NÍ KASEMI 27
LA 73 Moo Wo Wɔ Kã
Moo Pee Kã Kaa Zadok
‘Zadok ji niheyo nɛ he wa, nɛ e ji katsɛ.’—1 KRON. 12:28.
OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI
Wa maa kase bɔ nɛ Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ maa ye bua wɔ ha konɛ waa pee kã.
1-2. Mɛnɔ ji Zadok? (1 Kronika 12:22, 26-28)
MOO po he foni nɛ o hyɛ. Nyumuhi nɛ a he hiɛ pe 340,000 ɔ bua a he nya konɛ a wo David matsɛ nɛ e ye Israelbi ɔmɛ tsuo a nɔ. Nyumu nɛ ɔmɛ hi yokuhi nɛ a kɛ Hebron ma a he kɛ we ɔ a nɔ maa pee ligbi etɛ. Benɛ a ngɛ lejɛ ɔ, a sɛɛ ní nɛ a muɔ, nɛ a la la ngɔngɔɛhi kɛ je Yehowa yi. (1 Kron. 12:39) Niheyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Zadok ɔ ngɛ nimli babauu nɛ a ngɛ lejɛ ɔ a kpɛti. Eko ɔ, nihi nɛ a ngɛ lejɛ ɔ to we e he hɛ. Se Yehowa lɛɛ e to e he hɛ, nɛ e suɔ nɛ nihi nɛ a le kaa Zadok ngɛ lejɛ ɔ. (Kane 1 Kronika 12:22, 26-28.) Mɛnɔ ji Zadok?
2 Zadok ji osɔfo nɛ e kɛ Osɔfo Nɔkɔtɔma Abiatar tsu ní wawɛɛ. Zadok ji ní nalɔ ko nɛ Mawu ha lɛ juɛmi kɛ nyɛmi nɛ́ e kɛ yɔse Mawu suɔmi nya ní. (2 Sam. 15:27) Ke nihi hia ga womi ko ɔ, a ya biɔ lɛ. Zadok ji nyumu nɛ e ngɛ kã hulɔ. Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa maa kase bɔ nɛ Zadok pee kã ha.
3. (a) Mɛni he je nɛ e sa kaa Yehowa sɔmɔli tsuo nɛ a ná kã a? (b) Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi?
3 Ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi ɔ, Satan ngɛ Yehowa we bi tuae wawɛɛ. (1 Pet. 5:8) E sa nɛ waa pee kã nɛ waa mlɛ Yehowa be mi nɛ wa ngɛ blɔ hyɛe kaa e ma kpata Satan kɛ e je yaya nɛ ɔ hɛ mi ɔ. (La 31:24) Nyɛ ha nɛ waa hyɛ blɔ etɛ komɛ nɛ wa ma nyɛ maa gu nɔ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ.
MO FĨ MAWU MATSƐ YEMI Ɔ SE
4. Mɛni he je nɛ Yehowa sɔmɔli hia kã konɛ a nyɛ nɛ a fĩ Mawu Matsɛ Yemi ɔ se ɔ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
4 Akɛnɛ wa ji Yehowa sɔmɔli he je ɔ, wa suɔ nɛ waa je wa tsui mi kɛ fĩ e Matsɛ Yemi ɔ se. Se wa hia kã be fɛɛ be loko wa ma nyɛ maa pee jã. (Mat. 6:33) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, loko wa ma nyɛ maa ye Yehowa je mi bami he mlaa amɛ a nɔ, nɛ waa fiɛɛ Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a ngɛ je yaya nɛ ɔ mi ɔ, e ma bi nɛ waa pee kã. (1 Tɛs. 2:2) Jehanɛ hu ɔ, ma kudɔmi sanehi ha nɛ kake peemi be nihi a kpɛti. Enɛ ɔ he ɔ, wa hia kã konɛ wa nyɛ nɛ wa je wa he kɛ je ma kudɔmi sanehi a he. (Yoh. 18:36) Yehowa we bi fuu kɛ sika he nyagba kpeɔ, a kongoɔ mɛ, nɛ a woɔ mɛ tsu akɛnɛ a kɛ a he wui ma kudɔmi sanehi loo ta buli a ní tsumi mi ɔ he je.
5. Mɛni he je nɛ Zadok hia kã konɛ e kɛ fĩ David se ɔ?
5 Pi nɛ Zadok ya Hebron konɛ e ya fĩ David nɛ a wo lɛ matsɛ ɔ se kɛkɛ. Mohu ɔ, e dla e he nɛ e pee klaalo kɛ ha ta hwumi. (1 Kron. 12:38) E suɔ kaa e maa nyɛɛ David se kɛ ya ta, konɛ e kɛ po Israelbi ɔmɛ a he piɛ kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi. E ngɛ mi kaa Zadok be níhi a si kpami tsɔ ngɛ ta hwumi mi mohu lɛɛ, se e ji nyumu nɛ e ngɛ kã wawɛɛ.
6. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ David nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa a ye bua Zadok nɛ e pee kã? (La 138:3)
6 Jije osɔfo Zadok kase kã peemi kɛ je? Nyumuhi nɛ a he wa nɛ a ngɛ kã a bɔle lɛ kɛ kpe. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ heii kaa e kase a nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, bɔ nɛ David kɛ kã ‘nyɛɛɔ Israel hɛ mi ngɛ ta mi’ ɔ ha nɛ Israelbi ɔmɛ tsuo je a tsui mi kɛ fĩ e se. (1 Kron. 11:1, 2) Be fɛɛ be nɛ David kɛ e he nyɛli ɔmɛ maa hwu ta a, e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ konɛ e ye bua lɛ. (La 28:7; kane La 138:3.) Jehanɛ hu ɔ, Zadok kase nɔ́ ko kɛ je nyumuhi nɛ a ngɛ kã a a ngɔ. Nyumu nɛ ɔmɛ a kpɛti ni komɛ ji Yehoyada kɛ e binyumu Benaya nɛ e ji tatsɛ ɔ, kɛ wɛtso nya dali 22 nɛ a fĩ David se ɔ. (1 Kron. 11:22-25; 12:26-28) Nyumu nɛ ɔmɛ tsuo mwɔ a yi mi kpɔ kaa a ma fĩ David se kaa matsɛ.
7. (a) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ nihewi komɛ nɛ a pee kã ngɛ wa be nɛ ɔ mi ɔ a he? (b) Ngɛ video ɔ mi ɔ, mɛni o kase ngɛ Nyɛminyumu Nsilu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ mi?
7 Ke wa kase nihi nɛ a kɛ kã fĩ Yehowa nɔ yemi ɔ se ɔ a he ní ɔ, e woɔ wɔ he wami nɛ wa náa kã. Benɛ wa Matsɛ Yesu Kristo ngɛ zugba a nɔ ɔ, e kua kaa e kɛ e he maa wo ma kudɔmi sanehi nɛ yaa nɔ ngɛ Satan je yaya nɛ ɔ mi ɔ mi. (Mat. 4:8-11; Yoh. 6:14, 15) Be fɛɛ be ɔ, e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ konɛ e wo lɛ he wami. Ngɛ wa be nɛ ɔ mi hu ɔ, nihewi fuu ma a juɛmi nya si kaa a kɛ a he be ta buli a ní tsumihi loo ma kudɔmi sanehi a mi woe. O ma nyɛ maa kane a kpɛti ni komɛ a he sane ngɛ jw.org ɔ nɔ. a
MOO YE BUA O NYƐMIMƐ ƆMƐ
8. Mɛni si fɔfɔɛhi a mi nɛ e ma bi nɛ asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a pee kã konɛ a ye bua a nyɛmimɛ ɔmɛ?
8 Yehowa we bi suɔ kaa a maa ye bua a sibi. (2 Kor. 8:4) Se be komɛ ɔ, ja a ná kã loko a ma nyɛ maa pee jã. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke ta ba a, asafo mi nikɔtɔma amɛ le kaa e he maa hia nɛ a wo nyɛmimɛ ɔmɛ he wami, nɛ a ha mɛ a he lo nya hiami níhi kɛ a mumi mi hiami níhi. Asafo mi nikɔtɔma amɛ peeɔ jã ke lɔ ɔ maa ngɔ a wami kɛ wo oslaa mi po ejakaa a suɔ a nyɛmimɛ ɔmɛ wawɛɛ. (Yoh. 15:12, 13) Jã nɛ a peeɔ ɔ, tsɔɔ kaa a ngɛ Zadok kã peemi ɔ kasee.
9. Ngɛ 2 Samuel 15:27-29 ɔ nya a, mɛni David de Zadok kaa e pee? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
9 David wami ya je oslaa mi. E binyumu Absalom mwɔ e yi mi kpɔ kaa e ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ ngɛ e dɛ. (2 Sam. 15:12, 13) E sa nɛ David nɛ e tu fo kɛ je Yerusalem nɔuu! E de e sɔmɔli ɔmɛ ke: “Nyɛɛ te si nɛ waa tu fo, ejakaa wa ti nɔ ko nɔ ko be Absalom dɛ mi jee!” (2 Sam. 15:14) Benɛ David sɔmɔli ɔmɛ ngɛ jee ɔ, e le kaa e sa nɛ a kpɛti nɔ ko nɛ e hi Yerusalem konɛ e ha nɛ e le ga nɛ Absalom ngɛ toe ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, David ha nɛ Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ kpale kɛ ho Yerusalem ya konɛ a de lɛ níhi nɛ ngɛ nɔ yae ɔ. (Kane 2 Samuel 15:27-29.) Enɛ ɔ ma bi nɛ a hyɛ a he nɔ saminya. Nɔ́ nɛ David de osɔfo ɔmɛ kaa a pee ɔ ngɛ oslaa, nɛ e ma nyɛ maa ngɔ a wami kɛ wo oslaa mi. Absalom te si kɛ wo lɛ nitsɛ e papaa ejakaa e yi mi wa nɛ e foɔ lɛ pɛ e nɔ́ mi. Mo susu nɔ́ nɛ Absalom maa pee Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ ke e ná le kaa mamoo David lɛ tsɔ mɛ konɛ a ba kpa lɛ si ɔ he nɛ o hyɛ!
10. Kɛ Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ plɛ kɛ po David he piɛ ha kɛɛ?
10 David de Zadok kɛ e huɛ Hushai nɛ e yeɔ lɛ anɔkuale ɔ kaa a ye bua lɛ kɛ to ga ko. (2 Sam. 15:32-37) E sa nɛ Hushai nɛ e pee e ní kaa nɔ́ nɛ e fĩ Absalom se konɛ e wo lɛ ga ngɛ blɔ nɔ nɛ e maa gu kɛ hwu kɛ si David ɔ he. Enɛ ɔ ma ha nɛ David nɛ ná be konɛ e kɛ dla e he saminya. Absalom bu Hushai ga womi ɔ tue, nɛ Hushai hu de Zadok kɛ Abiatar nɔ́ nɛ ba a. (2 Sam. 17:8-16) Lɔ ɔ se ɔ, nyumu enyɔ nɛ ɔmɛ bɔ mɔde nɛ a ha nɛ David le ga nɛ Absalom to ɔ. (2 Sam. 17:17) Ngɛ Yehowa yemi kɛ buami nya a, Zadok kɛ osɔfo kpa amɛ ye bua kɛ po David wami he piɛ.—2 Sam. 17:21, 22.
11. Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ ha kɛɛ ke wa ngɛ wa nyɛmimɛ ɔmɛ ye buae?
11 Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Zadok kã peemi ɔ ha kɛɛ, ke e he hia nɛ waa ye bua wa nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ haomi behi a mi? (1) O kɛ blɔ tsɔɔmi nɛ tsu ní. Ngɛ behi kaa jã a mi ɔ, e ma bi nɛ waa pee kake. Moo bu blɔ tsɔɔmi nɛ asafo ɔ ní tsumi kɔni ɔ kɛ ma ha a tue. (Heb. 13:17) Be fɛɛ be ɔ, e sa nɛ asafo mi nikɔtɔma amɛ nɛ a susu blɔ tsɔɔmihi nɛ kɔɔ bɔ nɛ wa ma plɛ kɛ dla wa he ha loko oslaa ko nɛ ba, kɛ nɔ́ nɛ e sa nɛ waa pee ke oslaa ko ba a he. (1 Kor. 14:33, 40) (2) Moo pee kã, se kɛ̃ ɔ, o hɛ mi nɛ kã si. (Abɛ 22:3) O kɛ nile nɛ tsu ní. Koo pee níhi nɛ maa ngɔ o wami kɛ wo oslaa mi. (3) Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ. Mo kai kaa Yehowa suɔ kaa o kɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ tsuo nɛ hi slɔkee. E ma nyɛ maa ye bua mo konɛ o ha nɛ o nyɛmimɛ ɔmɛ nɛ a hi slɔkee.
12-13. Mɛni o kase ngɛ Vitalii kɛ Viktor a níhi a si kpami ɔ mi? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)
12 Mo susu Viktor kɛ Vitalii nɛ a ji asafo mi nikɔtɔmahi ɔ a níhi a si kpami ɔ he nɛ o hyɛ. A ngɔ a he kɛ ha kɛ gba niye ní kɛ nyu kɛ ha a nyɛmimɛ ɔmɛ ngɛ Ukraine. Viktor de ke: “Wa hlaa niye ní ngɛ he fɛɛ he. Behi fuu ɔ, a fiaa tu ngɛ he nɛ wa ngɛ ɔ. Nyɛminyumu ko je e tsui mi nɛ e ngɔ niye ní nɛ e kɛ to ɔ kɛ ha wɔ konɛ wa gba ha nyɛmimɛ ɔmɛ. Enɛ ɔ ye bua nyɛmimɛ babauu nɛ a nine su a hiami níhi a nɔ kɛ ya si be ko. Benɛ wa ngɛ níhi muɔe kɛ ngɛ wa lɔle ɔ mi woe ɔ, a fia oplɛmi kɛ ba nɔ wa kasa nya. He nɛ oplɛmi ɔ ba nɔ ɔ kɛ he nɛ wa ngɛ ɔ mi kɛmi maa su nanewɛɛ 66. Ngɛ jamɛ a ligbi ɔ mi tsuo ɔ, i sɔle kɛ ha Yehowa kaa e ha nɛ ma pee kã nɛ ma ya nɔ nɛ ma ye bua nyɛmimɛ ɔmɛ.”
13 Vitalii de ke: “Enɛ ɔ biɔ nɛ waa pee kã wawɛɛ. Kekleekle be nɛ i hia blɔ ɔ, e he mi ngmlɛfia 12 loko i ya su he nɛ i yaa a. Benɛ i ngɛ blɔ nɔ kɛ yaa tsuo ɔ, i ngɛ sɔlee ha Yehowa.” E ngɛ mi kaa Vitalii ngɛ kã mohu lɛɛ, se e kɛ hɛ si kami tsu ní. E de hu ke: “I ya nɔ nɛ i sɔle kɛ ha Yehowa konɛ e ha mi nile, nɛ ma pee kpoo. I kɛ ye lɔle ɔ nyɛɛ hehi nɛ ma nikɔtɔmahi kplɛɛ nɔ ɔ nɔ pɛ. Benɛ i na kaa ye nyɛmimɛ ɔmɛ pee kake kɛ ngɛ ní tsue ɔ, e wo ye hemi kɛ yemi ɔ mi he wami wawɛɛ. Nyɛmimɛ ɔmɛ je dwɔmi nɛ pueɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ ɔ kɛ je, nɛ a ye bua kɛ muɔɔ tadehi kɛ niye ní kɛ wo lɔle ɔ mi. Jehanɛ hu ɔ, a ha i kɛ Viktor hwɔ he kɛ niye ní.”
MOO YE YEHOWA ANƆKUALE DAA
14. Ke nɔ ko nɛ o suɔ lɛ ɔ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, kɛ o ma nyɛ maa nu he ha kɛɛ?
14 Ke wa wekuno ko loo wa huɛ ko nɛ nyu bi ngɛ waa kɛ lɛ wa kpɛti ɔ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, e dɔɔ wɔ wawɛɛ. (La 78:40; Abɛ 24:10) Ke huɛ bɔmi nɛ ngɛ waa kɛ nɔ ɔ wa kpɛti ɔ mi wa wawɛɛ ɔ, e he ma nyɛ maa wa ha wɔ wawɛɛ kaa wa ma fĩ si. Ke o kɛ si fɔfɔɛ ko nɛ nya wa kaa jã a kpe ɔ, Zadok anɔkuale yemi he nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa wo mo he wami.
15. Mɛni he je nɛ Zadok hia kã konɛ e nyɛ nɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale ɔ? (1 Matsɛmɛ 1:5-8)
15 E ngɛ mi kaa Abiatar nɛ ji Zadok huɛ ɔ yi Yehowa anɔkuale mohu lɛɛ, se Zadok lɛɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale. Abiatar pee jã benɛ e piɛ bɔɔ nɛ David nɔ yemi ɔ maa ba nyagbe ɔ. Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ David ma gbo ɔ, e binyumu Adoniya bɔ mɔde kaa e ma kpɔ̃ matsɛ yemi ɔ nɛ Yehowa wo si kaa e kɛ ma ha Salomo ɔ. (1 Kron. 22:9, 10) Abiatar ya fĩ Adoniya se. (Kane 1 Matsɛmɛ 1:5-8.) Enɛ ɔ nɛ Abiatar pee ɔ tsɔɔ kaa e yi David kɛ Yehowa anɔkuale! Hyɛ bɔ nɛ enɛ ɔ ma jɔ̃ Zadok kɔni mi ha! Zadok kɛ Abiatar tsuo pee kake kɛ sɔmɔ kaa osɔfohi jeha 40 kɛ se. (2 Sam. 8:17) Mɛ tsuo a hyɛ “anɔkuale Mawu ɔ Daka a” nɔ saminya. (2 Sam. 15:29) Sisije ɔ, mɛ tsuo a fĩ David nɔ yemi ɔ se, nɛ a pee kake kɛ pee níhi fuu ngɛ Yehowa sɔmɔmi mi.—2 Sam. 19:11-14.
16. Eko ɔ, mɛni ye bua Zadok nɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale ɔ?
16 E ngɛ mi kaa Abiatar yi Yehowa anɔkuale mohu lɛɛ, se Zadok lɛɛ e ya nɔ nɛ e ye Yehowa anɔkuale. David le kaa e ma nyɛ ma he Zadok maa ye be fɛɛ be. Benɛ Adoniya ga tomi ɔ yi manye ɔ, David hla Zadok kɛ Natan kɛ Benaya konɛ a pɔ Salomo nu kaa matsɛ. (1 Ma. 1:32-34) Eko ɔ, Yehowa sɔmɔli anɔkualetsɛmɛ komɛ kaa Natan kɛ ni kpahi nɛ a fĩ Matsɛ David se nɛ Zadok kɛ mɛ bɔ ɔ ji nɔ́ nɛ wo lɛ he wami wawɛɛ ɔ nɛ. (1 Ma. 1:38, 39) Benɛ a wo Salomo matsɛ ɔ, e “ngɔ osɔfo Zadok kɛ da Abiatar nane mi.”—1 Ma. 2:35.
17. Ke nɔ ko nɛ nyu bi ngɛ o kɛ lɛ nyɛ kpɛti ɔ kua Yehowa a, mɛni blɔ nɔ nɛ Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ma nyɛ maa ye bua mo?
17 Kɛ o ma plɛ kɛ kase Zadok nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ha kɛɛ? Ke nɔ ko nɛ nyu bi ngɛ o kɛ lɛ nyɛ kpɛti ɔ kua Yehowa po ɔ, mo tsɔɔ kaa o yeɔ Yehowa anɔkuale. (Yosh. 24:15) Yehowa ma ha mo he wami kɛ kã nɛ o hia a konɛ o pee nɔ́ nɛ da. Ngɔɔ o hɛ kɛ fɔ Yehowa nɔ, moo sɔle ha lɛ, nɛ o kɛ nihi nɛ a yeɔ Yehowa anɔkuale ɔ pɛ nɛ bɔ. Ke o pee jã a, Yehowa bua maa jɔ o he, nɛ e maa jɔɔ mo.—2 Sam. 22:26.
18. Mɛni o kase ngɛ Marco kɛ Sidse a níhi a si kpami ɔ mi?
18 Mo susu Marco kɛ e yo Sidse nɛ a biyihi enyɔ je anɔkuale ɔ mi ɔ he nɛ o hyɛ. Marco de ke: “Fɔlɔ fɛɛ fɔlɔ suɔ e bi kɛ je e bimwɔyo mi tɔɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e peeɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ kɛ poɔ e bi ɔ he piɛ. Lɔ ɔ he ɔ, ke o bi ko kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, e dɔɔ nɔ wawɛɛ.” E de hu ke: “Se Yehowa yeɔ buaa wɔ nɛ wa fĩɔ si. Be fɛɛ be nɛ ma gbɔjɔ ɔ, Yehowa guɔ ye yo ɔ nɔ kɛ woɔ mi he wami, nɛ be fɛɛ be nɛ ye yo ɔ hu ma gbɔjɔ ɔ, e guɔ ye nɔ kɛ woɔ lɛ he wami.” Sidse hu de ke: “Ke pi nɛ Yehowa ye bua wɔ ɔ, jinɛ wa be he wami ko nɛ waa kɛ ma nyɛ ma fĩ si. Be komɛ ɔ, i haoɔ nɛ i piaa ye he kaa imi lɛ i ha nɛ ye biyi ɔmɛ kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ nɛ. Lɔ ɔ he ɔ, i de Yehowa bɔ nɛ i ngɛ he nue ha. Be bɔɔ se ɔ, nyɛmiyo ko nɛ i kɛ lɛ kpe kɛ ɔ ba ye ngɔ, nɛ e ngɔ e nine kɛ fɔ ye konɔ nɛ e hyɛ ye hɛ mi too nɛ e de mi ke, ‘Sidse, pi mo nɛ o pee nɔ́ ko!’ Ngɛ Yehowa yemi kɛ buami nya a, i nyɛ nɛ i kɛ bua jɔmi ngɛ lɛ sɔmɔe.”
19. Mɛni nɛ o fia o pɛɛ si kaa o maa pee?
19 Yehowa suɔ nɛ e sɔmɔli tsuo nɛ a pee kã kaa Zadok. (2 Tim. 1:7) Se kɛ̃ ɔ, e sume nɛ waa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ wɔ nitsɛmɛ wa nɔ, mohu ɔ, e suɔ nɛ waa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ e nɔ. Enɛ ɔ he ɔ, ke o kɛ si fɔfɔɛ ko kpe nɛ o na kaa o hia kã a, mo bi Yehowa. O ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa e maa ye bua mo nɛ o pee kã kaa Zadok!—1 Pet. 5:10.
LA 126 Nyɛɛ Hwɔɔ, Nyɛɛ Da Si Kpɛii
a Yaa jw.org ɔ nɔ nɛ o hyɛ video nɛ ji, Nɔ́ He Je Nɛ Anɔkuale Kristofohi Hia Kã—Konɛ A Yu A He Ngɛ Ma Kudɔmi Sanehi A He.