Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

NÍ KASEMI 76

A Kpata Yerusalem Hɛ Mi

A Kpata Yerusalem Hɛ Mi

JEHA 10 kɛ se ji nɛ ɔ nɛ́ Nebukadnezar ba ngɔ Israelbi nɛ a le womi mi saminya a tsuo kɛ ho Babilon ya. Nɛ amlɔ nɛ ɔ, hyɛ nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae! A ngɛ Yerusalem ma a sãe. A gbe Israelbi ɔmɛ fã nɛ a nuu nihi nɛ piɛ ɔ kaa nyɔguɛhi kɛ yaa Babilon.

Mo kai kaa enɛ ɔ he kɔkɔ bɔmi ji nɔ́ nɛ Yehowa gbali ɔmɛ kɛ ha, kaa e maa ba ni ɔmɛ a nɔ ke a kpa we a ní peepee yayami ɔmɛ ɔ. Se Israelbi ɔmɛ bui gbali ɔmɛ tue. A ya nɔ nɛ a ja lakpa mawu ɔmɛ ngɛ Yehowa nane mi. Lɔɔ he ɔ, mabi ɔmɛ sa tue gblami. Wa le enɛ ɔ ejakaa Mawu gbalɔ Ezekiel de wɔ ní yayami ɔmɛ tsuo nɛ Israelbi ɔmɛ pee ɔ.

Anɛ o le nɔ nɛ Ezekiel ji lo? E piɛɛ nihewi nɛ Nebukadnezar ngɔ mɛ kɛ ho Babilon ya jeha 10 se loko Yerusalem hɛ mi kpatami ngua nɛ ɔ ba a he. Jamɛ a be ɔ mi nɔuu nɛ a ngɔ Daniel kɛ e huɛmɛ etɛ ɔmɛ nɛ ji Shadrak, Meshak, kɛ Abednego hu kɛ ho Babilon ya a nɛ.

Yehowa je ní yayamihi nɛ a ngɛ pee ngɛ Yerusalem sɔlemi we ɔ kɛ tsɔɔ Ezekiel ngɛ Babilon. Yehowa gu nyakpɛ blɔ nɔ nɛ e kɛ pee enɛ ɔ. Ezekiel ngɛ Babilon, se kɛ̃ ɔ, Yehowa ha e na nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ Yerusalem sɔlemi we ɔ. Níhi nɛ e na amɛ ngɛ gbeye!

Yehowa de Ezekiel ke: ‘Hyɛ mu níhi nɛ ni ɔmɛ ngɛ pee ngɛ sɔlemi we ɔ. Hyɛ bɔnɛ a tɛni sinɔhi kɛ lohwe kpahi ngɛ gbogbo ɔmɛ a he ha. Nɛ hyɛ Israelbi ɔmɛ nɛ a ngɛ mɛ jae!’ Ezekiel na ní nɛ ɔmɛ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ tsuo nɛ e ngma.

Yehowa bi Ezekiel ke: ‘O na nɔ́ nɛ Israel ma nimeli ɔmɛ ngɛ pee ngɛ laami mi lo?’ Ee, Ezekiel na enɛ ɔ hulɔ. E na nyumuhi 70 nɛ a ngɛ lakpa mawuhi jae. Nɛ nɔ́ nɛ a ngɛ dee ji: ‘Yehowa nɛ́ wɔ. E si zugba a.’

Lɔɔ se ɔ, Yehowa tsɔɔ Ezekiel yihi komɛ ngɛ sɔlemi we ɔ yiti je agbo ɔ nya. A hii si nɛ a ngɛ lakpa mawu nɛ ji Tamuz jae. Nɛ hyɛ nyumuhi nɛ a ngɛ Yehowa sɔlemi we agbo ɔ nya a! A he hiɛmi maa su 25. Ezekiel na mɛ. Mɛ tsuo a plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ puje he nɛ a ngɛ pu ɔ jae!

Yehowa de ke: ‘Nimli nɛ ɔmɛ be bumi ko kulaa ha mi. Pi kaa a ngɛ ní yayamihi pee kɛkɛ, se a ngɔ kɛ ba su ye sɔlemi we ɔ tɔɔ!’ Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa wo si ke: ‘A kɛ ye abofu ɔ maa kpe. Nɛ ke a ngɛ a hɛ mi kpatae ɔ, i be mɛ mɔbɔ nae.’

Benɛ Yehowa je ní nɛ ɔmɛ kɛ tsɔɔ Ezekiel ɔ, e nɔ jeha etɛ mi pɛ kɛkɛ nɛ Israelbi ɔmɛ tsɔ atua kɛ si Matsɛ Nebukadnezar. Lɔɔ he ɔ, e je ta kɛ ya ná mɛ. Jeha kake kɛ fa se ɔ, Babilonbi ɔmɛ nyɛ nɛ a ywia Yerusalem gbogbo ɔ kɛ sɛ ma a mi nɛ a sã ma a butuu. A gbe mabi ɔmɛ fuu nɛ a ngɔ nihi nɛ piɛ ɔ nyɔguɛ kɛ ho Babilon ya.

Mɛni heje Yehowa ha hɛ mi kpatami nɛ nya wa kikɛ ba Israelbi ɔmɛ a nɔ? Ejakaa a bui Yehowa tue nɛ a yi e mlaa amɛ a nɔ hulɔ. Enɛ ɔ tsɔɔ bɔnɛ e he hia ha kaa waa pee nɔ́ nɛ Mawu deɔ wɔ be fɛɛ be.

Sisije ɔ, Babilonbi ɔmɛ ngmɛ blɔ nɛ Israelbi bɔɔ ko piɛ ngɛ Israel zugba a nɔ. Nɛ Matsɛ Nebukadnezar ngɔ Yudano ko nɛ a tsɛɛ lɛ Gedalia kɛ to a nya. Se Israelbi komɛ gbe Gedalia. Lɔɔ ha ni ɔmɛ ye gbeye kaa Babilonbi ɔmɛ ma ba kpata mɛ tsuo a hɛ mi ngɛ nɔ́ yayami nɛ a pee ɔ heje. Lɔɔ he ɔ, a ngɔ Yeremia pani nya kɛ piɛɛ a he nɛ a tu fo kɛ ho Mizraim ya.

Enɛ ɔ ha Israel zugba a fɔ si nɛ nɔ ko hí nɔ. Jeha 70 sɔuu ba be nɛ nɔ ko hí zugba a nɔ. Israel ma a pee ma doku. Se Yehowa wo si kaa jeha 70 se ɔ, e maa ngɔ e webi kɛ kpale kɛ ba zugba a nɔ ekohu. Se amlɔ nɛ ɔ, kɛ a ngɛ Yehowa webi ɔmɛ pee ngɛ Babilon kɛɛ? Ha nɛ waa hyɛ.

2 Matsɛmɛ 25:1-26; Yeremia 29:10; Ezekiel 1:1-3; 8:1-18.