Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

‘Enɛ ɔ Maa Pee Kaimi Nɔ́ Ha Nyɛ’

‘Enɛ ɔ Maa Pee Kaimi Nɔ́ Ha Nyɛ’

‘Ligbi nɛ ɔ maa pee kaimi ligbi nguaa ha nyɛ, nɛ nyɛ maa ye ligbi ɔ kaa nyami be kɛ ha Yehowa.’—2 MOSE 12:14.

1, 2. Mɛni gbijlɔ nɛ e sa kaa e he nɛ hia Kristofoli tsuo, nɛ mɛni heje?

KE A wo “gbijlɔ” ta a, mɛni baa o juɛmi mi? Ke o ji nɔ ko nɛ e sɛ gba si himi mi ɔ, lɛɛ eko ɔ, nɔ́ nɛ maa ba o juɛmi mi ji, nyami be nɛ nyɛ yeɔ kɛ kaiɔ be nɛ nyɛɛ kɛ sɛ gba si himi mi ɔ. Eko ɔ, ni komɛ hu ma susu kaa gbijlɔ ji nyami be nɛ a yeɔ kɛ kaiɔ be nɛ ní pɔtɛɛ komɛ ya nɔ ngɛ yinɔ sane mi. Ní nɛ ɔmɛ eko ji be nɛ ma ko ná he yemi. Se anɛ o le ma gbijlɔ ko nɛ a kɛ jeha nɛ hiɛ pe 3,500 ye lo?

2 A tsɛɛ jamɛ a gbijlɔ ɔ ke Hetsɔmi. Israelbi ɔmɛ yeɔ jamɛ a gbijlɔ ɔ kɛ kaiɔ be nɛ a ye a he ngɛ nyɔguɛ yemi sisi ngɛ Egipt ɔ. E sa nɛ jamɛ a gbijlɔ ɔ he nɛ hia mo. Mɛni heje? Ejakaa e saa o si himi he ngɛ blɔhi nɛ a he hia nɔ. Se eko ɔ, o ma de ke: ‘Tse Yudabi a gbijlɔ ji Hetsɔmi ɔ nɛ. Imi lɛɛ Kristofono ji mi. Mɛni heje nɛ e sa kaa ye bua nɛ jɔ Hetsɔmi ɔ he?’ Sane bimi nɛ ɔ heto ɔ ngɛ munyu nɛ nyɛɛ se nɛ ɔ mi: A ngɔ Kristo ngɔ sã bɔ ha wɔ kaa to bi nɛ a gbeɔ Hetsɔmi nyami be ɔ.’ (1 Kor. 5:7) Mɛni ji munyu nɛ ɔ sisi tutuutu? Bɔnɛ pee nɛ waa na heto ɔ, e he hia nɛ waa le Hetsɔmi ɔ nɛ Yudabi ɔmɛ ye ɔ he ní babauu. E sa nɛ waa le bɔnɛ jamɛ a gbijlɔ ɔ saa fami nɛ a kɛ ha Kristofoli tsuo ɔ hu he ha.

MƐNI HEJE NƐ ISRAELBI ƆMƐ YE HETSƆMI Ɔ?

3, 4. Mɛni ji níhi nɛ ya nɔ loko a ye kekleekle Hetsɔmi ɔ?

3 Ngɛ je ɔ mi tsuo ɔ, nimli ayɔ lafahi abɔ nɛ a pí Yudabi ɔ le níhi nɛ ya nɔ loko a ye kekleekle Hetsɔmi ɔ. Eko ɔ, a kane ngɛ Mose Womi Nɛ Ji Enyɔne ɔ mi, aloo a nu nɛ nɔ ko tu he munyu hyɛ, aloo a hyɛ ngɛ sɛni mi.

4 Benɛ Israelbi ɔmɛ ngɛ nyɔguɛ yemi sisi ngɛ Egipt jehahi babauu ɔ, Yehowa tsɔ Mose kɛ e nyɛmi Aaron konɛ a ya Farao ngɔ, nɛ a ya de lɛ nɛ e ngmɛɛ e webi ɔmɛ a he. Se Farao wo e he nɔ nɛ e ngmɛɛ we Israelbi ɔmɛ a he. Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa ha nɛ haomi nyɔngma nɛ nya wa ba Egiptbi ɔmɛ a nɔ. Nyagbe haomi ɔ ha nɛ Egiptbi ɔmɛ a bitɛtehi tsuo gbo. Lɔɔ se ɔ, Farao ngmɛɛ Israelbi ɔmɛ a he.—2 Mose 1:11; 3:9, 10; 5:1, 2; 11:1, 5.

5. Mɛni e biɔ nɛ Israelbi ɔmɛ nɛ a pee konɛ a ye a he? (Moo hyɛ foni nɛ ngɛ nikasemi ɔ sisije ɔ.)

5 Se mɛni e biɔ nɛ Israelbi ɔmɛ nɛ a pee konɛ a ye a he? Nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ ngɛ gbiɛ be mi, ngɛ jeha 1513 loko a fɔ Kristo. E ba ngɛ Hebribi ɔmɛ a nyɔhiɔ ko nɛ a tsɛɛ ke Abib, nɛ pee se ɔ, a wo lɛ biɛ ke Nisan ɔ nɔ. * Mawu de mɛ kaa a bɔni a he dlami kɛ je Nisan 10 kɛ ha nɔ́ ko nɛ maa ya nɔ ngɛ Nisan 14. Jamɛ a ligbi ɔ je sisi benɛ pu nɔ si, ejakaa Hebribi ɔmɛ a ligbi jeɔ sisi benɛ pu nɔ si. Ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ ɔ, a de Israel wekuhi tsuo kaa a gbe jijɔ ku (aloo apletsi ku) nɛ a ngɔ muɔ ɔ eko kɛ kpa a sinya tsohi a he. (2 Mose 12:3-7, 22, 23) E sa nɛ weku ɔ nɛ sã tobi, nɛ a ngɔ abolo nɛ masa be mi, kɛ ba komɛ kɛ piɛɛ he nɛ a ye. Mawu bɔfo ba be ngɛ Egipt ma a nɔ nɛ e gbe Egiptbi ɔmɛ a bitɛtehi tsuo. Bɔfo ɔ gbi Israelbi nɛ a pee tue bumi ɔ a bitɛte ɔmɛ. Lɔɔ se ɔ, a ngmɛɛ Mawu webi ɔmɛ a he.—2 Mose 12:8-13, 29-32.

6. Mɛni heje nɛ e Israelbi ɔmɛ yaa nɔ nɛ a yeɔ Hetsɔmi ɔ daa jeha a?

6 E sa nɛ Israelbi ɔmɛ nɛ a kai be nɛ Mawu kɛ kpɔ̃ mɛ ngɛ Egipt ɔ. Mawu de mɛ ke: ‘Ligbi nɛ ɔ maa pee kaimi ligbi nguaa ha nyɛ, nɛ nyɛ maa ye ligbi ɔ kaa nyami be kɛ ha Yehowa; nɛ enɛ ɔ maa pee mlaa nɛ fɔɔ si ha nyɛɛ kɛ nyɛ nina kɛ maa ya neneene.’ Ke a ye gbijlɔ ɔ ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ ta a, a ma tsa nɔ nɛ a kɛ ligbi kpaago maa ye Abolokplolo Nyami Be ɔ. A ma nyɛ ma tsɛ gbijlɔ nɛ a kɛ ligbi kpaanyɔ yeɔ nɛ ɔ ke Hetsɔmi. (2 Mose 12:14-17; Luka 22:1; Yoh. 18:28; 19:14) Hetsɔmi ɔ piɛɛ gbijlɔhi aloo nyami behi nɛ a fã Israelbi ɔmɛ kaa a ye daa jeha a he.—2 Kron. 8:13.

7. Mɛni gbijlɔ ehe sisi Yesu to benɛ e kɛ e se nyɛɛli ɔmɛ ye a nyagbe Hetsɔmi ɔ?

7 Akɛnɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ji Yudabi, nɛ a yeɔ Mose mlaa a nɔ heje ɔ, mɛ hu a ye Hetsɔmi ɔ eko. (Mat. 26:17-19) Benɛ Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ngɛ a nyagbe Hetsɔmi ɔ yee ɔ, Yesu to gbijlɔ ehe ko sisi konɛ e se nyɛɛli ɔmɛ nɛ a ye jamɛ a gbijlɔ ɔ daa jeha. A tsɛɛ jamɛ a gbijlɔ ɔ ke Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ. Se mɛni ligbi nɔ nɛ e sa kaa a ye jamɛ a gbijlɔ ɔ?

MƐNI LIGBI NƆ A YE NYƆMTSƐ Ɔ GBƆKUƐ NIYE NÍ Ɔ?

8. Mɛni sane nihi biɔ ngɛ Hetsɔmi ɔ kɛ Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ he?

8 Akɛnɛ Yesu to Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye ní ɔ sisi benɛ a ye a nyagbe Hetsɔmi ɔ ta pɛ heje ɔ, e sa nɛ a ye gbijlɔ ehe nɛ ɔ hu ngɛ ligbi nɛ a yeɔ Hetsɔmi ɔ nɔ. Se eko ɔ, o ma yɔse kaa Yudabi nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ yi Hetsɔmi ɔ ngɛ ligbi nɛ wa kaiɔ Kristo gbenɔ ɔ nɔ. Mɛni heje nɛ e ngɛ jã a? Heto ɔ daa si ngɛ fami ko nɛ Mawu kɛ ha Israelbi ɔmɛ ɔ nɔ. Benɛ Mose de Israelbi ɔmɛ kaa a gbe tobi ɔ, e tsɔɔ mɛ be nɛ e sa kaa a pee jã ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ.—Kane 2 Mose 12:5, 6.

9. Kaa bɔnɛ 2 Mose 12:6 tsɔɔ ɔ, mɛni be nɛ a gbe Hetsɔmi tobi ɔ? (Hyɛ daka nɛ e yi ji,  “Mɛni Be Ngɛ Ligbi ɔ Mi?” ɔ hulɔ.)

9 Yudabi a womi ko nɛ a tsɛɛ ke The Pentateuch and Haftorahs ɔ, tsɔɔ kaa 2 Mose 12:6 de ke, e sa nɛ a gbe tobi ɔ “gbɔkuɛ.” Baiblo sisi tsɔɔmi komɛ hu kɛ jamɛ a munyu ɔ nɔuu tsu ní. Baiblo kpahi kɛ Yudabi a womi nɛ ji Tanakh ɔ tsɔɔ jamɛ a munyu ɔ sisi ke, “benɛ diblii ngɛ woe.” Baiblo kpahi hu tsɔɔ sisi ke “benɛ du ngɛ bue,” “gbɔkuɛ nya si,” aloo “benɛ pu nɔ si.” Enɛ ɔ he ɔ, e sa nɛ a gbe tobi ɔ benɛ pu nɔ si, se diblii wui lolo. E sa nɛ a pee enɛ ɔ ngɛ Nisan 14 ɔ sisije.

10. Mɛni be ni komɛ susu kaa a gbeɔ Hetsɔmi tobi ɔ, nɛ mɛni sane enɛ ɔ ha nɛ nihi biɔ?

10 Pee se ɔ, Yudabi komɛ susu kaa tobi ɔmɛ nɛ a kɛ baa sɔlemi we ɔ a gbemi heɔ ngmlɛfia fuu. Enɛ ɔ he ɔ, a susu kaa munyu nɛ a ngma ngɛ 2 Mose 12:6 tsɔɔ kaa e sa nɛ a gbe tobi ɔmɛ ngɛ Nisan 14 ɔ nyagbe. E sa nɛ a je enɛ ɔ peemi sisi kɛ je piani pu plɛ̃plɛ̃ be mi, nɛ a gbe nya benɛ pu nɔ si. Se ke jã a ji bɔnɛ ngmami ɔ ngɛ tsɔɔe ɔ, lɛɛ mɛni be a yeɔ ní ɔ mɔ? Ní lelɔ kpanaa ko nɛ a tsɛɛ lɛ ke Jonathan Klawans, nɛ e le blema Yudabi a sanehi a he ní wawɛɛ ɔ de ke: “Yudabi a ligbi ehe jeɔ sisi benɛ pu nɔ si, enɛ ɔ he ɔ, a sãa afɔle ɔ ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ. Jamɛ a be ɔ nɛ a jeɔ Hetsɔmi ɔ yemi sisi. Se a yeɔ niye ní ɔ ngɛ Nisan 15 ɔ nɔ. Mose Womi Nɛ Ji Enyɔ ɔ mɛ munyu nɛ ɔ nɔ mi.” E ngma hu ke: “Womihi nɛ rabi ɔmɛ ngma a tsɔɔ we bɔnɛ Israelbi ɔmɛ ye Hetsɔmi ɔ ha kɛ ba si benɛ a kpata Yerusalem hɛ mi.” A kpata Yerusalem hɛ mi ngɛ jeha 70 M.B.—Wɔ nɛ wa ma e fã ko nɔ mi.

11. (a) Mɛni ba Yesu nɔ ngɛ Hetsɔmi nyami ligbi ɔ nɔ ngɛ jeha 33 M.B. ɔ mi? (b) Mɛni heje nɛ a tsɛ Nisan 15 ɔ ngɛ jeha 33 ɔ ke Hejɔɔmi Ligbi “ngua” a? (Hyɛ sisi ningma.)

11 Lɛɛ mɛni ligbi nɔ nɛ a ye Hetsɔmi niye ní ɔ ngɛ jeha 33 M.B. ɔ mi mɔ? Ngɛ Nisan 13 ɔ nɔ ɔ, Yesu de Petro kɛ Yohane ke: “Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya pee Hetsɔmi niye ní ɔ ngɔ to wɔ nɛ wa ba ye.” (Luka 22:7, 8) Lɔɔ se ɔ, ngɛ So gbɔkuɛ benɛ pu nɔ si ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ ɔ, Yesu kɛ e bɔfo ɔmɛ ye Hetsɔmi niye ní ɔ. Benɛ a ye ní ɔ ta a, Yesu to Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ yemi sisi. (Luka 22:14, 15) A nu Yesu jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu nɛ a kojo lɛ. Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ e maa su piani ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ ɔ, a sɛu lɛ. E gbo jamɛ a piani ɔ. (Yoh. 19:14) Enɛ ɔ he ɔ, a ngɔ ‘Yesu nɛ ji hetsɔmi tobi ɔ kɛ sã afɔle’ ngɛ ligbi nɛ a gbeɔ Hetsɔmi tobi ɔ nɔ. (1 Kor. 5:7; 11:23; Mat. 26:2) A pu Yesu loko Nisan 15 ɔ je sisi. *3 Mose 23:5-7; Luka 23:54.

NƆ́ NƐ WA MA NYƐ MAA KASE NGƐ HETSƆMI Ɔ MI

12, 13. Mɛni blɔ nɔ jokuɛwi nɛ a hi Israel ɔ ná Hetsɔmi nyami ɔ he se ngɛ?

12 Se nyɛ ha nɛ waa kpale susu nɔ́ nɛ ba ngɛ Egipt ɔ he ekohu nɛ waa hyɛ. Mose tsɔɔ kaa e sa nɛ Israelbi ɔmɛ nɛ a ya nɔ nɛ a ye Hetsɔmi ɔ daa jeha ‘kɛ ya neneene.’ Ke a ngɛ gbijlɔ nɛ ɔ yee ɔ, jokuɛwi biɔ a fɔli nɔ́ heje nɛ a peeɔ jã a. (Kane 2 Mose 12:24-27; 5 Mose 6:20-23) Enɛ ɔ he ɔ, Hetsɔmi ɔ maa pee ‘kaimi nɔ́’ ko nɛ jokuɛwi po ma nyɛ maa kase ní kɛ je mi.—2 Mose 12:14.

13 Tsɛmɛ tsɔɔ a bimɛ níhi nɛ a he hia kɛ kɔ Hetsɔmi ɔ he ngɛ yinɔ tsuaa yinɔ nɛ ba a mi. Níhi nɛ tsɛmɛ tsɔɔ a bimɛ ɔ a kpɛti kake ji, Yehowa nyɛɔ poɔ nihi nɛ jaa lɛ ɔ a he piɛ. Jokuɛwi ɔmɛ ba leɔ kaa Yehowa ji Mawu ko nɛ e ngɛ nitsɛnitsɛ, nɛ e susuɔ e webi a he, nɛ e buu a he. Yehowa tsɔɔ jã kɛ gu Israelbi ɔmɛ a bitɛtehi a yi nɛ e baa benɛ e kɛ haomi ba Egiptbi ɔmɛ a nɔ ɔ nɔ.

14. Mɛni fɔli nɛ a ji Kristofoli ɔ ma nyɛ maa tsɔɔ a bimɛ kɛ kɔ Hetsɔmi ɔ he?

14 A fã we fɔli nɛ a ji Kristofoli ɔ kaa daa jeha a, a kɛ a bimɛ nɛ tu Hetsɔmi ɔ he munyu. Se anɛ o tsɔɔ o bimɛ ɔmɛ kaa Mawu poɔ e webi a he piɛ lo? Anɛ o maa nɔ mi kɛ haa mɛ kaa loloolo ɔ, Yehowa poɔ e webi a he piɛ lo? (La 27:11; Yes. 12:2) Anɛ o tsɔɔ mɛ enɛ ɔ be mi nɛ nyɛɛ kɛ bua jɔmi ngɛ ní sɛɛe, aloo o deɔ mɛ kɛkɛ? Moo bɔ mɔde nɛ o tsɔɔ o weku ɔ kaa Yehowa poɔ e webi a he piɛ konɛ a ná hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ mi wa ngɛ e mi.

Ke o kɛ o bimɛ ngɛ Hetsɔmi ɔ he susue ɔ, mɛni o maa ye bua mɛ nɛ a le? (Hyɛ kuku 14)

15, 16. Hetsɔmi ɔ kɛ kpɔmi nɛ Yehowa kpɔ̃ Israelbi ɔmɛ kɛ je Egipt ha nɛ wa na kaa Yehowa nyɛɔ peeɔ mɛni?

15 Nɔ́ kpa hu nɛ wa ma nyɛ maa kase kɛ kɔ Hetsɔmi ɔ he ji kaa Yehowa heɔ e webi a yi wami. E ‘je mɛ kɛ je nyɔguɛ yemi sisi ngɛ Egipt.’ E ha nɛ la titima kɛ bɔku titima nyɛɛ a hɛ mi kɛ po Wo Tsu ɔ. Lɔɔ se ɔ, a na nɛ Yehowa gba wo ɔ mi nyɔ, nɛ wo ɔ pee gbogbo ngɛ a hiɔ nɔ kɛ a muɔ nɔ. A nyɛɛ zugba gbigbli nɔ kɛ po wo ɔ. Benɛ a po wo ɔ ta a, a na nɛ nyu gbogbo ɔmɛ ku kɛ pue Egipt ta buli ɔmɛ a nɔ. Lɔɔ se ɔ, Israelbi ɔmɛ je Yehowa yi nɛ a de ke: ‘Ma la kɛ je Yehowa yi. E tsɛ̃ okpɔngɔ kɛ e nɔ hilɔ ɔ kɛ wo wo ɔ mi. Yehowa ji ye he falɔ kpanaa; lɛ ji nɔ nɛ he ye yi wami.’—2 Mose 13:14, 21, 22; 15:1, 2; La 136:11-15.

16 Ke o ngɛ bimɛ ɔ, anɛ o ngɛ mɛ ye buae konɛ a ná hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ Yehowa mi kaa lɛ ji wa Kpɔlɔ lo? Anɛ a naa ngɛ o munyu tutui kɛ o yi mi kpɔ mwɔmihi a mi kaa o ngɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi ngɛ Yehowa mi kaa lɛ ji wa Kpɔlɔ lo? Nyɛ ma nyɛ ma susu 2 Mose yi 12-15 ɔ he ngɛ nyɛ Weku Mawu Jami ɔ mi. O ma nyɛ maa ma bɔnɛ Yehowa he e webi a yi wami ɔ nɔ mi. Ngɛ be kpa mi ɔ, nyɛ ma nyɛ maa kane Bɔfo Ɔmɛ A Nítsumi 7:30-36 aloo Daniel 3:16-18, 26-28 ɔ, konɛ nyɛ susu munyu nɛ ɔ he kɛ ya tsitsaa. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e sa nɛ jokuɛwi kɛ nikɔtɔmahi tsuo nɛ a ná nɔ mi mami kaa Yehowa ji wa Kpɔlɔ kaa bɔnɛ e ji ngɛ blema be ɔ mi ɔ hulɔ. Kaa bɔnɛ e kpɔ̃ e webi ngɛ Mose be ɔ mi ɔ, jã nɔuu nɛ ma kpɔ̃ wɔ hu hwɔɔ se.—Kane 1 Tesalonika 1:9, 10.

BƆNƐ PEE NƐ WA KAI

17, 18. Mɛni heje nɛ Yesu muɔ ɔ he jua wa kulaa pe Hetsɔmi tobi ɔ muɔ ɔ?

17 Anɔkuale Kristofoli yi Hetsɔmi ɔ. Jamɛ a gbijlɔ ɔ piɛɛ Mose Mlaa a he. Wa be Mose Mlaa a sisi. (Rom. 10:4; Kol. 2:13-16) Mohu ɔ, wa yeɔ gbijlɔ kpa. Gbijlɔ nɛ ɔ kɔɔ Mawu Bi ɔ gbenɔ ɔ he. Se wa ma nyɛ maa kase níhi fuu kɛ je Hetsɔmi nyami nɛ a je sisi ngɛ Egipt ɔ mi.

18 Tobi ɔ muɔ nɛ Israelbi ɔmɛ kɛ kpa a sinya tso ɔmɛ a he ɔ ha nɛ a he a bitɛte ɔmɛ a yi wami. Mwɔnɛ ɔ, waa kɛ lohwehi sɛ afɔle kɛ ha we Mawu. Wa pee we jã ngɛ Hetsɔmi ligbi ko nɔ aloo be kpa ko. Se afɔle kpakpa ko ngɛ nɛ ma nyɛ ma ha nɛ adesahi nɛ a ná neneene wami. Bɔfo Paulo ngma kɛ kɔ “bitɛtehi nɛ a ngma a biɛ ngɛ hiɔwe ɔ” a he. Yesu “muɔ nɛ a fĩa” a nɔ a gu kɛ baa Kristofoli nɛ a pɔ mɛ nu ɔ a yi ɔ nɛ. (Heb. 12:23, 24) Yesu muɔ ɔ ha nɛ Kristofoli kpa komɛ hu ná hɛ kɛ nɔ fɔmi kaa a maa hi si kɛ ya neneene ngɛ zugba a nɔ. Be tsuaa be ɔ, e sa nɛ wa kai munyu nɛ nyɛɛ se nɛ ɔ: “Kristo ngɔ e he ngɔ sã bɔ, nɛ e kɛ e muɔ kpɔ̃ wɔ, nɛ e dloomi babauu ɔ nya a, a ngɔ wa he yayami ɔmɛ ngɔ pa wɔ.”—Efe. 1:7.

19. Mɛni blɔ nɔ bɔnɛ Yesu plɛ kɛ gbo ha a ma nyɛ ma ha nɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ wa ngɛ ngɛ Baiblo gbamihi a mi ɔ mi maa wa?

19 Benɛ Israelbi ɔmɛ gbe Hetsɔmi tobi ɔ, Mawu de mɛ ke a ko ku tobi ɔ wu ko. (2 Mose 12:46; 4 Mose 9:11, 12) Nɛ “Mawu Tobi” ɔ nɛ ba kpɔ wɔ ɔ hu nɛɛ? (Yoh. 1:29) A sɛu lɛ ngɛ ojo fiali enyɔ komɛ a kpɛti. Yudabi ɔmɛ de Pilato kaa e ha nɛ a ya ku Yesu kɛ ojo fiali enyɔ ɔmɛ a wuhi. Jã a nɛ a maa pee ɔ ma ha nɛ a ma gbo mla. Enɛ ɔ ma ha nɛ a be tso ɔ nɔ hie kɛ ya su Nisan 15 ɔ nɔ. Ke a hi tso ɔ nɔ kɛ ya si jamɛ a ligbi ɔ, lɔɔ maa tsɔɔ kaa Hejɔɔmi Ligbi enyɔ ba ná mɛ. Tabuli ya ku ojo fiali enyɔ nɛ a sɛu mɛ ɔ a nanehi, “se benɛ a su Yesu nɔ ɔ, a na kaa e gbo momo, lɔɔ he ɔ, a ku we e nane.” (Yoh. 19:31-34) Kaa bɔnɛ a ku we Hetsɔmi tobi ɔ wuhi ɔ, jã a kɛ̃ nɛ a ku we Yesu hu wuhi. Enɛ ɔ he ɔ, Hetsɔmi tobi ɔ peeɔ afɔle nɛ Yesu sã ngɛ Nisan 14 ɔ nɔ, ngɛ jeha 33 M.B. ɔ mi ɔ “nini.” (Heb. 10:1) Nɔ́ nɛ ɔ ha nɛ munyu nɛ a ngma ngɛ La 34:20 ɔ ba mi. E sa nɛ enɛ ɔ nɛ ha nɛ hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ wa ngɛ kaa Baiblo ɔ mi gbamihi maa ba mi ɔ mi nɛ wa.

20. E slo Hetsɔmi ɔ ngɛ Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ he ngɛ mɛni blɔ nɔ?

20 Se e slo Hetsɔmi ɔ ngɛ Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ he. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa pi Kristo gbenɔ ɔ nɛ e de e kaseli ɔmɛ kaa a kai ɔ nini ji Hetsɔmi ɔ nɛ Yudabi ɔmɛ ye ɔ. Benɛ a ye Hetsɔmi ɔ ngɛ Egipt ɔ, Israelbi ɔmɛ ye tobi ɔ lo ɔ, se a nui e muɔ ɔ. E slo lɔɔ ngɛ fami nɛ Yesu kɛ ha e kaseli ɔmɛ ɔ a he. E de nihi nɛ a maa piɛɛ e he kɛ ye matsɛ ngɛ “Mawu matsɛ yemi ɔ mi” ɔ ke, a ye abolo ɔ nɛ a nu wai ɔ. Abolo ɔ daa si kɛ ha e helo ɔ, nɛ wai ɔ hu daa si kɛ ha e muɔ ɔ. Wa ma susu enɛ ɔ he fitsofitso ngɛ munyu nɛ nyɛɛ se ɔ mi.—Mar. 14:22-25.

21. Mɛni heje nɛ e sa kaa wa le Hetsɔmi ɔ he ní ɔ?

21 Loloolo ɔ, Hetsɔmi ɔ ji gbijlɔ klɛdɛɛ ko kɛ ha Mawu webi ngɛ yinɔ sane mi. Wa ti nɔ tsuaa nɔ ma nyɛ maa kase ní kɛ je Hetsɔmi ɔ mi. Enɛ ɔ he ɔ, e ngɛ mi kaa Hetsɔmi ɔ ji ‘kaimi nɔ́’ kɛ ha Yudabi se pi Kristofoli mohu lɛɛ, se e sa nɛ Kristofoli nɛ a le he ní babauu. E sa nɛ a kase ní kpakpahi kɛ je mi, ejakaa “ngmami tsuaa ngmami ɔ, Mawu mumi ɔ lɛ ha lɛ nihi ngma.”—2 Tim. 3:16.

^ kk. 5 A tsɛɛ Hebribi ɔmɛ a kekleekle nyɔhiɔ ɔ ke Abib. Pee se benɛ Israelbi ɔmɛ je nyɔguɛ yemi mi ngɛ Babilon kɛ ho mɛ nitsɛmɛ a ma a mi ya ekohu ɔ, a wo nyɔhiɔ nɛ ɔ biɛ ke Nisan. Biɛ nɛ ɔ nɛ waa kɛ ma tsu ni ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi.

^ kk. 11 Benɛ pu nɔ si ɔ, Nisan 15 ɔ je sisi. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa daa otsi Hejɔɔmi Ligbi nɛ a yeɔ (nɛ ji Hɔ ɔ) ba ngɛ kekleekle ligbi nɛ a yeɔ Abolokplolo Nyami Be ɔ nɔ. Be tsuaa be ɔ, jamɛ a nyami be ɔ peeɔ Hejɔɔmi Ligbi. Akɛnɛ Hejɔɔmi ligbi enyɔ ɔmɛ tsuo ya nɔ ligbi kake nɔ ngɛ jamɛ a jeha a mi heje ɔ, a tsɛɛ lɛ ke Hejɔɔmi Ligbi “ngua.”—Kane Yohane 19:31, 42.