1. Pwata sia tongeni erá pwe a péchékkúl án Eperiam ápilúkúlúk?

 JIOWA a pwon ngeni chiechian we Eperiam, pwe mwúún fénúfan meinisin repwe kúna feiéch pokitan. (Ken. 15:5; 22:18) Pokiten a péchékkúl án Eperiam lúkú Kot, iwe a fókkun lúkú pwe epwe pwénútá án Kot na pwon. Iwe nge, atun a 100 ierin Eperiam, nge pwúlúwan we a 90, esaamwo wor néún ena pean pwúpwúlú mi túppwél át. (Ken. 21:​1-7) Nge ewe Paipel a erá: “Apraham a lükü Kot o apilükülük ngeni, inamwo ika esap wor popun an epwe apilükülük. Iei mine a wiliti ‘semelapen aramasen chomong mwü.’ Usun chök ekewe Toropwe mi Pin ra apasa.” (Rom 4:18) Minne Eperiam a ápilúkúlúkú a pwénútá. A wiliiti semen Aisek, ewe a wikkiti ren langattam fansoun. Án Eperiam lúkúlúk a lóngólóng wóón met?

2. Pwata Eperiam a fókkun lúkú pwe án Jiowa we pwon epwe pwénútá?

² Pokiten Eperiam a fókkun ririéch ngeni Jiowa, iwe a “fokun lükü pwe Kot a tongeni apwönüetä mine a eäni pwon.” (Rom 4:21) Jiowa a pwapwa ren me Eperiam a kúna pwúng me ren pokiten an lúkú. (Jas. 2:23) Ussun met a mak lón Rom 4:​18, a wor án Eperiam lúkú me ápilúkúlúk. Sipwele pwóróus wóón met ewe aposel Paul a apasa ussun ápilúkúlúk, ewe a mak lón Rom sópwun 5.

3. Met Paul a apasa ussun ápilúkúlúk?

 ³ Paul a áweweei pwata sia tongeni lúkú pwe ach “apilükülüköch esap alichipwüngükich.” (Rom 5:5) A pwal álisikich le weweiti ifa ussun ach we ápilúkúlúk Chón Kraist a tongeni péchékkúleló. Atun sia pwóróus wóón Rom 5:​1-5, ppii ifa ussun óm ápilúkúlúk ussun mwachkkan a péppéchékúleló. Ei lesen epwe pwal áiti ngonuk ifa ussun kopwe akkapéchékkúlaló óm ápilúkúlúk. Sipwe akkomw káé ussun eú ápilúkúlúk mi amwarar Paul a erá esap elichippúngúkich.

4. Met Rom 5:​1, 2 a fós ussun?

⁴ Álleani Rom 5:​1, 2. Paul a makkeei ekkena kapas ngeni chón ewe mwichefelin Rom. Chón ena mwichefel ra káé ussun Jiowa me Jises, anganga ar lúkú, me wiliiti Chón Kraist. Ina minne ra ‘küna pwüng me ren Kot ren ar lükülük,’ me ra kepit ren ewe ngún mi fel. Ewer, ra mwétéresiiti ewe ápilúkúlúk mi amwarar me fókkun lúkú pwe repwe eáni.

5. Ifa ewe ápilúkúlúk ekkewe mi kepit ra eáni?

⁵ Mwirin Paul a mak ngeni ekkewe Chón Kraist mi kepit lón Efisus ussun ewe ápilúkúlúk Kot a ngeniir. Repwe angei “ekewe feiöch mi amwarar i a pwon ngeni ekewe chon pin.” (Ef. 1:18) Me Paul a pwal ereni ekkewe chón Kolose ia repwe angei me ia ena feiéch. A erá pwe met ra ‘apilükülükü a iseis lon läng fän iter.’ (Kol. 1:​4, 5) Ina minne iei án ekkewe Chón Kraist mi kepit ápilúkúlúk, ina ar repwe manawsefál ngeni manaw esemuch lón láng ikewe ia repwe fiti Kraist le nemenem ie.—1 Tes. 4:​13-17; Pwär. 20:6.

6. Met emén pwiich mi kepit a apasa ussun an ápilúkúlúk?

⁶ Ekkewe Chón Kraist mi kepit ra aúcheani ena ápilúkúlúk. Emén me leir, Pwiich Frederick Franz, a apasa ei: “Ám na ápilúkúlúk epwe fókkun pwénútá, me iteiten emén  me emén ekkewe 144,000 epwe angei minne Kot a pwonei ngenikem. Ám na feiéch a fókkun múrinné lap seni meinisin.” Mwirin án Pwiich Franz angang ngeni Jiowa ren fite fite ier, lón 1991 a erá: “Áúa chúen fókkun aúcheani ám na ápilúkúlúk. . . . Inaamwo iká a langattam ám fansoun wikkiti, nge a chék lallapoló ám aúcheani. Ám áúpwe chék wikkiti, ikáámwo áúpwe witiwit ren fite million ier. Úa fókkun aúcheani ám na ápilúkúlúk.”

7-8. Ifa ewe ápilúkúlúk lape ngeni néún Jiowa kewe chón angang ra eáni? (Rom 8:​20, 21)

⁷ Lape ngeni néún Jiowa kewe chón angang lón ei fansoun ra eáni pwal eú sókkun ápilúkúlúk. Ina ewe ápilúkúlúk Eperiam a eáni, ewe manaw esemuch wóón fénúfan fán nemenien Mwúún Kot. (Ipru 11:​8-10, 13) Paul a makkeei ussun ena ápilúkúlúk mi amwarar. (Álleani Rom 8:​20, 21.) Met ka fókkun mwétéresiiti atun ka kerán káé án Paipel kewe pwon ussun mwachkkan? Itá ewe fansoun kosap chúen tipis nge kopwe unuséch? Are kese pwapwa le káé pwe attongeom kewe repwe manawsefál lón paratis wóón fénúfan? Pokiten ei ápilúkúlúk Kot a fang ngenikich, a wor chómmóng mettóch sia mwétéresiiti.

⁸ Ese lifilifil iká sia eáni ápilúkúlúkún manaw esemuch lón láng are wóón fénúfan, a wor ach ápilúkúlúk mi amwarar mi atoto ngenikich pwapwa. Me ach na ápilúkúlúk mi ámmeseik a pwal mwo nge tongeni péppéchékkúleló. Minne Paul a makkeei mwirin, a áweweei ifa ussun epwe fis ena. Iei sipwele etittina minne a makkeei ussun ach na ápilúkúlúk. Alon kana epwe alúkúlúkúkich pwe ach na ápilúkúlúk epwe pwénútá.

9-10. Seni pwóróusen Paul we, met Chón Kraist repwe kúna? (Rom 5:3) (Pwal ppii ekkewe sasing.)

⁹ Álleani Rom 5:​3, 4. Paul a erá pwe atun sia kúna riáfféú, epwe péppéchékkúleló ach ápilúkúlúk. Eli sipwe máirú ren ena. Ren enletin  meinisin chón tapweló mwirin Kraist repwe kúna riáfféú. Áwewe chék ren pwóróusen Paul. A ereni chókkewe lón Tesalonika: “Lupwen aia chüen nom remi, aia ürenikemi me mwen an esamwo fis, pwe sipwe tolong lon riaföü. Iwe, ei a wesewesen fis.” (1 Tes. 3:4) Me a makke ngeni chókkewe lón Korint ei: “Ämi pwii kana, aia mochen achema ngenikemi usun ekewe riaföü mi torikem . . . Aia apilükingau ngeni äm aipwe chüen manau.”—2 Kor. 1:8; 11:​23-27.

¹⁰ Ekkewe Chón Kraist lón ei fansoun repwe pwal kúna riáfféú. (2 Tim. 3:12) Nge ifa ussun en? Ka fen kúna riáfféú pokiten ka lúkú Jises me tapweló mwirin? Eli chiechiom kewe me aramasom ra esiitok, are pwal mwo nge kirikiringaw ngonuk. Are eli noum boss are chiechiom kewe chón angang ra eriáfféwuk pokiten ka wenechar? (Ipru 13:18) Ewe mwú lón leeniom a oputok pokiten ka afalafala ussun óm we ápilúkúlúk? Ese lifilifil ewe sókkun riáfféú eli sipwe kúna, nge Paul a erá pwe sipwe pwapwa. Pwata?

11. Pwata a lamot sipwe úppós le likiitú fán ese lifilifil sóssót?

¹¹ Inaamwo iká sia kúna riáfféú sia tongeni pwapwa pokiten epwe álisikich le ámááraatá eú napanap mi lamot. Rom 5:3 a erá, “riaföü a afisätä ach tipeppos” are likiitú. Chón Kraist meinisin repwe kúna riáfféú, ina popun a lamot iir meinisin repwe likiitú. A lamot sipwe úppós le likiitú fán ese lifilifil sóssót sipwe kúna. Iká sia féri ena, sia tongeni kúna pwénútáán ach we ápilúkúlúk. Sise mochen ussun chókkewe Jises a ekieki ussur atun a fós ussun ekkewe pwikil mi mworetiw lón ewe pwúl mi kitiféúféú. Akkomwan ra etiwa ewe kapas fán pwapwa nge “lupwen a fis osukosuk me riaföü” ra fangetá. (Mat. 13:​5, 6, 20, 21) Pwúngún ese apwapwa ach sipwe kúna riáfféú are nóm lón sóssót, nge sipwe kúna feiéch atun sia likiitú faar. Ifa ussun?

12. Ifa ussun sia feiéch atun sia likiitú fán sóssót?

¹² Ewe aposel Jemes a fósun feiéchún ach likiitú. A makkeei: “Oupwe mut ngeni likiitú an epwe áweséchúoló an angang pwe oupwe tongeni unuséch me esap wor ámi tikitikipwúl lón mettóch meinisin, me ousap osupwangen och mettóch.” (Jas. 1:​2-4, NW) Iwe, Jemes a erá pwe a wor eú angang, likiitú epwe féri. Epwe tongeni álisuk le alapaaló óm mosonottam, alapaaló óm lúkú, me alapaaló óm lúkúlúk wóón Kot. Iwe nge, atun sia likiitú fán sóssót sipwe kúna pwal eú feiéch mi lamot.

13-14. Likiitú a atoto met, me ifa ussun a riri ngeni ápilúkúlúk? (Rom 5:4)

¹³ Álleani Rom 5:4. Paul a erá pwe án emén likiitú a “atoto manauöch mwen mesen Kot.” Atun ka likiitú, ka manawéch are nóm fán án Jiowa chen. Esap weween pwe Jiowa a pwapwa pokiten ka kúkkúna weires me sóssót. Nge a pwapwa reom pokiten ka likiitú fan túppwél. A fókkun apéchékkúlakich le silei pwe atun sia likiitú sia apwapwaai Jiowa.—Kölf. 5:12.

¹⁴ Chemeni pwe Eperiam a likiitú fán sóssót iwe a kúna chen me ren Kot. Me ren Jiowa i chiechian me i emén aramas mi pwúng. (Ken. 15:6; Rom 4:​13, 22) A pwal tongeni fis ngenikich ena. Nge ach kúna án Kot chen ese lóngólóng wóón úkúúkún ewe angang sia féri lón ach angang ngeni are wóón ekkewe wis sia wiseni. Jiowa a pwapwa rech atun sia túppwél fán sóssót. Me ese lifilifil ierich, nónnómuch, are tufichich, oukich meinisin sia tongeni likiitú.  Ke mi túppwél le likiitú fán eú sóssót iei? Iká ewer, chemeni pwe ka apwapwaai Jiowa. Atun sia mirititi pwe Jiowa a pwapwa rech, a péchékkúleló ach ápilúkúlúk.

15. Met Paul a erá lón Rom 5:​4, 5, me menni kapas eis eli a ppiitá?

¹⁵ Paul a fen erá pwe Jiowa a pwapwa rech atun sia túppwél ngeni me likiitú fán sóssót. Nengeni met a pwal erá: “Ach manauöch a afisätä apilükülüköch. Ei apilükülüköch esap alichipwüngükich.” (Rom 5:​4, 5) Eli ekkóch repwe osukosuk ren ena. Pwata? Pokiten lón Rom 5:​2, Paul a fen erá pwe a fen wor án ekkena Chón Kraist lón Rom ápilúkúlúk, ina ewe ‘apilükülüköch ngeni ewe ling Kot epwe ngeniir.’ Iwe, ‘iká a fen wor án ekkena Chón Kraist ápilúkúlúk pwata chék Paul a fósun ápilúkúlúk mwirin?’

16. Ifa ussun a péchékkúleló án emén ápilúkúlúk? (Pwal ppii ekkewe sasing.)

¹⁶ Sia tongeni weweiti alon Paul na atun sia chechchemeni pwe ach ápilúkúlúk a tongeni péchékkúleló. Áwewe chék: Ke chemeni ewe atun ka kerán rong ussun ewe ápilúkúlúk mi amwarar mi mak lón án Kot we Kapas? Eli ka ekieki lón ena atun pwe án emén eáni manaw esemuch lón paratis wóón fénúfan a fókkun éch nge ka tipemwárámwár iká epwe tongeni fis. Iwe nge, atun a lallapoló óm silei Jiowa me ekkewe pwon lón Paipel, ekis me ekis ka lúkú pwe ena ápilúkúlúk epwe pwénútá.

17. Ifa ussun óm ápilúkúlúk a péppéchékkúleló mwirin óm papatais?

¹⁷ Pwal mwo nge mwirin óm papatais, ka sissileeló Jiowa me a lallapoló óm tongei. Iwe a fókkun péchékkúleló óm we ápilúkúlúk. (Ipru 5:13–6:1) Eli ka pwisin meefi minne a mak lón Rom 5:​2-4. Ka nóm fán sókkopaten sóssót, ka likiitú faar, me ka meefi pwe Jiowa a pwapwa reom. Pokiten ka silei pwe a tongeek me a pwapwa reom, iwe ka fókkun silei pwe kopwe kúna ekkewe mettóch  a pwonei. Óm na ápilúkúlúk a péchékkúleló seni me mwan. A lallapoló óm aúcheani óm na ápilúkúlúk. Iwe pokiten ena, a fókkun nemeni unusen kinikinin manawom, a emmweni féfférum ngeni chón óm famili, pwal mwo nge ifa ussun ka áeá óm fansoun.

18. Ifa ewe kapasen alúkúlúk Jiowa a awora?

¹⁸ Ewe aposel a apachaalong eú pwóróus mi fókkun lamot ussun ewe ápilúkúlúk ka eáni mwirin óm kúna chen me ren Kot. A alúkúlúkuk pwe óm na ápilúkúlúk epwe pwénútá. Pwata ka tongeni fókkun lúkú ena? Paul a apachaalong ei kapasen alúkúlúk seni Kot fán iten ekkewe Chón Kraist: “Ei apilükülüköch esap alichipwüngükich, pun Kot a iselong lon letipach an we chen ren ewe Ngünmifel, ewe i a lifang ngenikich.” (Rom 5:5) Iwe ese fókkun wor ákkáekisin óm tipemwárámwáreiti óm na ápilúkúlúk.

19. Met ka tongeni lúkúlúkú ussun óm we ápilúkúlúk?

¹⁹ Ekieki án Jiowa we pwon ngeni Eperiam me ifa ussun Kot a pwapwa ren me a wiliiti chiechian. Ese lamotongaw án Eperiam na ápilúkúlúk. Ewe Paipel a erá: “Apraham a likitü fän mosonotam, iei mine a fis ngeni mine Kot a eäni pwon.” (Ipru 6:15; 11:​9, 18; Rom 4:​20-22) Ese fókkun lichippúng. Ka pwal tongeni fókkun lúkúlúk pwe iká ka akkamwéchú óm túppwél, iwe kopwe tongeni kúna minne ka ápilúkúlúkú. A wor chómmóng popun óm kopwe pwapwa pokiten ka silei pwe óm na ápilúkúlúk epwe fókkun pwénútá, nge esap elichippúnguk. (Rom 12:12) Paul a makkeei ei: “Ewe Kot, i popun ämi apilükülük, epwe aurakemi ren watten pwapwa me kinamwe ren ämi lükü i, pwe ämi apilükülüköch epwe säsewu ren manamanen Ngünmifel.”—Rom 15:13.