Jueces 9:1-57

  • Abimélec chacharojj Siquem markanwa reyit uttʼayapjje (1-6)

  • Jotán chachajj mä uñachtʼäwit parli (7-21)

  • Abimélec chachan apnaqäwipan jan walinakaw utji (22-33)

  • Abimélec chachajj Siquem marka contraw nuwasi (34-49)

  • Mä warmiw Abimélec chacharojj usuchji; uka chachasti jiwjjarakiwa (50-57)

9  Tiempompejja Jerubaal chachan Abimélec+ yoqapajj Siquem markanwa mamapan jilanakapan ukar saräna, jupanakarusa achachilapan familiaparusa* akham sänwa: 2  “Mirä amp suma, Siquem markan taqe pʼeqtʼirinakaparojj* akham sasin jisktʼapjjam: ‘¿Kunas jumanakatakejj jukʼamp walïspa, Jerubaal+ chachan 70 yoqanakapan jumanakjjar apnaqañapa, jan ukajj jumanakjjar mä chachan apnaqañapacha? Jan armasipjjamti, nayajj jumanakan jañchi familiamäskaraktwa’ sasa”. 3  Ukatwa mamapan jilanakapajj Siquem markan taqe pʼeqtʼirinakaparojj jupjjat sum parlasajj ukanak sapjjäna, Abimélec chachar arkañatakiw uka pʼeqtʼirinakan chuymanakapajj wayusïna, jupanakasti akham sapjjänwa: “Jupajj pachpa jilasawa” sasa. 4  Ukatjja Baal-Berit+ diosan templopat 70 qollqe metalanak Abimélec chachar churapjjäna, jupasti jupamp chika sarapjjañapatakejj jan kuna lurañani, jan respetasiri chachanakar pagañatakiw uka qollqe aptäna. 5  Uka qhepatsti Ofrá+ markanwa tatapan utapar saräna, ukansti jilanakaparuw jiwarayäna,+ Jerubaal chachan 70 yoqanakaparuw mä qala patjjaru jiwarayäna. Jerubaal chachan Jotán sat sullka yoqapakiw jan jiwayatäkänti, imantasitap layku. 6  Ukatjja Siquem markan taqe pʼeqtʼirinakapaw tantachtʼasipjjäna, Bet-Miló cheqan taqe jakirinakas ukhamaraki, ukatjja Siquem markan utjkäna uka jachʼa qoqa* jakʼana ukhamarak mä columna jakʼanwa Abimélec chachar reyit uttʼayapjjäna.+ 7  Jotán chachar uk yatiyapjjäna ukhajja, jupajj jankʼakiw Guerizim+ qollu patjjar saräna, uka patjjar saytʼasisajj akham sasaw jupanakar artʼäna: “Siquem markan pʼeqtʼirinakapa, istʼapjjeta. Jumanakatï istʼapjjetätajja, Diosajj jumanakar istʼapjjarakïtamwa. 8  ”Mä kutejja qoqanakaw* jupanakar apnaqañapatak mä rey uttʼayasir* sarapjjäna. Ukatwa olivo qoqarojj akham sapjjäna: ‘Jumay nanakar reyjam apnaqapjjeta’+ sasa. 9  Olivo qoqasti* jupanakarojj sarakïnwa: ‘¿Diosampiru jaqenakampiru jachʼañchañatak aptatäki uka aceite janit utjayjjäjja? ¿Nayajj uksar aksar onjjtasat mä reyjam yaqha qoqanakar apnaqäjja?’ sasa. 10  Qoqanakajj* akham sasaw higos qoqar sapjjarakïna: ‘Jutam, jumay nanakar apnaqapjjeta’ sasa. 11  Ukampis higos qoqajj* jupanakar akham sänwa: ‘¿Nayajj mojjsa achunaka jan achoqayjjasati uksar aksar onjjtasina mayni qoqanakar apnaqäjja?’ sasa. 12  Uk satasti jankʼakiw qoqanakajj* uvas alir akham sapjjäna: ‘Jutam, jumay nanakar apnaqapjjeta’ sasa. 13  Uvas alisti jupanakarojj akham sänwa: ‘¿Nayajj uksar aksar onjjtasin yaqha qoqanakar* apnaqañ laykuti Diosampiru jaqenakampiru kusisiyiri machaq vino jan churjjerista?’ sasa. 14  Ukatwa mayni qoqanakajj* chʼapirojj akham sapjjäna: ‘Jutam, jumay nanakar apnaqapjjeta’+ sasa. 15  Uk satasti chʼapejj qoqanakarojj* akham sänwa: ‘Nayarutï jumanakjjar apnaqañataki reyit uttʼayapjjchistajja,* jutapjjamaya chʼiwijar imantasipjjam. Janitï ukhamäkchejja, chʼapit ninaw mistuni, Líbano toqenkir cedro qoqanaksa qʼal nakhantani’ sasa. 16  ”¿Jichhasti jumanakajj taqe chuymati cheqaparjam lurasina Abimélec chachar reyit uttʼayasipjjta?+ ¿Jerubaal chacharusa familiaparusa suma chuymampit uñjapjjta, lurataparjamati jupar uñjapjjarakta? 17  Kunapachatï tatajajj jumanak layku nuwasïna+ ukhajja, madianitanakan amparapat jumanakar salvañatakejj niyaw vidaps* aptʼasïna.+ 18  Ukampis jichhürojj tatajan familiap contraw saytʼasipjjtajja, 70 yoqanakaparuw mä qaljjar jiwayapjjtajja.+ Ukatsti jumanakan jilamätap laykukiw Abimélec chacharojj Siquem markan pʼeqtʼirinakapjjaru reyit uttʼayapjjtajja, jupajj tatajan esclavapan yoqapawa.+ 19  Cheqas jumanakatï jichhürojj Jerubaal chachatakisa familiapatakisa taqe chuyma cheqaparjam lurasipksta ukhajja, jumanakajj Abimélec chachat kusisipjjam, jupasti jumanak kawsajj kusisirakpan. 20  Janitï ukhamäkchejja, Abimélec chachat ninay mistpan, Siquem markan pʼeqtʼirinakapajj Bet-Miló+ cheqarus qʼal nakhantarakpan. Ukatjja Siquem markan pʼeqtʼirinakapatsa Bet-Miló cheqatsa ninay mistpan, Abimélec+ chacharojj qʼal nakhantarakpan” sasa. 21  Ukatsti Jotán+ chachajj escapjjänwa, Beer cheqaruw sarjjarakïna, Abimélec jilap kawsajj ukanwa jakäna. 22  Abimélec chachajj kimsa maraw Israel markar apnaqäna.* 23  Diosasti Abimélec chachatakisa Siquem markan pʼeqtʼirinakapatakisa jupanakkam jan waltʼayasiñ utjayäna, uka pʼeqtʼirinakasti Abimélec chacharojj traicionapjjänwa. 24  Ukajj Jerubaal chachan 70 yoqanakapajj jan sinttʼasisa jiwarayatäpkäna ukat vengasiñatakïnwa, ukhamat jaqe jiwayirinakajj jan wali luratanakapat juchañchatäpjjañapataki: Abimélec chachajj jilanakapar jiwayatap layku,+ Siquem markankir pʼeqtʼirinakasti jupan jilanakaparu jiwayañ yanaptʼapjjatap layku. 25  Ukatwa Abimélec chachar mä akatjamat katjañatakejja, Siquem markan pʼeqtʼirinakapajj qollu patjjanakar imantasipjjañapatak chachanak uchapjjäna, uka chachanakasti jupanak jakʼa thak saririnakarojj taqeniruw lunthatapjjerïna. Tiempompejj Abimélec chacharuw ukanak yatiyapjjäna. 26  Ukatsti Ébed chachan Gaal yoqapasa jilanakapasa purisajj Siquem+ markaruw mantapjjäna, Siquem markan pʼeqtʼirinakapajj Gaal chacharuw confiyapjjarakïna. 27  Jupanakasti markat mistusaw uvas yapunakapat uvasanak apthapipjjäna, uvasanak taksusasti fiesta lurapjjäna. Qhepatsti diosapan templopar*+ mantasaw ukan manqʼapjjäna, umapjjäna, Abimélec chacharus maldisipjjarakïna. 28  Ukatjja Ébed chachan Gaal yoqapajj akham sänwa: “¿Khitirak Abimélec chachasti? ¿Jupajj janit Jerubaal+ chachan yoqapäki? ¿Khitiraki Zebul chachasti? ¿Janit jupajj Siquem markankiri Abimélec chachan representantepäki? ¿Kunataraki jiwasajj jupanakar serviñänisti? ¡Hamor chachan yoqanakapar servipjjam, jupajj Siquem chachan awkipawa! ¿Kunataraki Abimélec chachar serviñänisti? 29  Nayatï aka markar pʼeqtʼirista ukhajja, Abimélec chacharojj cargopat apaqeristwa” sasa. Ukatsti Abimélec chacharojj akham sänwa: “Ejercitom jiljjattayam, nayamp nuwasir jutam” sasa. 30  Kunapachatï Ébed chachan Gaal yoqapan arunakap istʼäna ukhajja, uka markan Zebul sat principepajj walpun colerasïna. 31  Ukatwa Abimélec chachan ukar jaqenak jamasat khitäna, akham sapjjañapataki: “Ébed chachan Gaal yoqapasa jilanakapasa Siquem markankapjjewa, akanwa juma contra saytʼasipjjañapatak markar chʼamañchasipki. 32  Jichhasti jumasa jumar yanaptʼir chachanakasa arum toqer makatanipjjam, ukatsti mä akatjamat saytʼasiñatak marka anqäjjaru imantasipjjam. 33  Janïr inti jalsunkipanwa alwajj sarapjjañama ukatsti uka markaruw atacapjjañama. Gaal chachasa jupar yanaptʼir chachanakas juma contra nuwasir mistunipjjani ukhajja, kunjamatsa atipjañamapuniwa”* sasa. 34  Ukatwa Abimélec chachasa jupamp chika sarir jaqenakasa arum toqer sartasipjjäna, ukatsti pusi gruponakaw Siquem marka contra mä akatjamat saytʼasiñatak imantasipjjäna. 35  Ébed chachan Gaal yoqapajj mistusaw marka punkun mantañapawjar saytʼasïna, ukhamaruw Abimélec chachasa jupar yanaptʼir jaqenakas imantasipkäna uka cheqat mä akatjamat sartapjjäna. 36  Jaqenakar uñjasasti Gaal chachajj akham sasaw Zebul chachar säna: “¡Uñtam! Jaqenakaw qollunak patjjat saraqanisipki” sasa. Ukampis Zebul chachajj akham sänwa: “Qollunakan chʼiwipak chachanakäkaspas ukham uñjasktajja” sasa. 37  Uka qhepatjja Gaal chachajj akham sänwa: “Oraq taypitwa jaqenakajj saraqanisipki, mä grupo jaqenakajj Meonenim cheqankir jachʼa qoqa* jakʼa pasir thakwa jutasipkaraki” sasa. 38  Zebul chachasti juparojj sarakïnwa: “Kuntï jumajj jachʼañchtʼasis siskayäta uk armasjjtawa, ‘¿khitirak Abimélec chachasti? ¿Kunatarak jupar serviñänisti?’+ sasaw sayätajja. ¿Janit jupanak contra parlkayäta ukanakäpki? Jichhasti jupanakamp nuwasir saram” sasa. 39  Ukatwa Gaal chachajj Siquem markan pʼeqtʼirinakap nayra sarasajj Abimélec contra nuwasïna. 40  Abimélec chachajj juparuw arktäna, Gaal chachajj jupat escapänwa, waljaniw jiwayat uñjasipjjäna, markan punkup mantañ jakʼakamaw jiwatanakajj liwirtapjjäna. 41  Abimélec chachajj Arumá sat markan jakaskakïnwa, Zebul+ chachasti Gaal chachampiru jilanakapampiruw Siquem markat alisnuküna. 42  Qhepürojja jaqenakajj markat mistusaw Abimélec chachar ukanak yatiyapjjäna. 43  Ukatwa jaqenak ajllisajja kimsa gruponakar jaljäna, mä akatjamat saytʼasiñatakiw marka anqäjjar imantasïna, markat jaqenakar mistunir uñjasajja jupanakar atacasajj jiwarayarakïnwa. 44  Abimélec chachampi gruponakar jaljat jaqenakampejj taqe chʼamamp sarasaw markan punkup mantañ cheqan saytʼasipjjäna, mayni pä grupo jaqenakasti marka anqäjjankir jaqenak contra sarasaw jupanakar jiwarayapjjäna. 45  Abimélec chachajj uru jurnälaw uka marka contra nuwasïna, katuntarakïnwa. Uka markankir jaqenakar jiwarayasajja, marka qʼal tʼunthapïna+ ukatsti jayumpiw warakiparakïna. 46  Siquem markankir torren pʼeqtʼirinakapajj taqe ukanak istʼapjjäna ukhajja, jankʼakiw El-Berit+ diosan templopan mä cuartopar imantasir sarapjjäna. 47  Siquem markankir torren taqe pʼeqtʼirinakapan tantachasipjjatap Abimélec chachar yatiyapjjäna ukhajja, 48  Abimélec chachampi jupamp chik sarir jaqenakampejj Zalmón qolluruw makatapjjäna. Abimélec chachajj mä hacha aytasajj mä qoqan* ramap apaqäna, kallachipjjaruw apjjatasirakïna, jupamp chika sarir jaqenakarusti akham sänwa: “¡Kuntï nayar lurir uñjapkistajj uka kikparak jumanakajj jankʼak lurapjjam!” sasa. 49  Ukatwa jaqenakajj ramanak apaqasajj Abimélec chachar arkapjjäna. Ramanaksti imantasiñ cuartor muytayasaw ninamp phichkatapjjäna. Siquem torrenkir taqe jaqenakaw jiwarapjjäna, niya 1.000 chachanakampi warminakampiw jiwarapjjäna. 50  Abimélec chachasti Tebez markaruw saräna. Tebez marka contra nuwasisajj uka marka katuntäna. 51  Marka taypin mä jachʼa torrew utjäna, markankir taqe chachanakasa, warminakasa, markan pʼeqtʼirinakapas uka torreruw escapapjjäna. Ukan llawintasisajj torren techoparuw makatapjjäna. 52  Abimélec chachasti torrer purisajj uka torre tʼunthapïna. Ninamp phichantañatakiw torren mantañapar jakʼachasïna. 53  Ukatjja mä warmiw molinon patjja qalapampi Abimélec chachar pʼeqet jaqjjatasajj pʼeq chʼiyantäna.+ 54  Jupasti jankʼakiw armanakap apiri serviripar jawsasajj akham säna: “Espadam aysum, jiwayita. ‘Mä warmiw jupar jiwayi’ sasin jan nayjjat sapjjañapataki” sasa. Ukatwa serviripajj espadamp jununtäna, jupasti jiwjjarakïnwa. 55  Israelit chachanakasti Abimélec chachar jiwat uñjasajja, taqeniw utanakapar kuttʼjjapjjäna. 56  Ukhamatwa Diosajj Abimélec chacharojj awkipar jan wal lurkäna uk jupjjar kuttʼayäna, jupajj 70 jilanakaparuw jiwarayäna.+ 57  Siquem markankir chachanakan taqe jan wali luratanakapjja Diosajj jupanak contraw kuttʼayäna. Ukhamatwa Jerubaal+ chachan Jotán+ yoqapajj mä maldición arskäna ukajj jupanakjjar phoqasïna.

Notanaka

Hebreo arunjja, “tatapan mamapan familiaparusa”.
Ukajja, “jachʼa oraqenakani jaqenakarojj” sasaw jaqokipasirakispa.
Jan ukajja, “árbol”.
Jan ukajja, “ajllisir”. “Ajlliña” siski uk glosarion liytʼäta.
Jan ukajja, “arbolanakaw”.
Jan ukajja, “arbolasti”.
Jan ukajja, “Arbolanakajj”.
Jan ukajja, “arbolajj”.
Jan ukajja, “arbolanakajj”.
Jan ukajja, “arbolanakar”.
Jan ukajja, “arbolanakajj”.
Jan ukajja, “arbolanakarojj”.
Jan ukajja, “ajllipjjchistajja”. “Ajlliña” siski uk glosarion liytʼäta.
Jan ukajja, “almaps”.
Jan ukajja, “mä principëkaspas ukham apnaqäna”.
Hebreo arunjja, “utapar”.
Jan ukajja, “kuntï amparamajj lurirjamäki ukwa jupar lurañama”.
Jan ukajja, “árbol”.
Jan ukajja, “arbolan”.