Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

NƆ ACÉJÍ!

Étɛ́wú mɛ lɛ́ ma ka sɔ́ nɔ wa nǔ xa yěɖée lěe é jɛxá gbɔn é ǎ?: Étɛ́ Biblu ka ɖɔ?

Étɛ́wú mɛ lɛ́ ma ka sɔ́ nɔ wa nǔ xa yěɖée lěe é jɛxá gbɔn é ǎ?: Étɛ́ Biblu ka ɖɔ?

 Mɛ nabí ɖé sɔ́ nɔ ɖe walɔ ɖagbe xlɛ́ ɖo égbé ǎ. Azinzɔnnɔ e ma nɔ sí mɛ ǎ lɛ́ é nɔ d’axwá dó dotóo lɛ́ jí; mɛ e nɔ wá xɔ nǔ ɖu ɖo nǔbaɖutɛn lɛ́ bo ma tuun tɛn yětɔn mɛ ǎ é ɖé lɛ́ nɔ zun kásɛntɔ́ yětɔn lɛ́; tomɛyitɔ́ e ma nɔ xwedó sɛ́n ǎ lɛ́ é nɔ fɔ́n gǔ dó mɛ e nɔ kpé nukún dó yě wú ɖo jɔmɛhún mɛ lɛ́ é jí; vǐ nǔɖégótegó lɛ́ nɔ cá mɛ̌si yětɔn lɛ́ ko, gblɔ́n adǎn nú yě bo tlɛ nɔ lɛ́ xo yě, gɔ́ ná ɔ, toxóɖɔtɔ́ ɖé lɛ́ nɔ wa heelúnú lɛ́ hwenu e yě mɛ ɖěvo lɛ́ nɔ ɖo walɔ ɖagbe enyíi yětɔn lɛ́ sɔ́ ɖó ajo wɛ é.

 Alixlɛ́mɛwéma ɖejidéwú e wú è sixú zɔ́n dó dó tuun nǔ e nyí walɔ ɖagbe jɔ walɔ ɖagbe é wɛ nyí Biblu. É lɛ́ tínmɛ nǔ e wú mɛ lɛ́ ma sɔ́ nɔ wa nǔ lěe é jɛxá gbɔn é ɖo égbé ǎ é.

Étɛ́wú mɛ lɛ́ ma ka sɔ́ nɔ wa nǔ xá yěɖée lěe é jɛxá gbɔn é ǎ?

 Ðo gbɛ ɔ bǐ mɛ ɔ, mɛ lɛ́ sɔ́ nɔ ɖó zǐnzán ɖagbe ɖo nǔ e kunkplá nǔ ɖagbe, walɔ mímɛ́, kpó nǔ e sɔgbe é kpó linu ǎ.

  •   Sɔgbe kpó dobanúnǔ Gallup tɔn agaɖanu tɔn ɖé kpó ɔ, toví Amɛlíka tɔn lɛ́ lin ɖɔ États-Unis j’ayǐ bǐ ɖo walɔ ɖagbe linu din, hú gǎn lěe é ɖe gbɔn ɖo xwe 22 e wá yi lɛ́ é mɛ é.

  •   Ðo dobanúnǔ ɖěvo hwenu ɔ, è lɛ́ kan nǔ byɔ́ gbɛtɔ́ 32 000 jɛjí ɖo to 28 mɛ, bɔ gbɛtɔ́ 65 ɖo kanweko jí ɖɔ ɖɔ walɔ ɖagbe ma ɖó gbɛtɔ́ lɛ́ tɔn lɛ́ nylá d’é jí tawun ɖo égbé hú lěe é ɖe gbɔn ɖ’ayǐ é.

 Biblu ko ɖɔ jijɔ e mǐ nɔ mɔ ɖo égbé lɛ́ é sín xó ɖ’ayǐ.

  •   “Ðo azǎn gǔdo gúdo tɔn lɛ́ mɛ ɔ, hwenu . . . vɛ́ wǔ . . . lɛ́ ná tíin. Gbɛtɔ́ lɛ́ ná nɔ nyí cejɛ́nnábínɔ, yě ná nɔ yí wǎn nú akwɛ́, yě ná nɔ jlá ajɔ̌ nú yěɖée, yě ná nɔ yí go, yě ná nɔ nylá nu, yě ná nɔ tlí tó nú mɛjitɔ́ yětɔn lɛ́, yě ná nɔ dó alɔgúdokpɛ́ nú mɛ, . . . yě ná nɔ ɖó wǎnyíyí jɔwámɔ tɔn ɖěbǔ ǎ, . . . [bo] ná nɔ nylá hun.”—2 Timɔtée 3:1-3.

 Bo ná dó mɔ nǔ gěgé ɖěvo lɛ́ dó lěe nǔɖɔɖayǐ énɛ́ ɖo jijɛnu wɛ gbɔn é wú d’é jí hǔn, xa xóta La Bible a-t-elle prédit la mentalité et la conduite des gens de notre époque?

Alixlɛ́mɛwéma ɖejidéwú ɖé nú walɔ ɖagbe

 Ðo gbɛ élɔ́ e mɛ mɛ lɛ́ ma sɔ́ nɔ wa nǔ xá mɛ ɖo ali e sɔgbe é nu sɔmɔ̌ ǎ ɖe é mɛ ɔ, gbɛtɔ́ lǐvi mɔ̌kpán mɔ ɖɔ alixlɛ́mɛwéma ɖagbe ɖé wɛ Biblu nyí nú walɔ ɖagbe. Wě e é nɔ ɖe xá mɛ dó walɔ ɖagbe wú lɛ́ é “ná nɔ te káká sɔ́yi, ɖó yě nyí nǔgbó, yě ɖo xwi jí.” (Ðɛhan 111:8) Mǐ ní kpɔ́n kpɔ́ndéwú ɖé lɛ́:

  •   Nǔ e Biblu ɖɔ é: “Nǔ ɖěbǔ e mi ba ɖɔ gbɛtɔ́ lɛ́ ní wa nú mi é ɔ, mi lɔ ɖó ná wa nú yě lɔ.”—Matíe 7:12.

     Tínmɛ tɔn: Mǐ ɖó ná nɔ nyɔ́ xomɛ dó mɛ ɖěvo lɛ́ wú bo ná nɔ sí yě lěe mǐ lɔ nɔ ba gbɔn é.

  •   Nǔ e Biblu ɖɔ é: “Din e mi ko jó mɛblɛ́blɛ́ dó é ɔ, mɛ ɖokpó ɖokpó ní nɔ ɖɔ nǔgbó nú nɔzo tɔn.”—Efɛ́zinu lɛ́ 4:25.

     Tínmɛ tɔn: Mǐ ɖó ná nɔ ɖɔ nǔgbó ɖo nǔ e mǐ nɔ ɖɔ lɛ́ é kpó nǔ e mǐ nɔ wá lɛ́ é kpó bǐ mɛ.

 Nú a ná ɖó mɔjɛmɛ d’é jí hǔn, xa: