛ kpe kɛ ɔ ba ye ngɔ, nɛ e ngɔ e nine kɛ fɔ ye konɔ nɛ e hyɛ ye hɛ mi too nɛ e de mi ke, ‘Sidse, pi mo nɛ o pee nɔ́ ko!’ Ngɛ Yehowa yemi kɛ buami nya a, i nyɛ nɛ i kɛ bua jɔmi ngɛ lɛ sɔmɔe.”

19. Mɛni nɛ o fia o pɛɛ si kaa o maa pee?

19 Yehowa suɔ nɛ e sɔmɔli tsuo nɛ a pee kã kaa Zadok. (2 Tim. 1:7) Se kɛ̃ ɔ, e sume nɛ waa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ wɔ nitsɛmɛ wa nɔ, mohu ɔ, e suɔ nɛ waa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ e nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, ke o kɛ si fɔfɔɛ ko kpe nɛ o na kaa o hia kã a, mo bi Yehowa. O ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa e maa ye bua mo nɛ o pee kã kaa Zadok!—1 Pet. 5:10.

LA 126 Nyɛɛ Hwɔɔ, Nyɛɛ Da Si Kpɛii