Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

O Bua Nɛ Jɔ Kaa O Piɛɛ Yehowa He Kɛ Ngɛ Ní Tsue!

O Bua Nɛ Jɔ Kaa O Piɛɛ Yehowa He Kɛ Ngɛ Ní Tsue!

“Wa piɛɛ Mawu he kɛ ngɛ ní tsue.”1 KORINTO BI 3:9, NW.

1. Kɛ Yehowa buɔ ní tsumi ha kɛɛ, nɛ mɛni lɔ ɔ ha nɛ e pee?

YEHOWA bua jɔɔ e ní tsumi he. (La 135:6; Yohane 5:17) E suɔ nɛ bɔfo ɔmɛ kɛ adesahi hu a bua nɛ jɔ a ní tsumi he. Enɛ ɔ he ɔ, e ha mɛ ní tsumi kpakpa nɛ haa nɛ nɔ tsui nɔɔ nɔ mi. Yehowa ha nɛ e Bitɛte ɔ piɛɛ e he kɛ bɔ níhi. (Kane Kolose Bi 1:15, 16.) Baiblo ɔ tsɔɔ kaa loko Yesu maa ba zugba a nɔ ɔ, e ngɛ Yehowa kasa nya kaa “ga ní tsulɔ kpanaa.”Abɛ 8:30.

2. Kɛ wa plɛ kɛ le kaa bɔfohi tsuɔ ní tsumi ko nɛ he hia nɛ haa nɛ nɔ tsui nɔɔ nɔ mi ha kɛɛ?

2 Kɛ je Mose Kekleekle Womi ɔ nɔ kɛ ya si Kpojemi womi ɔ nɔ ɔ, Baiblo ɔ tsɔɔ kaa Yehowa ngɔ ní tsumi kɛ wo bɔfo ɔmɛ a dɛ. Benɛ Adam kɛ Hawa tɔ̃ ɔ, Mawu fie mɛ kɛ je Paradeiso ɔ mi, nɛ e kɛ ní tsumi ko wo bɔfohi a dɛ. Mose Kekleekle Womi ɔ tsɔɔ kaa Mawu “ngɔ Kerubhi kɛ klaate ya to Eden ngmɔ ɔ beleku je, konɛ a bu blɔ ɔ nɛ a guu nɔ kɛ yaa tso nɛ haa nɔ wami ɔ he. Klaate ɔ ngɛ tsoe plamplam kaa la, nɛ e ngɛ e he poe.” (1 Mose 3:24) Nɛ ngɛ Kpojemi womi ɔ mi hu ɔ, wa kase kaa Yehowa “tsɔ e bɔfo ɔmɛ, konɛ a ba tsɔɔ e tsɔli ɔmɛ nɔ́ nɛ maa ba ngɛ be kpiti mi.”Kpojemi 22:6.

NÍ TSUMIHI NƐ YEHOWA KƐ WO ADESAHI A DƐ

3. Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, mɛni e pee nɛ tsɔɔ kaa e kase e Tsɛ ɔ?

3 Benɛ Yesu ba zugba a nɔ ɔ, e kɛ bua jɔmi tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo e dɛ ɔ. E kase e Tsɛ ɔ, enɛ ɔ he ɔ, lɛ hu ngɔ ní tsumi nɛ he hia kɛ wo e kaseli ɔmɛ a dɛ. E ha nɛ e kaseli ɔmɛ ná ní tsumi nɛ e kɛ wo a dɛ ɔ he bua jɔmi. E de mɛ ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nɔ tsuaa nɔ nɛ heɔ mi yeɔ ɔ, níhi nɛ i tsuɔ kɛ toɔ okadi ɔ, lɛ hu e ma tsu. Ee, e maa pee níhi nɛ pe enɛ ɔmɛ tete po, ejakaa i je kɛ yaa Tsaatsɛ ngɔ.” (Yohane 14:12) Yesu ha nɛ e kaseli ɔmɛ nu sisi kaa e sɛ nɛ a gbla a nane si ngɛ ní tsumi nɛ e kɛ wo a dɛ ɔ he. E de mɛ ke: “Nɛ je na nɛ ɔ, ja wa tsu nɔ nɛ tsɔ mi ɔ ní tsumi ɔmɛ. Je maa jɔ, nɛ nɔ ko nɔ ko be nyɛe ma tsu ní.”Yohane 9:4.

4-6. (a) Mɛni he je nɛ e sa kaa wa bua nɛ jɔ kaa Noa kɛ Mose tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo a dɛ ɔ? (b) Ke adesahi tsu ní tsumi nɛ Mawu kɛ wo a dɛ ɔ, mɛni jeɔ mi kɛ baa?

4 Loko Yesu maa ba zugba a nɔ ɔ, Yehowa ngɔ ní tsumi ko nɛ haa nɔ tsui nɔɔ nɔ mi kɛ wo adesahi a dɛ. E ngɛ mi kaa Adam kɛ Hawa nyɛ we nɛ a gbe ní tsumi nɛ Mawu kɛ wo a dɛ ɔ nya mohu lɛɛ, se adesahi babauu nyɛ gbe ní tsumi nɛ Mawu kɛ wo a dɛ ɔ nya. (1 Mose 1:28) Yehowa tsɔɔ Noa bɔ nɛ e plɛ kɛ kpɛ lɛ ɔ ha konɛ e kɛ e weku ɔ nɛ a ná yi baami ngɛ Nyu Kpekpemi ɔ mi. Noa pee nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Yehowa fã lɛ ke e pee ɔ. Akɛnɛ Noa ngɔ blɔ tsɔɔmihi nɛ Yehowa kɛ ha lɛ ɔ kɛ tsu ní he je nɛ wa ngɛ wami mi mwɔnɛ ɔ nɛ.1 Mose 6:14-16, 22; 2 Petro 2:5.

5 Yehowa tsɔɔ Mose bɔ nɛ e plɛ kɛ ma kpe he bo tsu ɔ ha, kɛ bɔ nɛ e ma plɛ kɛ to blɔ nya kɛ ha osɔfo ɔmɛ ha. Mose pee nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ Yehowa fã lɛ ke e pee ɔ. (2 Mose 39:32; 40:12-16) Mose tsu ní wawɛɛ, nɛ e bu Yehowa tue hulɔ. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ Mose he? Bɔfo Paulo tsɔɔ kaa kpe he bo tsu ɔ nɛ Mose ma, kɛ blɔ nya nɛ e to kɛ ha osɔfo ɔmɛ ɔ, peeɔ ‘ní kpakpahi nɛ maa ba’ a he okadi.Hebri Bi 9:1-5, 9; 10:1.

Ke wa tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo wa dɛ ɔ, lɔ ɔ woɔ e hɛ mi nyami

6 Mawu ngɔɔ ní tsumi slɔɔtoslɔɔtohi kɛ woɔ e sɔmɔli a dɛ konɛ e kɛ tsu e yi mi tomi he ní. E ngɛ mi kaa a nyɛɔ tsakeɔ ní tsumihi nɛ a kɛ woɔ wa dɛ ɔ mohu lɛɛ, se ní tsumi ɔmɛ eko tsuaa eko nɛ wa tsuɔ ɔ woɔ Yehowa hɛ mi nyami, nɛ adesahi náa he se. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ní nɛ Yesu tsu loko e ba zugba a nɔ, kɛ ní nɛ e ba tsu benɛ e ba zugba a nɔ ɔ tsuo wo Yehowa hɛ mi nyami, nɛ adesahi hu ná se. (Yohane 4:34; 17:4) Mwɔnɛ ɔ hu ɔ, ke wa tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo wa dɛ ɔ, lɔ ɔ woɔ e hɛ mi nyami. (Mateo 5:16; kane 1 Korinto Bi 15:58.) Mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma de jã a?

O BUA NƐ JƆ NÍ TSUMI NƐ A KƐ MAA WO O DƐ Ɔ HE

7, 8. (a) Mwɔnɛ ɔ, mɛni ní tsumi nɛ Kristofohi ná he blɔ nɛ a ngɛ tsue? (b) Kɛ e sa kaa waa pee wa ní ngɛ blɔ tsɔɔmi nɛ Yehowa kɛ haa wɔ ɔ he ha kɛɛ?

7 Wa yi mluku, se Yehowa ha nɛ wa piɛɛ e he kɛ ngɛ ní tsue. Enɛ ɔ ji he blɔ ngua nɛ wa ná! (1 Korinto Bi 3:9) Nyɛmimɛ komɛ ná he blɔ kɛ ngɛ tsuhi mae kaa bɔ nɛ Noa kɛ Mose pee ɔ. A ti ni komɛ yeɔ bua kɛ maa Kpe Peemi Asahi, Matsɛ Yemi Asahi, kɛ asafo ɔ ní tsumi kɔnihi. Ke o yeɔ bua kɛ dlaa Matsɛ Yemi Asahi jio, o piɛɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ɔ ní tsumi yi ɔ mae ngɛ Warwick, ngɛ New York ɔ a he jio, o bua nɛ jɔ nɔ́ nɛ o ngɛ tsue ɔ he! (Moo hyɛ foni nɛ ngɛ ni kasemi ɔ sisije ɔ.) Ní tsumi nɛ ɔmɛ tsuo ji Mawu ní tsumi. E ngɛ mi kaa ni komɛ ngɛ tsu nitsɛ mae mohu lɛɛ, se Kristofohi tsuo ngɛ mumi mi tsu mae. Lɔ ɔ ji fiɛɛmi ní tsumi ɔ nɛ. Ní tsumi nɛ ɔ woɔ Yehowa hɛ mi nyami, nɛ adesahi hu náa he se. (Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi 13:47-49) Mawu asafo ɔ tsɔɔ bɔ nɛ e sa kaa wa tsu ní tsumi nɛ ɔ ha. Be komɛ ɔ, enɛ ɔ ma bi nɛ a tsake ní tsumi nɛ a kɛ wo wa dɛ ɔ.

8 Yehowa sɔmɔli nɛ a yeɔ anɔkuale ɔ suɔ kaa a kɛ e blɔ tsɔɔmi ma tsu ní. (Kane Hebri Bi 13:7, 17.) Eko ɔ, wa be nɔ́ he je nɛ a tsake ní tsumi nɛ a kɛ wo wa dɛ ɔ, aloo a ha wɔ blɔ tsɔɔmi ehe ɔ sisi nue. Se wa kplɛɛɔ nɔ, ejakaa wa le kaa Yehowa nɛ e kɛ wo wa dɛ. Se nami ngɛ jã nɛ wa peeɔ ɔ he.

9. Mɛni nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa asafo mi nikɔtɔma amɛ peeɔ kɛ haa asafo ɔ?

9 Asafo mi nikɔtɔma amɛ suɔ wawɛɛ kaa a maa pee Yehowa suɔmi nya ní. Wa naa enɛ ɔ ngɛ bɔ nɛ a nyɛɛɔ asafo ɔ hɛ mi ha a mi. (2 Korinto Bi 1:24; 1 Tesalonika Bi 5:12, 13) Asafo mi nikɔtɔma amɛ suɔ kaa a maa bɔ mɔde wawɛɛ kaa a kɛ blɔ tsɔɔmi ma tsu ní. Ke asafo ɔ kɛ blɔ tsɔɔmi ehe ko ba kɛ kɔ fiɛɛmi ní tsumi ɔ he ɔ, a kɛ tsuɔ ní amlɔ nɔuu. Eko ɔ, sisije ɔ, e maa ye ha asafo mi nikɔtɔma komɛ kaa a maa wo nyɛmimɛ ɔmɛ he wami konɛ a kɛ a he nɛ wo tɛlifoo nɔ odase yemi, aloo odase nɛ a yeɔ ngɛ mele si dami hehi, aloo ma nɔ odase yemi mi. Se ke a pee jã a, e woɔ yiblii wawɛɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, blɔ gbali eywiɛ komɛ nɛ a ngɛ Germany ɔ to a yi mi kaa a ma ya fiɛɛ ngɛ he ko nɛ nihi yeɔ jua ngɛ. Odasefohi ya fiɛɛmi ngɛ lejɛ ɔ kɛ. Blɔ gbali ɔmɛ a ti nɔ kake nɛ a tsɛɛ lɛ ke Michael ɔ tsɔɔ kaa a ye gbeye kaa a ma ya fiɛɛ ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa a fiɛɛ we ngɛ he ko kaa jã hyɛ. E de hu ke: “I he ye kaa Yehowa le kaa wa ngɛ gbeye yee, enɛ ɔ he ɔ, e ha nɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ ngɔ jamɛ a mɔtu ɔ. Wa bua jɔ wawɛɛ kaa wa ngɔ blɔ tsɔɔmi nɛ a kɛ ha wɔ ngɛ Wa Matsɛ Yemi Sɔmɔmi ɔ mi ɔ kɛ tsu ní!” Anɛ o suɔ kaa o maa gu blɔ kpahi a nɔ kɛ ye nihi odase ngɛ o zugba kpɔ ɔ mi lo?

10. Mɛni tsakemihi a pee ngɛ asafo ɔ mi lingmi nɛ ɔ?

10 Be komɛ ɔ, a peeɔ tsakemihi ngɛ Betel hulɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, lingmi nɛ ɔ, a ngɔ asafo ní tsumi kɔnihi nɛ a klee we ɔ ekomɛ kɛ ya piɛɛ asafo ɔ ní tsumi kɔnihi nɛ a kle ɔ a he. Enɛ ɔ sa nihi nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ asafo ɔ ní tsumi kɔni nɛ ɔmɛ ɔ a he. E ngɛ mi kaa nihi nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ hehi kaa jã a pee tsakemihi mohu lɛɛ, se pee se ɔ, a ná he se. (Fiɛlɔ 7:8) Nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ a bua jɔ kaa mɛ hu a piɛɛ Yehowa we bi kpahi a he kɛ ngɛ ní tsue ha Yehowa mwɔnɛ ɔ!

Anɛ o suɔ kaa o maa gu blɔ kpahi a nɔ kɛ ye nihi odase ngɛ o zugba kpɔ ɔ mi lo?

11-13. Mɛni e biɔ nɛ ni komɛ nɛ a pee ngɛ tsakemihi nɛ asafo ɔ pee ɔ he je?

11 Wa ma nyɛ maa kase ní komɛ nɛ a he hia ngɛ nyɛmimɛ nɛ a sɔmɔ ngɛ asafo ɔ ní tsumi kɔnihi nɛ a bla mɛ ɔ a he. A kpɛti nihi fuu sɔmɔ jehahi babauu ngɛ asafo ɔ ní tsumi kɔni nɛ ɔmɛ nɛ a gu ɔ. A je nyɛminyumu ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Rogelio kɛ e yo nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ Betel wayoo ko kɛ ho Mexico Betel ɔ ya. Nihi nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ Mexico Betel ɔ a he hiɛ kulaa pe nihi nɛ a sɔmɔ ngɛ Betel wayoo ɔ. Rogelio de ke: “E ye ha wɔ wawɛɛ kaa wa maa je wa weku mi bimɛ kɛ wa huɛmɛ ɔmɛ a he.” Juan hu ji nɔ ko nɛ e ngɛ sɔmɔe ngɛ Betel. Lɛ hu a je lɛ kɛ ho Mexico Betel ɔ ya. Nɔ́ tsuaa nɔ́ pee ehe ngɛ e hɛ mi. E de ke: “E biɔ nɛ o kɛ ni hehi nɛ bɔ huɛ. E biɔ nɛ o kase bɔ nɛ nihi peeɔ a ní ha hulɔ.”

12 Benɛ a bla asafo ɔ ní tsumi kɔni komɛ nɛ a ngɛ Yuropa a kɛ pee kake ɔ, a je nihi fuu kɛ ho asafo ɔ ní tsumi kɔni nɛ ngɛ Germany ɔ ya. Akɛnɛ e be gbɔjɔɔ kaa nɔ ko maa je e ma mi kɛ ya hi ma kpa nɔ he je ɔ, mɛ hu a kɛ haomihi kpe. E he wa ha a ti ni komɛ nɛ a je mɛ kɛ je Switzerland kɛ ho ma kpahi a nɔ ya a, kaa a maa je Alp yokuhi nɛ a ngɛ fɛu ɔ a he. Nihi nɛ a je mɛ kɛ je Austria kɛ ho ma kpahi a nɔ ya a hɛ jaa ngɛ Austria Betel weku nyafii ɔ he.

13 E sa nɛ nyɛmimɛ nyumuhi kɛ yihi nɛ a je mɛ kɛ ho ma kpahi a nɔ ya a nɛ pee tsakemihi fuu ngɛ a si himi mi. E biɔ nɛ a hɛ nɛ muɔ si ngɛ hehi nɛ a je mɛ kɛ ho ɔ. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ a hɛ nɛ muɔ si ngɛ a we asafo ehe ɔmɛ kɛ zugba kpɔhi nɛ a maa fiɛɛ ngɛ mi ɔ a mi. Eko ɔ, e ma bi hu nɛ a kase gbi kpa. Tsakemihi kaa jã a peemi be gbɔjɔɔ, se nihi fuu nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ Betel ɔ kɛ bua jɔmi pee jã. Mɛni he je? Nyɛ ha nɛ waa bu a ti ni komɛ a nya mi munyu tue.

“Benɛ i kai kaa Yehowa lɛ ngɛ mi tsɔe ɔ, i kɛ bua jɔmi kplɛɛ nɔ”

14, 15. (a) Mɛni ni komɛ de kɛ tsɔɔ kaa a bua jɔ kaa a piɛɛ Yehowa he kɛ ngɛ ní tsue? (b) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ a he?

14 Nyɛmiyo ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Grethel ɔ de ke: “I kplɛɛ kaa ma ya sɔmɔ ngɛ he nɛ a je mi kɛ ho ɔ, ejakaa i suɔ Yehowa pe ma, aloo tsu pɔtɛɛ ko nɛ ma hi mi, aloo sɔmɔmi he blɔ ko nɛ i ngɛ.” Dayska hu de ke: “Benɛ i kai kaa Yehowa lɛ ngɛ mi tsɔe ɔ, i kɛ bua jɔmi kplɛɛ nɔ.” André kɛ Gabriela hu de ke: “Wa na kaa enɛ ɔ ji he blɔ kpa nɛ wa ná nɛ waa kɛ ma sɔmɔ Yehowa, enɛ ɔ he ɔ, wa pee we wa tsui nya ní.” Nyɛmimɛ nɛ ɔmɛ na kaa ke Yehowa asafo ɔ pee tsakemi ko ɔ, e sɛ nɛ a tsɔ atua. Mohu ɔ, e sa nɛ a kplɛɛ nɔ.

E ji he blɔ ngua nɛ wa ná kaa wa ma tsu ní tsumi nɛ Yehowa kɛ wo wa dɛ ɔ!

15 Ke a bla asafo ɔ ní tsumi kɔnihi kɛ pee kake ɔ, a haa nɛ ni komɛ nɛ a ngɛ sɔmɔe ngɛ a asafo ɔ ní tsumi kɔni nɛ ɔmɛ ɔ ya sɔmɔɔ kaa blɔ gbali. A ha nɛ nyɛmimɛ fuu ya sɔmɔ kaa blɔ gbali benɛ a bla Denmark, kɛ Norway, kɛ Sweden Betel ɔmɛ kɛ pee Scandinavia Betel ɔ. Nyɛminyumu Florian kɛ e yo Anja de ke: “Wa bua jɔ ní tsumi ehe nɛ a kɛ wo wa dɛ ɔ he. Wa bua maa jɔ he saisaa nɛ Yehowa ma de ke wa ya sɔmɔ ngɛ ɔ he. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa ma nyɛ ma de ke Yehowa jɔɔ wɔ wawɛɛ nitsɛ!” Eko ɔ, e he be hiae kaa wa ti nihi fuu nɛ pee tsakemi ko kaa jã mohu lɛɛ, se wa ma nyɛ maa kase wa nyɛmimɛ ɔmɛ konɛ waa je wa tsui mi nɛ waa kɛ Matsɛ Yemi ɔ nɛ pee nɔ́ titli ngɛ wa si himi mi. (Yesaya 6:8) Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa maa jɔɔ nihi nɛ a bua jɔ kaa a piɛɛ e he kɛ ngɛ ní tsue ngɛ he saisaa nɛ a ngɛ ɔ.

YAA NƆ NƐ O PIƐƐ YEHOWA HE KƐ TSU NÍ

16. (a) Mɛni Galatia Bi 6:4 ɔ woɔ wɔ he wami nɛ waa pee? (b) Mɛni ji he blɔ nɛ se be nɛ wa ma nyɛ ma ná?

16 Akɛnɛ wa yi mluku he je ɔ, waa kɛ wa he toɔ nihi a he. Se Mawu Munyu ɔ tsɔɔ kaa e sa nɛ waa kɛ wa juɛmi nɛ ma níhi nɛ wa nyɛɔ tsuɔ a nɔ. (Kane Galatia Bi 6:4.) Pi nɔ tsuaa nɔ nɛ ma nyɛ ma sɔmɔ ngɛ Betel, aloo kaa asafo mi nɔkɔtɔma, aloo blɔ gbalɔ, aloo ma se sane kpakpa fiɛɛlɔ. Enɛ ɔmɛ ji sɔmɔmi he blɔ kpakpahi. Se sɔmɔmi he blɔ nɛ e se be ji sane kpakpa a nɛ wɔ tsuo wa ngɛ fiɛɛe ɔ nɛ. Wa piɛɛ Yehowa he kɛ ngɛ ní tsue, enɛ ɔ he ɔ, nyɛ ha nɛ wa bua nɛ jɔ!

17. Akɛnɛ wa ngɛ Satan je ɔ mi ɔ he je ɔ, mɛni waa kɛ ma nyɛ maa kpe, se mɛni he je nɛ e sɛ nɛ wa kɔni mi nɛ jɔ̃ ɔ?

17 Wa ngɛ Satan je ɔ mi, enɛ ɔ he ɔ, wa be nyɛe ma sɔmɔ Yehowa kaa bɔ nɛ wa suɔ kaa waa pee ɔ. Weku mi blɔ nya ní tsumihi aloo hiɔ ma nyɛ maa sa sɔmɔmi nɛ waa kɛ haa Yehowa a he. Ke e ba jã a, e sɛ nɛ wa kɔni mi nɛ jɔ̃. Ngɛ haomihi nɛ waa kɛ maa kpe ɔ tsuo se ɔ, wa ma nyɛ maa tsɔɔ nihi Yehowa biɛ ɔ kɛ e Matsɛ Yemi ɔ he ní. Nɔ́ nɛ he hia pe kulaa ji, nɛ wa maa je wa tsui mi kɛ sɔmɔ Yehowa, nɛ waa sɔle kɛ ha nihi nɛ a tsuɔ babauu pe wɔ ɔ. Mo kai kaa nɔ tsuaa nɔ nɛ jeɔ Yehowa biɛ ɔ yi ɔ he jua wa ngɛ e hɛ mi!

Nɔ tsuaa nɔ nɛ jeɔ Yehowa biɛ ɔ yi ɔ he jua wa ngɛ e hɛ mi

18. Mɛni wa ngɛ blɔ hyɛe kaa wa ma ná hwɔɔ se, se mɛni he blɔ ngua wa ná momo?

18 E ngɛ mi kaa wa yi mluku mohu lɛɛ, se Yehowa ha nɛ wa piɛɛ e he kɛ ngɛ ní tsue. E ji he blɔ ngua nɛ wa ná kaa wa piɛɛ wa Mawu ɔ he kɛ ngɛ ní tsue ngɛ nyagbe ligbi nɛ ɔmɛ a mi! Wa ngɛ blɔ hyɛe kaa hwɔɔ se ɔ, wa nine maa su “wami nɛ ngɛ kɛ yaa neneene ɔ nɔ.” E be kɛe kulaa nɛ je ehe ɔ maa ba, nɛ Yehowa maa jɔɔ wɔ nɛ wa ma ná bua jɔmi kɛ tue mi jɔmi.1 Timoteo 6:18, 19.

Anɛ o bua jɔ he blɔ nɛ o ná kaa o ma sɔmɔ ɔ he lo? (Hyɛ kuku 16-18)

19. Mɛni Yehowa wo si kaa e maa pee ha wɔ hwɔɔ se?

19 E be kɛe nɛ je ehe nɛ Mawu wo he si ɔ maa ba. Enɛ ɔ he ɔ, e sa nɛ wa susu munyu nɛ nyɛɛ se nɛ ɔ nɛ Mose tu Israel bi ɔmɛ loko a ya su Si Womi Zugba a nɔ ɔ he. E de mɛ ke: ‘Yehowa, nyɛ Mawu ɔ ma ha nyɛ maa ye manye ngɛ nyɛ nine nya ní tsumihi tsuo pɛpɛɛpɛ mi.’ (5 Mose 30:9) Ngɛ Harmagedon ta a se ɔ, Yehowa ma ha nɛ nihi nɛ a piɛɛ e he kɛ ngɛ ní tsue ɔ maa hi zugba a nɔ kaa bɔ nɛ e wo si ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, ní tsumi ehe nɛ a kɛ maa wo wa dɛ ji kaa wa maa pee zugba a paradeiso!