Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

YI 117

Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ

Nyɔmtsɛ ɔ Gbɔkuɛ Niye Ní ɔ

MATEO 26:21-29 MARKO 14:18-25 LUKA 22:19-23 YOHANE 13:18-30

  • YESU TSƆƆ KAA YUDA NƐ MAA TSƆƆ E SE BLƆ

  • YESU TO KAIMI NÍ YEMI KO SISI

Gbɔkuɛ ɔ nɛ a ngɛ Hetsɔmi ɔ yee ɔ, Yesu sɛ hlami nɛ e fɔ e bɔfo ɔmɛ a nane he kɛ tsɔɔ mɛ kaa e sa nɛ a ba a he si. Benɛ a ye Hetsɔmi niye ní ɔ ta a, Yesu tsɛ munyu ko nɛ David gba kɛ fɔ si ɔ se. E de ke: “Ye huɛ nitsɛnitsɛ nɛ i heɔ lɛ yeɔ, nɛ i kɛ lɛ yeɔ ní ɔ, lɛ po e te si wo mi.” Kɛkɛ nɛ e tsɔɔ mɛ sisi ke: “I ngɛ nyɛ dee anɔkuale mi ke, nyɛ ti nɔ kake maa tsɔɔ ye se blɔ.”​​—La 41:9; Yohane 13:18, 21.

Bɔfo ɔmɛ hyɛ a sibi a hɛ mi too, nɛ a bi Yesu ke: “Nyɔmtsɛ, imi lo?” Yuda Iskariot hu bi si jã nɔuu. Petro de Yohane nɛ e hii si ngɛ Yesu kasa nya a ke e bi Yesu kaa a ti mɛnɔ he munyu nɛ e ngɛ tue ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, Yohane hu hɛ lɛ kɛ su Yesu he haa, nɛ e bi lɛ ke: “Nyɔmtsɛ, mɛnɔ?”​​—Mateo 26:22; Yohane 13:25.

Yesu he nɔ ke: ‘Ma ngɔ abolo kɛ sɔ flɔɔ ɔ mi; nɛ nɔ nɛ dɛ mi nɛ ma ngɔ kɛ wo ɔ, lɛ ji jamɛatsɛ ɔ nɛ.’ Kɛkɛ nɛ e kɛ̃ abolo popoe, nɛ e ngɔ kɛ sɔ flɔɔ ɔ mi; nɛ e kɛ ha Yuda Iskariot, nɛ e de ke: “Nɔmlɔ Bi ɔ ma gbo kaa bɔ nɛ a ngma ngɛ e he ɔ, se musu tloo nɔ nɛ maa tsɔɔ e se blɔ ɔ! Afani nɛ a fɔ we jamɛ a nɔmlɔ ɔ.” (Yohane 13:26; Mateo 26:24) Benɛ Yuda ngɔ abolo ɔ pɛ, kɛkɛ nɛ Satan sɛ e mi. Akɛnɛ kaselɔ nɛ ɔ puɛ momo he je ɔ, e ngmɛ blɔ nɛ Abosiami ngɔ lɛ kɛ tsu e yi mi tomi he ní. Enɛ ɔ he ɔ, Yuda ba pee e he “nɔ nɛ a to kaa e hɛ mi nɛ kpata a.”​​—Yohane 6:64, 70; 12:4; 17:12.

Kɛkɛ nɛ Yesu de Yuda ke: “Nɔ́ nɛ o ngɛ pee ɔ, pee esɔ.” Akɛnɛ Yuda lɛ hɛɛɔ a sika kpɛɛ ɔ he je ɔ, bɔfo kpa amɛ susu kaa “Yesu tsɔ lɛ ke e ya he ní nɛ hia nɛ a kɛ maa ye nyami be ɔ, aloo e ngɔ nɔ́ ko ya ha ohiatsɛmɛ.” (Yohane 13:27-30) Se pi jã nɛ Yuda ya pee, mohu ɔ, e je kpo amlɔ nɔuu konɛ e ya tsɔɔ Yesu se blɔ.

Jamɛ a gbɔkuɛ ɔ nɔuu nɛ a ye Hetsɔmi niye ní ɔ ta a, Yesu to ní yemi ehe ko sisi. E kɛ̃ abolo, nɛ e na Mawu si, nɛ e ku mi, nɛ e ngɔ ha e bɔfo ɔmɛ ke a ye. E de mɛ ke: ‘Enɛ ɔ ji ye nɔmlɔ tso nɛ a ngɔ sã bɔ ha Mawu ngɛ nyɛ he. Nyɛɛ pee enɛ ɔ nɛ nyɛ kɛ kai mi.’ (Luka 22:19) Kɛkɛ nɛ bɔfo ɔmɛ ngɔ abolo popoe ɔ ngɛ a sibi dɛ, nɛ a ye.

Ngɛ lɔ ɔ se ɔ, Yesu kɛ̃ kplu kɛ e mi wai, nɛ e na Mawu si nɛ e kɛ ha mɛ jã nɔuu. E de mɛ ke: ‘Kplu nɛ ɔ ji Mawu somi he ɔ nɛ a ngɔ ye muɔ nɛ a plɛ ngɔ pue si ha nyɛ ɔ kɛ sɔu nya a nɛ.’​​—Luka 22:20.

Blɔ nɛ ɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ to e gbenɔ kaimi ɔ sisi ɔ nɛ, konɛ e se nyɛɛli nɛ a pee kɛ kai lɛ daa jeha ngɛ Nisan ligbi 14 ɔ nɔ. Enɛ ɔ ma kai nihi tsuo nɔ́ nɛ Yesu kɛ e Tsɛ ɔ a pee nɛ a kɛ ma kpɔ adesahi nɛ a ma ná hemi kɛ yemi ɔ kɛ je yayami kɛ gbenɔ fɔ bumi sisi. Kaimi yemi nɛ ɔ pã Hetsɔmi ɔ nɛ Yuda bi ɔmɛ ye ɔ, ejakaa Yesu gbenɔ kaimi ɔ maa nɔ mi kaa nihi nɛ a he Yesu ye ɔ ma ná he yemi nitsɛnitsɛ.

Yesu tsɔɔ kaa ‘a plɛ e muɔ ɔ ngɔ pue si ha nihi fuu, konɛ a ngɔ a he yayamihi kɛ pa mɛ.’ Yesu bɔfo anɔkualetsɛmɛ ɔmɛ kɛ kaseli kpahi hu piɛɛ nihi fuu nɛ a maa ngɔ a he yayamihi kɛ pa mɛ ɔ a he, nɛ jehanɛ hu ɔ, a maa piɛɛ Yesu he kɛ ye matsɛ ngɛ e Tsɛ ɔ Matsɛ Yemi ɔ mi.​​—Mateo 26:28, 29.