1. Pwata sia aúcheani chókkewe mi mosonottam?

 KICH meinisin sia kan sani aramas mi mosonottam. Pwata? Sia súféliti chókkewe iir mi tongeni witi och mettóch, nge rese pwal mángaw inaamwo iká a mmang le fis. Sia kilisou atun ekkewe ekkóch ra mosonottam ngenikich atun sia mwáálliló. Me sia kilisou pwe ewe mi wisen káé ngenikich a mosonottam atun a weires ngenikich ach sipwe káé, etiwa, are apwénúetá eú án Paipel káit. Nge lap seni meinisin, a ifa me kilisouch ren án Jiowa Kot mosonottam ngenikich!—Rom 2:4.

2. Ineet atun a tongeni weires ach sipwe mosonottam?

² Inaamwo iká sia aúcheani án ekkewe ekkóch mosonottam, nge eli esap mecheres ngenikich iteitan ach sipwe mosonottam. Áwewe chék, eli a weires ach sipwe mosonottam atun sia witiwit lón eú nain mi ttam, ákkáeúin iká sia atapwal ngeni och mettóch. Eli sipwe mwittir song iká emén a asongakich. Me fán ekkóch, a tongeni weires ach sipwe wikkiti pwénútáán án Jiowa we pwon ussun ewe fénúfan séfé. Ka mochen alapaaló óm mosonottam? Sipwe káé lón ei lesen met weween mosonottam, me pwata a fókkun aúchea. Sipwe pwal ppii met a tongeni álisikich le alapaaló ach mosonottam.

3. Met emén mi mosonottam a féri atun emén a asonga?

³ Sipwe ppii rúáánú alen ach sipwe pwáári mosonottam. Áeúin, emén aramas mi mosonottam a songommang. Atun ekkewe ekkóch ra féri och mettóch epwe song ren, a chék kinamwe me ese pwal liiwini ngeniir met ra féri ngeni. Ese pwal kirikiringaw ngeni ekkewe ekkóch atun a nóm fán aúrek. Ewe áeúin atun a pwá ewe kapas “songomang” lón ewe Paipel, ina atun a áweweei ussun Jiowa pwe i ‘eman Kot  mi eäni ümöümöch me kirikiröch, songomang, pwal wöün tong me allükülük.’—Eks. 34:6.

4. Met emén mi mosonottam a féri atun a lamot an epwe witiwit?

⁴ Oruuan, emén aramas mi mosonottam a tongeni witiwit fán kinamwe. Iká a mmang le fis och mettóch, iwe ena sókkun aramas a achocho an esap song are mángaw. (Mat. 18:26, 27) A wor chómmóng atun mi lamot ach sipwe witiwit fán kinamwe. Áwewe chék, a lamot ach sipwe mosonottam le aúseling atun emén a fóffós, nge sisap pwal fósolong lukanapen an fós. (Hiop 36:2) Eli a pwal lamot ach sipwe mosonottam atun sia álisi emén chón káé le weweiti eú áitien Paipel are atun sia álisi an epwe úkú seni eú napanap mi ngaw a éérenaaló le féfféri.

5. Pwal ifa alen ach sipwe pwáári mosonottam?

⁵ Aúlúngátin, emén aramas mi mosonottam ese atapwalapwal. Ewer, fán ekkóch a lamot ach sipwe mwittir féri ekkóch mettóch. Iwe nge, atun a wor eú angang mi aúchea mi lamot án emén mi mosonottam epwe féri, esap atapwalapwal le poputááni are atapwalapwal le áwesaaló. Nge epwe fen akkóta le awora naféchún fansoun fán itan, mwirin epwe áeá ena fansoun le féréchú an na angang.

6. Met emén mi mosonottam epwe féri atun a nóm fán sóssót are weires?

⁶ Arúáánúún, emén aramas mi mosonottam ese ngúnúngúnúngaw atun a likiitú fán sóssót. Iwe, weween pwe ewe napanap mosonottam a arapakkan ngeni ewe napanap likiitú. Ewer, ese pwal wor ngawen ach ereni emén chiechiach meefiach ussun eú osukosuk. Iwe nge, emén mi mosonottam epwe fókkun achocho le sópweeló le likiitú me pwal angang ngeni Jiowa fán pwapwa. (Kol. 1:11, NW) Pokiten kich Chón Kraist, a lamot ach sipwe pwáári mosonottam lón meinisin ekkena mettóch. Pwata? Sipwele ppii ekkóch popun.

7. Me ren James 5:7, 8, pwata a fókkun lamot mosonottam? (Pwal ppii ewe sasing.)

⁷ Ren ach sipwe tongeni kúna manaw esemuch, a lamot sipwe mosonottam. Sipwe mosonottam le witiwiti án Kot epwe apwénúetá an kewe pwon ussun chék met néún kewe chón angang mi túppwél lóóm ra féri. (Ipru 6:11, 12) Paipel a alélléfengeni nónnómuch ngeni emén chón tánipi are chón atake. (Álleani James 5:7, 8.) Emén chón atake a angang weires le fótuki me étúútú fótan kewe irá, nge ese silei tichikin ineet epwe mááritá. Ina minne a mosonottam le witiwit me lúkúlúk pwe epwe kini uwaan an we atake. A pwal ina ussuch, sia féfféri ach kewe angang lón pekin ngún inaamwo iká sise ‘silei lon meni rän ach Samol epwe wareto.’ (Mat. 24:42) Sia witiwit fán mosonottam me lúkúlúk pwe Jiowa epwe apwénúetá meinisin an kewe pwon lón ewe fansoun mi fich me ren. Iká sise mosonottam, eli sipwe chipwangeló le witiwit, iwe ekis me ekis sipwe likitaaló Jiowa. Eli sipwele pwal poputá le nefótófót wóón ekkewe mettóch sia ekieki pwe repwe atoto ach pwapwa lón ei fansoun. Nge iká sia mosonottam, sia tongeni likiitú tori sópwólóón me kúna manaw.—Mik. 7:7; Mat. 24:13.

8. Ifa ussun mosonottam a álisikich lón féfférúch ngeni ekkewe ekkóch? (Kolose 3:12, 13)

⁸ Mosonottam a álisikich lón féfférúch ngeni ekkewe ekkóch. A álisikich le aúselingéch atun ekkewe ekkóch ra kapas. (Jas. 1:19) Mosonottam a pwal efisatá kinamwe. A túmúnúkich ach sisap mwittir song me eáni kapas ese pwáári kirekiréch atun sia nóm fán aúrek. Me iká sia mosonottam, sisap mwittir le song atun emén a ámetekikich. Sisap liiwini ngeni met a féri, nge sipwe fen “songomangfengen o amusamusfengen.”—Álleani Kolose 3:12, 13.

9. Ifa ussun mosonottam a álisikich atun a lamot ach sipwe féri kefil? (Än Salomon Fos 21:5)

⁹ Mosonottam a pwal tongeni álisikich le eáni kefil mi múrinné. Sipwe awora fansoun le research me ekieki met sókkun kefil sipwe eáni me filaatá ewe mi kon múrinné, nge sisap fen atapwalapwal le féri kefil. (Álleani Än Salomon Fos 21:5.) Áwewe chék, iká sia kút ach angang, eli sipwe tipetipeló le etiwa ewe áeúin angang sia kúna, inaamwo iká epwe efisi ach sipwe etiwaaló ekkóch ach kewe mwiich me ekisaaló ach fansoun le fiti ewe angangen afalafal. Iwe nge iká sia mosonottam, sipwe ekieki towauen ach sipwe ssá ngeni ena angang, fite awa sipwe néúni le angang, me ifa ussun ena angang a tongeni kkúú chón ach famili me ach riri ngeni Jiowa. Iká sia mosonottam sia tongeni túmúnúkich seni ach eáni kefil ese múrinné.

10. Ifa ussun emén Chón Kraist a tongeni alapaaló me ákkeáni mosonottam?

¹⁰ Iótek pwe epwe lapóló ach mosonottam. Mosonottam ina kinikinin uwaan ewe ngún mi fel. (Kal. 5:22, 23) Ina popun sia tongeni iótek fán iten ewe ngún mi fel me tingorei Jiowa an epwe álisikich le ámááraatá uwaan ena ngún mi fel. Iká sia nóm lón eú osukosuk mi sótuni ach mosonottam, ‘sipwe tütüngor’ ngeni Jiowa an we ngún mi fel pwe epwe álisikich le mosonottam. (Luk. 11:9, 13) Sia pwal tongeni tingorei Jiowa an epwe álisikich le eáni an ekiek wóón ena mettóch. Iwe mwirin ach iótek, a lamot ach sipwe achocho úkúúkún ach tufich le mosonottam iteiten rán. Lapólóón ach tingorei Kot an epwe álisikich  le mosonottam me achocho le mosonottam, pwal ina lapólóón án ena napanap fótolong lón letipach me epwe ina kinikin manawach.

11-12. Ifa ussun Jiowa a pwáári an mosonottam?

¹¹ Ekilonei pwóróusen chókkewe mi mak lón Paipel. A wor chómmóng pwóróus ussun aramas mi mosonottam mi mak lón ewe Paipel. Iká sipwe ekilon wóón ekkena esin pwóróus, sia tongeni káé seniir ifa ussun sipwe pwáári mosonottam. Me mwen ach sipwe káé ussun ekkóch me lein ekkena pwóróus, sipwe akkomw fós ussun án Jiowa mosonottam, ina ewe mi fókkun múrinné seni meinisin.

¹² Lón ewe tánipiin Eten, Setan a pweni iten Jiowa ren an efisi án If epwe tipemwárámwáreiti pwe Jiowa i emén Sounemenem mi pwúng me tong. Jiowa ese mwittir nieló ena chón pweni, nge a fen mosonottam me nemeniéchú pwisin mochenin, a silei pwe a lamot och fansoun ren an epwe ánneta pwe an nemenem ina ewe mi múrinné seni meinisin. Nge atun a witiwit, a likiitú fán itengawen itan we. Pwal och, Jiowa a mosonottam le witiwit pwe epwe tongeni suuk ngeni chómmóng aramas ar repwe kúna manaw esemuch. (2 Pet. 3:9, 15) Ina minne, iei a wor fite million aramas ra silei i. Iká sipwe nefótófót wóón ekkewe feiéch mi pop seni án Jiowa mosonottam, epwe mecheres ngenikich le witiwiti ewe fansoun epwe amóeló ei ótót.

13. Ifa ussun Jises a áppirúfichi án Seman we mosonottam? (Pwal ppii ewe sasing.)

¹³ Jises a áppirúfichi án Seman we mosonottam, me a pwáári ena napanap atun a nóm wóón fénúfan. Ese mwáál, fán ekkóch mi pwal áweires ngeni an epwe pwáári mosonottam, ákkáeúin ngeni ekkewe senseen  allúk me Farisi mi likótuputup. (Joh. 8:25-27) Iwe nge, Jises a chék ussun Seman we, ese songokkái. I ese appélúwa chókkewe mi esiita are asonga. (1 Pet. 2:23) Jises a mosonottam le likiitú fán ekkewe sóssót mi tori me ese pwal mwo nge ngúnúngúnúngaw. Sia tongeni weweiti pwata Paipel a erenikich ach sipwe “ekiekifichi ussun . . . ewe emén mi likiitú fán án aramas tipis kapas mi ámmetek.” (Ipru 12:2, 3, NW) Iwe, ren án Jiowa álillis, kich sia pwal tongeni mosonottam le likiitú fán ese lifilifil sóssót mi torikich.

14. Met sia tongeni káé seni án Eperiam mosonottam? (Ipru 6:15) (Pwal ppii ewe sasing.)

¹⁴ Met sipwe féri iká esaamwo pwénútá minne sia ésúkúsúkú ussun ewe sópwólóón? Neman a fen langattam fansoun ach ésúkúsúkú warotoon ena sópwólóón. Neman sia lólilen iká sisap manawattam ngeni ena fansoun. Met a tongeni álisikich ach sipwe sópweeló le witiwit fán mosonottam? Ekieki pwóróusen Eperiam. Lupwen a 75 ierin Eperiam nge esaamwo wor néún, iei met Jiowa a pwonei ngeni: “Üpwe achomonga mwirimwirum kana pwe ir repwe wiliti eu mwü mi watte.” (Ken. 12:1-4) Eperiam mi kúna pwénútáán ena oesini? Esap unusan. Mwirin án Eperiam pwereló pekilóón ewe Chénúpupu Iufretis me witiwit úkúúkún 25 ier, a kúna án néún we át Aisek uputiw ren án Kot manaman, nge mwirin 60 ier, néún Aisek kewe, Iso me Jekop ra uputiw. (Álleani Ipru 6:15.) Nge Eperiam ese kúna án mwirimwirin kewe wiliiti “eu mwü mi watte” me fénúeni ewe Fénúen Pwon. Iwe nge, ena mwán mi túppwél a ririéch ngeni ewe Chón Féraatá i. (Jas. 2:23) Iwe, atun Eperiam epwe manawsefál, epwe fókkun pwapwa le silei pwe meinisin aramas wóón fénúfan ra kúna  feiéch seni an lúkú me mosonottam. (Ken. 22:18) Ifa ewe lesen fán itach? Neman sisap mwittir kúna pwénútáán meinisin met Jiowa a eáni pwon. Iwe nge, iká sia áppirú Eperiam le mosonottam, sia tongeni lúkúlúk pwe Jiowa epwe efeiéchúkich lón ei fansoun me epwe fen lapóló lón ewe ótót séfé a pwonei ussun.—Mark. 10:29, 30.

15. Met sia tongeni káé atun ach pwisin káé?

¹⁵ A mak lón ewe Paipel pwal chómmóng pwóróusen aramas mi mosonottam. (Jas. 5:10) Pwata kese akkóta óm kopwe káé ussun ekkena pwóróus? b Áwewe chék, inaamwo iká Tafit a kepit atun a chúen ierin sáráfé an epwe wiliiti kingen Israel, nge a witiwit fite fite ier me mwen an epwe wiseni ena wis. Simeon me Anna ra fel ngeni Jiowa fán túppwél atun ra witiwiti ewe Messaia mi pwonetiw. (Luk. 2:25, 36-38) Lupwen kopwe káé ekkena esin pwóróus, kopwe kútta pélúwen ekkeei kapas eis: Met a álisi ei aramas an epwe mosonottam? Met feiéchún an mosonottam? Ifa ussun úa tongeni áppirú? Neman kopwe pwal kúna álillis seni óm káé pwóróusen chókkewe rese mosonottam. (1 Sam. 13:8-14) Neman kopwe ekieki: ‘Met a efisi ar resap mosonottam? Met sópwongawen ar rese mosonottam?’

16. Ikkefa ekkóch feiéchún ach mosonottam?

¹⁶ Ekieki feiéchún mosonottam. Lupwen sia mosonottam, a lapóló ach pwapwa me kinamwe. Ina minne, mosonottam a tongeni émúrinnéló ach ekiek me péchékkúlen inisich. Lupwen sia mosonottam ngeni ekkewe ekkóch, epwe lapóló ach pwapwa le chiechi ngeniir. Epwe lapóló ewe tipeeú lón ach we mwichefel. Iká emén a asongakich nge sise mwittir song, iwe a tongeni túmúnú an esap lapóló ewe osukosuk. (Kölf. 37:8; SalF. 14:29) Nge lap seni meinisin, lupwen sia mosonottam, sia áppirú Semach we lón láng me a lapóló ach riri ngeni i.

17. Met sipwe tipeppós le féri?

¹⁷ Mosonottam ina eú napanap mi múrinné mi álilliséch ngenikich meinisin. Esap fansoun meinisin epwe mecheres ngenikich le mosonottam, nge ren án Jiowa álillis, sia tongeni akkalapaaló ach mosonottam. Me atun sia mosonottam le witiwiti ewe ótót séfé, sia tongeni lúkúlúk pwe Jiowa “a mamasa chokewe mi niuokusiti, pwal chokewe mi apilükülüküni an tong ellet.” (Kölf. 33:18) Amwo kich meinisin sipwe tipeppós lón ach sópweeló le éúféúfa ngenikich ewe napanap mosonottam.