Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Kristo Ji Mawu He Wami

Kristo Ji Mawu He Wami

“Kristo ji Mawu he wami.”1 KORINTO BI 1:24.

1. Mɛni he je nɛ Paulo de ke “Kristo ji Mawu he wami” ɔ?

YEHOWA gu Yesu Kristo nɔ kɛ je e he wami kpo ngɛ nyakpɛ blɔhi fuu a nɔ. Benɛ Yesu ba zugba a nɔ ɔ, e pee nyakpɛ níhi. Wa ma nyɛ maa kane nyakpɛ ní nɛ ɔmɛ ekomɛ ngɛ Baiblo ɔ mi konɛ wa hemi kɛ yemi ɔ mi nɛ wa. (Mateo 9:35; Luka 9:11) Niinɛ Yehowa ha Yesu he wami ngua. Enɛ ɔ he ɔ, bɔfo Paulo de ke: “Kristo ji Mawu he wami.” (1 Korinto Bi 1:24) Se mɛni se nami ngɛ nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ he kɛ ha wɔ?

2. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ he?

2 Bɔfo Petro tsɔɔ kaa Yesu pee “nyakpɛ níhi.” (Bɔfo Ɔmɛ A Ní Tsumi 2:22) Mɛni wa kaseɔ ngɛ nyakpɛ ní nɛ ɔmɛ a mi? Nyakpɛ ní nɛ ɔmɛ ha nɛ wa naa nɔ́ nɛ Yesu maa pee ngɛ e Jeha Akpe Nɔ Yemi ɔ mi. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, e maa pee nyakpɛ ní nguanguahi, nɛ adesahi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ma ná he se. Nyakpɛ níhi nɛ e pee ɔ hu yeɔ bua wɔ nɛ wa leɔ suhi nɛ e kɛ e Tsɛ ɔ tsuo a ngɛ. Wa ma susu nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ a kpɛti etɛ a he ngɛ munyu nɛ ɔ mi, nɛ wa maa hyɛ se nɛ wa ma ná ngɛ he mwɔnɛ ɔ kɛ hwɔɔ se hulɔ.

YESU PEE NYAKPƐ NƆ́ KO KƐ TSƆƆ KAA E HAA NƆ NƆ́ FAA

3. (a) Mɛni he je nɛ Yesu pee e kekleekle nyakpɛ nɔ́ ɔ? (b) Mɛni Yesu pee ngɛ Kana nɛ tsɔɔ kaa e haa nɔ nɔ́?

3 Yesu pee e kekleekle nyakpɛ nɔ́ ɔ ngɛ yo kpeemi ko sisi ngɛ Kana ma a mi. Wa li nɔ́ he je nɛ Yesu pee jamɛ a nyakpɛ nɔ́ ɔ, se wa le kaa dã nɛ a kɛ ngɛ nibwɔ ɔmɛ a nɔ hyɛe ɔ sui. Jinɛ ayɛflo huno ɔ kɛ e yo ɔ a hɛ mi ko pue si, ejakaa e ji a ní tsumi kaa a hyɛ nibwɔ ɔmɛ a nɔ. Yesu nyɛ Maria piɛɛ nibwɔ ɔmɛ a he. E de Yesu kaa e ye bua ni ɔmɛ. Anɛ e de jã akɛnɛ e le kaa Yesu ngɛ he wami nɛ e kɛ ma nyɛ maa pee jã a he je lo? Eko ɔ, Maria susu gbamihi tsuo nɛ a gba kɛ kɔ e bi ɔ he ɔ he, nɛ e le kaa a ma tsɛ e bi ɔ ke, “Hiɔwe No ɔ Bi.” (Luka 1:30-32; 2:52) Atsinyɛ jemi ko be he kaa Maria kɛ Yesu tsuo suɔ kaa a maa ye bua ayɛflo huno ɔ kɛ e yo ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ nɛ e ha nyu maa pee galɔn 100 plɛ pee “wai kpakpa.” (Kane Yohane 2:3, 6-11.) Anɛ e he hia doo kaa Yesu nɛ pee nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ lo? Dɛbi. E pee jã, ejakaa e susuɔ nihi a he. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e ngɛ e Tsɛ ɔ nɛ e haa nɔ nɔ́ faa a kasee.

Yesu tsɔɔ kaa e sa nɛ waa “ke wa sibi ní”

4, 5. (a) Mɛni wa kaseɔ ngɛ kekle nyakpɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ɔ mi? (b) Nyakpɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ngɛ Kana a tsɔɔ kaa mɛni maa ya nɔ hwɔɔ se?

4 Yesu gu nyakpɛ blɔ nɔ nɛ e ha nihi babauu wai kpakpa nɛ a nu. Anɛ o le nɔ́ nɛ wa ma nyɛ maa kase ngɛ nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ nɛ e pee ɔ mi lo? Yehowa kɛ Yesu fo we mɛ pɛ a nɔ́ mi, mohu ɔ, a haa nɔ nɔ́ faa. Nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ ma nɔ mi ha wɔ kaa a susuɔ nihi a he wawɛɛ. E tsɔɔ hu kaa ngɛ je ehe ɔ mi ɔ, Yehowa maa ngɔ e he wami ɔ kɛ tsu ní, nɛ niye ní babauu maa ba he tsuaa he.Kane Yesaya 25:6.

5 Mo susu he nɛ o hyɛ! E be kɛe nɛ Yehowa ma tsu wa hiami níhi tsuo kɛ ha wɔ. Wa ti nɔ tsuaa nɔ ɔ ma ná lɛ nitsɛ e we kpakpa, nɛ wa maa ye niye ní kpakpa hulɔ. Ke wa susu ní kpakpahi nɛ Yehowa ma ha wɔ faa ngɛ Paradeiso ɔ mi ɔ he ɔ, wa bua jɔɔ wawɛɛ.

Ke waa kɛ wa be ye bua nihi ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa wa ngɛ Yesu kasee (Hyɛ kuku 6)

6. Kɛ Yesu kɛ e he wami ɔ tsuɔ ní ha kɛɛ, nɛ mɛni blɔ nɔ wa maa gu kɛ kase lɛ?

6 Yesu kɛ he wami nɛ e ngɛ ɔ fo we lɛ pɛ e nɔ́ mi. Mo susu nɔ́ nɛ ba benɛ Abosiami ka Yesu kaa e ha nɛ tɛhi nɛ plɛ pee abolo ɔ he nɛ o hyɛ. Yesu pee we jã. (Mateo 4:2-4) Mohu ɔ, e suɔ kaa e kɛ e he wami ɔ nɛ tsu ní konɛ ni kpahi nɛ a ná he se. Kɛ wa ma plɛ kɛ kase Yesu konɛ wɔ hu wa fo ni kpahi a nɔ mi ha kɛɛ? Yesu tsɔɔ kaa e sa nɛ waa “ke wa sibi ní.” (Luka 6:38) Wa ma nyɛ maa pee jã kɛ gu ni kpahi nɛ wa ma tsɛ mɛ kɛ ba wa we mi konɛ waa kɛ mɛ nɛ ye ní ɔ nɔ. Jehanɛ hu ɔ, ke a kpa asafo mi kpe ɔ, wa ma nyɛ maa ye bua nɔ ko. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, wa ma nyɛ maa ye bua nyɛmi ko kɛ kase ní peemi ko nɛ a ha lɛ. Aloo wa ma nyɛ maa ye bua nyɛmi ko aloo wa ma tsɔse nyɛmi ko ngɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ mi. Ke wa bɔɔ mɔde nɛ wa jeɔ wa suɔmi mi kɛ yeɔ bua ni kpahi ɔ, lɔ ɔ tsɔɔ kaa wa ngɛ Yesu kasee, ejakaa Yesu haa nɔ nɔ́ faa.

“MƐ TSUO A YE, NƐ A TƆ”

7. Be abɔ nɛ wa ngɛ Satan je nɛ ɔ mi ɔ, mɛni si himi nɛ waa kɛ maa kpe?

7 Tsa pi mwɔnɛ ɔ nɛ ohia je sisi. Yehowa de Israel bi ɔmɛ ke, ‘be tsuaa be ɔ, ohiatsɛmɛ komɛ maa hi a nyɛmimɛ Israel fɔfɔɛ ɔmɛ a kpɛti.’ (5 Mose 15:11) Jeha lafa komɛ a se ɔ, Yesu de ke: “Nyɛɛ kɛ ohiatsɛmɛ ɔmɛ maa hi si daa.” (Mateo 26:11) Anɛ munyu nɛ Yesu tu ɔ tsɔɔ kaa ohiatsɛmɛ maa hi zugba a nɔ kɛ ya neneene lo? Ohoo, Yesu ngɛ tsɔɔe kaa be abɔ nɛ wa ngɛ Satan je nɛ ɔ mi nɛ ɔ, wa ti ni komɛ maa ye ohia kɛ̃. Se nɔ́ ko kaa jã be si hie ngɛ je ehe ɔ mi! Jamɛ a be ɔ mi ɔ, ohia se maa po kulaa. Nɔ tsuaa nɔ ma ná niye ní babauu nɛ e maa ye nɛ e maa tɔ!

8, 9. (a) Mɛni he je nɛ Yesu lɛ nihi akpehi abɔ ɔ? (b) Kɛ o naa nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ nɛ Yesu pee ɔ ha kɛɛ?

8 La polɔ ɔ de ngɛ Yehowa he ke: “O bliɔ o dɛ mi, nɛ o haa nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ngɛ hɛ ngmengmle tɔɔ.” (La 145:16) Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e pee e ní kaa e Tsɛ ɔ pɛpɛɛpɛ. E tsu ni kpahi a hiami níhi a he ní ha mɛ. Tsa pi he wami nɛ e ngɛ ɔ kɛkɛ he je nɛ e pee jã ngɛ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yesu susuɔ nihi a he. Nyɛ ha wa susu Mateo 14:14-21 ɔ he nɛ waa hyɛ. (Kane.) Nimli asafo ko je a mahi a mi nɛ a gu zugba blɔ kɛ nyɛɛ Yesu se. (Mateo 14:13) Benɛ gbɔkuɛ ke e suu ɔ, kaseli ɔmɛ hao, ejakaa a na kaa pɔ tɔ ni ɔmɛ a he, nɛ hwɔ hu ngɛ mɛ yee. Enɛ ɔ he ɔ, a de Yesu kaa e wo nimli asafo ɔ blɔ konɛ mɛ nitsɛmɛ a ya he niye ní nɛ a ye. Mɛni Yesu maa pee?

9 Yesu ngɔ abolo enuɔ kɛ lo enyɔ kɛ lɛ nyumuhi maa pee 5,000, e slo yihi kɛ jokuɛwi. Mɛni he je nɛ Yesu pee nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ? Ejakaa e suɔ nimli wawɛɛ nitsɛ, nɛ e susuɔ a he. E ngɛ heii kaa Yesu ha mɛ niye ní fuu, ejakaa nimli asafo ɔ tsuo “ye nɛ a tɔ.” Ní ɔ nɛ a ye ɔ maa ye bua mɛ konɛ a nyɛ nɛ a nyɛɛ blɔ gagaa kɛ ho a ma amɛ a mi ya ekohu. (Luka 9:10-17) Benɛ mɛ tsuo a ye ní ɔ nɛ a tɔ se ɔ, kaseli ɔmɛ bua niye ní bibliwi nɛ piɛ ɔ nya ngɔ wo kusii 12 mi nɛ a hyi tɔtɔɔtɔ!

10. Mɛni maa ba ohia nɔ hwɔɔ se?

10 Akɛnɛ ma nɔ yeli a hɛ kɔɔ nɛ a sisiɔ nɔ he je ɔ, nimli ayɔ lafahi abɔ ngɛ ohia yee. Wa nyɛmimɛ ɔmɛ ekomɛ po a niye ní sui mɛ. Se e be kɛe kulaa nɛ nihi nɛ a buɔ Yehowa tue ɔ maa hi si ngɛ je ko nɛ nɔ sisimi kɛ ohia be mi ɔ mi. Yehowa ji Mawu ope. E ngɛ he wami nɛ e kɛ ma ha nɛ nɔ tsuaa nɔ nine nɛ su e hiami níhi a nɔ, nɛ e suɔ kaa e maa pee jã hulɔ. E wo si kaa e be kɛe kulaa nɛ e maa po nɔ́ nami se!Kane La 72:16.

Nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ ma nɔ mi kaa e suɔ nɛ e kɛ he wami nɛ e ngɛ ɔ nɛ ye bua wɔ

11. Mɛni he je nɛ o ngɛ nɔ mi mami kaa e be kɛe kulaa nɛ Kristo kɛ e he wami maa ye bua nihi ngɛ zugba a tsuo nɔ ɔ? Mɛni enɛ ɔ woɔ mo he wami kaa o pee?

11 Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e pee nyakpɛ níhi ngɛ he nyafii ko pɛ ngɛ jeha etɛ kɛ fã pɛ mi. (Mateo 15:24) Se ke Yesu ngɛ Matsɛ yee ngɛ e Jeha Akpe Nɔ Yemi ɔ mi ɔ, e maa ye bua adesahi tsuo. (La 72:8) Nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ ma nɔ mi kaa e suɔ nɛ e kɛ he wami nɛ e ngɛ ɔ nɛ ye bua wɔ. E ngɛ mi kaa wɔɔ lɛɛ wa be he wami ko nɛ waa kɛ maa pee nyakpɛ níhi, se mɛni wa ma nyɛ maa pee? Wa ma nyɛ maa ngɔ wa be kɛ wa he wami kɛ fiɛɛ ní nguanguahi nɛ Baiblo ɔ wo si kaa adesahi ma ná hwɔɔ se ɔ kɛ tsɔɔ nihi. Akɛnɛ wa ji Yehowa Odasefohi he je ɔ, enɛ ɔ ji wa blɔ nya ní tsumi. (Roma Bi 1:14, 15) Ke wa susuɔ níhi nɛ e be kɛe kulaa nɛ Kristo maa pee ɔ he ɔ, lɔ ɔ ma ha nɛ waa kɛ bua jɔmi maa fiɛɛ kɛ tsɔɔ nihi.La 45:1; 49:3.

YEHOWA KƐ YESU NGƐ HE WAMI NGƐ KƆƆHIƆ, HIƆMI KƐ NÍ KPAHI A NƆ

12. Mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yesu le nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ kɔɔ zugba a he fitsofitso ɔ?

12 Benɛ Mawu bɔ zugba a kɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ngɛ nɔ ɔ, Yesu ngɛ e kase nya kaa “ga ní tsulɔ kpanaa.” (Abɛ 8:22, 30, 31; Kolose Bi 1:15-17) Enɛ ɔ he ɔ, Yesu le nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ kɔɔ zugba a he fitsofitso. E le bɔ nɛ e kɛ níhi nɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ ma tsu ní, kɛ bɔ nɛ e ma kudɔ mɛ ha.

Mɛni muɔ o hɛ ngɛ bɔ nɛ Yesu kɛ e he wami ɔ tsu nyakpɛ níhi ha a he? (Hyɛ kuku 13, 14)

13, 14. Mɛni Yesu pee kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ he wami ngɛ kɔɔhiɔ, wo, kɛ ní kpahi a nɔ?

13 Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e jɔɔ wo kɛ kɔɔhiɔ he kɛ tsɔɔ kaa Mawu ha lɛ he wami. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Yesu jɔɔ kɔɔhiɔ ko nɛ nya wa wawɛɛ he. (Kane Marko 4:37-39.) Baiblo he ní lelɔ ko tsɔɔ kaa Hela munyu nɛ a tsɔɔ sisi ngɛ Marko womi ɔ mi kaa “kɔɔhiɔ nɛ nya wa” a kɔɔ ahumi he. E ji kɔɔhiɔ ngua ko nɛ fiaa ke hiɔmi wo nɛ je ɔ mi wo diblii, aloo hiɔmi ngɛ nɛe nɛ oslabai ngɛ gbae. Ke kɔɔhiɔ ko kaa kikɛ ɔ fia a, e puɛɔ ní wawɛɛ.

14 Mo susu nɔ́ nɛ ya nɔ ɔ he nɛ o hyɛ: Oslɔke ɔ ngɛ kue kɛ ngɛ lɛ ɔ fiae, nɛ e ngɛ nyu muɔe kɛ ngɛ lɛ ɔ mi woe. Ngɛ kɔɔhiɔ vuguvugu nɛ ɔ nɛ ngɛ fiae, kɛ lɛ ɔ nɛ ngɛ kpae kɛ ngɛ yae kɛ ngɛ bae nɛ ɔ tsuo se ɔ, Yesu hwɔ mahe pɔ̃pɔ̃ɔpɔ̃, ejakaa pɔ tɔ e he. Se Yesu kaseli ɔmɛ a tsui po nɛ a tsɛ̃ɛ lɛ nɛ a de lɛ ke: “Wa gbo oo!” (Mateo 8:25) Mɛni Yesu pee? E te si nɛ e de kɔɔhiɔ ɔ kɛ wo ɔ ke: “Ngmɛɛ dii!” (Marko 4:39) Kɔɔhiɔ ɔ jɔɔ fiami nɛ wo ɔ “ngmɛ dii.” Nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ nɛ Yesu peeɔ tsɔɔ kaa e ngɛ he wami ngɛ kɔɔhiɔ, wo, kɛ ní kpahi a nɔ niinɛ!

15. Mɛni Yehowa pee kɛ tsɔɔ kaa e ngɛ he wami ngɛ kɔɔhiɔ, hiɔmi, kɛ ní kpahi a nɔ?

15 Yehowa lɛ ha Kristo he wami ɔ nɛ. Enɛ ɔ he ɔ, wa le kaa Mawu Ope ɔ ngɛ he wami ngɛ kɔɔhiɔ, wo, kɛ ní kpahi a nɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, loko Nyu Kpekpemi ɔ maa ba a, Yehowa de ke: “Hiɛmɛ nɛ ɔ otsi ɔ, ma ha nɛ hiɔmi maa nɛ ngɛ je ɔ mi nyɔ kɛ pia ligbi nyingmi eywiɛ.” (1 Mose 7:4) Jehanɛ hu ɔ, 2 Mose 14:21 ɔ de ke: ‘Yehowa ha kɔɔhiɔ ngua ko fia kɛ je beleku jamɛ a nyɔ ɔ mi tsuo kɛ tsɛ̃ wo ɔ kɛ ya se.’ Nɛ Yona 1:4 ɔ hu de ke: ‘Yehowa ha kɔɔhiɔ nɛ nya wa ko hia ngɛ wo ɔ nɔ, nɛ wo kɔɔhiɔ nɛ ɔ he wami ɔ miɔ nɛ e maa ywia lɛ ɔ.’ Wa bua jɔ wawɛɛ kaa wa le kaa ngɛ je ehe ɔ mi ɔ, Yehowa be hae nɛ kɔɔhiɔ, zugba mimiɛmi, aloo nɔ́ kpa ko nɛ ye wɔ awi.

16. Mɛni he je nɛ e ji bua jɔmi kaa Yehowa kɛ Yesu ngɛ he wami ngɛ wo, kɔɔhiɔ kɛ ní kpahi a nɔ ɔ?

16 E ji bua jɔmi kaa wa le kaa Yehowa kɛ Yesu ngɛ he wami ngɛ wo, kɔɔhiɔ kɛ ní kpahi a nɔ. Ngɛ Kristo Jeha Akpe Nɔ Yemi ɔ mi ɔ, nɔ tsuaa nɔ maa hi si ngɛ zugba a nɔ, nɛ nɔ́ ko be lɛ awi yee. Adebɔ mi oslaahi kaa kɔɔhiɔ nɛ nya wa, tsunami, yokuhi a pɛ́mi, aloo zugba mimiɛmi be nɔ ko plaae, nɛ e be nɔ ko gbee. Wa tsui be poe kaa oslaa ko maa ba wa nɔ, ejakaa ‘Mawu kɛ adesahi maa hi si.’ (Kpojemi 21:3, 4) Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yehowa ma ha Yesu he wami konɛ e kɛ kudɔ wo, kɛ kɔɔhiɔ, kɛ ní kpahi ngɛ e Jeha Akpe Nɔ Yemi ɔ mi.

MOO KASE MAWU KƐ KRISTO AMLƆ NƐ Ɔ

17. Mɛni ji blɔ kake nɔ nɛ wa ma nyɛ maa gu kɛ kase Mawu kɛ Kristo amlɔ nɛ ɔ?

17 Ngɛ anɔkuale mi ɔ, wa be nyɛe maa tsi adebɔ mi oslaahi a nya. Yehowa kɛ Yesu pɛ nɛ a ma nyɛ maa pee jã. Se nɔ́ ko ngɛ nɛ wɔ hu wa ma nyɛ maa pee. Wa ma nyɛ maa ngɔ munyu nɛ ngɛ Abɛ 3:27 ɔ kɛ tsu ní. (Kane.) Ke wa nyɛmimɛ kɛ haomi ko ngɛ kpee ɔ, wa ma nyɛ ma je suɔmi kpo kɛ tsɔɔ mɛ, nɛ waa ye bua mɛ ngɛ he lo nya, nɛ waa wo a bua hulɔ. (Abɛ 17:17) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, ke adebɔ mi oslaa ko ba a nɔ ɔ, wa ma nyɛ maa ye bua mɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, kɔɔhiɔ ko nɛ nya wa wawɛɛ fia nɛ e kpata wa nyɛmiyo ko nɛ e ji yalɔyo ɔ we hɛ mi. E de ke: “Ye bua jɔ kaa i ngɛ Yehowa asafo ɔ mi, nɛ nyɛmimɛ yeɔ bua mi ngɛ he lo nya kɛ mumi mi tsuo.” Nyɛmiyo ko hu nɛ e sɛ we gba si himi mi lolo ɔ nu he kaa e hɛ nɔ kami ta benɛ kɔɔhiɔ ko nɛ e nya wa kpata e we ɔ hɛ mi ɔ. Nyɛmimɛ ya ye bua lɛ kɛ dla e we ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, nyɛmiyo ɔ de ke: “I li nɔ́ nɛ ma de! Bua jɔmi nɛ i ná a hí kalemi.” E de hu ke: “Yehowa, i naa mo si!” Wa bua jɔ kaa wa nyɛmimɛ nyumuhi kɛ yihi susuɔ wa hiami níhi a he. Nɔ́ nɛ pe kulaa a, wa bua jɔ kaa Yehowa kɛ Yesu Kristo susuɔ wa he nitsɛnitsɛ.

18. Mɛni muɔ o hɛ ngɛ nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ he?

18 Ngɛ Yesu sɔmɔmi ní tsumi ɔ mi ɔ, e tsɔɔ kaa lɛ ji “Mawu he wami” ɔ nɛ. Se e kɛ e he wami ɔ tsu we ní konɛ e kɛ sa nihi a hɛ mi, aloo konɛ lɛ nitsɛ e ná he se. Mohu ɔ, e ngɔ e he wami ɔ kɛ tsu nyakpɛ níhi, ejakaa e suɔ nɔmlɔ. Wa maa kase enɛ ɔ he ní babauu ngɛ munyu nɛ nyɛɛ se ɔ mi.