NƆ ACÉJÍ!
Nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ ɖɔ ɖɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é ko ɖo kɛ́nnɛ́kɛ́nnɛ́: Étɛ́ Biblu ka ɖɔ?
Ðo 24 janvier 2023 ɔ, nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ ɖɔ ɖɔ kpɛví tíwúntíwún ɖé wɛ kpo bɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é a ná xo. Nǔjlɛ́dónǔwú ɖé wɛ nyí énɛ́ bɔ yě zán dó dó gesí hwenu e è ná sú kún dó nú gbɛ ɔ é.
“Ðo nǔjlɛ́dónǔwú linu ɔ, kún e gbɛtɔ́ lɛ́ ná sú dó nú yěɖée é wɛ nɔ te nú ‘gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é.’ Ðo mardi ɔ, nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ ɖɔ ɖɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é ko ɖo kɛ́nnɛ́kɛ́nnɛ́ hú ɖ’ayǐ tɔn, ɖó ahwan e fun wɛ è ɖe ɖo Ukraine é, xɛsi e ɖo mɛ lɛ́ ɖi wɛ ɖɔ è sixú zán bɔ̌nbu e nɔ vívá nǔ tawun lɛ́ é dó fun ahwan é kpó ninɔmɛ ayǐ mɛ tɔn e fɔ́n bo ɖo gblěgblé d’é jí wɛ ɖo ayǐkúngban ɔ jí é kpó wú.”—AFP International Text Wire.
“Nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ ɖɔ ɖo mardi ɖɔ ‘gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ’ bǐ mlɛ́mlɛ́ nú éɖée é ko ja xixo gbé; énɛ́ wɛ nyí ɖɔ Aamagedɔ́ni ko sɛkpɔ́ bǐ.”—ABC News.
“Nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ e gbɔn gbɛ ɔ bǐ mɛ lɛ́ é sín gbɛ̌ta ɖé gb’akpá nú mɛ ɖɔ gbɛtɔ́ lɛ́ ná ɖibla sú kún dó nú yěɖée hú gǎn lěe é ko nɔ nyí gbɔn é.”—The Guardian.
È ka ná sú kún dó nú gbɛtɔ́ lɛ́ kpó planɛ́ti mǐtɔn e nyí ayǐkúngban ɔ é kpó bǐ ɖo malínmálín mɛ wɛ a? É ka byɔ́ ɖɔ mǐ ní ɖi xɛsi nú nǔ e ná wá jɛ ɖo sɔgúdo é wɛ a? Étɛ́ Biblu ka ɖɔ?
Nǔ e sɔgúdo hɛn nu é
Biblu ɖɔ ɖɔ “ayǐkúngban ɔ ɖo te tɛgbɛ,” bɔ gbɛtɔ́ lɛ́ “ná nɔ [jí] káká sɔ́yi.” (Nǔnywɛ́tɔ́xó 1:4, nwt; Ðɛhan 37:29) Énɛ́ wú ɔ, gbɛtɔ́ lɛ́ ná sú kún dó nú ayǐkúngban ɔ, alǒ bló bɔ gbɛ ninɔ ɖo ayǐkúngban mǐtɔn jí ná gló ǎ.
É ɖo mɔ̌ có, Biblu ɖɔ vivɔnu ɖé xó. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, é ɖɔ ɖɔ “gbɛ ɔ ɖo wǐwá yi wɛ.”—1 Jaan 2:17.
Bo ná dó mɔ nǔ jɛ nǔ e ɖɔ wɛ Biblu ɖe hwenu e é ɖɔ vivɔnu gbɛ ɔ tɔn xó é wú hǔn, xa xóta “Vivɔ gbé wɛ gbɛ ɔ ka ja a? Biblu ɖɔ ɖ’ayǐ ɖɔ gbɛ ɔ ná vɔ́ bǐ mlɛ́mlɛ́ wɛ a?”
Bo ná dó tuun nǔ e Biblu ɖɔ dó hwenu e nǔ lɛ́ ná wá jɛ dó ɖo gbɛ ɔ mɛ é wú é hǔn, xá xóta “Hwetɛ́nu gbɛ ɔ ka ná vɔ?”
Kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ
Biblu hɛn ɔ é ná d’alɔ mǐ bɔ tagba e ɖo gbɛ ɔ mɛ din lɛ́ é ná ɖo fínɛ́ có, mǐ ná kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ. Gbɔn nɛ̌ é?
Biblu ɖe wě e nyɔ́ zán lɛ́ é xá mǐ. (2 Timɔtée 3:16, 17) Ði kpɔ́ndéwú ɔ, xa xóta “Lehe A Gán Duto Nuhiha Ji Do” bá mɔ lěe Biblu sixú d’alɔ we bɔ gbɛ mɛ tagba lɛ́ ná ɖo fínɛ́ có, a hɛn ɔ, a ná kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ gbɔn é.
Biblu ná nukúnɖíɖó e ɖó gǎnjɛwú é mɛ dó sɔgúdo wú. (Hlɔ̌manu lɛ́ 15:4) É tínmɛ nǔ e mǐ sixú ɖó nukún ɖo égbé din é kpó nǔ e mǐ sixú ɖó nukún ɖo sɔgúdo é kpó nyi wɛn; nǔ énɛ́ lɛ́ ná d’alɔ mǐ bɔ nǔ ɖěbǔ ná bo ɖo jijɛ wɛ ɖo gbɛ ɔ mɛ ɖo égbé ɔ, mǐ ná ɖó jiɖiɖe.
Bo ná dó kplɔ́n nǔ gěgé d’é jí ɖo Biblu mɛ hǔn, mǐ byɔ́ we kpó akpakpa sɔ́ mɛ kpó ɖɔ a ní tɛ́n tuto Biblu kplɔ́nkplɔ́n tɔn mǐtɔn e è nɔ bló vɔ̌nu é kpɔ́n.
a “È zán xógbe gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é dó gb’akpá nú mɛ ɖɔ nǔnywɛ́ xwítíxwítí sín nǔ baɖabaɖa e mǐɖésúnɔ bló lɛ́ é jɛ́n ɖo kún ná sú dó nú gbɛ ɔ wɛ. Nǔjlɛ́dónǔwú ɖé wɛ bo nɔ flín mǐ ɖɔ nú mǐ ná gán ɖo planɛ́ti ɔ jí ɔ, nǔ e ná gbo mǐ é kún ná d’ayihún ɖěbǔ ó.”—Bulletin of the Atomic Scientists.